Új Szó, 1978. augusztus (31. évfolyam, 210-240. szám)

1978-08-16 / 225. szám, szerda

A Rudé právo beszélgetése Jozef Lenárt elvtárssal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, az SZLKP KB első titkárával A szocialista Kuba sikeres fejlődése főzet Lenárt elvtárs, a CSKP KU Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titká­ra állt annak a párt- és állami küldöttségnek az élén, amely ax elmúlt napok­ban Kubában részt vett a Moncada kaszárnya elleni támadás 25. évfordulójának ünnepségein, majd pedig a XI. Világitjúsági és Diáktalálkozón is. Lenárt elvtárs ezzel összefüggésben interjút adott a Rudé piávo tudósítójának. I szó 197H VIII. 16. Kérdés. Lenárt elvtárs, melyek a leg­fontosabb tapasztalatai kubai látoga­tása alapján, amelyre abban az idő­ben került sor, amikor a Moncada kaszárnya elleni támadásnak immár 25. évfordulóját ünnepelték? Milyen hatást gyakorolt Önre Fidel Castro elvtárs beszéde, amelyet az évfordu­ló ünnepségei alkalmából mondott? Válasz: A csehszlovák párt- és álla­mi küldöttség e testvéri ország, bará­taink országa vezető képviselőinek meghívására ment Kubába, hogy részt vegyen a Moncada kaszárnya elleni tá­madás 25. évfordulójának ünnepségein. Én magam már hét évvel ezelőtt jár * tam Kubában. Ha összehasonlítom az akkori és a mai Kubát, meg kell álla­pítanom, hogy minden téren fejlődést ért el a szocialista építésben. E vi­szonylag igen rövid idő alatt Kubában számos új üzem, korszerű mezőgazda­sági állami farm létesült, sikeresen fej­lődik a cukornád betakarításának gé­pesítése, bővülnek az öntözőrendszerek, több a rizsföld, a citrusültetvény. Nagy­mértékben fejlődött a nikkeljövesztés, sok ezer kilométer új út és nagy meny- nyiségű víztároló épült. Oj lakótelepek keletkeztek, mint például a havannai Alamar negyed, amelyet mi is megte­kintettünk, célszerűen épített és kor­szerűen felszerelt iskolák, sportközpon­tok létesültek. Meggyőződtünk arról is, hogy az ember egészsége a népi * kormány egyik fő gondja, s ennek rendkívüli figyelmet szentel. Kiemelke­dő eredményeket ért el a kulturális for­radalom. Kuba az első amerikai ország, ahol már nincsenek írástudatlanok, ahol a kultúra gyümölcsei és a műve­lődés mindenki számára egyformán hozzáférhető. Emellett a művelődés éppúgy, mint az orvosi gondoskodás ingyenes, és csakúgy, mint a többi szocialista országiján, ennek költsége­it az állam fedezi. Ennek nincs párja egész Amerikában. Mindezek a sikerek a kubai nép ál­dozatkész munkájának az eredményei, amely kommunista pártja vezetésével ’ és az egész szocialista közösség haté- 1 kony segítségével szembe tudott száll- ‘v ni a blokáddal, az imperialista erők < diverziójával és szüntelen provokációi­val, mindenekelőtt a szomszédos Egye­sült Államok provokációival és követ­kezetesen fejleszteni tudta a forra­dalmi folyamatot. E sikerek egyúttal a kubai nemzeti demokratikus és szocialista forradalom történelmi elkerülhetetlenségét s jogo­sultságát, valamint a marxizmus—leni­nizmus életerejét bizonyítják, amelyet e forradalom vezetősége alkotó szel­lemben érvényesít. A forradalom ta­pasztalatai és eredményei ugyanakkor megerősítik annak a büszke és derűlá­tó mérlegnek az indokoltságát, amelyet Fidel Castro elvtárs a Moncada kaszár­nya elleni támadás 25. évfordulójának ünnepségein mondott beszédében fej­tett ki és annak a