Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-08 / 186. szám, szombat

Új lendülettel Iqénves feladatokat teljesítenek a várgedei kommunisták 1978. VII. 8. A várgedei (Hodejov) Építő Egységes Földművesszövet­kezet kommunistái 1971 febru­árjától önálló pártalapszerve- zetben dolgoznak. Az azóta eltelt aránylag rövid idő alatt u szö­vetkezet egész gazdasági életé­re kiható komoly feladatokat teljesítettünk. Ezek egyike volt, hogy 1976 január elsejére elő­készítettük a várgedei és a gortvai szövetkezet társulását. Egy évvel később pedig sike­rült megoldanunk a• volt Fe­ledi (Jesenské) Állami Gazda­ság blhovcei és gortva-pusztai részlegének átvételével kapcso­latos feladatokat. így ma mar több mint 4000 hektáros föld­területen gazdálkodunk. A társulás óta megnöveke­dett termelési feladatokkal együtt természetesen nagyob­bak a párttagok munkájával szemben támasztott igények is. Nemcsak alapszervezetünk taglétszámát kellelt megnövel­ni, hanem a párttagok öntuda­tát és politikai felkészültségét is tovább kellett fejleszteni. 1971 februárjától napjainkig összesen 52 tagjelöltet vettünk fel. Ennek köszönhető, hogy pártalapszervezetünknek jelen- leg már 100 tagja és 20 tagje­löltje van. A százhúszból het­venkilencen közvetlenül a szö­vetkezetben dolgoznak, ahol az összes dolgozó 12,5 százalékát képezik a kommunisták. Ezzel azonban még nem lehetünk elé­gedettek. Célul tűztük, hogy 1980-ig legalább tizenötre nö­veljük ezt a százalékarányt. Az idén és a jövő évben 16 tagjelölt felvételével számolunk. Az új tagjelölteket elsősorban a nők közül tervezzük felven­ni, mert szövetkezetünkben ők ulkotják az összes dolgozó több mint 60 százalékát, pártalap- szervezetünkben viszont jelen­leg csak tizenhét nő van. Pártalapszervezetünk tagjai és tagjelöltjei már a szükség­leteknek megfelelően vannak szétosztva az egyes munkahe­lyekre. A növénytermesztésben 28 párttag és tagjelölt segíti a munka szervezését, a feladatok teljesítését. Az állattenyésztés­ben tizenhét, a műszaki fejlesz­tési részlegen 18, a könyvelés­ben és a szövetkezet vezetősé­gében pedig 16 a párttagok, illetve a tagjelöltek száma. A várgedei és a gortvai szö­vetkezet társulása, a Feledi Ál­lami Gazdaság két részlegének szövetkezetünkhöz való csato­lása és a megnövekedett föld­terület megművelése pártalap- szervezetünket és az efsz ve­zetőségét azonnali megoldást követelő feladatok elé állította. A helyzet aiapos felmérése után úgy határoztunk, hogy ál­lattenyésztésünket a juhte­nyésztésre és azon belül a pe- csenyebárány-hizlalásra fogjuk szakosítani. Elhatározásunk mellett szólt az is, hogy szö­vetkezetünknek már akkor 4500 darabot számláló juhállománya volt, és nagy területen gyenge hozamú legelőink vannak. A gyenge legelőket pedig leg­jobban a juhtenyésztés révén lehet hasznosítani. A juhte­nyésztésben viszont ugyanúgy, mint a többi állattenyésztési ágazatban a jó eredmények ér­dekében elsődleges követel­mény a jó minőségű állomány­alap. Szövetkezetünk ezért két évvel ezelőtt 500 tenyészállatot vásárolt. így ez év elején már 5710 juh képezte állományun­kat. Az 1980-ig hátra levő idő­szakban az anyajuhok számát 7500-ra tervezzük növelni. Az állattenyésztésben dolgo­zó kommunisták azonban nem elégednek meg csak a hagyo­mányos módon