Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-29 / 177. szám, csütörtök
Tovifcfe fgflesipk a szocialista gazdasági inlegrúciót 1978. VI. 29. (Folytatás -az 2. oldalról} tagjától nemcsak az erőik és képességek teljes kihasználását követeli meg, hanem a baráti szocialista országok együttműködésének állandó elmélyítését és fejlesztését is. Aktívan részt veszünk az 1976—1980-as éveikre szóló sokoldalú integrációs terv feladatainak teljesítésében. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy az építési feladatokat és a jelentős kapacitások átadását sikerül batáridőre végrehajtani. A tudományos-műszaki együttműködés az a terület,, amelynek sóikkal nagyobb figyelmet kiéli szentelnünk. Az az objektív követelmény, hogy termelésünk műszaki színvonalát alapvétőéin javítanunk kell, azt parancsolja, hogy főleg ezen a területen legyünk nagyon igényesek, s meg kell követelnünk a megállapodások időbeni teljesítését. Egyetértünk a KGST Tanácsa tevékenységének és a tagországok sokoldalú együttműködése szervezési javításának alapvető irány v ona Iáiról beter jesz tett javaslattal. Elvárjuk, hogy a Végrehajtó Bizottság a továbbiakban is figyelmet szentel ennek a kérdésnek., s megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy a fejődés követelményeit’ nek eleget tehessünk. A hosszú távú célprogram javaslatok a tagországuk kollektíván kidolgozott stratégiáját jelentik a legfontosabb népgazdasági problémák megoldásában, s ugyanúgy a sokoldalú és kétoldalú együttműködés terén is. Ezzel lehetőség nyílik közösségünk hatékony gazdaságit struktúrájának formálására Itosszabb idő távlatában is. Nem lehet kétséges, hogy a javasolt intézkedések megvalósításával tovább mélyítjük gazdasági életünk internacionáli, sálásának folyamatát, s így megszilárdítjuk a sokoldalú és kétoldalú kapcsolatainkat, s nem utolsósorban új formákkal és módszerekkel gazdagítjuk cg y üt tmű ködösünket. Az egyes célprogramok nagyon széles körűek és tagollak. Ebből adódik, hogy a kölcsönös kapcsolatok és lehetséges határidők meghatározásakor, melyek az egyes megállapodásokra vonatkoznak, meg kell állapítanunk a fontossági sorrendet és a sürgősséget. Ezt az idén és a jövő évben kell elvégezni. Ezért elkerülhetetlennek tartjuk, hogy mindenekelőtt a legfontosabb és legsürgősebb tennivalóra összpontosítsuk igyekezetünket és a Tanács szerveinek tevékenységét oly módon, hogy az eredményeket a legteljesebb mértékben kihasználhassuk országaink 1981—1985-ös évekre szóló népgazdasági fejlesztési terveinek elkészítésekor és összehangolásukkor. Amint Leonyid Brezsnyev csehszlovákiai látogatásakor kifejtette, a fő figyelmet arra kell fordítani, hogy maximálisan növeljük kapcsolataink hatékonyságát, s ne csak az adott pillanat szükség létéit vegyük figyelembe, hanem távlatokban gondolkodjunk. A célprogramok előkészítésekor szerzett tapasztalatok általánosítása során egyéb összefüggéseket is figyelembe vettünk, főleg gazdasági fejlődésünk feltételeit a 80-as években. Elgondolkodtunk e fejlődés főbb irányain egyrészt saját társadalmunk, másrészt a vi 1 á g ga z da s á g viszonylatában. Véleményünk az, hogy a többi tagországgal összhangban gazdasági politikánkban el kell érnünk, hogy az új feltételekre történő áttérés ne csak folyamatos és hatékony legyen, hanem biztosítsuk a megfelelő kontinuitást az eddigi gazdasági fejlődéssel. E szempontokból indulunk ikl népgazdaságunk hosszú távú tervének