Új Szó, 1978. július (31. évfolyam, 179-209. szám)
1978-07-17 / 195. szám, hétfő
v A gabonabelahorilósban fontos feladat jut az idénymunkásoknak Is A hatodik ötéves tervidőszak mezőgazdasági feladatainak teljesítése érdekében Szlovákiában az egységes földmű- vesszövetkezetek és az állami gazdaságok munkaszervező szakembereinek különösen nagy fontosságot kell tulajdonítaniuk az idei aratás sikerességének- Ezt azon a minapi szlovákiai értekezleten mondta Ján Janovic, az SZSZK mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztere, amelyen a gabona- betakarításra való felkészülés? ről tanácskoztak az SZLKP kerületi és járási bizottságainak titkárai, osztályvezetői, az aratásban érdekelt szlovákiai minisztériumok képviselői, a kerületi, a járási nemzeti bizottságok alelnökei, a SZISZ KB képviselői, valamint a mező- gazdasági és az élelmiszeripari Üzemek szakemberei. Amint azt az értekezlet résztvevői is hangsúlyozták, Szlovákiában ezúttal a kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére is jó gabonatermésre van kilátás. Az egységes föld- művesszövetkezetek és az állami gazdaságok határában a tavalyinál szinte mindenütt nagyobb hozamokat lehet majd betakarítani. Ennek érdekében azonban Szlovákia minden egyes vidékén különösen sok munkát kell majd elvégezniük az aratóknak. Az esős időjárás — a meteorológusok előrejelzése szerint — a gabonabetakarítás napjaiban is gondokat fog okozni a földműveseknek. A szokásosnál viszont azért is kell nehezebb aratásra számítani, mert az utóbbi hetek gyakori zivatarai, viharai következtében Szlovákia sok vidékén nagy területeken megdőlt a gabona. Ezenkívül az a körülmény is lassúbb haladási sebességet diktál majd a kom- bájnosoknak, hogy a gazdaságok határában részben a csapadékos időjárás, részben pedig a korábbi években rendszerint késve elvégzett tarlóhántás, valamint a nem megfelelő növényvédelmi intézkedések miatt rendkívül elszaporodtak a gyomnövények A mezőgazdasági üzemekben ezért most jóval nagyobb gonddal kellett felkészülni az aratásra. A termés késés nélküli (^takarítása során a legtöbb munka a nyugat-szlovákiai kerületben vár a kombájnosokra. Az ország legtermékenyebb vidékén ezekben a napokban összesen 371000 hektáron érik be a gabona. Ebből 284 000 hektárt az egységes földműves- szövetkezetek határában, mintegy 47 000 hektárt pedig az állami gazdaságok dűlőiben kell learatni. A búzaföldek több mint 50 százalékán a már jól bevált nagyhozamű szovjet fajtákat termesztik a kerület földművesei. Szlovákiában az aratás után fontos feladatot jelent a szalma gyors begyűjtése és a tarlóhántás azonnali elvégzése is. Az előbbi munkára több mint 3000 bálázóprés, csakhem 7000 rendfelszedő kocsi és 4600 szecskázógép áll a földművesek rendelkezésére, örvendetes, hogy mindenütt van elég kötözőgép is a szalma bálázására, amely az elmúlt években a leggyakoribb hiánycikknek számított. Sok helyen ezzel magyarázták a szalmabegyűjtés elhúzódását is. Ügy kell megszervezni a munkát, hogy legkésőbb két nappal egy-egy parcella learatása után befejeződjön a szalma behordása. A következő napon pedig már a tarlóhántó ekéket kell munkába állítani a megüresedett parcellákon. Az idei nyáron mindenekelőtt a gyomnövények rendkívüli elszaporodása indokolja a munka ilyen megszervezését. Tavaly, illetve a korábbi években ugyanis csaknem mindenütt megfeledkeztek arról, hogy a gyomirtás legegyszerűbb, legolcsóbb és leghatásosabb módja a gyors tarlóhántás. A szalmabegyűjtés késés nélküli elvégzése takarmányozási szempontokból is fontos. Egyrészt azért, mert az idejében behordott jó minőségű szalmát közvetlen etetésre is fel lehet használni, másrészt pedig ez is előbbre hozza a tarlókeveréikek vetését. Az elmúlt évben, amikor Szlováikia több vidékén elhúzódott a szalmabegyűjtés, az