Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-25 / 202. szám, kedd
I Köny vek, számoki olvasók LÁTOGATÁS EGY üARÁSf KÖNYVTÁRBAN Az Érsekújvári (Nove Zám* Jky) Járási Könyvtárban Marfű Weissovát, a könyvtár igazgatónőjét kerestem Minthogy az Igazgatónő házon kívüt volt. Judita Bležáková és Tóth Mária tájékoztattak a könyvtár mait járói és jelenéről. — Amint látja, könyvtárunk az elmúlt év végén új épületbe köitözött. tgy sokkal kulturáltabb környezetben tudjuk kielégíteni olvasóink igényeit — mondja Judita Bležáková. Végigjárva a könyvtár helyi ségeit, jóleső érzéssel győzöd hettem meg az általa mondot takról. A korszerűen és ízlése sen berendezett olvasórészleg könyvespolcain mintegy negyvenezer kötet áll az olvasók redelkezésére. A száznál több folyóirat helyben olvasható. Az üléstermet különféle rendezvények — előadások, ankétok, íróolvasó találkozók — lebonyolítására használják. Ez év végéig átadják rendeltetésének a könyvtár fonotékarészlegét, ahol a zene rajongói fülhallgatók segítségével zavartalanul hódolhatnak kedvtelésüknek. Tóth Máriától megtudtam, hogy Szlovákiában az ő könyvtáruk kapta meg elsőként ezt a hasznos és vonzó berendezést. Az átköltözés után az ifjúsági részleg helygondjai is megszűntek, mivel a régi épület teljes mér tékben az ő rendelkezésükre áll. A város területén két fiók- könyvtár is működik. A fiók könyvtárak könyvtárközi kölcsönzési lehetőségeivel, főleg az idősebb olvasók élnek. A több mint hatvanezer kötetes könyvállományt szlovák, magyar és idegen nyelvű könyvek teszik ki. A kölcsönzések száma 1977-ben meghaladta a százöt-' ven ezret. Az olvasók (6357) fele fiatal. A látottak és hallottak alapján állíthatom, hogy az Érsekújvár! Járási Könyvtár nem csu pán a könyvek tára. A könyvállomány szakszerű feldolgozásán kívül minden igénynek megfelelő kölcsönzési rendszerrel szolgálja az olvasót. Különféle rendezvényekkel igyekeznek állandóan bővíteni olvasóik táborát Külön súlyt helyeznek a fiatalok nevelésére. Előadásokat tartanak pl. a bibliográfiai tudomány köréből, azon felül egészségügyi előadássorozatot, ankétokát és írő-olvasőtalálko- zókat szerveznek a tanulóifjúság számára. Nagy az érdeklődés az árusl tással egybekötött könyvkiálli tások iránt is. — Rendezvényeink által szeretnénk még szorosabb kapcsolatot kialakítani a könyvtár és olvasói között — mondja JuditH Bležáková. A járási könyvtárak az egységes könyvtárhálózat módszertani irányításáért is felelősek. Mi a helyzet e téren az ersek- újvári járásban? Erről beszélgettünk Tóth Máriával, a módszertani részleg vezetőjével. — Sajnos, járási viszonylatban még vannak gondjaink. Egy lakosra az előirányzott 2,0 kötet helyett járásunkban csak 2,29 kötet könyv jut. A járás könyvtárainak könyvállományát tavaly 22 053 kötettel gyarapítottuk. így könyvállományunk jelenleg eléri a 349 317 kötetet. Egy olvasóra 26,6 kötet jut. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a lakosságnak csupán 14,57 százaléka tartozik az olvasók közé. A kölcsönzések száma az elmúlt évben 590 979 volt. Ez azt jelenti, hogy járásunk egy lakosa átlag 3,88 könyvet kölcsönzött. Az 1976-os évhez viszonyítva 603-mal emelkedett az olvasók száma. — Milyen a községi könyvtárak helyzete? — Számos községben, mint például Zsitvabesenyőn, Udvardon, Garamkövesden, Kamo* csán, Nagykéren, Szálkán és másutt eléggé kedvezőtlen. . — Hallhatunk valamit a könyvállomány gyarapításáról is? — A járási nemzeti bizottság kulturális szakosztálya tavaly