készítéseikor a 7. ötéves tervidőszak alapvető ará. nyainak meghatározásakor, amikor gazdaságunkat hatékonyabban be akarjuk kapcsolni a nemzetközit munkamegosztásba. Tudatosítjuk, hogy a további folyamatos fejlődés biztosítása nagyon igényes feladat. Számításunk szerint az 1980 után következő időszakban a társadalmi termék és a nemzeti Jövedelem átlagos növekedése va. lamivel meghaladja a 4 százalékot. A társadalmi termék termelésének továbbra is az ipar lesz a meghatározó forrása. Az ipart termelésnek évente átlag 5 százalékkal kellene majd növekednie. A következőkben az ipar belső s t r u kt ú r á j á naik f o rmá 1 ásak or mérlegeléseink szerint e>xpoit. jellegének növelésére irányit, juk a figyelmet, enyhítjük jelenlegi tüzelőanyag és energia,- gondjainkat, fokozzuk a gép- és vegyipar feladatait, és a népgazdaság minden ágazatában emelnünk kell az alapvető nyersanyagok kihasználását. Igyekezetünket, hogy intenzívebben bekapcsolódjunk a nem. zetközi munkamegosztásba, « jobban kihasználjuk a szocialista gazdasági integráció előnyeit, igazolja, hogy a társadalmi termék létrehozásaiban a behozatal arányát, felhasználásában pedig a kivitel arányát akarjuk növelni. A tüzelőanyag és energetika terén a továbbiakban is elsőrendű feladatunk, hogy maximálisan fejlesz, szűk saját készleteinket, mindenekelőtt fokozzuk a barna- szén fejtését, az atomerőművek építését, s a tüzelőanyagok és más energiaforrások ésszerűbb felhasználására kell törekednünk. A hosszú távú célprogramokiba foglalt intézkedésekről szólva: elsőrendű- eknek tartjuk azokat, melyek az atomenergetika fejlesztésére s a Szovjetunióból a földgáz é<s a kőolajszállítás biztosítását szolgáló kétoldalú rendelkezésekre vonatkoznak. A villamos energiával kapcsolatos növekvő szükségletek kielégítésében döntő szerepe van az atomenergetikai fejlesztési programnak. Kidolgozása és megvalósítása során már alapvetően meghatározták az atomerőművek építésének terjedelmét a KGST tagországai, ban, beleértve a nyugat-ukrajnai atomerőművek építését is. Tudatosítjuk, hogy e program megvalósításának alapvető feltétele a szükséges berendezések gyártásának biztosítása. Csehszlovákiának érdeke e kérdés megoldása, többek között azért is, mert a Szovjetunióval kötött megegyezés alapján 1985-ig 23 reaktort kell gyártanunk kivitelre és saját szükségletünk számára. Ezért a kohó- és gépiiparban kiépítjük a szükséges kapacitást. Erre jelentős eszközöket fordítottunk. Nagy jelentőséget tulajdonítunk tehát az atomerőmüvek berendezéseinek gyártásában a termelés szakosítására és kooperációjára vonatkožó sokoldalú szerződésnek. A tüzelőanyag- és energiagondokon j ele n tő s m é r tékbe n e n y hí thet a z energiaigényes termékek nek az energiaforrások közelében bevezetett gyártása, s ezek kicserélése kevésbé energiaigényes termékeikre azokfiól az országokból, amelyek korlátozott energ iaa la ppa 1 re n de lke z nek. Ehhez példaként szolgál a vegyiparra vonatkozó készülő sokoldalú keretszerződés. A mezőgazdasági — élelmiszeripari komplexumot iHetően az elkövetkező tíz évben a csehszlovák irányvonal a szemeseknél az önellátás elérését célozza. Ezért figyelmünk középpontjában továbbra is a ga- bonaprograi agoldása áll. Az egész kérdéskört komplex módon értelmezzük. Nemcsak a gabonaneműeik termelését akarjuk fokozni, hanem a tömeg-takarmányok és a kapásnövények termelését Is, hatékonyab. ban kell kihasználni a takarmányokat az állattenyésztésben