Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-19 / 228. szám, szombat

A LENINIZMUS ÚTJÁN JAN FOJTOK CIKKE A MOSZKVAI PRAVDÁBAN „Igen nagy súlyt helyezünk az offenzív és elvhű magatar­tásra az ideológiai munkában, ez törvényszerű főként a mos­tani időszakban, az erősödő Csehszlovákia-ellenes kampá­nyok idején“ — írta Jan Fojtík, a CSKP KB titkára a moszkvai Pravdában a CSKP XV. kong­resszusa határozatainak megva­lósításával foglalkozó cikké­ben. . Támadásokat intéznek elle­nünk és rágalmakat szórnak ránk azok, akik nem tudnak megbékélni azzal a ténnyel, hogy Csehszlovákia elválaszt* hatatlan része a szocialista kö­zösségnek, hogy 1968-ban cső­döt mondtak bel- és külföldi ellenségeink ellenforradalmi tervei. Ezeknek a terveknek a célja a kapitalizmus visszaállítá­sa volt, az, hogy Csehszlovákia visszatérjen a „nyugati civili­záció szférájába“, vagyis az imperialista államok befolyása alá kerüljön. Teljes mértékben beigazolódott a Csehszlovákiá­nak nyújtott internacionalista segítség szükségessége, amely­nek eredményeképp a kommu­nista párt és vezetésével egész népünk nemcsak a nehézsége­ket küzdötte le, hanem kikü­szöbölte az antiszocialista és a jobboldali opportunista erők okozta károkat. A CSKP XIV. kongresszusától napjainkig el­telt időszak a legsikeresebb Csehszlovákia szocialista építé­sének történetében. Sikereink szembetűnően meg­cáfolják azoknak az állításait, akik Csehszlovákia példáján hiába igyekeznek bebizonyítani a leninizmus állítólagos „elöre­gedését“, vagy legalábbis „tör­ténelmi és földrajzi korláto­zottságát“ — hangsúlyozza Jan Fojtík, Ezek az emberek, akik­nek platformját a polgári ideo­lógusok igyekeztek a ködös és nyilvánvalóan dezorientáló „eu- rokommuniznms“ elnevezéssel jelölni, kitérnek a csehszlovák valósággal való bármiféle kap­csolat elől. Információik fórrá­JAPÁN FEJLESZTI KAPCSOLATAIT A SZOVJETUNIÓVAL A közvélemény aggodalommal figyeli a japán — kínai szerződés következményeit (ČSTK) — Minden valószí­nűség szerint szeptember má­sodik felében összehívják a ja­pan parlament rendkívüli ülé­sét, hogy ratifikálja a közel­múltban megkötött japán—kí­nai „béke és barátsági szer­ződést“ — közölte tegnap To­kióban a japán kormány szó­vivője. A japán közvélemény é> számos politikus aggodalom­mal tekint a szerződés várható következményei elé, ameiyek negatívan befolyásolják a nem­zetközi helyzet, mindenekelőtt •at ázsiai helyzet fejlődését. Aggodalmat mindenekelőtt a kínai külpolitika irányvonala vált ki, valamin^ a kínai ve­zetők nyilatkozatai a Japánnal kötött szerződésről. A kínai politika olyan veszélyt rejt ma- gában, hogy az új szerződés kiélezheti Ázsiában a feszült­séget, a Japánnal szomszédos országok biztonságának rová­sára. A japán kormány képviselői ni elmúlt napokban több nyi­latkozatban ismertették állás­pontjukat: hangsúlyozták, hogv japán továbbra is fejleszteni kíváuja kapcsolatait a Szovjet­unióval. Szouuda Sznnau japán kül­ügyminiszter Pék ing bői való hazatérése után kijelentette, hogy a szerződés nem irányul a Szovjetunió ellen, hozzátette, hogy mindenképjíen a japán— szovjet kapcsolatok fellendíté­sére kell törekedni. A Sankel