Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)

1978-07-25 / 202. szám, kedd

Hústermelés - nagyüzemi szinten hasznosítják a tapasztalatokat A megalakulásának 10 évfor* dulóját július végén ünneplő nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rás fejlődésének eredményei közé tartozik a Nagycsalomija (Veľká Calomija) határában lé­tesített sertéshizlalda is, mely évente 95 vagon sertéshúst ad a közellátásnak. Az üzem a he­lyi, a balogi (Balog), a szé- csénkei (Sečianky), a kőkeszi (Kamenné Kosihy), a sklabinái j Sklabiná) íöldművess/övetke ­zetek kezdeményezése alapján jött létre. Munkáját Csernus László igazgató irányítja. A munka eredményességét bizo­nyítja, hogy a tavalyi evet 2 és fél millió koronás nyereség­ja az előbbrelepésnek. Az ..elő anyaggal“ való munka során rendkívüli jelentősége van « tapasztalatoknak, hiszen a gya­korlott gondozó szeme már kezdeti állapotban észreveszi az állománynál az esetleges rendellenességeket. Ez pedig, ahol ekkora állatállomány van, különösen nagy jelentőségű. A termelés teljesen automatizált. Ez a magyarázata annak is, hogy mindössze 32 dolgozónk van, de a termelésben közvet­lenül csupán ennek a tele dol­gozik. A többiek az egyéb ten­nivalókat, a karbantartást vég­zik. Állatorvosunk, dr. Bemard TurCina, lelkiismeretes munká­Kukolík fózsef és Lavrík Endréné elégedettek uz eredménnyel. I A szerző felvétele) gél zárták, amire az előző években még nem volt példa. A sertéshizlalda termelőrész­legébe idegennek belépni tilos, ezért csak az irodában beszél­getünk Kukolík /ózsej zootecb- nikussal. — öt éve már, hogy megkez­dődött itt a termelés. Ez a fél évtized bizonyára elég volt ah­hoz, hogy tapasztalatokra te­gyenek szert a nagyüzemi hús­termelés terén. — 1973 óta valóban gazdag tapasztalatokat szereztünk, amit a termelés hatékonyságá­nak növelésében eredményesen hasznosíthatunk. Dolgozóink legtöbbje a kezdettől fogva itt van, ami szintén meghatározó­val őrködik állatállományunk egészsége felett. — Úgynevezett „zárt forgon“ biztositjuk a termelést, — foly­tatja az igazgató, ami azt jó- lenti, hogy a felvásárlásra erett sertés itt is született, mi neveltük 600 anyakocánk van. A KA-HYB (kaposvári hibrid), kimondottan hússertés. A szük­séges követelményeknek ez a fajta felel meg a legjobban, nuvel nálunk nem a súly a leg­fontosabb szempont, hanem a minőség. A 120 kilósra nevelt sertés szalonnájának vastagsá­ga nem haladhatja meg 32 mil­limétert. Az állami norma sze­rint ez az első osztály. — Ilyen mennyiségű hús előállításához sok és jó mi­nőségű takarmányra is szükség van. Mit tesznek a folyamatos ellátás érdekében? — Bizony, nem mindig zök­kenőmentes a takarmányeJlá- tás, olykor a minőséggel is volt probléma. Jelenleg azon­ban nem lehet panasz, idejében kapjuk az abraktakarmányt. — Milyen a dolgozók aktivi­tása? Eddig a szocialista mun ka bri­gád nem jött méglétre. A közel­jövőben várható, hogy a hizlal­da dolgozói — Luorík Endréné, Somogyik jánosné és Marko Károtyné — megalakítják itt az első szocialista munkabrigá­dot. Dolgozóink munkájára azonban panasz nem lehet, Az elletőben Kremnicsán józsefné és Majer Józsefné végez lelki- ismeretes munkát, de szólni kell Keresztes Lajosról is, akik azon a részlegen az éjjeli mű­szakot vállalja magára. — Van-e megoldatlan prob­lémájuk? — Talán a trágya elszállítá­sa, valamint az abból származó szennyvíz elvezetése. A trágyát egyelőre a hizlalda közelében helyezzük el, ami nem a leg­jobb megoldás a község szem­pontjából. A szennyvízzel is kell valamit csinálni, mert már panaszkodtak, hogy az Ipolyba is jut belőle. Az Agrochema a közelben egy komposzttelep lé­tesítését tervezi, ahol sor kerül ennek feldolgozására. — A dolgozók munkájára nem panaszkodik az üzem. Mit tesz a vezetőség a dolgozók munkakörülményeinek javításá ért? — Természetesen a vezető­ség minden tőle telhetőt elkö­vet, hogy ne legyen ok panasz­ra. A szociális ellátás kereté­ben gondoskodunk -e munka- és védőruhákról, tisztálkodási lehetőség mindenütt van. Dol­gozóink kedvezményes áron meleg ételt kapnak. Pihené­sükről, szórakoztatásukról is gondoskodunk, évente különfé­le kirándulásokat szervezünk számukra. Ellátogattunk a ma- gyaroszági Bábolnai és Agárdi Állami Gazdaságba