Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-16 / 225. szám, szerda

m 1978 II. 16. 5 Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait Kedvező a mérleg Határunkban már régen nem dolgoznak a kombájnok* de szö­vetkezetünk tagsága -még most ís gyakran visszaemlékszik « gabonabetakarításra. Bár az időjárás ez évben sokszor meg­tréfált bennünket, s jó két hét­tel kitolta az aratás befejezésé­nek határidejét, az egyik leg­jobb termést könyvelhetjük el a közös gazdálkodás aratásai­nak történetében. Ámbár ter­méshozamaink az elmúlt évihez viszonyítva csak 2 mázsával ha­ladták túl az előirányzottat, mégis elmondhatjuk, hogy az 54 mázsás átlagos hektárhozam csúcseredménynek számít a Fel* ső-Csallóközben gazdálkodó nagylégi (Lehnice) szövetkezet­ben. Ebből a rövid szemléltetés bői az Is kitűnik, hogy szövet­kezetünk a CSKP gazdaságpoli­tikájával összhangban jól telje­síti a meghirdetett gabonater melési programot. A búzafajtak közül az S-290-es és a Solaris vizsgáz­tak a legjobban. Az előző — ugyan kísérleti parcellán — 56-tul, az utóbbi pedig 69 má­zsával hálálta meg kavicsom, nem £ppen kedvező tataion a jó munkát és a korszerű agro­technikát. Ezekben a napokban az őszi munkák sikeres előkészítésére és elvégzésére összpontosítjuk minden figyelmünket, hogy a következő esztendőben arató­ünnepélyünkön még gazdagabb termésről adhassunk számot. KARÁCSONY ISTVÁN a Nagylégi Efsz elnöke EGYSÉGBEN AZ ERŐ Gyárunk dolgozói július második felében pihenésre és erő­gyűjtésre egyaránt jól kihasználták üzemi szabadságukat. Ennek ellenére akadtak olyan munkáskollektívák, amelyek a szabadság napjait is munkában töltötték el. — Mi ennek a magyarázata — kérdeztem Tóth Zsigmond elv­társtól, a szakszervezet üzemi bizottságának elnökétől. — Valóban az a helyzet — mondotta —, hogy július utolsó két hetében üzemi szabadságra küldtük dolgozóinkat. Mikor azonban az első féléves eredményeinket felmértük, kiderült, — jóllehet gyárunk jóval túlteljesíti bruttó termelési tervét nagyon lema­radtunk az export előirányzatának teljesítésével. Ezért nem min­denkit, de néhány kollektívát megkértünk, legalább pár napig, míg a kiviteli tervet nem teljesítjük, a szabadság ideje alatt is folyamatosan végezze munkáját. A meggyőző szó megértésre talált, s mi több, most mutatkozott meg, hogy dolgozóink egységesek, követik a párt és a szakszer vezeti bizalmiak szavát, ragaszkodnak gyárunk jó. hírnevének megőrzéséhez. SOMOGYI LAJOS, a V. I. Lenin Gyapotfeldolgozó Vállalat lévai (Levice) gyáregységének dolgozója N épgazdaságunk fejlődésé­nek eredményei vitatha­tatlanok, Íriszen ezzel párhuza­mosan dolgozóink életszínvona­la is állandóan emelkedik. Egye­bek között ennek bizonyítéka az is, hogy — csak Szlovákiát említsem — mind többen nyúj­tanak be kérvényt új telefon­előfizető állomások létesítésére. A hatodik ötéves tervidőszak első felében Szlovákiában 103 594 új előfizetőállomást ad­tunk át rendeltetésének, s ezzel Időszakos tervünket 13 394 elő­fizetőállomás létesítésével szár­nyaltuk túl. Ha azt számoljuk, hogy ez idő szerint Szlovákiá­ban 785 094 telefonállomás mű­ködik, akkor örvendetes tény­ként könyvelhetjük el: a