történő juhte­nyésztéssel. A lehető legna­gyobb fokú belterjességre és nagy hatékonyságra törek­szünk. Ennek érdekében a ta­valyi év második felében hoz­záfogtunk egy 500 férőhelyes bárányhizlalda építéséhez. Az építési munkákkal már a befe­jezéshez közeledünk. Az idén még egy MU-500-as típusú hiz­laldát is fel akarunk építeni. Jövőre pedig ezt követi majd a harmadik építése. Tekintettel arra, hogy ezekben a hizlal­dákban évente kétszer cserél­hető az állomány, 1979-ben és az azt követő időszakban éven­te 3000 pecsenyebárány hizlalá­sára lesz lehetőségünk. Számí­tásaink és tapasztalataink sze­rint a bárányhizlalás jól jöve­delmező. Egy-egy bárány hizla­lása 360 koronába kerül. Az értékesítési ár pedig darabon­ként 730 korona. Összesen, 3000 bárány esetében, tehát több mint egymillió korona lesz majd évente a szövetkezet eb­ből származó haszna. A CSKP KB 11. ülésének tanácskozása a minősé­gi munkavégzés, a hatékony­ságnövelés és a gazdaságos termelés fontosságára is felhív­ta a figyelmet. Éppen azért, mert a minőségi követelmé­nyek teljesítése és a rentábilis termelés biztosítása pártalap­szervezetünk és az efsz veze­tősége munkájának eddig nem a legeredményesebb része volt, a közelmúltban aprólékosan megvizsgáltuk a hiányosságok okait. A felmérés alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a növénytermesztésben az utóbbi években nem sikerült teljesítenünk a legfontosabb tervfeladatokat. Ez alól csak a tömegtakarmányok és a zöldségfélék termesztése volt kivétel. A gabona-, a dohány- és a szőlőtermesztésben sem a tervezett hozamokat, sem pe­dig a pénzügyi terv teljesítését nem sikerült elérni. Ennek kö­vetkeztében a növénytermesz­tésben nem kis veszteséggel zártuk az évet. A legmarkán­sabban ez a gabonatermesztés­ben mutatkozott meg, amely­nek költségei az 1976. évhez viszonyítva tavaly már 27 szá­zalékkal nagyobbak voltak. Bár az állattenyésztésben a tavalyi évre célul tűzött ter­melési feladatokat és a pénz­ügyi tervet egyaránt teljesítet­tük, mégis veszteséges volt az év. Ezt a helyzetet főleg a ter­melési költségek megnövekedé­se okozta. Az előző évhez vi­szonyítva a tejtermelésben 14,5 százalékkal, a szarvasmarha- hizlalásban 22 százalékkal, az állatelválasztásban pedig már 32,3 százalékkal voltak nagyob­bak a költségek. Ezzel szemben költségcsökkenésre csak a ser­téshizlalásban került sor, amely több mint egyharmadával vált olcsóbbá. Az említetteknek egyaránt voltak objektív és szubjektív okai. Szántóföldjeink nagy ré­sze gépekkel nehezen megmű­velhető dombokon van. Ezenkí­vül sok a vizenyős területünk is, esetenként kicsiny az álla­tok hasznossága, a Feledi Álla­mi Gazdaságtól átvett állatál­lomány pedig legyengülten ke­rült hozzánk. Másrészt persze nem új keletűek a szubjektív tényezők sejn. Főleg a munka- szervezés alacsony, színvonala, az elégtelen minőségellenőrzés, a gépek elégtelen kihasználása nehezítette a helyzetünket. Pártalapszervezetünk január­ban megtartott értékelő taggyű­lése határozata alapján konk­rét intézkedéseket foganatosí­tottunk az említett fogyatékos­ságaink kiküszöbölésére. Ezek eredménye már az idei első ne­gyedévben is megmutatkozott. A tavaszi gabonavetést mind az 520 hektáron késés nélkül és jó minőségben, 12 munkanap alatt sikerült elvégeznünk. A