s biztosítani az elegendő fehérjét. Annak ellenére, hogy országaink a gabonaprobléma komplex megoldásában már több pozitív eredményt értek el, úgy véljük, hogy a teljes megoldásig még akad elég tennivaló. Ezért a mezőgazdasági-élelmiszeripari hosszú távú célprogramjavaslatot a probléma megoldására irányuló fontos lépésnek tekintjük. Tekintettel e fő feladat fontosságára, a program azon pontjainak teljesítésére összpontosítunk, melyek hozzájárulnak a gabonaprogram sikeres megvalósításához Ennek egyik ÍOntos összetevője a legjobb vetőmagfajták céltudatos kihasználására irányuló eddigi együttműködés elmélyítése. Úgyszintén közösen kell több biológiai és műszaki kérdést megoldanunk, létrehozni az anyagi feltételeket, főleg a gépiparban és a vegyiparban. Tehát itt a mezőgazdaság terén is számos alkalom kínálkozik az eredményes együttműködésre. Amikor a gépiparra vonatkozó célprogramot megtárgyaltuk, feltettük a kérdést, hogy a számos lehetséges intézkedés közül melyiket helyezzük előtérbe úgy, hogy főleg a tüzelőanyagok és az energiagazdálkodás terén, valamint a gépipari termelés alapjainak fejlesztésében elérjük kitűzött céljainkat. Tapasztalataink szerint e kérdés megoldása érdekében az erők és eszközök összpontosítására van szükség ahhoz, hogy e téren jelentős változást könyvelhessünk el. A megoldást a nemzetközi munkamegosztás elmélyítése érdekében kifejtett közös igyekezet hozhatja meg Ez érvényes a kutatásra, fejlesztésre és a saját termelésünkre is. Nern törekedhetünk csak a végtermékek szakosítására, a kiegészítő ágazatok szakosítását is intenzívebben kell végezni, fejleszteni kell az együttműködést az alkatrészek, gépek és berendezések gyártá sa terén. E fontos problémák megoldásához mindenekelőtt a szerszámgépek gyártásával, továbbá a nagy teljesítményű formázó ós hidraulikus gép elemek, energetikai berendezések és a gyártási folyamatok automatizálására szolgáló berendezések készítésével járulunk hozzá. Nagyra értékeljük a Szovjetunió hozzáállását a probléma megoldásához, hangsúlyozni szeretnénk a Gustáv Husák ós Leonyid Brezsnyev között a hosszú távú kétoldalú program előkészítéséről létrejött megállapodás jelentőségét, amely az országaink közötti szakosításra ós együttműködésre vonatkozik. A csehszlovák fél teljes mértékben tudatosítja, hogy a KGST tagországai közötti együttműködés új, igényesebb szakaszába lépünk. Bizonyára újabb és összetettebb gazdasági problé mákkal is fogunk találkozni, amelyek fokozott igényeket támasztanak velünk szemben. Elhatározásunknak, hogy megvalósítjuk a célprogramokat, az idei és jövő évi munkánk lesz a főpróbája, amikor Is megállapodásokat kötünk a konkrét intézkedésekkel kapcsolatban. Ettől fog függni, hogyan tudjuk eredményeit alkalmazni az 1981—1985-re szóló tervek készítésekor. Lényegében ezzel léptetjük életbe a hosszú távú célprogramokat. Csehszlovákia egyetért a beterjesztett hosszú távú célnrogramjavaslatok elfogadásával, — mondotta befejezésül Ľubomír Štrougal. Hosszú távra határozzuk meg a kapcsolatok bővítését Alekszej Koszigin felszólalása Alekszej Koszigin, a Szovjet unió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet küldöttség vezetője a KGST XXXII. ülésszakának első napján, kedden elhangzott -felszólalásában az SZKP Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége, a szovjet kormány és Leonyid Brezsnyev nevében üdvözölte az ülésszak résztvevőit, sok sikert kívánva a küldöttek munkájához. Koszigin emlékeztetett rá, hogy a KGST országaiban az ötéves tervekben kitűzött feladatok megvalósítása döntő szakaszába érkezett. A tervidőszakok mintegy felének elteltével megállapítható, hogy a tagországok szilárd alapokat tereintettek az ötéves tervek megvalósításához. 