Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-30 / 178. szám, péntek
A hatékonyság a fő cél rt pártoktatás tapasztalata és feladata A kommunista part meghatározza a nevelési folyamat tartalmát, meghatározza a kommunista nevelés stratégiáját; hogyan nevelni az embert az eljövő kommunista társadalom számára. Az 'eszmei-nevelői munka folyamatában formáló dik a dolgozók gondolkodása, melyek meghatározzák világné zetüket, és amely a szocializ mus és kommunizmus öntudatos, meggyőződött harcosaivá teszi őket. Pártunk XV kongresszusán ezzel kapcsolatosan elhangzott, hogy „A pártnak és uz egész ideológiai területnek a' törekvése arra irányul, hogy a. mi embereink magukévá tegyék a tudományos világnézetet, ennek segítségével meg tudják érteni a társadalmi fejlődés irányzatait, a kor eseményeit, és mély belső meggyőződésük alapján hatékonyan részt vegyenek a szocializmus építésének történelmi müvében Az elmúlt 1977/1978-as pártoktatási év feladatai a CSKP XV. kongresszusának, valamint a CSKP KB Elnöksége 1977 júniusa határozatából indultak ki. A tapasztalatok mutatják, hogy a kommunisták nevelése a pártszervek, pártszervezetek munkájának szerves részét képezi. Az elmúlt oktatást év továbbfejlesztette és elmélyítette az 1976—1977-es oktatási évben szerzett ismereteket a CSKP XV., az SZKP XXV. és a testvérpártok kongresszusai anyagainak alapján, döntő figyelmet szentelve a pártoktatás tartalmi kérdéseinek. A CSKP KB Elnöksége említett határozata szorgalmazta a párttagjelöltek és a fiatal párttagok nevelése színvonalának emelését. Továbbá hangsúlyozta, hogy fokozni kell a párt funkcionáriusainak, valamint a pártaktíva marxista—leninista szellemben való nevelését, nagy figyelmet kell szentelni a munkások és a szövetkezeti dolgozók igényesebb pártoktatási formákba való besorolásának és nagy figyelmet kell szentelni az előadók, és propagandisták politikai és módszertani felkészítésének. Az 1977/1978-as év pártoktatásában 1 157 000 párttag, tagjelölt és 161 ezer pártonkívüli vett részt. E zekben a napokban a pártszervek, pártszervezetek hozzáfogtak az elmúlt pártoktatási év sikereinek felméréséhez, a hiányosságok feltárásához, annak érdekében, hogy a CSKP KB Titkárságának az 1978/1979-es pártoktatási évvel kapcsolatos 1978. május 25-én hozott határozata teljesítéséhez, a pártoktatás tartalmi színvonala fokozásához még kedvezőbb feltételeket biztosítsanak. A KB Titkársága által jóváhagyott határozat — ossz hangban a CSKP KB 11. plénu- ma altal kitűzött feladatokkal — hangsúlyozza, hogy a pártmunka állandó és fő feladata: rendszeresen növelni a kommunisták eszmei színvonalát, fejlettségét. Az eddigi tapasztalatok igazolják. hogy az idei oktatási évben tovább mélyült a pártszervek es szervezetek pártok- tatással kapcsolatos munkája, hogy az elmúlt évekkel szemben nagyobb hangsúlyt fektettek az eszmei-politikai nevelés tartalmi kérdéseire és a haté konyság fokozására. Az 1977/1978-as évben az esz mei-politikai színvonal növeléséhez nagymértékben hozzájárult az a tény is, hogy a CSKP KB Elnöksége 1977 júniusi határozata értelmében a NOSZF 60. évfordulója és a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából a pártoktatás alap-, közép- és felsőtokába két rendkívüli témát Iktattak be. A két rendkívüli téma beiktatása, az itt elhangzott előadások, gyakorlatok, szemináriumok beszélgetések jelentős formában elősegítették. hogy a hallgatóság gazdag ismereteket szerzett az SZKP történelmi harcáról, tevékenységéről. a marxizmus—1& ninizmus és a proletár internacionalizmus alapelveiről, a Szovjetunió nepeinek a békéért és a szocializmusért folytatott harcáról, a kommunizmus építőinek új alkotmányáról, a szocialista demokrácia fejlesztéséről és további kiszélesítéséről. A hallgatóság elemezte pártunk történelmi küzdelmének jelentőségét, a párt vezető szerepe szükségességének és további elmélyítésének fontosságát, hazánk Szovjetunióval való kapcsolata elmélyítését és sokoldalú kiszélesítésének jelentőségét. A pártszervek és pártszervezetek jelentős figyelmet szenteltek a marxista—leninista