forradalmi meggyő­ződésnek a forrásai, amellyel Castro elvtárs a nemzetközi politikai helyze­tet elemezte, elítélte az imperializmust és az opportunizmust és védelmezte a proletár internacionalizmus politikáját. , Kérdés: Miben rejlett az On nézete j szerint Castro elvtárs e beszédének | fő jelentősége a nemzeti felszabadító [ mozgalom és a szocializmus világerői | további fejlődésének szempontjából? Válasz: A forradalmi Kubának ma’ vi­lágszerte páratlan tekintélye van, ame­lyet a szocialista országok támogatásá­val az elszigetelésére irányuló rossz­indulatú kísérletek ellenére vívott ki. Ez a tekintély abból származik, hogy" Kuba az amerikai monopóliumok által támogatott és fenntartott Batista-dik- tatúra elleni harcban forradalmi mó­don és következetesen oldotta meg a súlyos nemzeti és szociális problémá­kat, amelyekkel ilyen vagy amolyan formában valamennyi fejlődő ország találkozik. Ezáltal a fejlődő világ ége­tő problémái tényleges megoldásának élő példáját alkotta. Számos ország képviselői egyenesen manifesztációs módon, szolkatlan melegséggel fejezték ki testvéri szolidaritásukat a havannai és a Santiago de Cuba-i ünnepségeken is, amelyeken részt vettünk. A szocialista Kuba hűséges és telje­sen önzetlen barátja, elvtácsa a fejlő­dő országoknak, amelyek** igyekeznek teljesen megszabadulni a kolonializ­mustól, a neokolonializmustót és az im­perializmustól. Főként azoknak az or­szágoknak, amelyek a nem kapitalista, szocialista orientációt választották, Ku ba, valamint más szocialista országok is őszinte segítséget nyújtanak és így bizonyítják hűségüket a proletár in­ternacionalizmus elveihez, amelyeket következetesen érvényesítenek politiká­jukban. Castro elvtárs beszédében teljes mér­tékben megerősítette Kuba testvéri szó lidaritását Vietnammal, Angolával, Etió­piával és más haladó országokkal, jog gal hangsúlyozta, hogy azok az orszá­gok, amelyek el nem kötelezettnek ne­vezik magukat, nem lehetnek semlege­sek a béke és a háború, a szabadság és a függetlenség sarkalatos kérdései ben. Amint találóan mondotta, csupán a haladás és a reakció között lehet választani. Castro elvtárs a szocialista közösséget a függetlenségre és hala dásra törekvő el nem kötelezett orszá­gok természetes szövetségesének nevez­te és hangsúlyozta, hogy a forradalom sikere és a szocializmus további fej lődése közvetlenül függ a revizioniz­mus, az opportunizmus és a szélsősé­gesség minden fajtája elleni következe­tes harctól. Kérdés: Milyen hatást gyakorolt Ön­re a XI. Világifjúsági és Diáktalál­kozó? Válasz: Küldöttségünknek lehetősége nyílt részt venni Havannában a XI. VIT megnyitóján, befejező ünnepségén és számos politikai és kulturális ak­cióján. Természetesen a SZISZ szervei hivatottak arra, hogy alapvetően érté­keljék a fesztivál lefolyását és jelentő­ségét, valamint ifjúsági küldöttségünk részvételét is. Ha azonban benyomása­imról akarok beszélni, úgy vélem, hogy e fesztivál, amely a forradalmi opti­mizmus szellemében folyt le, az egész haladó ifjúság és diákság szolidaritá­sának nagyszabású hatalmas manifesz- tációja volt a nemzeti függetlenségért, a szociális igazságosságért és békéért, a faji megkülönböztetés, a fajgyűlölet, a cionizmus, a fasizmus és az imperia­lizmus minden egyéb megnyilvánulása elleni harcában. Örömmel tölt el ben­nünket, hogy ifjúsági küldöttségünk