Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-30 / 178. szám, péntek

K mwI bizottságok szlovákiai versenyében Ötödször is elsők A pólmót ismét o bratistavai Ilit. városkerület vitte ef A nemzeti bizottságok szo­cialista versenye, melyet a NOSZF 60. évfordulója tisztele­tére a Tőketerebesi (Trebišov) Járási Nemzeti Bizottság és a Bardejov! Városi Nemzeti Bi­zottság kezdeményezett, már közismertté vált. Mint Peter Co­lotka elvtárs, az SZSZK kormá­nyának elnöke, a nemzeti bi­zottságok 1977-es versenyének értékelésekor mondta: „A dol­gozók kezdeményezése, az oz igyekezetük, hogy valami több letet adjanak a társadalomnak, aktív hozzájárulásuk a közja­vuk létrehozásához az állam irányításában és fejlesztésében való részvételük egyik konkrét vekbe olyan emberek kerülnek, akiknek szívügyük a lakosság igényeinek felelősségteljes ki­elégítése. azok nem ismernek legyőzhetetlen akadályt, ha egyszer valaminek a megval#*!* lását elhatározták. 1972-ben a nemzett bizottságok versenyé­ben a III. vüroskerület harma­dik lett, 1973—J 975-ben pedig első. Az SZSZK kormányának el­ső fokú díszoklevele és az 500 000 korona 1976 ban és 1977-ben is a III. városkerületi nemzeti bizottságra került. Olyan siker ez, amilyennel egyetlen nemzeti bizottság sem büszkélkedhet nálunk. A siker elsősorban a polgári bizottsá­gi 111. varoskerületi pionírotthon a Z-akció beruházási részében épült. Értéke 4 millió 884 ezer korona (A szerző felvétele) formája.“ Ezeket a szavakat kézzelfogható eredmények tá­masztják alá. A verseny 41 kitüntetettje kö­zül a legmagasabb elismerés — az SZSZK kormányának első fokú díszoklevelet, és 500 000 korona pénzjutalom — ezúttal ötödször Ismét a Bratislavai III. Városkerületi Nemzeti Bizott­ságnak jutott. Bratislava III. városkerülete látszólag semmiben sem külön­bözik a főváros három további városkerületétől. Ugyanolyan problémákkal küzd, igyekszik megoldani a lakosok mindenna­pi gondjait, a szolgáltatások, a kereskedelem, a közlekedés hiányosságait és ezer más „ap­róságot“. S mégis más, mint a többi városkerület. Főképpen az ipa­ri létesítmények jellemzik, me­lyek az egész város levegőjét szennyezik ugyan, de legna­gyobb problémát mégis a III. városkerületnek jelentenek. A račai, krasňanyl, kolibal, vajno- ryi városrészekben a járulékos beruházások hiányosságai is évek óta gondot okoznak. A szocialista versenyben és a Nemzeti Front választási programja teljesítésében 1971 óta ér el figyelemreméltó ered­ményeket ez a városkerület. Az azóta eltelt évek bebizonyítot­ták, hogy ha a választott szer­gok es a Nemzeti Front társa­dalmi szervezetei rendkívüli ak­tivitásának köszönhető. Eddigi tevékenységük min­den részletét lehetetlen lenne felsorolni. Nézzük tehát csupán az 1977-es évet. Az élet- és munkakörnyezet rendezése és szépítése terén a Z-ak­ció beruházási és beruhá­zást nem igénylő feladatai­nak teljesítését tartották szem előtt. A Z-akció beruházási ré­szében 34 millió korona érté­ket hoztak létre, a tervezettnél 3 millió koronával többet: 5 gyermekintézmény, üzlet, 5 gyermekjátszótér, könyvtár, pionírotthon, művelődési otthon könyvtárral stb. épült. A Z-akció beruházást nem igénylő részé­ben a lakosság 1 280 370 társa­dalmi munkaóra ledolgozását vállalta, melynek értéke 12 millió 428 ezer korona. Való­ságban azonban 1 millió 617 ezer óra társadalmi munkával 24 millió 825 ezer korona érté­ket teremtettek; utakat, gyalog­járókat építettek, díszfákat, díszbokrokat, virágokat ültet­tek, 9055 négyzetméternyi sportpályát építettek, 11319 négyzetméternyi zöldövezettel gazdagították környezetüket stb. A városkerület képviselői a nyilvános gyűlésekről