közel két és félmillió koronával járult hozzá a könyvállomány gyarapításához, valamint a könyvtárhálózat korszerüsítésé- liez. Sajnos, a helyi nemzeti bizottságok hozzáállása nem mindig kielégítő. Részben ezzel is magyarázható, hogy Trávnicán már egy éve. Kisgyarmaton pedig már t-vek óta zárva van a könyvtár. — És a könyvtárépítés, —- felújítás terén milyen a helyzet? — A Párkányi Városi Könyvtár rövidesen új helyiségekkel bővül, Šuranyban egy új könyvtár építését tervezik. Sajnos, a könyvellátás terén nincs minden rendjén. A Madách Könyvkiadó kiadványai alacsony példányszámban jelennek meg — esetleg más ok miatt nem jutnak el rendeltetési helyükre —, ami azt eredményezi, hogy a magyar nyelvű kiadványok választéka meglehetősen silány. Végezetül elmondjuk: a könyvtárosok önfeláldozó munkáját dicséri, hogy a járás több könyvtára elnyerte a „Példás népkönyvtár“ címet. Látogatásom során az is kiderült, hogy az olvasók zöme az ifjúság, illetve az idősebb korosztály Soraiból kerül ki. Ezt úgy is fogalmazhatnám, hogy a fiatalok még, az idősebbek pedig már ráérnek olvasni. Pedig társadalmunk legproduktívabb korosztályára is vonatkozik, hogy a fejlett szocialista társadalom építőjének alapos szakmai és általános műveltséggel kell rendelkeznie. RIGLER JÁNOS FÉNYES LELETEK A trók kultúra kincsei Bratislavában Nagy jelentőségű kulturális esemény a trákok iparművészeiét bemutató kiállítás. Lening rádban, Moszkvában, Varsóban, Prágában, Belgrádban, Bécsben, Párizsban, Londonban, Havannában, Mexikó Cityben, New Yorkban és Bostonban már ed dig is sok ezer látogató gyönyörködött a trák iparművészeti alkotásokban. A Balkán-félszigeten, a mai Bolgár Népköztársaság területének jelentékeny részén éltek egykor a trákok. Ezen földön született a legendás hírű Orfeusz is, akinek varázslatos éneke a vadállatokat is megszelídítette. Az ő nevével kapcsolatban tettek említést a régi feljegyzések a trák nép titokzatos homályba burkolt történetéről. A homály csupán Bulgária felszabadulása után oszlott el fokozatosan. Ekkor kezdték el a régészek földet vallató tevékenységüket. És a temetők, a tízezernél is több sír megszólalt. Szóltak egy több törzsből álló nép nagyszerű kultúrájáról, amely szerves része az egész európai kultúrának. Ennek a kultúrának feltárt anyagát huszonöt bolgár történeti és régészeti múzeum őrzi. A Bulgáriával való kulturális kapcsolataink fokát jelzi, hogy ezt a kincset Szlovákiába is eljuttatták. A változatos anyagot a rendezők hat részre osztották. A trák kulturális fejlődés első szakasza az új kőkorszak volt, amely a késő bronzkorig, a hatodiktól a negyedik évezredig terjed. Megjelennek az anyagbálványok, a háztartási és a kultikus eszközök, a csontfaragván yok erőteljes istennőszobrok, az anyaság és termékenység jelképei. A Várna ipari negyedében 1972-ben folytatott ásatások leletei igazolják, hogy a trákok nem voltak él maradottak, sem műveletlenek. Itt találtak rá arra az anyagra, amely a fenti korszak csúcspontját képezi. Ide tartoznak az égetett anyag- ház-modellek, az első kőplasztikát, a szarvasagancsnyelű kovakőpengéjű sarlók. Majd «t remekművű aranyékszerek. gyűrűk, függők, karkötők, figurális férfi melldíszek és jogarak, meg a rézből való fejszék, kalapácsok és márványtálak, állatfigurák. A legendás királyok korában, 1. e. 1600-tól 1200-ig a legelterjedtebb volt a kerámia, amelyet ötletes madáralakú edénykék, hosszúruhás nőalakok idéznek. Majd fényűző díszű, uralkodók számára készített