eleget tett feladatának, méltóképpen képviselte Csehszlovákia ifjú nemzedé­két és a többi szocialista ország kül­döttségeivel együtt a reális szocializ­mus erejét és sikereit manifesztálta a mai világban. A XI. Világifjúsági Találkozó általá­nos, kétségtelen sikere több ténnyel függött össze. Mindenekelőtt azzal, hogy a forradalmi Kubának, a nyugati félteke első szabad és szocialista or­szágának harcos légkörében, a világ legnagyobb imperialista hatalmának közvetlen közelében folyt le. A feszti­vál szellemében megnyilvánult a nem­zetközi politikai küzdőtéren bekövetke­zett számos változás is, mindenekelőtt a világ haladó és demokratikus erői egységének* további erősödése és meg­szilárdulása, ezen erők növekvő ellen­állása minden olyan kísérlettel szem­ben, amely a nemzetiközi feszültség ki­élezésére és az enyhülési folyamat le­fékezésére irányul. Az ifjúság mélysé­ges ellenállását fejezte ki a neutron- bomba gyártására irányuló és az álla­mok fegyverzetébe való besorolását célzó tervekkel szemben. Kifejezte el­lenkezését a militaristáikkal, a fegyver­kezési hajsza újabb menetének híveivel szemben. Az új nemzedék nem szán­dékszik és nem fogja eltűrni a fasisz­ta és fajgyűlölő rezsimeket és határo­zottan fellép a megkülönböztetés és az elnyomás valamennyi formája ellen. Ehhez nem kell hozzáfűzni, hogy e törekvései során a reakciós erők és az imperializmus erős ellenállásába fog ütközni s nem kell hangsúlyozni azt sem, hogy küzdelmében a világ összes szocialista és haladó erőinek tel­jes támogatását élvezi. Kérdés: A CSSZSZK párt- és állami küldöttségének, amelyet Ön vezetett, lehetősége nyílt részletesebben meg­ismerkedni Kuba szocialista építésé­nek, főként az ipar és a mezőgazda­ság építésnek problémáival. Egészben véve hogyan jellemezné Kubának e szüntelen fejlődését? Válasz: A kubai kommunisták I. kongresszusa sokoldalúan értékelte a szocialista építés során elért eredmé­nyeket és vázolta a további fejlődés programját. Méltán mondhatjuk, hogy Kubában jelentős haladást értek ©1 nemcsak az anyagi és a kulturális építés területén, amelynek sikereivel lépten-nyomon találkoztunk, hanem azokban a módozatokban is, amelyek­kel a kubai elvtársak a további fej­lesztés bonyolult problémáinak meg­oldását megközelítik. Nagyra becsül­jük a kubai vezetés rendszeres, terv­szerű és realista hozzáállását e prob­lémák megoldásához és szoros együtt működését a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának országaival. Felkeltette figyelmünket, hogy a vezetőség milyen súlyt helyezett a ku­bai társadalom, főként a gazdaság har­monikusabb fejlesztésére. Különösen az ország villamosítási terve kötötte le érdeklődésünket, amely olyan jelen­tős feladatokat is felölel, mint ami­lyenek az elektromos hálózat kiépí tése, hőerőművek és vízierőművek fel­építése, továbbá az olyan beruházást tervek, mint például az atomerőmű felépítése. Felkeltette figyelmünket a nemesfémek — a nikkel, a króm, a kobalt — jö vesztésének fejlesztési programja is, valamint a mezőgazda- sági termelés megfontolt, sokoldalúan kidolgozott programja, amely nemcsak a cukornádra, hanem a citrusnövé- nyek és más termények, így a rizs, a kávé, a do'hány termelésének lényeges növelésére, valamint a szarvasmarha­tenyésztésben a nemesítő program megvalósítására is irányul. Egyébként a Ramon Castro által