1976—1977- ben a szocialista közösség országaiban a nemzeti jövedelem 12 százalékkal, az ipari termelés 12,4 százalékkal, az egy főre eső reáljövedelem több mint 8 százalékkal emelkedett. Biztatóak az eredmények az idei év első felében is. Ily módon ezek az országok ismét nagy lépést tettek a fejlett szocializmus és a kommunizmus felépítéséhez vezető úton. Fontos, minőségi előrehaladás történt az elmúlt két és fél év során a KGST országok együttműködésében is — folytatta Alekszej Koszigin —, ennek bizonyítéka az egymás közötti kereskedelmi forgalom növekedése. Mint a végrehajtó bizottság jelentése is megállapította, árucsere-furgalmunk értéke 1977-ben elérte a 91 milliárd transzferábilis rubelt. Ez a hatalmas szám is tükrözi, hogy a KGST országok között szorosabbra fűződtek a gazdasági kapcsolatok a szakosodás és a kooperáció alapján. Az utóbbi években mind sikeresebben keressük az együttműködés, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésének útjait. A testvérpártok központi bizottságai hatalmas munkát végeznek annak érdekében, hogy sikeresebben egyesíthessük a szocialista közösség országainak erőfeszítéseit, mind hatékonyabbá tegyük együttműködésünket a szocialista és kommunista építés feladatainak megvalósításában. Ebbe az irányba vezetnek minket azok az eredmények is, amelyek Leonyid Brezsnyev és a testvérpártok vezetőinek 1977-ben a Krím félszigeten megtartott találkozóin születtek. Az ezeken a találkozókon egyeztetett elvi megállapítások képezik a tagországok kormányai tevékenységének és a KGST-szervek munkájának alapjait, s ezen elveket szem előtt tartva értékeljük együttműködésünk eredményeit is. A végrehajtó bizottságnak az ülésszak elé terjesztett jelentése együttműködésünk rendkívül fontos szakaszában elemzi a KGST szerveinek sokoldalú tevékenységét. Most az a feladat, hogy hosszú távra határozzuk meg a gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A népgazdaság fejlesztésének tervezésekor — mutatott rá az előadó — a szocialista országok nem hagyhatták figyelmen kívül a világgazdaságban végbement változásokat, amelyek tükrözik a tudományos és műszaki fejlődést. Minden lehetőségünk megvan rá, hogy a szocialista országokban létrehozott termelési és műszaki-tudományos potenciálra támaszkodva, a kölcsönös, sokoldalú együttműködésből fakadó előnyöket kihasználva, sikerrel oldjuk meg a legbonyolultabbnak tűnő gazdasági és műszaki problémákat is. Ezt bizonyítja fejlődésünk egész menete: kifejezésre juttatja egyebek között a világűr meghódítását célzó közös tevékenységünk is, az a tény, hogy a világon elsőként valósítottunk meg nemzetközi legénységgel végrehajtott kozmikus programokat. Ami az energetika, a nyersanyagok, a gépgyártás területére vonatkozó hosszú távú együttműködési célprogramokat illeti, e programok egyelőre még csak a problémák megoldásának általános körvonalait jelzik. Ránk vár a feladat, hogy felkutassuk a megvalósításukhoz szükséges anyagi és pénzügyi erőforrásokat, meghatározzuk az egyow tagországok érdekeltségéilwk és részvételének mértSkét. Ennek érdekében igen rövid időn belül — 1979 végéig, részben pedig már 1979 közepéig — ki