Sim bún című napilap szerint Szonoda megjegyezte, hogy A z újonnan kinevezett por­tugál miniszterelnöknek, Alfredo Nobre da Costá- nak még nincsen se kormánya, se programja, de annyit már közölt, hogy a portugál gazda­ságot tovább a'karja közelíteni a közös piaci tagállamokhoz. Egyúttal bejelentette, hogy nem szándékozik módosítani azt az ütemtervet, amelyet or­szága közös piaci belépésére dolgoztak ki. Vagyis: hivatalosan meghir­detett program nélikül is léte­zik egy meglehetősen általános, látszólag parttalan program, ez pedig nem más, mint hogy még teljesebbé kívánják tenni a politikai és gazdasági szink- ronltást Lisszabon és nyugati partnerei, szövetségesei között. Ez a törekvés már a Soares- fkormányok életét is megkeserí­tette, hiszen az, amit Brüsszel­ben üdvözöltek volna, széles körű ellenérzéseket váltott ki magában az országban, Portu­gáliában. A Közös Piac illeté­kesei ugyanis a gazdasági 'kon­szolidációt nyugati recept sze­rint, a magánszektor pozíciói­nak erősítésével kívánták elér­ni — míg a munkavállalók ép­pen az állami ellenőrzés kiter­jesztésével, a mezőgazdaságban pedig a szövetkezeti rendszer erősítésével keresték a kiutat. „Japán független külpolitikát folytat“ s hogy „a Kínával megkötött szerződés után sem lép fel a Szovjetunió ellen“. A Kjodo hírügynökség meg­jegyezte, hogy Fukuda Takeo miniszterelnök tájékoztatta az új moszkvai japán nagyköve­tet, hogy a japán—szovjet ba­rátság megszilárdítására töre­kedjen, s megállapította, hogy „Japán nagy jelentőséget tu­lajdonít a Szovjetunióval való kapcsolatoknak“. Most figyelemmel kísérhet­jük, mennyiben nyilvánulnak meg ezek a kijelentések a ja­pán kormány politikájában, jegyzi meg a TASZSZ hírügy­nökség. sa a burzsoá sajtóügynökségek híreire korlátozódik, amelyek egynéhány elégedetlen „disszi- dens“ fecsegéseit ismételgetik. Ezek a támadások támogat­ják az ellenséges elemek dest­ruktív tevékenységét, amelyek nálunk olyan „politikai“ sze­repvállalásra törekszenek, me­lyet nemzetközi viszonylatban is elismernének. A szocializmus ellenfelei nálunk szeretnének legális ellenzékként működni, amelyre az antikommunizmus támaszkodhatna terveinek meg­valósításánál. Pártunk és né­pünk ezt nem engedi meg. Mindez komoly ok arra, hogy ne hagyjuk szó nélkül az elle­nünk folytatott támadásokat, hanem a szocializmus ellensé­geinek és kiszolgálóiknak tá­madásait energikusan vissza­verjük. Elkerülhetetlen ez mind a magunk érdekében, mind pe­dig az egész kommunista moz­galom, az antiimperialista erők harci egységének édekében. Országunkat a múltban egyet­len európai háborús tűzvész sem kerülte el. Népeink jól tudják, hogy már 34. éve élünk békében és nyugalomban, épít­hetjük a szocializmust, haladó hagyományainknak és szükség­leteinknek megfelelően, éspe­dig sok tekintetben annak a határozott, türelmes és elvhü békepolitikának jóvoltából, amelyet a Szovjetunió Kommu­nista Pártja folytat, Leonyid Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnökével az élen. A Szovjetunió és Cseh­szlovákia népei közötti barát­ság, a szovjet és a csehszlovák kommunisták megbonthatatlan egysége azok közé az értékek közé tartozik, amelyek a