bronzfegyverek mutatják az akkori bronztechnika fejlettségét. A késő bronzkorból származó valcsitránszki kincs az aranyművesek remekeiből, finoman megmunkált, nagy színarany tálból, művészi érzékkel tagolt hármasedényből és poharakból, kelyhekből áll. Súlya 12,5 kilogramm. A fegyverek ezüstberakásai, a fémtárgyak tökéletes kivitelezése pontosan, szépen dolgozó iparosokra vall. A korai vaskorszak a geometriai művészet kora. A női sírokban kör- és háromszög-díszítésű ékszereket, a férfiakéban fegyvereket és lószerszámokat találtak. Ezen kívül nagyfejdíszeket, csatokat és urnákat, kis bronzfigurákat leltek. A középső vaskor a nagyszerű teljesítmények kora. Ekkor gyarmatosítják a görögök a trákíai tengerpartot. Kereskedelmi kapcsolat fejlődik ki velük és a perzsákkal, akiknek ősi példákból is táplálkozó művészete a görög művészettel párhuzamosan hat a trák iparművészetre. Ezt példázza a babzovi lelet, a sajátos ezüstkancsók, a szarv alakú ivóedények, az oroszlán-, medve-, farkas-, grif-, kígyómotívumokkal, emberi alakokkal és lovas istenfigurákkal díszített bronz és ezüst lószerszámok. Legtöbb csodálója a panagju- ristel sírokban lelt 6,5 kg aranyból, élénk képzelettel alakított együttesnek van. Egy négerfejekkel ékes dísztálból, hét sajátos formájú és plasztikai díszítésű ivóedényből, egy kétfü- lű kancsóból, amforából áll. A meseki sírból bronz kocsidíszek kerültek napvilágra. Az i. e. 3. század az ismétlődő harcok, egyúttal a hanyatlás kora. A kelták két évtizedes uralmának 216-ban a rómaiak vetnek véget. A nagy nyugati beözönlés korából aranyozott ezüst fejdíszek és ékes fegyverek maradtak meg. Trák specialitás: a márvány fogadalmi táblák. Görög és római intene- ket és dinamikus harci jeleneteket ábrázolnak, melyek a trák történelmet idézik. Figyelemre méltók a pleveni terület arany ékszerein kívül a mozgalmas lovasfigurák, a kisméretű vágtázó és ügető paripák, á siskoveci bronz és ezüst kocsidíszek. A trák iparművészet kincseinek sora korántsem zárul le az eddigi leletekkel. Az ásatások tovább folynak. S hogy a föld mélye még mit rejt, s hogy mi tárul még föl előttünk a trák nép világából, történelméből, azt majd a jövő mutatja meg. Hippokratész óta tudjuk, hogy „az élet rövid, s a művészet hosszú,“ vagyis örök. HARKÁNY JENÖNÉ KULTURÁLIS HÍREK • A világhírű hegedűművész, Szigeti József kottáinak gyűjteményét a Liszt Ferenc Zenemű veszeti Főiskolának ajándékozta az 1973-ban elhunyt mester leánya. A több mint ezer művet tartalmazó hagyaték legértékesebb darabjai azok a kották, amelyek Szigeti saját kezű bejegyzéseit, ujjrendjeit, előadási jeleit őrzik. A hagyatékot a jövő év júniusában a Szigeti Józsefről elnevezett budapesti nemzetközi hegedűversenyen adják át ünnepélyesen. • A közelmúltban ünnepelte negyedszázados jubileumát a moszkvai Állami Filharmónia Szimfonikus Zenekara. A zenekar élén 1976 óta a fiatal tehetséges karmester, Dmitrij Ki- tajenko áll. , Ö A havannai VIT-en bemutatják az El Cantor (Az énekes) című filmet, amelyet az NDK filmesei forgattak a tragikus sorsú Victor Jara . chilei népénekesről. A film forgató- könyvét írta, rendezte és főszerepét játssza. Dean Reed. ÚJ FILMEK TÜKÖRKÉPEK (magyar) Szlovák színésznő, pontosabban pszichológusból lett színésznő, Jana Plichtová játssza a Tükörkép főszerepét. Alakítása elsőrangú. Egy fiatalasz- szonyt (később kiderül róla, hogy leányanya) kelt életre, akire a budai erdőben találnak rá. Igazolvány nincs nála, s nem nyére, illetve okaira: