Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-25 / 202. szám, kedd

I Köny vek, számoki olvasók LÁTOGATÁS EGY üARÁSf KÖNYVTÁRBAN Az Érsekújvári (Nove Zám* Jky) Járási Könyvtárban Marfű Weissovát, a könyvtár igazgató­nőjét kerestem Minthogy az Igazgatónő házon kívüt volt. Judita Bležáková és Tóth Mária tájékoztattak a könyvtár mait járói és jelenéről. — Amint látja, könyvtárunk az elmúlt év végén új épületbe köitözött. tgy sokkal kulturál­tabb környezetben tudjuk kielé­gíteni olvasóink igényeit — mondja Judita Bležáková. Végigjárva a könyvtár helyi ségeit, jóleső érzéssel győzöd hettem meg az általa mondot takról. A korszerűen és ízlése sen berendezett olvasórészleg könyvespolcain mintegy negy­venezer kötet áll az olvasók redelkezésére. A száznál több folyóirat helyben olvasható. Az üléstermet különféle rendezvé­nyek — előadások, ankétok, író­olvasó találkozók — lebonyo­lítására használják. Ez év vé­géig átadják rendeltetésének a könyvtár fonotékarészlegét, ahol a zene rajongói fülhallga­tók segítségével zavartalanul hódolhatnak kedvtelésüknek. Tóth Máriától megtudtam, hogy Szlovákiában az ő könyvtáruk kapta meg elsőként ezt a hasz­nos és vonzó berendezést. Az átköltözés után az ifjúsági rész­leg helygondjai is megszűntek, mivel a régi épület teljes mér tékben az ő rendelkezésükre áll. A város területén két fiók- könyvtár is működik. A fiók könyvtárak könyvtárközi köl­csönzési lehetőségeivel, főleg az idősebb olvasók élnek. A több mint hatvanezer kötetes könyvállományt szlovák, ma­gyar és idegen nyelvű könyvek teszik ki. A kölcsönzések száma 1977-ben meghaladta a százöt-' ven ezret. Az olvasók (6357) fele fiatal. A látottak és hallottak alap­ján állíthatom, hogy az Érsek­újvár! Járási Könyvtár nem csu pán a könyvek tára. A könyvál­lomány szakszerű feldolgozá­sán kívül minden igénynek meg­felelő kölcsönzési rendszerrel szolgálja az olvasót. Különféle rendezvényekkel igyekeznek állandóan bővíteni olvasóik tá­borát Külön súlyt helyeznek a fiatalok nevelésére. Előadáso­kat tartanak pl. a bibliográfiai tudomány köréből, azon felül egészségügyi előadássorozatot, ankétokát és írő-olvasőtalálko- zókat szerveznek a tanulóifjú­ság számára. Nagy az érdeklődés az árusl tással egybekötött könyvkiálli tások iránt is. — Rendezvényeink által sze­retnénk még szorosabb kapcso­latot kialakítani a könyvtár és olvasói között — mondja JuditH Bležáková. A járási könyvtárak az egy­séges könyvtárhálózat módszer­tani irányításáért is felelősek. Mi a helyzet e téren az ersek- újvári járásban? Erről beszél­gettünk Tóth Máriával, a mód­szertani részleg vezetőjével. — Sajnos, járási viszonylat­ban még vannak gondjaink. Egy lakosra az előirányzott 2,0 kö­tet helyett járásunkban csak 2,29 kötet könyv jut. A járás könyvtárainak könyvállomá­nyát tavaly 22 053 kötettel gya­rapítottuk. így könyvállomá­nyunk jelenleg eléri a 349 317 kötetet. Egy olvasóra 26,6 kötet jut. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a lakosságnak csupán 14,57 százaléka tartozik az olvasók közé. A kölcsönzések száma az elmúlt évben 590 979 volt. Ez azt jelenti, hogy járá­sunk egy lakosa átlag 3,88 könyvet kölcsönzött. Az 1976-os évhez viszonyítva 603-mal emel­kedett az olvasók száma. — Milyen a községi könyvtá­rak helyzete? — Számos községben, mint például Zsitvabesenyőn, Udvar­don, Garamkövesden, Kamo* csán, Nagykéren, Szálkán és másutt eléggé kedvezőtlen. . — Hallhatunk valamit a könyvállomány gyarapításáról is? — A járási nemzeti bizottság kulturális szakosztálya tavaly közel két és