leg­drágábbak a számunkra“ — fejezi be cikkét a CSKP KB tit­kára. Amerikai atomkutatók nyílt levele Carterhez Az atomfegyverkísérletek mielőbbi betiltásáért (ČSTK) — Dr. Norris Brand- bury, dr. Richard Garwin és dr. J. Carson Mark az atomku­tatás három jelentős amerikai szakembere nyílt levélben for* dúlt James Carter elnökhöz, hogy tegyen hatásos intézkedé­seket az atomfegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról sízóló egyezmény mielőbbi meg­kötésének érdekében. A nyílt levélben a tudósok megállapít­ják, hogy az Egyesült Államok­nak már nem kell semmilyen kísérleti atomrobbantást vég­rehajtania nukleáris fegyverei kipróbálása céljából. Az AP hír­Kommentárunk Alfredo Nobre da Costa sze­mélyében is exponálta magát ebben a számos konfliktust ki­váltó vitában, és belpolitikai- gazdasági iskolázottságát már a Soares-kormány minisztereként is arra használta fel, hogy több ügynökség megállapítja, hogy ez a három tudós nagyon jól is­meri az amerikai atombombák fejlesztésének és gyártásának progamját. A TASZSZ ezzel kapcsolatban megállapítja: az enyhülés poli­tikájának folytatása és a lázas fegyverkezés korlátozása érde­kében a genfi tárgyalásokon a Szovjetunió, mint ismeretes, ha­tásos intézkedéseket javasolt az atomfegyverek és atomkísérle­tek betiltása terén. Ezek a konstruktív javaslatok azonban nincsenek a Pentagon és az amerikai hadiipar ínyére. események, margójára? Washington ismét célt tévesztett A hírügynökségek legtöbbje Idézte az amerikai külügymi­nisztérium képviselőjének ki­jelentését, mely szerint az Egyesült Államok kormánya megkérte Nagy-Britanniát, az NSZK-t, Franciaországot és Ja­pánt, hogy ne adjon el a Szov­jetuniónak olyan önműködő számítógépeket, melyeket az Egyesült Államok a politikai okokra hivatkozva megtagadott a Szovjetuniótól. Az Egyesült Államoknak ez a diszkriminációs politikája egész sor nyugat-európai or­szágban elutasítással találko zott. A francia külügyminszté- rium szóvivője hangsúlyozta, hogy „Franciaország sosem hozta összefüggésbe nem kato­nai célt szolgáló műszaki be­rendezések eladását politikai nézetekkel“. A Le Figaro fran­cia lap értékelte a francia kor­mány állásfoglalását, amely megtagadta, hogy „olyan köte­lezettségeket vállaljon magára, melyek kizárólag az Egyesült Államok belpolitikáját érintik, nem pedig a francia külkeres­kedelem érdekeit“. A lap meg­állapítja, hogy a francia—szov­jet kereskedelmi és gazdasági kapcsolotok fejlődése „megfe­lel Franciaország és a francia dolgozók érdekeinek. A kers- kedelem nagy jelentőségű a feszültség enyhülése, valamint a keleti országokkal való meg­értés és együttműködés szem­pontjából is“ — írja a Le Fix garo. A Les Echos, a francia nagy* tőke lapja írja, hogy „Párizs számára a szovjet piac nagyon is fontos és ezért nem zárhat­juk ki magunkat onnan“. Bruno Friedrich, a szociálde­mokrata párt képviselőcsoport­jának elnökhelyettese, a nyu­gatnémet rádiónak adott Inter­jújában határozottan állást foglalt a Szovjetunióval szem­beni megkülönböztető kereske* delmi politika ellen. Ha az NSZK kormánya teljesítené az Egyesült Államok kérését, ak- kor „a Szovjetunióba irányuló szállítások