vezetett neme­sítő farmon, Volle de Plcadurában, ahová ellátogattunk, meggyőződtünk arról, hogy a kubai nemesítőknek si­került akklimatizálniuk olyan nemesí­tett szarvasmarha-fajtákat, amelyeket a hazai trópusi feltételek között igen ellenálló állatfa jtákkal kereszteznek és amelyeknél már nia nagyobb tej­hozamot érnek ei. Míg Kuba előzőleg évtizedeken át a fej és tejtermékek behozatalára volt utalva, ma szükség­leteit egyre nagyobb mé'rtékben saját forrásaiból fedeizi. A kubai elvtársak egyre nagyobb erőfeszítéssel törekednek a nyers­anyagok jobb értékesítésére, a válasz­ték bővítésére saját szükségleteik és a külkereskedelem számára. Mindeze­ket a kérdéseket mélyrehatóbban kell tanulmányozni és mérlegelni kell le­hetőségeinket, hogyan vehetünk haté­konyain részt e programok megvalósí­tásában a kétoldalú előnyök alapján. Kérdés: A Kubai Köztársaság az utóbbi időben egyes imperialista ha­talmak és bábjaik különösen dühödt támadásainak célpontja, az imperia­lizmus propaganda-központjai rágal­mazó kampányainak tárgya lett. Mint ismeretes, szálka a szemükben az, hogy Kuba segítséget nyújt a nemzeti felszabadító mozgalmaknak, segítséget nyújt azoknak az orszá­goknak, amelyek felszabadultak a gyarmati és az újgyarmaM iga alól. Ezzel összefüggésben hogyan érté­keli Ön a forradalmi Kuba külpoli­tikáját és részvételét a világ szocia lista és forradalmi demokratikus erőinek közös erőfeszítéseiben? Válasz: Kubai látogatásunk folyamán szerzett tapasztalataink teljes mérték­ben megegyeznek a Kubai Köztársa­ság külpolitikájának azzal az értéke­lésével, amely a Rudé právoban jelent meg Isidoro Maiméira Peoli elv társ, kubai külügyminiszter látogatása al­kalmából. Mindenekelőtt nagyra be­csüljük e külpolitika elvhűségét, hoz­zájárulását és szerepét az imperializ­mus és a kolonializmus elleni harc­ban, valamint részvételét a szocialista közösség országai sokoldalú együttmű­ködésének fejlesztésében. Ezzel összefüggésben szeretnék hangsúlyozni néhány különösen fontos szempontot. Az imperialista hatalmak képviselőinek egyáltalán nincs ínyük­re az, hogy Kuba következetesen és internacionalista módón valósítja meg haladó külpolitikáját a fejlődő és azokhoz az el nem kötelezett orszá­gokhoz fűződő kapcsolataiban is, ame­lyek felszabadultak az imperialista já­rom alól. Nem tetszik nekik, hogy ezekkel az országokkal őszintén és teljesen önzetlenül együttműködik, s hogy elkerül he tét len esetben katonai területen is együttműködik velük füg­getlenségük védelmében. Ez a kubai külpolitika jellegzetes vonása, amely teljes mértékben megfelel szocialista jellegének, a proletár internacionaliz­mus ©Íveinek. Lázongjanak bármeny­nyire is az emberi jogok álszent „v delmezői“, rágalmazzák bárhogy Kubát, hogy „exportálja a forradal­mat“, tény az, hogy azok az országok, amelyeknek Kuba katonai segítséget nyújtott, ezt kifejezetten magúik kér- ték, míg az emberi jogok ún. védel­mezői fasiszta, fajgyűlölő és cionista szövetségeseik érdekében, valamint azok rezsiinjeinek segítségére és tá­mogatására könyörtelen agressziókat és arcátlan beavatkozásokait hajtanak végié és a népek akarata ellenére katonai egységeiket a világ különböző országaién állornásoztatják. Ennek bizonyítéka az annerikai fegyveres erők folytatódó jelenléte is a Guantá­namo támaszponton, amelyet a kubai nép akarata ellenére tartanak