félmillió koronával járult hozzá a könyvállomány gyarapításához, valamint a könyvtárhálózat korszerüsítésé- liez. Sajnos, a helyi nemzeti bi­zottságok hozzáállása nem min­dig kielégítő. Részben ezzel is magyarázható, hogy Trávnicán már egy éve. Kisgyarmaton pe­dig már t-vek óta zárva van a könyvtár. — És a könyvtárépítés, —- felújítás terén milyen a hely­zet? — A Párkányi Városi Könyv­tár rövidesen új helyiségekkel bővül, Šuranyban egy új könyv­tár építését tervezik. Sajnos, a könyvellátás terén nincs min­den rendjén. A Madách Könyv­kiadó kiadványai alacsony pél­dányszámban jelennek meg — esetleg más ok miatt nem jut­nak el rendeltetési helyükre —, ami azt eredményezi, hogy a magyar nyelvű kiadványok vá­lasztéka meglehetősen silány. Végezetül elmondjuk: a könyvtárosok önfeláldozó mun­káját dicséri, hogy a járás több könyvtára elnyerte a „Példás népkönyvtár“ címet. Látogatásom során az is kide­rült, hogy az olvasók zöme az ifjúság, illetve az idősebb kor­osztály Soraiból kerül ki. Ezt úgy is fogalmazhatnám, hogy a fiatalok még, az idősebbek pe­dig már ráérnek olvasni. Pedig társadalmunk legproduktívabb korosztályára is vonatkozik, hogy a fejlett szocialista társa­dalom építőjének alapos szak­mai és általános műveltséggel kell rendelkeznie. RIGLER JÁNOS FÉNYES LELETEK A trók kultúra kincsei Bratislavában Nagy jelentőségű kulturális esemény a trákok iparművésze­iét bemutató kiállítás. Lening rádban, Moszkvában, Varsóban, Prágában, Belgrádban, Bécsben, Párizsban, Londonban, Havan­nában, Mexikó Cityben, New Yorkban és Bostonban már ed dig is sok ezer látogató gyö­nyörködött a trák iparművésze­ti alkotásokban. A Balkán-félszigeten, a mai Bolgár Népköztársaság területé­nek jelentékeny részén éltek egykor a trákok. Ezen földön született a legendás hírű Or­feusz is, akinek varázslatos éneke a vadállatokat is meg­szelídítette. Az ő nevével kap­csolatban tettek említést a ré­gi feljegyzések a trák nép ti­tokzatos homályba burkolt tör­ténetéről. A homály csupán Bul­gária felszabadulása után osz­lott el fokozatosan. Ekkor kezd­ték el a régészek földet vallató tevékenységüket. És a temetők, a tízezernél is több sír megszó­lalt. Szóltak egy több törzsből álló nép nagyszerű kultúrájá­ról, amely szerves része az egész európai kultúrának. En­nek a kultúrának feltárt anya­gát huszonöt bolgár történeti és régészeti múzeum őrzi. A Bulgá­riával való kulturális kapcsola­taink fokát jelzi, hogy ezt a kincset Szlovákiába is eljuttat­ták. A változatos anyagot a rendezők hat részre osztották. A trák kulturális fejlődés el­ső szakasza az új kőkorszak volt, amely a késő bronzkorig, a hatodiktól a negyedik évezre­dig terjed. Megjelennek az anyagbálványok, a háztartási és a kultikus eszközök, a csontfa­ragván yok erőteljes istennő­szobrok, az anyaság és termé­kenység jelképei. A Várna ipari negyedében 1972-ben folytatott ásatások le­letei igazolják, hogy a trákok nem voltak él maradottak, sem műveletlenek. Itt találtak rá ar­ra az anyagra, amely a fenti korszak csúcspontját képezi. Ide tartoznak az égetett anyag- ház-modellek, az első kőplasz­tikát, a szarvasagancsnyelű kovakőpengéjű sarlók. Majd «t remekművű aranyékszerek. gyűrűk, függők, karkötők, figu­rális férfi melldíszek és joga­rak, meg a rézből való fejszék, kalapácsok és márványtálak, ál­latfigurák. A legendás királyok korában, 1. e. 1600-tól 1200-ig a legelter­jedtebb volt a kerámia, amelyet ötletes madáralakú edénykék, hosszúruhás nőalakok idéznek. Majd fényűző díszű, uralkodók számára készített bronzfegyve­rek mutatják az