táv­összeköttetést tekintve az első helyet foglaljuk el a szocialista államok között. A XV. pártkongresszus hatá­rozatai értelmében a tervidő­szak befejezéséig 173 000 új te­lefonállomást kell létesítenünk Szlovákiában. Nem kétséges, hogy ezt a feladatunkat hiány­talanul teljesítjük. Ennek elle­nére mégsem mondhatom, hogy ezen a téren már minden rend­ben van, és kielégítjük az igé­nyeket. Távolról sem, mivel a tervidőszak félidejéig további 56 599-cel növekedett a jelent­kezők száma. Rendkívüli mértékben növe­kedett a telefon iránt érdeklő­dők száma különösen Bratisla- vában és Szlovákia egyéb na­gyobb városaiban. Minden igye­kezetünk arra irányul, hogy mind a helyi, mind pedig az előfizetői telefonközpont és ál­lomás építésének előirányzatát jóval túllépjük. De a tényleges igényeket csak 1980 után, az automatizáciő nagyobb mérvű kiterjesztésével leszünk képe­sek kielégíteni. A posta szolgáltatásait ho­vatovább mind többen ve­szik igénybe. Ezen a téren is napról napra tökéletesítjük munkánkat, fokozzuk a dolgo­zóinkról . való gondoskodást, hogy a szolgáltatások mind job­ban megfeleljenek az igényes követelményeknek. « ONDRFJ KOVÄC mérnök, az SZSZK Távösszeköttetési Hivatalának központi igaz­gatója EGY EMBERKÉNT A mezőgazdasági dolgozóink a felvásárlási feladatok folyama­tos teljesítésével egyre jobb feltételeket teremtenek a lakosság élelmiszer-ellátásának sikeres biztosításához. Tudatosítjuk azon­ban, hogy a tervidőszak igényes feladatainak csak akkor tehe­tünk hiánytalanul eleget, ha munkánkban az eddiginél jobban felhasználjuk a tudományos-technikai forradalom vívmányait, és az irányításban dolgozók is javítják munkájukat: A XV. pártkongresszus határozatai értelmében nemcsak az ipar­ban, hanem a mezőgazdasági üzemekben is eleget kell tenni a munka minőségi és a hatékonyság követelményeinek. Ezek nélkül távolról sem vagyunk képesek megszüntetni azokat a különbsé­geket, amelyek egyes falvak és járások közölt például a fejésbo- zamban, súlygyarapodásban és a tartalékok felhasználásában mu­tatkoznak. A CSKP KB 11. plenáris ülésén elhangzott: „Míg 35 fú­rásban a tehenenként'/ évi tejhozam eléri a háromezer literi, 20 járásban még a 2500 literes hozamot sem közelíti meg.“ Nálunk, az (Ivanka pri Nitre-i) Virágzás Efsz-ben, noha szün­telenül magasabbra állítjuk a mércét, már a múlt évben 3343 li­ter tejet fejtünk ki egy-egy tehéntől, miközben az erőtakarmány felhasználása literenként nem lépte túl a 0,22 kilogrammot. Az aratás befejezése után szövetkezetünk tagsága és vezetősége egy emberként látott munkához, hogy társadalmi feladatinkat ne csak mennyiségileg, hanem jó minőségben ís telejsílhessük. ANTON BOROVÝ, a Szocialista Munka Hőse, az Ivanka pri Nitre-i efsz fejőgulyása EREDMÉNYEINK ÖNMAGUKÉRT BESZÉLNEK A Bajcsi (Bajč) Állami Gaz­daság dolgozói a napokban tar­tották meg hagyományosan szép aratóünnepélyüket, s ez alkalomból nemcsak a gabona- termés, hanem a többi ágazat féléves eredményeit is a jö1 elvégzett munka tudatában értékelték. Molnár Ferenc, az anyalai iizemrészleg fe- : jtígulyása az el­ső félévben 14,55 liter te- | jet fejt ki egy- egy tehéntől. Érthető tehát az arcán a mo­soly. Kosztankö elvtárs, az igaz gatónk ünnepi beszédében jo­gosan kiemelhette: „Számveté­sünk mindenképpen kedvező, hiszen csaknem 160 vagon ga­bonával termeltünk többet, mint az elmúlt évben, s az ál lattenyésztés dolgozói is \óval túltel jesítet ték tervelőirányza­tukat.