leállítása komolyan károsítaná a hosszú lejáratú gazdasági megállapodást, me­lyet Leonyid Brezsnyev az NSZK-ban tett látogatásakor írtak alá és ez veszélyeztetné az enyhüléspolitka alapjait“. Bruno Friedrich továbbá hang­súlyozta, hogy „a Szovjetunió­val való gazdasági kapcsolatok a Német Szövetségi Köztársa­ság számára különösen nagy jelentőségűek“. A West Deutsche Allgemeine lap szerint a gazdasági bojkott nem új fegyver. Hatásos azon­ban csak a háború idején volt. És olyan gazdasági nagyhata­lommal szemben, mint a Szov­jetunió, határozottan nem lehet érvényesíteni. Szovjetunió már nemegyszer bebizonyította, hogy a technika terén olyan magas színvonalat ért el, hogy ezen a téren nem érthetik meglepetések, fűzi hozzá a lap. A Reuter hírügynökség sze­rint az International Computers Limited brit cég már ki is nyilvánította hajlandóságát, hogy a TASZSZ szovjet hírügy­nökségnek leszállítja az elekt­ronikai számítóberendezéseket, melyek az 1980-as olimpiai já­tékok folyamán a külföldi tu­dósítókat szolgálnák. (č—g) EMBERI JOGOK KR! NICARAGUÁBAN BÖRTÖN VÁR A VIT RÉSZVEVŐIRE (ČSTK) — Nicaraguában bör­tön és kihallgatás-sorozat vár azokra a fiatalokra, akik részt vettek Havannában a XI. Világ­ifjúsági és Diáktalálkozón, je­lentette ki Costa Ricában a Bé ke-világtanács emberi jogokkal foglalkozó bizottsága előtt a havannai találkozó nicaraguai küldöttségének egyik tagja. Beszámolt arról, hogy a nica- raguai rendőrség és a Nemzeti Gárda az utóbbi időben a feszti­vál résztvevői közül 12 sze­mélyt tartóztatott le. A letar­tóztatottak között van a közis­mert énekes Pablo Martinez és Rubertu Sancliez újságíró, aki a Prensa napilap hasábjain cikk­sorozatban számolt be az ifjú­szorgalmazott. Ha a nyugati tókés világ és a nemzeti bur­zsoázia, valamint a katonai és a politikai jobboldal továbbra is ösztönzi az ilyenirányú for­dulatot — akkor várható, hogy fokozódnak a szenvedélyek az Nem alkotmányos válság nagyvállalatot kivonjon a tár­sadalmi kontroll alól. Tárcájá­nak előkelő hűvöséből szemlél­te a szociális feszültség fokozó­dását, és a munkásokat még arra se méltatta, hogy jogos követeléseik ügyében párbe­szédre vállalkozzék velük. , A kinevezett miniszterelnök múltjának ismerete természete­sen senkit sem jogosít fel ar­ra, hogy messzemenő jóslatok­ba bocsátkozzon: Nobre da Cos­ta milyen politikát folytat majd miniszterelnökként. Elképzel­hető. hogy „beosztott miniszter­ként“ többet engedett meg ma­gának, mint amire kormányfő1- ként vállalkozhat. De érdemes felfigyelni arra is, hogy Por­tugáliára fokozza a külső és a belső nyomást a nemzeti és a nemzetközi jobboldal, hogy az ország olyan értelmű reformo­kat haltson végre, amelyeket Nobre da Costa, a miniszter ellenkező oldalon is. Magyarán: amennyiben Alfredo Nobre da Costa a múltjának megfelelően kormányoz, akkor az osztály­harc kiéleződésével lehet szá­molni, azzal, hogy a gazdasági változások ismét felszítják a politikai feszültséget. Soares szocialista pártja el­sősorban a sértődöttség pozí­ciójából tárgyal és nyilatko­zik. A PS különösen azt nehez­ményezi, hogy véleményének kikérése nélkül került sor a kormányfői megbízatás kiadá­sára. Ezt