már évek óta ismerik a lakosságnak a A kitűzött célok felé A rozsnyói (Rožňava) járásban túlteljesítik a választási program feladatait A 84 607 lakosú járás az utóbbi években mindig túltel­jesítette kötelezettségvállalá­sát. A CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalt feladataikat 58 millió, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából tett felaján­lásukat pedig 60 millió korona értékkel teljesítették túl. Az el­múlt két év alatt a választási program keretében 62 akciót fejeztek be, összesen 42,6 mil­lió korona értékben. Az emlí­tett időszak alatt az ipari ter­melés 12,2, a mezőgazdasági össztermelés pedig 5,5 száza­lékkal növekedett. A komplex lakásépítés kere­tében a hatodik ötéves tervidő­szakban 3421 lakás építésével számolnak. Az elmúlt két év alatt 1370-et adlak ál rendel­tetésének, s ezzel az ötéves tervidőszak feladatait 40 száza­lékra teljesítették. Külön fi­gyelmet szentelnek a rozsnyói Déli I., a revúcai Középső III., a dobšinál Rozkvet lakótelepek fejlesztésének. A szóban forgó Idő alatt a kórházi ágyak szá­ma 56-tal, az egészségügyi dol­gozóké pedig 9 százalékkal nö­vekedett. Nem feledkeztek meg az idősebb emberekről sem, akik számára hét nyugdíjas­klubot nyitottuk meg. A politikai nevelőmunka te­rén is előbbre léptek. Ebben nagy érdeme van a járás 75 polgári ügyek testületének és az üzemekben tevékenykedő 78 aktívának, valamint a forra­dalmi hagyományokat bemuta­tó 26 emlékszobának. Csupán tavaly 5560 politikai előadást tartottak és 183 esetben ren­deztek találkozót az ellenállá­si mozgalom résztvevőivel. A Februári Győzelem 30. év­fordulóját 69 millió korona ér­tékű kötelezettségvállalással köszöntötték. Annak ellenére, hogy ezekben a napokban já- rásszerte a mezőgazdasági üze­meknek segítenek a takarmány betakarításában, az eddig elért eredmények alapján arra kö­vetkeztethetünk, hogy kötele­zettségvállalásukat hiánytala­nul teljesítik, sőt egyes terüle­teken túl -is teljesítik. —nj— szolgáltatások és a kereskedel­mi hálózat, a közlekedés javítá­sát, a tisztaságot érintő köve­telményeit, igényeit. Kevesen tudják azonban, hogy a brati­slavai városkerflleti nemzeti bi­zottságok hatásköre a kereske­delem, a termelő és közszolgál­tatási vállalatok irányítását Il­letően igen korlátozott. Például a város tisztán tartása — az ut­cák és terek seprése, az öntö­zés —a városi műszaki szolgál­tatóvállalat feladata, melyet a fővárosi nemzeti bizottság irá­nyit. A varoskerületi nemzeti bizottságoknak e célokra sem­milyen műszaki felszerelésük nincs. A panaszok és megjegy­zések viszont hozzájuk érkéz- neik. A III. városkerületi nemzeti bizottság ennek ellenére ezen a területén is szép eredményeket ér el. A Kramáre városrészben például félkészáru-üzletet épí­tettek, a szolgáltatások hálóza­tát férfi- és nőifodrászattal^ kozmetikai szalonnal, tisztító­val, gumiabroncs-javítóval stb. bővítették. A lakosság eszmei és kulturális neveléséről sem feledkeztek meg. Az eredmények ellenére is sok még a városkerúletben a megoldásra váró probléma, a javítani való. Ezt az illetékesek is tudják. Ezeket a városkerü­let 1976—81-es és a 2000-ig szó­ló távlati fejlesztési tervében tartják számon. A lakosság és a dolgozók kezdeményezőkészsé­ge és az eddigi eredmények alapján nem lehet kétséges, hogy ezeket a terveket' is hiánytalanul megvalósítják s a jelenlegi problémákat a leg­közelebbi években kiküszöbö­lik. JOZEF SLUKA, a városkerületi nb képviselője Kommentáljuk Közös vállalkozásunk a Dunán • Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Magyar Népköz- társasággal folytatott baráti együttműködésünk a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján tovább mélyül. Erről tanúskodik a Dunán tervezett Gabčíkovo—Nagymarosi Víz- mürendszer felépítését és üzemeltetését szabályozó, múlt évben aláirt megállapodásunk is. amelyet a Szövetségi Gyű­lés kamaráinak plenáris ülésén a képviselők a napokban hagytak jóvá. A nagyságát és jelentőségét tekintve országaink törté­netében egyedülálló közös építkezés a 150 km hosszú, kb. 8000 hektárnyi vizmürendszer első szakaszát 1986-ban he­lyezik üzembe. A nagy mű befejezése 1991-ben várható. Az évtizedeken át tervezett, műszaki és anyagi szempont­ból is rendkívül igényes beruházást — közös érdekeink figyelembevételével — fokozatosan váltjuk valóra. Orszá­gainknak a Duna komplex kihasználására és környezeté­nek védelmére irányuló igyekezete tehát nem volt hiába­való. Az erőműrendszer kedvezően befolyásolja majd a Duna menli szocialista országok gazdasági helyzetét és a velük való együttműködésünk, baráti kapcsolataink to­vábbi elmélyítéséhez is hozzájárul. Műszaki mutatói ugyan­is a KGST-tagországok és az európai vízi utak közti köz­vetlen kapcsolat igényeinek is megfelelnek. Ugyanakkor nagy mennyiségű áramot fejlesztő vízi erő­művek is épülnek a Dunán, s az 53 négyzetkilométernyi hrušov—dunakiliti víztárolóval kapcsolatban megemlíthet­jük, hogy hazánk eddigi legnagyobb ilyen létesítménye. Az oravai víztároló 45 négyzetkilométer területű. A vizmürendszer további előnye — Bohuslav Chüoupek külügyminiszternek a Szövetségi Gyűlés plenáris ülésén elhangzott szavai szerint — hogy a mezőgazdasági terüle­teken az öntözőhálózat kiterjesztését, a vízszint emelésé­vel pedig a nagyobb teherbíró-képességű vízijárművek biz­tonságos közlekedését is lehetővé teszi. A Duna vizének koordinált kihasználásával az árvizek, illetve a jégtorlódások is megelőzhetők lesznek. Országaink együttműködésének a Duna vizének jobb minőségében és a színvonalasabb környezetvédelemben is meg kell nyilvá­nulnia. Közös érdekünk az is, hogy a Dunán tervezett víz- mürendszer új üdülési, sportolási és turisztikai lehetősé­geket teremtsen. A gabčíkovo—nagymarosi közös vizmürendszer tehát to­vábbi bizonyítéka annak, hogy a csehszlovák—magyar együttműködés mindkét ország és lakossága előnyére, hatékonyan befolyásolja a határvidék fejlődését, és hozzá­járul népgazdaságunk további fejlesztéséhez. KARDOS MARTA orvosi tanácsadó k házi munka és az egészségvédelem Társadalmi életünk az elmúlt három évtizedben gyökeresen megváltozott, de a háztartási munka sok vonatkozásban vál­tozatlan maradt. Bár a családi élet anyagi feltételeinek előte­remtésében általában minden dolgozó családtag részt vesz, az otthoni élet szervezője egye­dül a család felnőtt nőtagja maiadt. Sokan még ma is azt tartják, hogy a bevásárlás, fő­zés, mosás, vasalás, takarítás stb. kizárólag a nők feladata. Mivel íi nők többsége termelő- munkát is végez, a túlterhelt­ség a mozgásszervek idő előtti kopásához, gyakori testi és lel­ki fáradtsághoz vezet. A racionális munkaszervezés módjait és feltételeit az ergo­nómia (munkatudomány) vizs­gálja. Foglalkozik az optimális munkakörülmények megterem­tésével, a balesetek, foglalko­zási ártalmak és betegségek megelőzésével is. A tudomá­nyos eredmények a háztartási munkákban is alkalmazhatók. Arra-' törekszünk, hogy az egészségkárosító tényezők ki­iktatásával jobb legyen az egészségvédelem a családban, könnyebb legyen a háztartási munka végzése. A felnőtt csa­ládtagok munkanapokon 7—10 órát töltenek távol otthonuk­tól, dolgoznak, fizikai vagy szellemi munkát végeznek. Munka után a családtagok már nem egyformán vesznek részt az élelmiszer és más szükségletek beszerzésében, sem az