állatállomány megbetegedését, néhány esetben pedig (elhullást is okozott az eső áztatta, penészedésnek indult alomszalma. A mezőgazdasági üzemekben tehát az eddiginél mindenképpen nagyobb figyelmet kell szentelni a gabona learatását, kicséplését követő tennivalók határideje megtartásának. Ennek érdekélien a földművesszö- vetkezetek, az állami gazdaságok, az üzemi és a községi pártalapszervezetek kommunistáinak egyformán fontos feladata a társadalmi munkára jelentkező tömegszervezeti tagok segítségének kihasználása. A nehéznek mutatkozó aratásra való tekintettel mindenütt meg kell szervezni a gabonatermő vidékek lakosságának és a szövetkezetekkel, az állami gazdaságokkal knoperáló ipari üzemek dolgozóinak segítség nyújtását is. Amint arra a minapi szlovákiai aktívaértekezleten mondott beszédében Ján Janik elvtárs, az SZLK KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára külön felhívta a figyelmet, a pártszervek, a pártszervezetek munkájának pótolhatatlan szerepe lesz az aratás napjaiban. A kommunis ták minden gazdaságban nagymértékben elősegíthetik a gabonabetakarítás meggyorsítását és sikeres elvégzését, amelynek eredményessége döntő hatással lesz az egész hatodik ötéves tervidőszak mezőgazda- sági feladatainak teljesítésére. LALO KÁROLY Aratásra várva A NEHÉZ FELTÉTELEKRE IS FELKÉSZÜLTEK A nyár közepén járunk, az aratás legfőbb idejében. A Sók- szelőcei (Selice) Egységes Földművesszövetkezetben az elmúlt hétvégi nap delelőjén mégis tétlenül álltak a kombájnok. Csatasorban, a szó szoros értelmében bevetésre készen, hogy — ha lehet — egyik óráról a másikra munkába álljanak. — Minden kész az aratás- 'hoz, mindenki tudja a feladatát, és az indulási parancsra vár. — Csak éppen ez késik ... — Sajnos, így igaz — tárta szét a karját Kubicskó István, a szövetkezet agronómusa. — Régen dolgozom a mezőgazdaságban, de nem emlékszem, hogy valaha is ilyen későn kezdtük volna az aratást. — Milyen későn? — Ez az, hiszen még mindig nem lehet megmondani, hogy mikor indulhatunk. Szombaton, vasárnap, vagy csak hétfőn, kedden? Ember legyen a talpán, aki ezt pontosan megmondja. Július 14-e van, és eddig három olyan napunk volt a hónapban, amikor kisebb- nagyobb eső nem áztatta gabonáinkat. Ha most csoda történne, és legalább negyvennyolc órán át nem esne, s napos lenne az idő, akkor már találnánk olyan táblát, ahova kiküldhet- nénk a kombájnokat. —- Ezt a mintát onnan hoztam — mutatta az asztalán átló műanyagcsőben lévő árpát, miután behívott az irodába. — Van egy táblánk, amolyan katlanszerű forma. A közepén, ahol összefolyt a víz, még zöld az árpa, és meglehetősen puha, sőt iszapos a talaj. De a széleken, ahol kicsit megszorul a nap, jól érik a szem. Ha jól viselné magát az idő, egykét nap múlva már „körbefa- raghatnánk“ a parcellát. Lehet, hogy első nekifutásra csak öt- VII. 17. hat hektárt tudunk levágni, de az idén az ilyen kis lehetősé3 get sem szabad elhalasztani. Nem ok nélkül járom naponta kétszer be a gabonatáblákat és 1978 szedem a mintát. Azt akarom, hogy a kezdésre alkalmas első órában munkához lássunk. A megdőlt gabona, amely helyenként már gyomosodik, a nedves talaj és az augusztusi rövi- debb nappalok, amikor reggel és este már gyakori a harmat, mind megannyi komoly figyelmeztető, hogy aki e nehéz feltételek mellett is sikeresen akar learatni, annak a munkára alkalmas minden órát ki kell használnia. — És természetesen fel kell készülnie az új feltételekre. — Legalábbis annak, aki ezt eddig nem tette meg. Az igazság az, hogy minket az új, a vártnál lényegesen nehezebb feltételek sem értek készület- lenül. Előkészítettük, sőt már a kombájnokra fel* is szereltük a kalászemelőket. A szárításra nem szoruló, de ugyanakkor nem standard nedvességű szemet hideglevegős eljárással fogjuk tárolni. Annyi helyünk