elméleti ismeretek és a párt gyakorlati politikája összekapcsolásának. A tapasztalatok igazolják. hogy elmélyült és tovább erősödött a párttagok és a dolgozók eszmei látóköre és ezáltal tovább nőtt a dolgozók aktív részvétele a párt politikája gyakorlati megvalósításában, elmélyült a szocialista munkaverseny és a szocialista munka- brigáiHnozgalom, amely egyre nagyobb szerepet vállal nemcsak a gazdasági feladatok sikeres végrehajtásában, hanem a társadalmi feladatok teljesítésében is. Beigazolódott, hogy a marxizmus—leninizmus elméle tének elsajátítása, a párt határozataival való megismerkedés és annak alkotó módon való érvényesítése az a járható út, amely előreviszi a szocializmus ügyét, amely a fejlett szocialista társadalom építésének egyik alappillére és amelyen keresztül biztosítható a dolgo zók egyre növekvő életszínvo nala. A most befejeződött pártoktatási év a pozitívumok mellett több megoldásra váró problémát is felvetett. A CSKP KB Elnökségének tavaly júniusban hozott határozata a hosszú lejáratú feladatok közt kiemelte a párttagjelöltek és fiatal párttagok eszmei nevelése fokozásának feladatát. Le kell szögezni, hogy ezen feladat végrehajtásában jelentős lépést tettünk meg. A párttagjelöltek tagságra való felkészítése rendszeres eszmei-politikai nevelést kíván meg. A kiépített nevelői rendszer feltételezi a jelöltek rendszeres eszmei-politikai felkészítését. Ezt pártszerveink nagyrészt teljesítik is. Azonban hiányosságok mutatkoznak abban, hogy a párt- szervezetek nem minden esetben ellenőrzik, milyen eredményeket érnék el jelöltjeik a felkészítés folyamán. Sok esetben nem teszik lehetővé számukra az eszmei felkészítésben való részvételt gazdasági okokra hivatkozva, olyan oktatási körökbe sorolják be őket, amelyek nem nyújtanak a párttagságra való felkészülés szempontjából kellő ismeretet. Továbbá szűk séges lesz, hogy a járási politikai művelődés házal is gondoskodjanak a pártjelöltek felkészítéséről. A CSKP KB Titkársága 1978. május 26-i határozata újból leszögezi, hogy az eszmei, politikai nevelés sikerének a titka, valamint a pártoktatás tartalmi színvonala és hatékonysága fokozásának alapvető tényezője az előadó és a propagandista. A z elmúlt években fokozatosan növekedett a párttagság magasabb oktatási formákba való beosztása. Ezzel egyidőben növekedett az előadók száma is. Az 1977/1978-as oktatási évben a pártoktatás területén 78 940 előadó és 82 000 propagandista fejtett ki aktív tevékenységet. Az új oktatási évre való felkészülés időszakában nagy figyelmet szentelünk a propagandista aktíva kiválasztásának és kellő időben való felkészítésének. Az elmúlt években ezrek és ezrek fejezték be sikerrel a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemét. Sokan közülük is jó propagandista és előadói tevékenységet fejthetnének k) PÉK VENDEL, ö CSKP KB dolgozója Két új könyv T. Ojzerman: A matxista filozófia kialakulása Versenyben a meatiszte^ő cimM A Galántai járási Építőipari Vállalat VI-os számú üzemrész- legén, a tervezési osztályon dolgozik egy ifjúsági munkakollektíva, melynek vezetője Vladimír Mrva. Három évvel ezelőtt, a Szocialista Ifjúsági Szövetség üzemi szervezetének konferenciáján nevezett be a szocialista munkabrigád címért meghirdetett munkaversenybe. Azóta a tagok közül néhányan munkahelyet változtattak, mások jöttek helyükbe, de a törzsgárda megmaradt, s jelentősen megváltozott a kollektíva élete. Aki hosszabban elbeszélget, a brigád tagjaival, könnyen megállapíthatja, hogy jó munkaközösséget alkotnak. A mindennapi ügyes-bajos munkaproblémákat, alkalmanként még a családi ügyeket is. közösen próbálják megoldani. Lelkes, modern fiatalok a munkabrigád tagjai. Miben nyilvánul ez meg? Abban, hogy szívesen alkalmazzák a haladó munkamódszereket, bekapcsolódnak az újítómozgalomba. Tavaly négy újítási javaslatot adtak be, az idén már hármat. És nemrégiben, a CSKP KB 11. plénumíilésének anyagát tanulmányozva úgy döntöttek, hogy az év végéig újabb három újítási javaslatot dolgoznak ki. Az ülés határozata a kapacitások ésszerű kihasználására, a