apró sérelmeket, magánéleti, munkahelyi kellemetlenségeket mutat be, s ezzel indokolja a leány kiborulását. Tény, hogy alkotásának központi alakja a sérülékenyebb és érzékenyebb emberek fajtájából való, mert az erősebb idegzetű s ellenállóbb Jelenet a magyar filmből; a képen Jana Plichtová, a főszereplő hajlandó egyetlen szót sem szólni. Konokul, makacsul hallgat; aztán az elmegyógyintézetbe szállítják. Némasága át- törhetetlennek látszik. Az intézetben egy fiatal orvosnő próbál a pszichiátriai eset lényegébe hatolni. A beteg elszánt hallgatását sokáig nem képes áttörni. A felvillantott emlékképek bele-belevilágítanak az előzményekbe, amelyek az asz- szony makacs hallgatását kiváltották. A cselekmény egyszerű, s két vonalon fut; az egyik: az értelmes és határozott orvosnő kapcsolatteremtési kísérletei, a másik: az emlékező képsorok töredékei. Ezekből a mozaikokból kellene összeállnia a drámának, de az epizódok túlságosan lazák ahhoz, hogy dráma kerekedjen belőlük. Szörény Rezső forgatókönyv- író és rendező a filmben megkísérli, hogy rávilágítson a leány némaságának előzméFÉRFIAS IDŐK egyének számára az ilyen kudarcok elviselhetők és meg- emészthetők. A lány betegségének okaira pedig nem biológiai, hanem társadalmi válaszokat keres, megtalálni ezeket azonban nem tudja, csak utal rájuk. A rendező a forgatókönyv gyengéi miatt nem tudott drámát kerekíteni az egyébként érdekes történetből. A film jelenetei ennek ellenére helyenként frappánsak és feszültek is. Remek színészi alakításokat láthatunk viszont a műben. A már említett Jana Plichtová szépen birkózik meg a némaságba menekült leány szerepével. A film első felében egyetlen szó nélkül kell megsejtetnie, mi játszódhat le benne. Az orvosnőt Bodnár Erika játssza, finom eszközökkel és színészileg hitelesen. Kiváló teljesítményt nyújt Öze Lajos és Temessy Hédi is. (bolgár) Miről is szól a hajdani idők — a Férfias idők — története? A koránkelők öröméről, az ember és a természet békéjéről, á mesterség fortélyairól, a leányrablas játékosságáról, a leány kiszolgáltatottságáról, a nehéz helyzetben megmutatkozó jellemről. A pirkadat félhomályában útra készülődnek a tanyán: az emberek mosakodnak, csomagolnak, fegyvert, tallérokat bájos Elica (Marina Dimitroira játssza) a cserjésbeai lapul. Aztán megfogják, felkapják, hiába hánykolódik, vergődik. Majd mégis megszökik, lélekszakadva fut előlük, de legyűrik. Sebes patakon kel átt együtt Bankó és Elica. A sodrás hol a leányt, hol a férfit ragadja el. Ágakba, kövekbe kapaszkodnak, később egymás kezébe, ölelésébe... A bolgár film főszerepében: Marina Dimitrova és Grigor Vačkov raknak tarisznyájukba. Útra kelnek; szamár bandukol a lankán; a négy férfi beszélget, fel-felnevet, megpihen, falatozik, járja az utat, szitáló esőben és verőfényben. Aztán szétszélednek, ki jobbra, ki balra, elrejtőznek, lesben állnak. Leányrablásra készülődnek. A deres hajú, cserzett bőrű Bankó (Grigor Vacskov alakítja) megpillantja a leányt. Gyönyörködik benne. A leány rej- tekbe húzódik. A fitos orrú. Erről és sok egyéb másról szól ez a bolgár film. A leány- rablók fordulatos, kalandos, könnyed históriája sárgás-zöl- des-barnás tónusú felvételeken elevenedik meg előttünk, Eduard Zaharjev lendületes, lüktető, a lelki rezdüléseket is érzékeltető rendezésében. Eduard Zahar jev, akinek legutóbb a napjainkban játszódó Villanegyed című alkotását láthattuk, ezúttal a hajdani időket idézi, üde, hangulatos életképekben. —ym — 1978 VII. 25.