otthoni munkák vég­zésében. Figyelmen kívül hagy­ják, hogy a dolgozó nő a férfi családtagokhoz hasonlóan nyolc órás műszak után tér haza. A családon belül a demokrácia még nem általános, és a má­sodik mfiszak sok-sok tenniva­lója szükségessé teszi, hogy a munkatudomány eredményei a családokban ts tért hódítsanak. A takarítás gépesítettsége messze meghaladja a konyhai munka gépesítettségét. A köny- nyen beszerezhető és kezelhető gépek sokasága csökkenti az emberi energia igénybevételét. Elég, ha a porszívóra, mosó­gépre, centrifugára gondolunk. Elsősorban az említett gépek kezelése alól kell a nőket men­tesíteni, a mosógéppel, centri­fugával dolgozzanak a férfi családtagok. A lakás takarítá­sába már a 8 — 10 éves gyere­kek is bevonhatók, ez jól le­köti mozgásigényüket, játékos kedvüket, sőt növeli önbizal­mukat, hiszen a felnőttek mun­káját végzik. A szőnyegek tisz­tán tartása, a bútorok időn­kénti elmozdítása szintén fér­fimunka. A konyhában és a többi mel­lékhelyiségben adódó sok mun­ka inkább a nők vállára nehe­zedik. A család étkeztetése megkívánja a beszerzést, táro­lást, feldolgozást, főzést, sü­tést, mosogatást, elrakodást. Ez a sokrétű, mozgással járó munka alig valamivel különbö­zik száz évvel ezelőtti formá­jától. Amíg az élelmiszer eljut a főzési-sütési szakaszhoz, a technika alig nyújt segítséget. Sorba véve a feladatokat, először a beszerzés energiaigé­nyes munkájával kell foglal­koznunk. A napi tej, zöldség, gyümölcs, kenyér és a többi szükséges cikk megvásárlása sok álldogálással jár. A táskák cipelése az alsó és a felső vég­tagok feszítőizmait is terheli. Nehezebb a vérkeringés a vég­tagokban, és ez növeli a fá­radtságot. A bevásárlással és hazaszállítással járó fizikai megterhelést jó családi mun­kaszervezéssel csökkenthetjük. Az előre megbeszélt igények alapján a bevásárlást a férj vagy a serdülő gyermek végez­ze. A nagyobb bevásárlásokhoz nagyon célszerű a kerekeken gördülő bevásárlótáska. Gyakori az a tévhit, hogy miden konyhai munkát csak állva lehet végezni. A hosszas állás nagyon fárasztó. Az elfá­radást fokozza a házi papucs viselése is, mivel nem támaszt­ja eléggé lábboltozatunkat. Ajánlatos a 3—4 centiméteres sarkú szandál vagy egészség- ügyi cipő viselése. Az előkészí­tés minden munkája ülve vé­gezhető. Ehhez azonban olyan szék kell, amelyen az ülőlap, valamint a háttámla magassá­ga, elhelyezése változtatható. A szék ülőlapjának olyan ma­gasságban kell lennie, hogy a talpak a padlózaton nyugod­hassanak, a támlának pedig nem a hátizomzatot kell véde­nie, hanem a törzsizomzat meg­támasztásával csökkentenie a feszítő izmok terhelését. Az ülőmunka nélkülözhetetlen kel­léke az olyan asztal, amelynek lapja a dolgozó könyökmagas­ságában van. A sütéshez, főzéshez sok olyan edény áll rendelkezé­sünkre, amely a konyhai mun­kát meggyorsítja, és az elfá­radást is kiküszöböli. A leg­népszerűbb a kukta, amely igen rövid idő alatt párol, pu­hít. A nyeles teflon edények beszerzése aránylag költséges, de megéri! A mosogatást a tisztítószerek sokasága könnyíti és gyorsítja. Feleslegessé teszik az edények törölgetését, melyek műanyag­ból készült szárítókosárba he­lyezve 15—20 perc alatt meg­száradnak. A testi fáradtságot mindig lelki, szellemi fáradtság köve­ti, a figyelem csapongóvá, de- koncentrálttá válik. A sok ki- sebb-nagyobb baleset, a szúrt és vágott sebek, elcsúszások, esések, végtagtörések, égési és forrázott sebek aligha fognak előfordulni, ha jó munkaszer­vezéssel, gépek segítségével optimális munkakörülményeket teremtünk házunk táján, és ezzel is védjük egészségünket. Dr. MILADA KARASOVÄ CSc. 1978 VI. 30.

Next

/
Thumbnails
Contents