pedig alkotmányelle­nesnek minősíti. Az alkotmány­ra való gyakori hivatkozás, az alkotmányosságban való csaló­dások közvetve azt támasztják alá, hogy a szocialisták politi­kai képzelőereje eléggé meg­csappant. A hatalmat sem új és nagy horderejű politikai kezde­ményezéssel kívánták megőriz­ni, hanem az automatikusan ér­vényesülő alkotmányosság „ir­galmára“ bízták magukat. Ez pedig nem garantálta — nem is garantálhatta — pozícióik tartósságát. A szocialisták azonban olyan parlamenti erővel rendelkez­nek, amelyet nem lehet figyel­men kívül hagyni. Ezt ismerte fel a PKP is, amely egyre gyak­rabban hangoztatta, hogy a szo­cialistáknak meghatározó mó­don kell befolyásolniuk min­denfajta kormánymegoldást. A pártnak ez az új elemekkel gazdagított politikája azt sej­teti, hogy akár most, akár a közeljövőben sor kerülhet bizo­nyos közeledésre a két mun­káspárt között. Egy ilyen fej­lemény meglehetősen behatárol­hatja mindenfajta jobboldali kormánypolitika esélyeit. • A szocialisták — több más politikai csoportosulással együtt — mostanában sűrűn emlegetik az alkotmányt, az alkotmányos­ságot. Pedig ez a krízis nem al­kotmányos válság. A válság a gazdagságot, a társadalmat jár­ja át, a politikát érinti — en­nek megfelelően a politikai megoldás az időszerű. Termé­szetesen az alkotmány által körülírt lehetőségek között. KRAJCZÁR IMRE sági találkozó sikeréről és a szocialista Kuba eredményeiről. EGYENLŐ MUNKAFELTÉTELEKET A NÉGEREKNEK! Az alabamai Birminghamben XXI. kongresszusát tartja a Déli Keresztény Egyházi Veze tők Konferenciája. A kongresz- szuson részt vesznek a legbefo­lyásosabb néger szervezetek képviselői és más közéleti sze­mélyiségek. Az amerikai gazda­sági és politikai életben bur­jánzó fajüldözés és faji megkü­lönböztetéssel és az ellene fo­lyó harc kérdéseivel foglalkoz­nak. Joseph Lowery, a konferencia elnöke sajtóértekezleten kije­lentette, hogy a kongresszus résztvevői a legidőszerűbb kér­déssel: a színes bőrűek jobb munkalehetőségeiért, a munka­nélküliség ellen küzdenek. EGYÉRTELMŰ GYILKOSSÁG Londonban a Hackney-negyed kórházában kétszer megtagad­ták az orvosi segélynyújtást egy súlyosan sérült férfitől, aki néhány óra múlva belehalt sé­rülésébe. Az 59 éves Jolin Frasert a rendőrség jelentése szerint „va­lószínűleg megtámadták“ és fej­sérülést szenvedett. A kórház ügyeletes orvosa a rendőrségen kijelentette, hogy azért utasí­totta el a sérült embert, mert azt hitte, hogy „részeg“. A Daily Expness Fraser esetét egyértelműen gyilkosságnak mi­nősítette. NÉGYNAPONKÉNT EGY KIVÉGZÉS Az AFP hírügynökség jelenté­se szerint a fajüldöző Dél-afri­kai Köztársaságban négynapon­ként kivégeznek egy embert. Egy dél-afrikai jogász kijelen­tette, hogy 111 személy várja a halálos ítélet végrehajtását a dél-afrikai börtönökben. 197Q- ban 61 személyt végeztek ki a Dél-afrikai Köztársaságban, míg a múlt évben a halálra ítéllek száma 90 re emelkedett. I960 és 1975 közölt 410 dél-afrikai ál­lampolgárt adtak hóhérkézre. Barand van Niekerk profesz- szor adatai szerint „az egész nyugati világ kivégzéseinek 90 százalékát“ a Dél-afrikai Köz­társaságban hajtják végre.

Next

/
Thumbnails
Contents