akkori bronz­technika fejlettségét. A késő bronzkorból származó valcsitránszki kincs az aranymű­vesek remekeiből, finoman meg­munkált, nagy színarany tálból, művészi érzékkel tagolt hár­masedényből és poharakból, kelyhekből áll. Súlya 12,5 kilo­gramm. A fegyverek ezüstbera­kásai, a fémtárgyak tökéletes kivitelezése pontosan, szépen dolgozó iparosokra vall. A korai vaskorszak a geomet­riai művészet kora. A női sírok­ban kör- és háromszög-díszíté­sű ékszereket, a férfiakéban fegyvereket és lószerszámokat találtak. Ezen kívül nagyfejdí­szeket, csatokat és urnákat, kis bronzfigurákat leltek. A közép­ső vaskor a nagyszerű teljesít­mények kora. Ekkor gyarmato­sítják a görögök a trákíai ten­gerpartot. Kereskedelmi kap­csolat fejlődik ki velük és a perzsákkal, akiknek ősi példák­ból is táplálkozó művészete a görög művészettel párhuzamo­san hat a trák iparművészetre. Ezt példázza a babzovi lelet, a sajátos ezüstkancsók, a szarv alakú ivóedények, az oroszlán-, medve-, farkas-, grif-, kígyómo­tívumokkal, emberi alakokkal és lovas istenfigurákkal díszí­tett bronz és ezüst lószerszá­mok. Legtöbb csodálója a panagju- ristel sírokban lelt 6,5 kg arany­ból, élénk képzelettel alakított együttesnek van. Egy négerfe­jekkel ékes dísztálból, hét sa­játos formájú és plasztikai dí­szítésű ivóedényből, egy kétfü- lű kancsóból, amforából áll. A meseki sírból bronz kocsidíszek kerültek napvilágra. Az i. e. 3. század az ismétlő­dő harcok, egyúttal a hanyatlás kora. A kelták két évtizedes uralmának 216-ban a rómaiak vetnek véget. A nagy nyugati beözönlés korából aranyozott ezüst fejdíszek és ékes fegyve­rek maradtak meg. Trák spe­cialitás: a márvány fogadalmi táblák. Görög és római intene- ket és dinamikus harci jelene­teket ábrázolnak, melyek a trák történelmet idézik. Figye­lemre méltók a pleveni terület arany ékszerein kívül a mozgal­mas lovasfigurák, a kisméretű vágtázó és ügető paripák, á siskoveci bronz és ezüst kocsi­díszek. A trák iparművészet kincsei­nek sora korántsem zárul le az eddigi leletekkel. Az ásatások tovább folynak. S hogy a föld mélye még mit rejt, s hogy mi tárul még föl előttünk a trák nép világából, történelméből, azt majd a jövő mutatja meg. Hippokratész óta tudjuk, hogy „az élet rövid, s a művészet hosszú,“ vagyis örök. HARKÁNY JENÖNÉ KULTURÁLIS HÍREK • A világhírű hegedűművész, Szigeti József kottáinak gyűjte­ményét a Liszt Ferenc Zenemű veszeti Főiskolának ajándékoz­ta az 1973-ban elhunyt mester leánya. A több mint ezer mű­vet tartalmazó hagyaték legér­tékesebb darabjai azok a kot­ták, amelyek Szigeti saját kezű bejegyzéseit, ujjrendjeit, elő­adási jeleit őrzik. A hagyaté­kot a jövő év júniusában a Szigeti Józsefről elnevezett bu­dapesti nemzetközi hegedűver­senyen adják át ünnepélyesen. • A közelmúltban ünnepelte negyedszázados jubileumát a moszkvai Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara. A zene­kar élén 1976 óta a fiatal te­hetséges karmester, Dmitrij Ki- tajenko áll. , Ö A havannai VIT-en bemu­tatják az El Cantor (Az éne­kes) című filmet, amelyet az NDK filmesei forgattak a tragi­kus sorsú Victor Jara . chilei népénekesről. A film forgató- könyvét írta, rendezte és fősze­repét játssza. Dean Reed. ÚJ FILMEK TÜKÖRKÉPEK (magyar) Szlovák színésznő, ponto­sabban pszichológusból lett szí­nésznő, Jana Plichtová játssza a Tükörkép főszerepét. Alakí­tása elsőrangú. Egy fiatalasz- szonyt (később kiderül róla, hogy leányanya) kelt életre, akire a budai erdőben találnak rá. Igazolvány nincs nála, s nem nyére, illetve okaira: apró