fenn. A szocialista Kuba, amint azt Fidel Cast* ro újból megerősítette, továbbra Is kö-< vetkezetesen együttműködik az újgyar* matosítás, a fajgyűlölet és a fasizmus erői ellen harcoló országokkal és se­gítséget nyújt nekik a többi szocia­lista országgal együtt. Mi teljes mér­tékben megértjük Kubának ezt a po­litikáját, és maradéktalanul szolidári­sak vagyunk vele. Kérdés: Hogyan vélekedik a szocia­lista Csehszlovákia és a szocialista közösség többi országa Kubához fű- ződő kapcsolatai fejlődésének továb­bi távlatairól? Válasz: Teljesen magától értetődik és meg vagyok győződve róla, hogy ennek az együttműködésnek nagy és széles távlatai vannak. Ez végered­ményben a KGST-országok általános együttműködésének keretében valósul meg és szervezésileg biztosított. Elmondhatom, hogy Kuba nagy ér­deklődést tanúsít és törekszik a lehető legszélesebb együttműködésre a szocia­lista országokkal a nemzetközi poli­tika terén és a KGST keretében, és természetesen az elsők között Cseh* szlovákfával is. A csehszlovák küldött­ség kubai látogatásának tapasztalatai is azt bizonyítják, hogy az együttmű­ködés fejlesztésének új lehetőségei vannak, főként az energetikai prog­ram megvalósítása, az értékes ércek jövesztése és feldolgozása, a trópust növények és gyümölcsök termesztése, feldolgozása és kivitele területén, nemcsak az élelmiszeripar, hanem a gép- és vegyipar kiépítése és fejlesz­tése területén Is. A szocialista orszá* gok és közöttük Csehszlovákia együtt­működésében a szocialista Kubával állandóan fontos tényező a tudomá­nyos-műszaki területen folytatott együttműködés, amelynek részét alkot­ja a szakkáderek felkészítése is a nép­gazdaság, a tudomány és a kultúra, legkülönbözőbb ágazatai számára. Természetesen bizonyos lehetőségek nyílnak a turizmus területén Is. Kérdés: Kubai tartózkodása folya­mán fogadta önt Fidel Castro elv­társ, és találkozott a Kubai KP KB Politikai Bizottságának más tagjaival is. Hogyan értékeli e találkozókat, párt- és kormányküldöttségül.:; ku­bai látogatásának eredményeit? Válasz: Igen örülök, hogy küldött­ségünk találkozhatott és tárgyalhatott Fidel Castro elvtárssal, a Kubai KP KB első titkárával, a Kubai Köztár­saság Államtanácsának elnökével. Ku­bai tartózkodásunk folyamán találkoz­tunk a Kubai KP KB Politikai Bizott­ságának további tagjaival, és a Kubai Köztársaság kormányának tagjaival is. E találkozók megerősítették, hogy kommunista pártjaink, valamint test­véri országaink népei közötti kapcso­latok igen jó színvonalat értek el, valamennyi területen és szinten fej-* lödnek. Ma már megnyilvánulnak az egyes szakágazatok, vállalatok és tár­sadalmi szervezetek együttműködésé­ben is. Meggyőződésem, hogy ez az együtt­működés a jövőben is fejlődni, mélyül­ni és bővülni fog s még nagyobb le­hetőségek és távlatok nyílnak meg előtte. Küldöttségünk a kubai elvtár­sakkal folytatott tárgyalásai során igyekezett hozzájárulni e kedvező fej­lődéshez és nem kétséges, hogy a ku­bai elvtársak is teljes mértékbein tá­mogatják ezt az irányzatot. Egyidejűleg örömmel tolmácsolom a kubai képviselők, főként Fidel Castro elvtárs elvtársi üdvözletét, aki igen pozitívan nyilatkozott népünk munká­járól ós a csehszlovák dolgozóknak sok sikert kíván a fejtett szocialista társadalom építésében. (A kérdéseket Oldŕich Pospíšil telte fel)

Next

/
Thumbnails
Contents