Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-07 / 185. szám, péntek
Az antikommunizmus — ma A haladás ellenfele # A rossz tanácsadó: Zbigniew Brzezinski M indaz, amit az antikom- munizmus jelentett a múltban és jelent ma, csúnya, alattomos, agresszív, korszerűtlen jellegű, de nem új jelenség. Az osztályharc negatív terméke, a munkásosztály marxista Ideológiájának fekete árnyéka. Tulajdonképpen egyidős a kommunista mozgalommal. A burzsoázia saját osztályérdekére nézve a kommunista mozgalomban — joggal — már a kezdet kezdetén elvi és gyakorlati veszélyt látott, érzett. Ezért és ennek megfelelően szervezte a frontot is — az antikommunizmust — már a mozgalom hajnalán a kommunista mozgalommal szemben. A forradalmi erők megjelenésére és előretörésére a kapitalista világ reakciójaként. Az antikommunizmus a nagyburzsoázia politikája és Ideológiája. Gyökerei azonban megtalálhatók a középrétegekben és a kispolgárságban is. Célja: a burzsoázia uralmának fenntartása, a tulajdonviszonyok változásának megakadályozása, a szovjetellenesség, a békés egymás mellett élés lenini elvének a megtorpedózása, viszálykeltés, a marxizmus—leninizmus tanításának a meghamisítása, a szocialista országok tekintélyének a csokkentése- rombolása és számos más hasonló jellegű törekvés érvényesítése. Hamis jelszavainak leple alatt az imperialista reakció üldöz és hajszol mindent, ami haladó és forradalmi, igyekszik megbontani a dolgozók sorait, megbénítani a proletárok harci akaratát. Napjainkban a „fekete lobogó“: az antikommunizmus zászlaja alatt egyesül a társadalmi haladás valamennyi ellensége: a fináncoligarchia, a militarizmus, a fasizmus, a reakciós klerikalizmus, a gyarmatosítás és a kapitalizmus összes híve, a társadalmunk visszahúzó erőinek minden rendű és rangú ideológiai és politikai cinkosa. T örténelmileg a „negatív termék“, a „fekete árnyék“ első szakasza a kommunista mozgalom keletkezésétől a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméig terjedt. Az uralkodó osztályok ebben az időszakban a primitív antikommunizmus — mindenekelőtt az antimarxizmus — eszközeivel éltek és próbálták alárendelni a munkásmozgalmat a burzsoázia befolyásának, megakadályozni a proletariátus önálló tömegpártjainak megalakulását és x fejlődését. Képviselői már a párizsi kom- müntől kezdve minden lehetőséget felhasználtak arra, hogy rágalmazással és hamisítással feltartóztassák a marximus terjedését a nemzetközi forradalmi mozgalomban. A rágalmak özönét zúdították a munkás- osztály forradalmi képviselőire. Ám a hazugság, a rágalom, a betiltás, az üldözés, a börtön és a véres leszámolás sem tudta feltartóztatni a marxizmus győzelmes előrenyomulását: megakadályozni a proletárfor- fadalmat. Az antikommunizmus második szakaszában — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmétől a fasizmus bukásáig tartó időszakban — a szovjetellenesség dominált. Az antikommunizmus harmadik — második világháború utáni — szakaszát a hidegháborús hisztéria jellemezte, határozta meg. A módszer, a megjelenési forma a történelmi szakaszokban változott, a lényeg azonban változatlan maradt. Az antikommunizmus mindenkor arra törekedett és törekszik ma is, hogy a kommunista aszmé- ket rágalmazza és lejárassa, a kommunistákat és a kommunista pártokat elszigetelje, a szocialista közösséget gyengítse, felszámolja, és ahol lehetséges, visszaállítsa a tőke, az imperializmus hatalmát. N apjainkban, amikor növekszik a szocializmus és a forradalmi munkásmozgalom befolyása, amikor a szocializmus egyre jobban bebizonyítja fölényét a kapitalizmussal szemben, amikor erősödik nemzetközi befolyása és egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a kapitalizmus történelmi értelemben védekező pozícióba szorult, a burzsoázia — és e kör politikai-ideológiai vonala: az antikommunizmus — az új helyzethez kénytelen alkalmazkodni. Leplezetlen és erőszakos formáin kívül egyre inkább arra