minőségi mutatók javítására hívta fel a figyelmet. Nos, ők éppen ezért három olyan újítási javaslatot fognak kidolgozni, melyeket közvetlenül a termelésben lehet alkalmazni. Dolgos hétköznapjaikat gyakran tarkítják munkaszombatok- kal. Hogyne, hiszen védnökséget vállaltak a Politikai Nevelés Házának építkezésű fölött. A környezetszépítési és -rendezési munkálatokból is derekasan kiveszik a részüket. Kiültettek 51 fát, és elvállalták így 1250 négyzetméteres zöldterület gondozását. A vállalat du- choňkal üdülőjének építésekor 200 órát dolgoztak le, a berendezésekor 246 órát. Szívesen sportolnak. Bizonyítja ezt, hogy bejelentette: a XI. VIT tiszteletére kiadott sportjelvényt mindannyian megszerzik. Aki ismeri a sportjelvény megszerzésének feltételeit, tudja jól, hogy ez nem is olyan könnyű feladat. A munkakollektíva nyolc tagú. A felvételen nem látható Hlavatý Károly, egyébként bal szélen látható a brigádvezető, Vladimir Mrva, tőle jobbra Anna Kovačiková, Eva Kruílíko- vá, Marian Meló, Katarína Pa piková, Mária Fogelová, Dušan Trnka. Nem kétséges, hogy hamarosan kedves kis ünnepséget rendeznek majd a megtisztelő cím bronz fokozatának átvétele alkalmával. BENOVÍCS ZOLTÁN Megjelent T. Ojzerman: A marxista filozófia kialakulása című művének második, átdolgozott kiadása. A mű első ki adása óta eltelt tizennégy év a filozófiatörténet fejlődésében is sok változást eredményezett. Különösen Marx és Engels születésének 150. és Lenin szüleié sének 100. évfordulója alkal mából jelentek meg fontos •— az eddigi kutatások eredményét összegező — filozófiatörténeti munkák. T. Ojzerman átdolgozott műve felhasználta a téma új ismeretanyagát és központi helyet szentel a mar xista filozófia kiaiakulásfolya- matát illető legújabb polgári és revizionista értelmezések kritikai elemzésének. A marxista filozófia, a dialektikus materializmus keletkezése és fejlődése nem csupán új fejezet, hanem döntő fordulat és teljesen új korszak a filozófia egyetemes történetében. Ez azoknak az alapvető különbségeknek tulajdonítható, amelyek közte és a Marx előtti filozófiák, sőt a Marx utáni polgári filozófiák között fennálltak, fennállnak. A marxi filozófia a forradalmi proletariátus világnézete. A többi filozófiák is egy-egy osztály világnézetét fejezik ki, de ezek az osztályok a hatalom meghódításáért vívott harcuk céljaként uralmuk fenntartását tűzték — tűzik ki, vagyis uralkodó osztálylétük biztosítására törekedtek — törekednek. Ezzel szemben a marxista filozófia által vezetett proletariátus a hatalom birtokában minden osztályuralom és ezzel együtt önmaga mint osztály megszüntetését tekinti feladatának. E cél és jelenség az emberiség történetében egyedülálló folyamat. Marx szavaival: „lezárja az emberiség előtörténetét és előkészíti a kizsákmányolásmentes szocialista-kommunista társadalom meg valósítását". A marxista filozófia nem egyszerre és nem teljes fegyverzetben jelent meg. Közvetve magába szívta-olvasztotta az emberiség évezredes szellemi fejlődésének úgyszólván valamennyi haladó értékét, közvetlenül pedig abból a három forrásból táplálkozott, amelyről Lenin emlékezett meg A marxizmus három forrása és három alkotórésze című híres cikkében. A három forrás: a klasszikus német filozófia, az angol politikai gazdaságtan és a francia szocializmus. T. Ojzerman visszanyúl egészen a gyökerekig. Elemzését lényegében abból vezeti le, hogy a marxista filozófia Németországban, a XIX század közepe táján jött létre. Megalkotói Marx és Engels a Raj- na-vidékről, az akkori Németország iparilag legfejlettebb tartományából származtak 1 ij i közvetlen környezetük élményeik is hozzájárultak ahhoz, hogy megalkossák a modern forradalmi proletariátus filozó fiáját. A marxista filozófia kialakulását vizsgáló mű a marxista gazdaságtan és a tudományos kommunizmus keletkezésének folyamatát is áttekinti. Amellett érvel, hogy a marxizmus egyetlen egységes tanítás, amelynek alkotórészei összhangban vannak egymással, megalapozzák egymást és egy bizonyos értelemben átmennek egymásba. A történelmi materializmus megalkotása — beleértve