“ A gyakorlatban ez azt jelen­ti, hogy tejből 300 ezer liter­rel többet adtunk a közellátás céljaira, a húseladás terén pe­dig .101 százalékos eredményt értünk el. Nem kiáebb jelentőségű mun­kánk minőségének és haté­konyságának alakulása. Ezen a területen is kedvező a mérle­günk, mivel csaknem 2,5 mil­lió korona megtakarítást ér­Lovász József 13,58 literes tejátlagávai má­sodik a rang­listán. A gyót- vai kommunis­ta Lovász Já­nos fejiigulyáí.' naik hűséges tanítványa. tünk el u termelési költsége­ken. Eredményeinkben kétség­kívül a gazdasági propaganda és agitáció terén kifejtett hosszú éves párt- és szakszer­vezeti munka beérését látjuk. Ezt az állítást támasztja alá az a tagadhatatlan tény is, hogy kiváló dolgozóink köre állandóan szélesedik. Vrabec fíéla, llcsík János, Loúász Já­nos mellett új nevek kerültek fel a dicsőségtáblára. Az em­lített dolgozóink mindig kom­munista meggyőződéssel és helytállással végezték munká­jukat, a példamutatásban nagy megbecsülést szereztek, elért eredményeiket most is az élen­járók között tartjuk számon. j Gyurkovics ist- I van Janos-majo- ron lakik. 18 . tehénnél az első í félévben 13 li- : lerre emelte a tejésáflagot. örvendetes jelenség, hogy a fiatalabb nemzedék tagjai, Fodor Lajos, Molnár Ferenc, Hulkó István, Gyurcsovics Ist­ván fejőgulyások, a gyótvai (Detvica) sertésgondozók, a haraszti (Chrastince) Szülni János és a többiek a jó pél­dákat követve egyre jobban hallatják hangúkat, alkotó kezdeményezésük szinte nem ismer határt. Hasonlóképpen beszélhetünk a jános-majori paparikatermesztőkről, akik a Hajtman Gizella három éve a zöldségter­mesztő csoport­ban végese ki­váló munkát. |ggj kedvezőtlen természeti adott­ságok ellenére egyre több zöldséggel látják el a piacút. Egyik kedves vendégünk legutóbb kijelentette, hogy a bajcsi ÁG humán gazdaság. Va­lóban az. Az emberek szeret­nek itt dolgozni, és aki szereti munkáját, szakmáját, annak minden lehetősége megvan ar­ra, hogy értelmes, hasznos, jó es szép munkát végezzen. A munkahelyi légkört is ez hatá­rozza meg. GYURAN JÁNOS, a bajcsi ÁG üzemi szaksz e rv e zet i bizottságának elnöke irány az ősz Rendszeresség és tervszerűség a védnökség! segítségnyújtásban • A. jó felkészülés — fél siker • Mindenki pontosan ismeri feladatát A z aratás mindig aratás lesz a maga varázsával. Hiszen a gabonának és a belő­le sütött kenyérnek, tésztafé- leségneik helyettesíthetetlen szerepe van a nép élelmezésé­ben. Ezen felül a gabona mennyisége, minősége sörgyár­tásunkat is közvetlenül befo­lyásolja, egyúttal nélkülözhe­tetlen a tej, a hús és a tojás termeléséhez. Népünk tudatá­ban innen t ered a bármikori segítőkészség az aratásban. Az idei aratás mindjárt az induláskor sok gondot okozott. De később az időjárás megem­berelte magát, és eszmény! fel­tételeket teremtett az aratók­nak a gépi technika széles kö­rű alkalmazására, a gabonabe­takarítás jó