törekszik, hogy a különféle modellek-, a „nemzeti kommunizmus“, az „emberi arcú szocializmus“, a „demokratikus szocializmus“, a „piaci szocializmus“, és az „eurokom- munizmus“ népszerűsítésével a tényleges szocializmus pozícióit fellazítsa és lehetőleg belülről ássa alá, kompromittálja. „Tudománya“ mostanában általában azon fáradozik, hogy mind körmönfontabb formákat és módszereket dolgozzon ki a marxizmus—leninizmus meghamisítására és a munkásmozgalom világnézete letéteményeseinek — a szocialista társadalmaknak és a kommunista pártoknak — a rágalmazására. Az antikommunizmus egyik legismertebb teoretikusa, Zbigniew Brzezinski, jelenleg az Amerikai Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanácsadója. Az antikommunizmus „feje“ régebben is sokat hallatott magáról. Mostanában azonban a főnökének adott rossz tanácsai mialt válik egyre ismertebbé és — hírhedtteb- bé. A „fekete árnyék* képviselője 1928-ban Varsóban, régi arisztokrata családban született. Apja évekig diplomataként dolgozott. A Brzezinski családot a második világháború kitörése Montrealban érte, ahol az apa a lengyel konzulátuson teljesített szolgálatot. A család később végleg Kanadában maradt. Z bigniew Brzezinski a montreali egyetemen tanult, majd az egyesült államokbeli Harvard Egyetemen folytatta kutatásait. Itt kapta meg a doktori címet. Szűkebb szakterülete a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista országok kutatása. Karrierje a hidegháborús években, a Szovjetuniót és a szocialista országokat kutató hidegháborús intézetek felvirágzásának az időszakában kezdődött. Akkor, amikor a monopoltőkés alapítványok, a Pentagon, a Központi Hírszerző Hivatal bőkezű támogatásával új intézmények keletkeztek, szinte korlátlan lehetőségekkel, vagy 2—3 fős kutatócsoportokból váltak egyik napról a másikra több száz fős apparátusokká. A kutatómunka, amelyet ezek az intézmények produkáltak, megfelelt létrehozóik igényeinek, és a szocialista országokkal szembeni diplomáciai és propagandalépések kidolgozására fordította a fő gondot. Brzezinskit a környezet is, a választott téma, is elemében találta, feldobta. Találóan állapítja meg egyik életrajzírója: „Brzezinski érdeklődése a kommunizmus és a kelet-európai ügyek iránt családi háttérből is táplálkozik. Az egykori montreali lengyel főkonzul fia ezeket a kelet-európai szálakat erősítette házasságával is. 1955- ben feleségül vette Emílie Be- nešt, a két világháború közti Csehszlovák Köztársaság elnökének unokáját.“ A harcos antikommunista 1960-ban a neves New York-i Columbia Egyetemre került. Két évvel később már az ott működő Komunista Ügyek Kutatóintézetének igazgatója. Ekkor válik szélesebb körben is ismertté, itt adta ki első feltűnést keltő tanulmányait. A Sam Hunlingtonnal együtt írt Politikai hatalom: Egyesült Államok—Szovjetunió című könyve indította útjára a konvergencia fogalmát. A következő évtizedben oly divatossá váló konvergencia-elmélet, a tulajdonviszonyokat nem létezőnek tekintve, azt állítja, hogy a szocialista és a tőkés országok „fejlett ipari társadalmai“ hasonulnak egymáshoz, azonos vonásokat vesznek fel. Egyik legutóbbi könyvében Brzezinski már más húrokat penget, de továbbra is az antikommunizmust szolgáló hangszeren játszik. Az alma nem esett messze a fájától... Zbigniew Brzezinski hamis úton jár, rossz tanácsadó. Munkásságát a kommunisták, a marxizmus hívei ma már — jogosan — nemcsak korai dolgozataiért, makacs an- tikommunizmu^áért, hanem az elnöknek adott rossz tanácsaiért, a jelenlegi munkakörében tanúsított káros gyakorlati tevékenységéért is bírálják. K orunk fő törvényszerűsége a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet. E folyamatot gátolni, hátráltatni lehet, megállítani azonban nem. Az antikommunizmus napjainkban is a legfőbb humanista és demokratikus törekvések ellen lép fel. Ezért is érvényes változatlanul az, amit Thomas Mann már évtizedekkel ezelőtt találóan