van, hogy így 250 vagon termést tudunk szárítani. A levegőt vezető alagutak és a berendezés készen áll. Ha kell, akkor a kétmenetes aratást is alkalmazhatjuk, mivel kellő számú rendvágót is előkészítettünk, és ha úgy hozza a végszükség, a lucernaszárító személyzete is képes lesz az egyik óráról a másikra a zöld- lisztkészítésről a gabona szárítására átállni. — A szövetkezet aratási munkatervében olvastam, hogy az aratással 8—10, a szalma összegyűjtésével pedig 10—12 munkanap alatt akarnak végezni. — Aratnivalónk 711 hektár, és a termés betakarításához 13 kombájnunk lesz. A nyolc-tíz nap tehát reális, feltéve persze, hogy az idő is megembereli magát, és lehetőség nyílik a folyamatos munkára. Ami a szalmát Illeti, annyi bálázónk, rendfelszedőnk és szalmafú- jónk van. hogy a tervezett 12 nap elég a szalma kazalba rakásához. A szalmára - is érvényes, hogy csak akkor lesz jó minőségű, ha a lehető legrövidebb idő alatt összegyűjtik. — Az aratókról még nem szóltunk. — Az arató, az ember, a sikeres betakarítás első számú tényezője. Ezt tudatosítva szervezzük meg az aratás idején az aratók szocialista munkaversenyét, amelynek feltételei a kombájnosokat és az aratásban részt vevő valamennyi dolgozót anyagiakkal is ösztönzik a gyors, de jó minőségű munkára. Az ember igyekezete, akarata nélkül ugyanis a legjobb kombájnnal sem lehet minimálisra csökkenteni a veszteséget, és hiába lenne nagy gépparkunk például a szalma ösz- szegyűjtésére, ha az emberek nem igyekeznének. A jutalmazás mellett a nagyfokú erőkifejtést megfelelő gondoskodással is ellensúlyozzuk. Naponta többször jégben hűtött frissítőt viszünk a határban dolgozók után, délben pedig meleg ételt kapnak. EGRI FERENC KEZÜKBE VESZIK A DOLGOT Beszélgetés Simon Ferenccel, a füleki (Fiľakovo) Béke Bútorgyár igazgatójával A füleki Mier bútorgyár egyike azoknak az üzemeknek, amelyek évtizedek óta megbízhatóan, rendszeresen teljesítik tervfeladataikat. SIMON FERENC, a gyár igazgatója közel há. rém évtizede vezeti az üzemet, jelentős része van fejlődésében, eredményeiben. Simon Ferenccel a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésének határozataiból következő feladatok tel. je&itéséről és az 1978-ra kitűzött célok eléréséről beszélgettem. — Hogyan fogadták a gyár dolgozói a CSKP KB 11. ülésé, nek eredményeit? — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága említett tanácskozása nagy érdeklődést váltott ki nálunk, valamennyien fokozott figyelemmel követtük a plénum tárgyalásait. Érthető ez, hiszen tudjuk, hogy csakis a sikeres munka eredményezheti az állam po lg árok é letszín v ona Iának rendszeres emelését. Megelégedéssel vettük tudomásul a központi bizottság határozatait és a pártszervezet irányításával, a szakszervezet közreműködésé vei igyekeztünk azokat átvinni a gyakorlatba. Üzemünk esetébein megálla píthatjuk, hogy azok sorába tartozunk, amelyek a társadalommal szemben kötelességeiket hiánytalanul teljesítik, habár kollektívánknak sok esetben olyan problémákat keli megoldania, amelyekre azt szokták mondani: egész embert követel. A Központi Bizottság 11. ülé sének határozatait a helyi vi szonyokra átvetítve lebontattuk. Főképpen azokra a szakaszokra fordítottunk nagy gon dot, amelyeken bizonyos fogyatékosságok, nehézségek mutatkoznak. Példaképpen megemlí tem a munkaidő kihasználását, amellyel kapcsolatban problémáink, gondjaink van nak. Ez egyrészt objektív okok. vagyis olyan tényezők következménye, amelyek nem tőlünk függnek, például a dolgozókat szállító vonatok és autóbuszok érkezési és indulási ideje. A munkaidő vége és egyes autó buszok indulása között csak öt-hat perc' különbség van. A másik, a szubjektív jellegű té nyező, hogy nemi mindenki tartja még teljes mértékben szem előtt a társadalmi érdé keket, nem tekinti kötelességének a