korai burgonya ugyancsak ha­sonló jó munkával került a földbe. A növénytermesztésben a ha­tékonyság fokozása érdekében az eddigi egy hektárról kettőre bővítettük a korai paprika ter­mesztésére szolgáló fóliasátrak hasznos területét. A sátorvá­zakat saját erőnkből készítet­tük el a tél folyamán. A zöld­ségfélék öntözésére megoldjuk a vízellátást is. Ezenkívül a. nyár kezdetére négy dohány­szárító építését fejeztük be, és további kettőt a harmadik ne­gyedévben helyezünk üzembe. Az állattenyésztésben a na­gyobb hasznosság elérése ér­dekében már elvégeztük az ál­lomány telepek szerinti cso­portosítását, megfelelő feltéte­leket teremtettünk a szakosí­tásra, és intézkedtünk az elő­irányzott takarmánynormák megtartása érdekében. P ártalapszervezetünkben te­hát ismét különösen fon­tos célok eléréséért dolgozunk. Konkrét feladataink vannak, amelyek teljesítését — azonkí­vül, hogy valamennyien előse­gítjük — rendszeresen ellen­őrizzük is. így akarjuk elérni azt, hogy szövetkezetünk már az idén a rimaszombati (Rim. Sobota) járásnak azok közé az üzemei közé sorakozzon fel, amelyeknek dolgozói következ- zetesen valóra váltják a CSKP XV. kongresszusának határoza­tait. SZEK&R ÁRPÁD, a várgedei (Hodejov) Építő Efsz. főzootechnikusa A nehéz feltételek ellenére Észak-Csehországbon és Prágában is dolgoznak # A pártcsoportok rendszeres munkája 9 Négy brigádtag 16 éve a vállalatban A munkahelyeiktől függően a pártmunka feltételei különbö­zőek lehetnek. Ahol például több műszakos, illetve megsza­kítás nélküli a termelés, ott nagyon nehéz elérni, hogy min­denki jelen legyen egy-egy tag­gyűlésen, a pártoktatás előadá­sain. Számos falusi szervezet­ben a nyugdíjasok, az idős és beteg tagok érthető passzivitá­sa okoz gondot. Az építőipar­ban rendszerint az nehezíti a pártmunkát, hogy a* dolgozók munkahelye gyakran változik. A bratislavai Priemstav nem­zeti vállalat kilencedik üzeme pártalapszervezetének tagjai nemcsak a Szlovák Szocialista Köztársaságban, hanem az észak-csehországi kerületben és Prágában is dolgoznak, s ez csak növeli a pártmunkával szemben támasztott igényeket. A szervezet munkájáról Sípos Bedrich villanyszerelőtől, a bra­tislavai harmadik városkerületi pártbizottság elnökségi tagjá­tól érdeklődtünk. Sipos elvtárs a bratislavai városi pártkonfe­rencia résztvevője és egyik fel­szólalója volt, egy kilenctagú szocialista munkabrigád vezető­je. Kollektívája tagjainak egy része az ezüst-, egy része pe­dig a bronzérem tulajdonosa. — A területi tagoltság nem­csak a politikai és a pártmun­kában nehezíti meg feladatain­kat, hanem gazdasági téren is. Körülményeink között igényes munka a pártszervezet vezető szerepének és a pártellenőrzés­nek a biztosítása. A pártszerve­zet és az üzem vezetőségének közös igyekezete azonban a minimálisra csökkenti az aka­dályokat. Ennek is köszönhető, hogy a pártcsoportok gyűlé­sein, a taggyűléseken és a párt­oktatáson a jelenlét eléri a 90 százalékot. Sikeresen teljesíti a szerve­zet a tagság létszámának nö­velése és a minőség javítása terén kitűzött célokat is. Ezt mindenekelőtt a hatékony poli­tikai munkának köszönhetjük. A szervezet egyik fő feladatá­nak a párttagok politikai ne­velését, és aktivitásának foko­zását tekinti, hogy rajtuk ke­resztül megfelelő hatást