is tapasz­talatcserére. Úgy érezzük, ez- irányú igényeiket kielégítjük, annál is inkább, mivel kis kol­lektíva vagyunk. BOJTOS JÁNOS Minden alkalmas percet MhawM Jól fizetett © repce, kenyérgabonából is jó termést várnak Í978 VII. 25. A hűvös Időjárás miatt a du­naszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járásban is mintegy tíz nappal késik a gabona érése. Július 18-ig mindössze 900 hek­tárról sikerült biztonságba he­lyezni a termést, míg az előző évek azonos időszakában már az utolsó hektárokat aratták a járásban. Németh jános mérnök, a já­rási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusa elmondta, hogy nagyobb ütemben aratnak ugyan, de nagyon gondosan meg kell választani, hogy hol álljanak munkába a gépek. így is 25—30 százalékos nedvesség- tartalommal vágják a gabonát. A szárítással, raktározással azonban nincs gond. Az első néhány száz hektár learatott és kicsépelt gabona értékelése alapján a járás szakemberei járási átlagban az erős gomba- fertőzés ellenére is jó termést várnak. A betakarítást végző .dolgo­zók minden esőmentes órát ki­használnak. Ha lehet, hosszab­bított műszakokban aratnak, s körültekintően gondoskodnak arról, hogy a szemveszteség minimálisra csökkenjen. Hogy ez mennyire így van, arról a felsőpatonyi (Horná Potôň) Vörös Csillag Efsz-ben is meg­győződhettem, ahol hat saját és két vendégkombájn 17-én kezdte meg az aratást. Renczés Sándor elvtárs, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy jól fel­készülve és nagy gondossággal láttak munkához. Megszervez­ték az aratási bizottságot, amely a munka helyes irányí­tásáért felelős. Az aratásban részt vevő dolgozók számára tanfolyamot szerveztek, ame­lyen a dolgozók megismerked­tek a technológiai és munkavé­delmi követelményekkel. A tűz­esetek megelőzése céljából a traktorokat és a kombájnokat szikrafogókkal látták el Külön csoport tagjai ellenőrzik a tűz­veszélyes helyeket. Renczés elvtárs véleménye szerint gaz­dag, de nehéz aratással kell megbirkózni. Jó előjel a 40 hektár repce termése a szövet­kezetben, amely a tervezett 20 mázsa helyett hektáronként 28,9 mázsát termett. A szövet­kezetből az első gabonaszál­lítmányokat az állami felvásár lási alapba küldik, hogy mi­előbb teljesíthessék ez irányú tervfeladataikat. A betakarítási veszteséget ellenőrző bizottság tagjai na­ponta négyszer ellenőrzik a kombájnok munkáját, s a ki­váló minőségű munkát végző aratók prémiumban részesül­nek. Ugyancsak prémiumokkal serkentik a szalmát betakarító és a tarlóhántást végző dolgo­zókat. A szalma begyűjtéséhez 2 prés, 3 szalmafúvó és 8 fel­szedőkocsi áll a szövetkezet rendelkezésére. Az aratókról való gonoskodás terén nincs fennakadás. Az üzemi konyhán az aratás idején naponta 250 ember számára főznek. Üdítő italokból is van elég. Ha az időjárás nem szól közbe, úgy 11—12 nap alatt biztonságba helyezhetik a szövetkezet idei gabonatermését. KRASCSENICS GÉZA A szalmabe takarítókat a Párkányi Állami Gazdaságban is a trak­torosok követik a tarlón, hogy ekéikkel azonnal megkezdjék a tarlóhántást EMBER ES CEP KES2EMETBEN Üj szalmabegyüjtési módszer Vagy tizenöt kombájn sora­kozik egymás mellett a Párká­nyi (Štúrovo) Állami Gazdaság kismuzslai (Malá Mužla) részle­gének telepén. Gazdáik ott sürgölődnek körülöttük, ellen­őrzik a gépeket. — Ha most az ebedi’ (Obid) vagy a kóhidgyarmati (Kamen­ný Most) telepre mennénk, ott is ugyanez a kép fogadna ben­nünket — mondja Baracska Ferenc főagronómus. A többiek ott állomásoznak. S dehogyis simogatnák gépészeink a masi­nákat, ha lehetne aratni... De nem lehet, hajnali négy óra óta kitartóan esik az eső kalmazkodni. A 150 ember, aki részt vesz az aratásban, állan­dó készültségben van. Ki a kombájnja, ki a traktorja mel­lett, s amint az időjárás enge­di, indulnak aratni. Egy héttel ezelőtt is már ké­ső délután volt, amikor végre kisütött a nap és kimehettek a földekre. Egészen fél nyolcig’ vágták a gabonát, gyűjtötték « szalmát. A szalmagyűjtésben egyéb­ként ezidén is azt a jól bevált módszert alkalmazzák, amelyet az elmúlt évben vezettek be. Az új szalmabegyűjtési mód­Karel Baumgartner az idén már huszadszor arat Dél Szlovákiá- ban. A Dolné Heršpice i kombájnost jól ismerik az állami gazda­ság dolgozói