minőségű és a legkisebb veszteséggel toi'énő elvégzésére. A kalászok béé ré­sének Ideje azonban legalább két héttel kitolódott, ami ne­hezítette mezőgazdasági dolgo­zóink felkészülését az aratás­nál is Igényesebb őszi mun­kákra. Feladataink nagyságát ki­emeli az a tény, hogy az ősz folyamán, meghatározott időn belül 5100 hektár cukorrépa, csaknem 12 000 hektár szemes és 8000 hektár silókukorica, mintegy 1500 hektár szőlő be­takarításával párhuzamosan a talajelőkészítést, 29 000 hektár gabona vetését, az őszi trá­gyázást is egyaránt jó minő­ségben kell elvégeznünk. Számításaink alapján járá­sunk mezőgazdasági üzemeinek az aratáshoz viszonyítva 3,5- szer több terményt kell a ha­tárból begyűjteniök. Csak a szemléltetés kedvéért említem, hogy például 400 mázsás ter­méshozam esetén 220 000 ton­na répát kell a cukorgyárba s onnan 110 000 tonna répa­szeletet hazaszállítaniuk. Ha ehhez hozzászámítjuk a siló- kukoricából hektáronként vár­ható 250 mázsás hozamot, ami további 200 000 tonna zöld­anyaggal egyenlő, valamint a 600 000 tonna mennyiségű szer­ves trágya kijuttatását szántó­földjeinkre, megállapíthatjuk, hogy a rendelkezésükre alio szállítóeszközeikkel ennek a temérdek anyagnak csak az egyharmadát képesek elhor­dani. Nem kétséges tehát, hogy e feladat teljesítéséhez az üze­mektől várunk nagy segítséget. Az őszi munkákra, amelyek­ben nagy tömegű és kézi erőre is igényes termények betakarí­tására kerül sor, alaposan fel­készültünk. Az előző két év ta­pasztalatait felhasználva mind a járási pártbizottság, mind pártalapszervezeteink, valamint a védnökségi üzemek és az is­kolák elkészítették az őszi me­zőgazdasági munkák politikai- szervezési biztosításának egy­séges tervét. Hangsúlyosan mondom, hogy a védnökségi üzemek és az iskolák is, mert mint az aratás idején, az őszi munkák folyamán sem szándé­kunk „hajszolni“ a brigádse-. gítséget. A védnökségi szerve­zetek ugyanis az adott mező- gazdasági üzemeknek nyújtan­dó segítségük aránylag pontos számításai alapján úgy állít­hatták fel terveiket, hogy ez ne akadályozza őket tervfed- adataik teljesítésében. Az így rendszeresített véd­nökségi együttműködés ered­ményeképpen az eifsz-elnökök, az állami gazdaság dolgozói az üzemi szakszervezeti bizott­ságok funkcionáriusaival, vala­mint a védnökségl üzemek ve­zető dolgozóival karöitve szín te napra pontos tervet állít­hatnak fel az emberi és a gé­pierő segítségről olymódon, hogy a határban a lefektetett ütemterv szerint végezzék a munkákat, az emberek és a né­pek egy órát se vesztegelje­nek felesleges várakozásokkal. A z aratás teljes mértékben igazolta egyetemes hoz záállásunk helyességét, bele­számítva a védnökségi segít­séget is. A gabonabetakarítás csupán nyitánya volt a sokkal igényesebb őszi munkáknak, amelyekben jó előre mindenki pontosan ismeri feladatát. ŠTEFAN UHNAK az SZLKP lévai (Levice) jB vezető titkára Ax anyalai gazdaság János-majori üzemrészlegén főleg paprikát termesztenek. A csoport derék tagjai szorgalma* munkájukkal igyekeznek ellemsíilyozui a kedvezőtlen időjárás hatását a termésre. fA szerző felvételei) Csak 1980 után tudjuk kielégíteni az igényeket

Next

/
Thumbnails
Contents