gya­koroljon a többi dolgozóra. A tagság politikai aktivitása fo­kozásának érdekében fellendí­tették a pártcsoportok munká­ját. A pártcsoportok havonta egyszer üléseznek, s politikai és termelési-gazdasági kérdé­sekkel egyaránt foglalkoznak. Mindenekelőtt a munkakez­deményezés és a minőség javí­tását, valamint a termelés hasznosságának növelését szor­galmazó szocialista kötelezett­ségvállalások teljesítésében mu­tatnak példát az özem kommu­nistái. Az Üzemben eddig néqy, kommunisták által vezetett munkakollektíva kapta meg a műszakban teljesítenek szolgá­latot. A vezető számára ne­hézséget jelent a gyűlés idő­pontját úgy meghatározni, hogy az megfeleljen az elvtársak többségének. Ezért a csoportok aktivitásának elemzése után műszakok szerint csoportosít­juk őket. Meggyőződésünk, hogy ezek után a munkahelye­ken kapott pártfeladataikat sokkal eredményesebben fog­ják teljesíteni — mondta az elnök. — A pártcsoportok tevékeny­ségében fedeztek-e fel olyan fogyatékosságokat, melyekkel az alapszervezeteknek beha­tóbban kellene foglalkozniuk? — kérdeztük. — Nem lehetünk elégedettek a pártalapszervezetek bizottsá­gainak irányító és ellenőrző te­vékenységével. Például a znoj- mói építőrészleg pártalapszer- vezete nem tájékoztatta rend­szeresen a pártcsoportok ve­zetőit az aktuális feladatokról, és nem kért jelentést tevé­kenységükről. Az ilyen gyakor­lat nem serkenti az aktivitást. Inkább csökkenti. A gyakorlat­ban megmutatkozott, hogy az alapszervezetek bizottságaiban olyan elvtársakat is megbíztak csoportok vezetésével, akiknek nem volt még kellő tudásuk és tapasztalatuk. A pártcsoport legfontosabb feladata a vasútnál az előfor­duló hibák kiküszöbölése és a tartalékok feltárása. Nem néz­hetik el a technológiai és a szolgálati utasítások semmibe­vevését, a rossz munkaminősé­get, az anyaggal való rossz gazdálkodást s egyáltalán a felelőtlenséget bármivel kap­csolatban, ami a vasútnál tör­ténik. Ezért a znojmói vasút­állomás pártalapszervezet e jegyzőkönyvet vezet, melyben a pártcsoportok vezetői bejegy­zik a párttagok feladatainak teljesítését és az eredmények alapján értékeléseket készíte­nek. A párttagok és tagjelöltek munkájút sokkal igényesebben kell értékelnünk, mint a múlt­ban, és mindig az ötéves terv­feladatokkal összhangban. Pozitívan kell értékelni azok­nak a kollektíváknak a mun­káját, melyek a vasúti forga­lom gazdaságosabbá tételén dolgoznak. Sikeres javaslatot adóit be a brnói forgalmi osz­tály csoportja, melyet F.milia Nováková vezet. Amint megva­lósítására kialakulnak a kellő körülmények, ki fogjunk hasz­nálni az országunkon keresztül haladó üres vasúti szerelvénye­ket áruszállításra. Részben majd így pótoljuk a hiányzó szállítási kapacitást. Ezzel csökkenthetjük a vasúti forgal­mi túlterheltségét. — Kár, hogy az egyes jó példák nem találnak kellő visszhangra. Ezért aztán akad­nak olyan pártcsoportok, me­lyek kezdeményezése nem ki­elégítő. A jihíavai mozdony- színben dolgozó kommunisták munkájával sem lehetünk elé­gedettek, mivel szocialista munkakötelezettséaeiket csuk részben teljesítették. Igyekez­nünk kell, hogy a kommunis­táknak a dolgozókra, a szak- szervezeti és SZISZ-tagokra va­ló befolyása egyre jobban nö­vekedjen. Csak abban az eset­ben, ha minden vasutast meg tudunk nyerni