munkaidő alapos kihasználását, munkabeli kötelességei teljesítését. Fokozott politikai nevelőmunkával a jövőben is törekednünk kell a m u nik a f eg ye 1 e m szi 1 á r d i t ás á ra — Hogyan teljesíti az üzem idei tervfeladatait? — Az év eleje óta, öt hó. nap alatt a gyár dolgozói minden egyes te innék fajtában száz százalékra teljesítik a kitűzött feladatokat. Hiánytalanul teljesítjük export kötelezettségeinket is, amelyek az előző évvel szemben lényegesen növekedtek. Eladási tervünket is teljesítjük az év kezdetétől, az előforduló kisebb kilengéseket tőlünk független tényezők — például a vasúti teherkocsik késedelmes beállítása — okozzák. Teljesítjük a terv többi mutatóit is, gondot okoz azonban számunkra az átlagos ke. resetek és a munkatermelékenység emelkedése helyes arányának megtartása. Ez főképpen abból adódik, hogy pótolnunk kell az elektromos árain kikapcsolásával elvesztett munkaidőt. Reméljük, hogy az első félév befejeztével ezen a téren is rendet teremtünk. Üzemünk gyártási programja igényes — a lakásépítkezések és a kereskedelem számára modern konyhabútorokat készítünk, amelyek országos viszonylatban is igen keresettek. Egyik konyhabútorunk a tavalyi brnói kiállításon aranyér, met kapott. Kiegészítő konyhai berendezéseket is gyártunk. Termékeink jelentős részét a szocialista és a tőkésországok- ba exportáljuk. Iparkodunk gyártmány fajtáinkat rendszere, sen felújítani, hogy egyrészt kielégítsük a vásárlók igényeit, másrészt pedig az elkövetkező időszakra is biztosítsuk üzemünk termelési programját. Befejezésül annyit: a központi bizottság 11. ülésének határozatát üzemünk feladataival összefüggésben ismertettük a dolgozókkal. Ezzel kapcsolatban sok helyes javaslat hangzott el. melyek hozzájárulnak munkánk további javításához. Ily módon a 11. ülés határozatának teljesítése mindannyi, unk ügyévé vált. Az a tapasztalatom és meggyőződésem, hogy ha a dolgozók a kezükbe veszik a dolgot, az eredmény nem marad el. GÁL LÁSZLÓ Szénerömű-építési program Olaszországban Az ENEL olasz állami villamosipari vállalat a tervezett 12 atomerőmű helyett egyelőre csak hatot szándékozik fölépíteni, ugyanakkor növelni akarja a szénerőművek számát. Egyrészt öt, jelenleg kőolajjal fűtött hőerőművet olyan berendezésekkel áltnak el, amelyek lehetővé teszik a szénfűtést is, A gyermekcipők gyártásának racionalizálásával foglalkoznak Zruč nad Sázavouban a Sázavan vállalat dolgozói. Az elmúlt év óta a vállalatban eredményesen alkalmazzák a polietilént, amely majd helyettesíti a külföldről behozott nyersanyagot. Felvételünk a sajtolóműhelyben készült, ahol a gyermeklábbeli fröccS' öntött talprészét készítik (Felvétel: ČSTK — J. Tachezy) másrészt a calabriai Gioia Tauróban egy, négy darab 600 megawattos blokkból álló szénerőművet létesítenek. Mindezek alapján 1982 ig 6600 megawattra nő a szénerőmű-kapacitás Olaszországban. Az erőművek szénellátását részben Lengyelországból kívánják megoldani. Oj konfekcióüzemek Lengyelországban A legközelebbi jövőben 15 új középnagyságú konfekcióüzemet építenek Lengyelországban. A döntés indokolása szerint a növekvő kereslet teszi szükségessé a termelőkapacitások bővítését. A tervek szerint a beruházásokat 17 hónap alatt akarják végrehajtani. Az üzemek egyenként 300—500 dolgozó foglalkoztatnak majd. Elkészült az NDK legkorszerűbb téglagyára Megkezdte próbaüzemelését Magdeburgban — egy 47 hektár kiterjedésű agyaglelőhely közelében — az NDK legkorszerűbb téglagyára. A berendezéseket Csehszlovákia szállította. A 31,6 millió normáltégla kapacitású, nagymértékben automatizált üzem fokozatosan átveszi majd a 10, már elavult téglagyár szerepét. 1980 után a teljesen automatizált gyár át fog állni a nagy méretű téglák előállítására .ezáltal évi teljesítménye 40 millió normáltég- lának lesz megfelelő.