mondott: az antikommunizmus korunk legnagyobb butasága. BALÁZS BÉLA Beszélgetés dr. Pavel Paška docenssel, a Szlovák Szocialista Akadémia Központi Bizottsága Elnökségének elnökével A korán kelő A LEGJOBBAK KÖZÖTT 1978 VII. 7. Balogh Mária az okánikovói részleg farmján dolgozik. Már több mint 6 éve fejőnő. Minden évben a legjobb teljesítményt elérők közé tartozik. Az okánikovói szövetkezet az egyesülés előtt a 3. helyen volt a járásban az egy tehénre eső tejhozamban. Az egyesült szövetkezet jelenleg a 2. helyen áll 3736 literes átlaghozammal. Balogh Mária ugyanúgy örül a szövetkezet sikereinek, mint saját kiváló eredményeinek. Munkatársai körében ezért is közkedvelt. Nemi szereti, ha dicsérik. Véleménye szerint „csak“ úgy dolgozik, ahogy minden kommunistának dolgoznia kell. Élete legboldogabb pillanatai közé tartozott, amikor 1975-ben a pártalapszervezet taggyűlése egyöntetűen megszavazta a párttagjelöltek sorúiba való felvételét. Pártfeladatait is példásan elvégzi. Jelenleg a pártalapszervezet pénztárosi tisztségét látja el. Balogh elvtársnő nagyon szívesen dolgozna olyan kollektívában, amely a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért veirsenyez. Ezért indítványozta, hogy az Alžbeta Kissová, Vieru Čerňanská, Katarína Košárová és Balogh ' Mária összetételű fejőkollektíva még ebben az esztendőben kapcsolódjék be a szocialista munkabrigád mozgalomba. Naponta fél négykor már csörög az ébresztőóra, s hívja őt a kötelesség a gondjaira bízott gazdasági állatokhoz. Napközben végzi a házimunkát: főz, mos, vasal és a kertben is dolgozik. Délután fél négykor ismét munkahelyére siet. m Balogh Mária Mindezek mellett még 2 gyermeket is nevel. Bízik abban — habár ez nem csak rajta múlik —, hogy az egyesült szövetkezet az idei év további részében is megismétli az első negyedévi sikert: valamennyi kitermelt tejet első osztályú áruként adják el a felvásárló üzemnek. KOLOZSI ERNŐ A Szocialista Akadémia tevékenységének új szakaszába lépett. Céljait a Szlovák Szocialista Akadémia áprilisi, majd pedig a Csehszlovák Szocialista Akadémia május végén tartott 11. országos Kongresszusa tűzte ki. É kongresszusok a politikai és tudományos ismeretterjesztés, a szocialista népművelés, valamint a szervezeti élet számtalan kérdését tárgyalta meg. Ebből az alkalomból felkerestük és beszélgetést folytattunk Dr. Pavel Paškával, a Szlovák Szocialista Akadémia Központi Bizottsága Elnökségének elnökével. ■ Hogyan jellemezné szervezetük új feladatait? — A Szocialista Akadémia kongresszusai szervezetünk politikai-nevelő és közművelődési tevékenységének értékelése során következetesen a CSKP XV. kongresszusa, valamint a CSKP KB 11. és az SZLKP KB márciusi ülése határozataiból indultak ki. Elsősorban a fejlett szocialista társadalom építése igényes feladatainak és az új szocialista ember kialakításának összeforrottságát — az elmélet és a gyakorlat összekapcsolásának szükségességét — hangsúlyoztuk. Mindez az eszmei színvonal állandó emelését, a nevelő- és propaganda- munka hatékonyságának fokozását követeli tőlünk, hogy tevékenységünk hatása még határozottabban visszatükröződjön állampolgáraink politikai állásfoglalásában, munkaaktivitásának növekedésében, tudományos világnézetének, szocialista hazafiságának és proletár internacionalizmusának elmélyülésében, kulturáltságában s szocialista életformánk egyéb értékeihez való viszonyulásában. E munka hatékonysága és minősége a Szocialista Akadémia, valamint választott szervei, tudományos-módszertani tanácsai s bizottságai, előadó- testületel és más munkatársai egész tevékenységének homlokterébe került. ■ Tevékenységük említett célkitűzései bizonyára kivetültek a Szocialista Akadémia minden irányító ágazatába, főleg munkájuk tartalmi irányulására. Melyek a legfontosabb tartalmi céljaik? — Munkánk fő tartalmi irányzata a kongresszus után sem változik, viszont nagyobb mértékben összpontosítjuk a figyelmünket a