sé­relmeket, magánéleti, munka­helyi kellemetlenségeket mutat be, s ezzel indokolja a leány kiborulását. Tény, hogy alkotá­sának központi alakja a sérü­lékenyebb és érzékenyebb em­berek fajtájából való, mert az erősebb idegzetű s ellenállóbb Jelenet a magyar filmből; a képen Jana Plichtová, a főszereplő hajlandó egyetlen szót sem szólni. Konokul, makacsul hall­gat; aztán az elmegyógyinté­zetbe szállítják. Némasága át- törhetetlennek látszik. Az inté­zetben egy fiatal orvosnő pró­bál a pszichiátriai eset lénye­gébe hatolni. A beteg elszánt hallgatását sokáig nem képes áttörni. A felvillantott emlék­képek bele-belevilágítanak az előzményekbe, amelyek az asz- szony makacs hallgatását ki­váltották. A cselekmény egyszerű, s két vonalon fut; az egyik: az értelmes és határozott orvosnő kapcsolatteremtési kísérletei, a másik: az emlékező képsorok töredékei. Ezekből a mozaikok­ból kellene összeállnia a drá­mának, de az epizódok túlsá­gosan lazák ahhoz, hogy dráma kerekedjen belőlük. Szörény Rezső forgatókönyv- író és rendező a filmben meg­kísérli, hogy rávilágítson a leány némaságának előzmé­FÉRFIAS IDŐK egyének számára az ilyen ku­darcok elviselhetők és meg- emészthetők. A lány betegségé­nek okaira pedig nem bioló­giai, hanem társadalmi vála­szokat keres, megtalálni eze­ket azonban nem tudja, csak utal rájuk. A rendező a forgatókönyv gyengéi miatt nem tudott drá­mát kerekíteni az egyébként érdekes történetből. A film je­lenetei ennek ellenére helyen­ként frappánsak és feszültek is. Remek színészi alakításokat láthatunk viszont a műben. A már említett Jana Plichtová szépen birkózik meg a néma­ságba menekült leány szere­pével. A film első felében egyetlen szó nélkül kell meg­sejtetnie, mi játszódhat le ben­ne. Az orvosnőt Bodnár Erika játssza, finom eszközökkel és színészileg hitelesen. Kiváló teljesítményt nyújt Öze Lajos és Temessy Hédi is. (bolgár) Miről is szól a hajdani idők — a Férfias idők — története? A koránkelők öröméről, az em­ber és a természet békéjéről, á mesterség fortélyairól, a leányrablas játékosságáról, a leány kiszolgáltatottságáról, a nehéz helyzetben megmutatko­zó jellemről. A pirkadat félhomályában út­ra készülődnek a tanyán: az emberek mosakodnak, csoma­golnak, fegyvert, tallérokat bájos Elica (Marina Dimitroira játssza) a cserjésbeai lapul. Aztán megfogják, felkapják, hiába hánykolódik, vergődik. Majd mégis megszökik, lélek­szakadva fut előlük, de legyű­rik. Sebes patakon kel átt együtt Bankó és Elica. A sodrás hol a leányt, hol a férfit ragadja el. Ágakba, kövekbe kapasz­kodnak, később egymás kezé­be, ölelésébe... A bolgár film főszerepében: Marina Dimitrova és Grigor Vačkov raknak tarisznyájukba. Útra kelnek; szamár bandukol a lankán; a négy férfi beszélget, fel-felnevet, megpihen, falato­zik, járja az utat, szitáló eső­ben és verőfényben. Aztán szétszélednek, ki jobbra, ki balra, elrejtőznek, lesben áll­nak. Leányrablásra készülőd­nek. A deres hajú, cserzett bőrű Bankó (Grigor Vacskov alakít­ja) megpillantja a leányt. Gyö­nyörködik benne. A leány rej- tekbe húzódik. A fitos orrú. Erről és sok egyéb másról szól ez a bolgár film. A leány- rablók fordulatos, kalandos, könnyed históriája sárgás-zöl- des-barnás tónusú felvételeken elevenedik meg előttünk, Edu­ard Zaharjev lendületes, lükte­tő, a lelki rezdüléseket is érzé­keltető rendezésében. Eduard Zahar jev, akinek legutóbb a napjainkban játszódó Villane­gyed című alkotását láthattuk, ezúttal a hajdani időket idézi, üde, hangulatos életképekben. —ym — 1978 VII. 25.

Next

/
Thumbnails
Contents