ügyiinknnek le­szünk képesek megvalósítani a 6. ötéves tervidőszak >oé- nyes feladatait — mondta be­szélgetésünk végén Várlavík elvtárs. MILOŠ JERIE A Csehszlovák Államvasutak szolgáltatásait igénybe vevő utasok és szállítók még nem lehetnek elégedettek. Például a Csehszlovák Államvasutak brnói forgalmi osztályának nem sikerült biztosítania a nyersanyag folyamatos szállí­tását, a gyors- és személyvo­natok gyakran több perces ké­séssel közlekednek. A vasuta­sok munkáját fékezik a kis tel­jesítményű és korszerűtlen be­rendezések. A feladatok telje­sítéséhez mindenekelőtt azok járulnak hozzá, akik összeállít­ják, vezérlik és irányítják a vonatokat, biztosítják a szabad vágányokat és gondoskodnak az utasok kényelméről. A Csehszlovák Államvasutak brnói forgalmi osztályán több pártcsoport dolgozik. Ezek ér­vényesítik a párthatározatokat a vasutaskollektívákban. Ez ideig nem jártak el mindig elég határozottan és tevékeny­ségük hatékonysága a kívánt­nál kisebb. A pártbizottság a közelmúltban értékelte a párt­csoportok munkáját. A párt­csoportok további feladatairól František Václavíkkal, a párt- bizottság elnökével beszélget­tünk. — Ott, ahol a kommunisták műhelyekben, kutató- és ter­vezőintézetekben dolgoznak — tehát egy műszakban —a pártcsoportok tevékenysége rendszeres és jól szervezett, el­sősorban a fő gazdasági és a párton belüli feladatokra irá­nyul. Nehezebb a helyzet az olyan csoportokban, melyekben a párttagok és tagjelöltek több szaratovi és a Ivovi mozgalom keretében az önellenőrzésre feljogosító igazolványt. Egyéb szovjet munkamódszerek beve­zetésében is az élen járnak az üzem kommunistái. Ennek is köszönhető, hogy az üzem dol­gozói ez év első negyedében 100 százalékon felüli ered­ményt értek el minden muta­tóban, jóllehet a dolgozók ter­vezett létszáma csak 96,2 szá­zalékos volt. A figyelemreméltó eredmé­nyek eléréséhez a Sipos-brigád is hozzájárul. — Sokat köszönhetünk an­nak, hogy jó kollektíva va­gyunk — mondja a brigádve­zető. — Pedig nehézségeink is vannak — teszi hozzá —, hi­szen a villanyszereléshez szük­séges anyagoknak általában csak mintegy a 70 százaléka biztosított. Többször előfordul, hogy anyaghiány miatt nem le­het megkezdeni a munkát, il­letve hogy egy egy épületre többször is vissza kell men­nünk. Sokszor azért kell vár­nunk, mert a kőművesek nem készítik el a nyers munkát, hogy mi befejezhessük a vil­lanyszerelést. Most éppen a Juraj Dimitrov Vegyi Művekben dolgozunk, meg Krasftanyban. Vagyis köt részre oszlott a kol­lektíva. Brigádunk tagjai közül négyen már 16 éve a Prlem- stavban dolgoznak. Legnagyobb örömeink közé tartozik, ha hi­ba nélkül adhatjuk át munkán­kat. A jól végzett munka az egész üzemet jellemzi. Mindez pedig a pártalapszervezet hatékony munkájáról is tanúskodik. FÜLÜP IMRE Elvtársi légkört teremtenek A pártcsoportok munkájának javitásával A Škoda szakmai vállalat szakmunkásüzemének pártalapszerve- zete előkészíti a tanulókat a párttagok soraiba való belépésre is. Az elmúlt tanévben 79 fiatalt vettek fel a tagjelöltek sorába. Fel­vételünkön: Jaroslav Pelei főmester Peter Havlik, Pavol Draský és JiPi Augustín példás ipari tanulókat a tervrajzok leolvasására tanítja. (Felvétel: ČTK — J. Vlach) Sipos Bedrich brigádvezető

Next

/
Thumbnails
Contents