kulcsfontosságú feladatokra s munkánk minőségi kritériumaira. A Szocialista Akadémia fő feladata továbbra is dolgozóink gondolat- világának és élettevékenységének pozitív befolyásolása marad, lényegét tekintve: megnyerésük Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának. A párt gazdaságpolitikájának megvilágítása és gyakorlati megvalósítása érdekében előtérbe helyezzük a széleskörűen és komplex módon értelmezett gazdasági propagandát. Egyidejűleg elemzően magyarázzuk fejlett szocialista társadalmunk építésének egész kérdéskomplexumát, a munkásosztály s élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepét. Különleges hangsúlyt helyezünk a csehszlovák—szovjet barátság, valamint a többi szocialista országokhoz fűző testvéri kapcsolataink fejlesztésére. Az eszmei hatékonyságot főleg a tekintetben fokozzuk, hogy dolgozóink eszmeileg szilárdak, a burzsoá és a kispolgári ideológiákkal szemben engesztelhetetlenek legyenek. ■ A Szocialista Akadémia sokrétű nevelő- és ismeretterjesztő tevékenységet fejt ki a falusi lakosság körében is. E téren milyen főbb feladatokra irányulnak? — Mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés feladatainak eredményes teljesítését elősegítő propagandamunkára, de a falusi lakosság széles körű eszmei nevelésére is. A mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából alapvető stratégiai cél, az önellátást fedezni képes élelmiszertermelés jelentőségének megértetését egyik fontos feladatunknak tekintjük. Ennek a politikai-nevelő tevékenységnek lényeges részét képezi a hazai és a nemzetközi méretekben egyaránt érvényesülő mezőgazdasági szakosítás, együttműködés és integráció kérdéseinek magyarázata. Nem kell hangsúlyoznom, e tekintetben !s milyen fontos szerepet tölt be a politikai és tudományos ismeretek terjesztése, s általában a falusi lakosság művelődési szintjének emelése. ■ Ismeretes, hogy a Szocialista Akadémia nagy gondot fordít az előadók képzésére. Mit tesznek e képzés további tökéletesítése érdekében? — Az előadók felkészítésében szerzett tapasztalatainkat a kongresszus szervezetünk tevékenységének becses pozitívumaként értékelte. Mint ismeretes, az egész nevelőfolyamat központi alakja az előadó, ezért a jövőben még fokozottabb igényeket támasztunk elv- hűségükkel, szakmai megalapozottságukkal és pedagógiaimódszertani szakértelmükkel szemben. Koncepciózusán tovább fogjuk alakítani-fejleszte- ni az előadók képzésének egységes rendszerét, tökéletesíteni a szemináriumok és tanfolyamok előkészítését, valamint a kiadói tevékenységünket, hogy előadőtestíileteink (Szlovákiában több mint 14 ezer előadót tömörítenék magukba) kellőképpen felkészülhessenek a politikai, a tudományos és a kulturális ismeretek terjesztésében előttük álló felelősségteljes feladatok ellátására — a szocialista ember nevelésére. ■ Milyen tevékenységet fejt ki a Szocialista Akadémia a magyar nemzetiségű lakosság körében? — Választott szerveinkben, előadótestületeinkben s tagságunk soraiban egyaránt sok áldozatkész magyar és ukrán előadó, valamint tisztségviselő dolgozik. A Szocialista Akadémia járási bizottságai a déli járásokban — ahol a magyar nemzetiségű állampolgáraink zömmel élnek — következetesen biztosítják szervezetünk feladatainak teljesítését, a vegyes lakosságú területek adottságainak s körülményeinek megfelelően. A pártszervek irányító támogatásával nemcsak időszerű, politikailag elkötelezett, gazdag tartalmú előadásokról, hanem megfelelő előadókról és szemléltetőanyagokról is gondoskodnak, jó az együttműködésünk a CSEMA- DOK-kal, a központi szervek szintjén csakúgy, mint a járásainkban, városainkban, fal- vainkban végzett konkrét munkánk során. Ebben az irányban is tovább akarjuk javítani munkánk színvonalát, fokozni eszmei hatékonyságát. MIKÜS SÁNDOR Kongresszusok után — újabb távlatok felé Doc. PhDr. PAVEL PAŠKA CSc., a Szlovák Szocialista Akadémia Központi Bizottsága Elnökségének elnöke