is. | Felvétel: ČSTK — B. Palkovič)' Amikor Párkányban jártunk, már egy hete megkezdték az aratást az állami gazdaság dől gozói, de ez alatt az idő alatt egész nap egyetlenegyszer sem dolgozhattak. Pedig úgy me­hetne minden, mint a karika- csapás. A gépeket idejében és jól kijavították, az emberek készek a legjobb teljesítményt nyújtani, a vendégkombájnosok is megérkeztek. De a kedve­zőtlen időjárás miatt az első héten a 2797 hektár gabonának mintegy húsz százalékát taka­ríthatták csak be. Tavaly ilyenkorra már végez­tek az aratással, sőt a tarló­hántással is. Az idén mások a feltételek, ezekhez kell al­JUTALOM A LEGJOBBAKNAK Mindent az aratás sikeréért! Egyetlen szem gabona se vesz- szen kárba! Az idén ezeknek a jelszavaknak a jegyében ké­szültek el és végzik szorgal­masan az aratást a losonci (Lu­čenec) járásban is. A mezőgaz­daság számára mindenkor pró­batételt jelentő nagy munka si­kerét most is az alapos és gon­dos felkészülés szavatolja, amelynek keretét az aratási bi­zottság által kidolgozott, s az SZLKP járási bizottsága részé­ről jóváhagyott terv adja meg. A tökéletes szervezésre a lo­sonci járásban is nagy szükség volt, illetve van, hiszen a fel­adat nagy. Ez évben ugyanis a járás mezőgazdasági üzemeiben több mint 15 ezer hektár terü­letről kell a lehető legkisebb szemveszteséggel betakarítani a gabonát. A cél különben is az, hogy a járásban 21,2 száza­lékkal több gabona kerüljön a magtárakba, mint az elmúlt esztendőben. A sikeres és gyors aratás­hoz — amelyet az esős időjá­rás, s a sok helyen megdőlt gabona itt is alaposan nehezít — elegendő szükséges gép van. összesen 205 nagy teljesítmé­nyű kombájn vesz részt az ara­tásban, melyből 81-et a közép- szlovákiai kerület északi járá­saiból küldtek az együttműkö­dési megállapodásnak megfele­lően, de a jelek szerint más gépekből — szalmabegyűjtők, rendfelszedő kocsik stb. — sincs hiány. Nem feledkeztek meg a föl­deken dolgozó emberekről sem. A járásnak az aratásra vonat­kozó politikai-szervezési tervé­ben, a gépek csoportos beveté­sével, az eszközök jó felhasz­nálásával párhuzamosan, a já­rási mezőgazdasági igazgató­ság, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének já­rási bizottsága nagy figyelmet szentel až immár hagyományos szocialista munkaverseny állan­dó értékelésének és szervezé­sének, a szemléltető agiiáció- nak, az aratók élelmezésének, az alkoholmentes üdítő italok­kal való ellátásuknak, a szárí­tási, a tárolási lehetőségek bő­vítésének, a tűz- és balesetvé­delemnek stb. A legjobb telje­sítményt elérő aratókat, kom­bájnotokat az idén is jutalom­ban részesítik. örvendetes, hogy a gabona­betakarítás a losonci járásban is közüggyé vált. A lakosság figyelemmel kíséri földműve­seink nehéz küzdelmét, mert tudatosítja, hogy az aratók ezekben a napokban, hetekben valamennyiünk kenyeréért dol­goznak. KANIZSA ISTVÁN szer lényegét Stefan Madlefiák mérnök, az állami gazdaság igazgatója ismertette velünk. Elmondotta, hogy a kom­bájnnal kicsépelt, s tarlóra szórt szalmát szalmagyűjtő ko­csikkal összeszedik és kisebb kupacokra rakják, A kupacokat 100—200 hektárnyi területen lánctalpas traktorral összetol­ják. A halom tetejére 15—20 centiméter vastagságú „kala pot“ fújatnak, amely megvédi a beázástól. Sokkal egyszerűbb, sokkal gazdaságosabb módszer, mint a régebben használt szalmapré­selés. Mert amíg a bálákba préselt szalma összegyűjtésénél és kazalba rakásánál sok em­berre volt szükség, addig az új módszerrel történő szalmabe­gyűjtésben teljesen nélkülöz­hető a kézi munkaerő. Eleinte sokan megmosolyog­ták a klasszikus szalmakazal­hoz egyáltalán nem hasonlítha­tó nagyméretű szalmahamokat, de már mindenki megbizonyo­sodott előnyeiről. Mennyi újítás, mennyi igye­kezet! A cél: minél jobban megszervezni a munkát, minél többet, minél jobban dolgozni. Késő estig, szombaton, vasár­nap is, ha kell, ha lehet. Csak­hogy már biztos helyre kerül­jön a kenyérnek való! Nem fö­lösleges erőfeszítés ez akkor sem, ha az elmúlt napokban sokszor el is csüggedlek, ami­kor újra meg újra eleredt az eső. De amikor kisütött a nap, ismét kimentek a búza- és ár- paföldekre, s így teszik egé­szen addig, amíg az utolsó par­celláról is learatják a gabonát. KOVÁCS ELVIRA

Next

/
Thumbnails
Contents