ebbe olyan alapfogalmainak kialakulását mint a termelőerők, a termelési viszonyok, a termelési mód, a társadalmi-gazdasági alakulat — lehetetlen lett volna azon közgazdasági vizsgálódások nélkül, amelyek közvetlenül kapcsolódtak a polgári közgazdasági gondolat kritikájához. A polgári politikai gazdaságtan bírálata viszont a maga részéről feltételezte a tőkés termelési mód történelmileg átmeneti jellegére, a szocializmus elkerülhetetlenségére vonatkozó kérdések felvetését. A szocializmusnak utópiából tudománnyá válása két nagy felfedezés révén vált lehetségessé: a materialista történelemfelfogás és az értéktöbblet- elmélet felfedezése révén, azaz Marx és Engels filozófiai és közgazdasági kutatásainak eredményeként. A szerző szavaival: „Marx és Engels a történelmi materializmus kidolgozását egybekapcsolta a dialektikus materializmus kidolgozásával ... a természet dialektikus materialista értelmezése és a társadalmi élet dialektikus materialista értelmezése elválaszthatatlan egymástól... Marx és Engels tanítása már a marxizmus kialakulásának korszakában úgy jelenik meg mint eleven, alkotó jellegű, szüntelen új tételekkel gazdagodó elmélet.“ A vonatkozó irodalmat gazdagon felhasználó, tényekkel dokumentáló kötet meggyőzően bizonyítja azt is, hogy a marxista filozófia szoros kapcsolatot tart fenn a szaktudományokkal, azok eredményeit általánosítja, a szaktudományokkal együtt fejlődik. Alapvető funkciója az, hogy a munkás- osztálynak, a forradalmi proletariátusnak vezérvonalat adjon a cselekvéshez, a hatalom megszerzéséhez, az űj társadalom felépítéséhez. A marxista filozófia kialakulása című kötetet Márkus György fordította magyarra és a Kossuth Könyvkiadó jelentette meg. E. A. Bugytiova: A filozófia és a szovjet pszichológia E. A. Buyyilova: A filozófia és a szovjet pszichológia című műve már tárgyánál fogva is élénk érdeklődésre számíthat. Elsősorban azért; mert a pszichológia, illetve a lélektan viszonylag még nagyon fiatal tudományág. Alig százéves múltra tekint csupán vissza. Sajátossága, hogy egyformán kötődik mind a természet-, mind a társadalomtudományokhoz. Kutatásainak eredményei is szerteágazók: rengeteg embert érintenek s nyilván érdekelnek. Fejlődésében fundamentális jelentőségűnek tekinthető a Sze- csenovtól kiinduló, Pavlov által kidolgozott s követői, tanítványai munkásságában továbbfejlesztett vonal, azaz: a magasabb idegműködés reflexes mechanizmusainak a tanulmányozása, és az ezen a területen elért eredmény. A szerző A filozófia és a szovjet pszichológia című művében a pszichológiának a társadalomtudományokhoz, elsősorban a filozófiához fűződő kapcsolatát vizsgálja. A három részből és nyolc fejezetből álló kötet ismerteti a különféle pszichológiai irányzatokat, valamint azt, hogy az emúlt évtizedekben milyen viták folytak a pszichológiáról az idealista, a mechanikus materialista és a dialektikus materialista, illetve a marxista irányzatokat képviselő tudósok között. Képet ad arról is, hogy e viták mit eredményeztek, hogyan fejlesztették a marxista irányzatú szovjet pszichológiát. A kötet tulajdonképpen végig azt elemzi — érzékelteti, hogy egy-egy adott történelmi periódusra jellemzően mi határozta meg a pszichológia fő filozófiai-ei- méleti problémáit. Az említett vidák tanulságaként azt von a le, hogy a marxista filozófia, melynek ösztönzésére a szovjet pszichológia létrejött, megcáfolta valamennyi idea lista konstrukciót és kidolgozta a pszichikum természetéről a dialektikus materializmus álláspontját. Ez az álláspont arra épül, hogy „az objektív anyain világ az öt tükröző emberi tudattól függetlenül létezik, ugyanakkor azonban a cselekvő ember, aki.a világ része, a világ megismert objektív törvényszerűségeinek megfelelően megváltoztathatja ezt a világot". A Vári Györgyné fordította és a Kossuth Könyvkiadó által megjelentetett kötetnek külön értéke, hogy részletesen ismerteti a szovjet pszichológia mai álláspontját, és tájékoztat számos — a magyar olvasók körében eddig nem ismert — pszichológiatörténet! dokumentumról. BALAZS BÉLA Az ijjusagi munkubngad