kell dolgozni a sokoldalú és kétoldalú megállapodások tervezeteit, hogy ily módon is biztosítsuk a hosszú távú együttműködési célprogramok gyakorlati megvalósítását. A célprogramok nem nyilatkozatok, hanem konkrét terv- dokumentumok, együttes cselekvésünk programjai, amelyek nagy hatással lesznek a KGST- országok gazdaságpolitikájának alakulására. A jelenlegi ülésszakon . a hosszú távú programok megvitatásának hozzá kell járulnia ahhoz, hogy felgyorsuljon a legfontosabb tervek megvalósulása, elsősorban a nukleáris energetika terén, amelynek fejlesztésére valamennyi tagország nagy figyelmet fordít. Alekszej Koszigin emlékeztetett rá. hogy a KGST országai a közeljövőben a világ első új típusú nemzetközi gazdasági szervezete fennállásának három évtizedét ünnepelhetik. Ezek alatt az évek alatt jelentős előrehaladás történt, hatékonyabbá vált a szocialista országok gazdasági együttműködése: a KGST szervei és országai óriási tapasztalatokra tettek szert, amelyeket a közös célok megoldása érdekében a jövőben is fel kell használniuk. Végezetül a szovjet küldöttség nevében kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy az ülésszak sikerrel oldja meg az előtte álló feladatokat, elsősorban azokat, amelyek a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításával kapcsolatosak. A KGST XXXII. ülésszaka folytatja munkáját (Folytatás az 1. oldalrólI Bukarestben a KGST XXXII. ülésszakának első napján Ion Patan, a KGST végrehajtó bizottságának elnöke beszédében többek között kijelentette: A KGST XXXI. ülésszaka óta eltelt időszakra a tagállamok gazdasági és tudományos műszaki, potenciáljának további megszilárdulása, a dolgozók életszínvonalának emelkedése, a kölcsönös együttműködés elmélyítése, a szocialista gazdasági integráció fejlődése, valamint a szocialista világ- rendszer befolyásának a megerősödése a jellemző. A komplex program megvalósításán kívül az elmúlt időszakban a KGST szerveinek, egyik legfőbb feladata az volt, hogy előkészítsék az anyagi termelésben való együttműködés hosszú távú célprogramjaival kapcsolatos javaslatokat. Az elmúlt évben három, 1990-ig szóló hosszú távú együttműködési célprogramot dolgoztak ki. A végrehajtó bizottság elnöke felszólalásának végén rámutatott, hogy a KGST-ülésszak korábban elfogadott határozataival összhangban a tagállamokban és a KGST szerveiben intézkedéseket dolgoztak ki az együttműködés további tökéletesítésére. Ezután Nyikolaj Bajbakov, a KGST tervezési-együttműködési bizottságának elnöke jelentést tett a napirendi pontokkal kapcsolatban. Többek között kijelentette: az Uszty-Ilimi Cellu- lózgyár és a Kijembajszki Asz- besztgyár építésében részt vevő államok a rájuk háruló feladatokat közös erővel megoldották. Vlagyimir Klrlllln. a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a tagállamok nagy figyelmet szentelnek a tüzelőanyag-források ésszerű kiaknázására, valamint a napenergiának elektromos energiává való átváltoztatása új módszereinek kutatására. ? Az ülésszak első napján szólalt fel Alekszej Koszigin, a szovjet és Sztanko Todorov, a bolgár küldöttség vezetője. Őket követte a többi testvérpárt kormányfője, köztük Ľubomír Štrougal miniszterelnök, a csehszlovák küldöttség vezetője. A tagállamok kormányfői felszólalásaikban nagyra értékelték azokat a gazdasági eredményeket, amelyeket a KGST országok az elmúlt évben a gazdaság fejlesztésében és a fontos ipari komplexumok közös építésében értek el.
