Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-16 / 164. szám, péntek
igazunk tudatában - üj ismeretekért Felkészülés az új pártoktatást évre • Iránytű: a leninizmus Befejeződött az 1977—78-as pártoktatás. Jelenleg az ü/ évre, az 1978—79-es oktatási időszakra készülünk. A felkészülést a párt szervei és szervezetei a CSKP KB Titkárságának u Növeljük a partoktatás hatékonyságát és színvonalát című — a sajtóban a napokban megjelent — dokumentuma, illetve irány- elve alapján végzik. A Titkárság elvi útmutatása értelmében: „Az elkövetkező időszakban a pártoktatásnak a kommunistákat az eddiginél még jobban fel kell készítenie az agitációs munkára ... az 1978—1979 es oktatási időszakban tovább kell mélyíteni a marxista—leninista elmélet magyarázata és tanulmányozása szoros kapcsolatát a párt politikájának, a fellett szocialista társadalom építésének gyakorlatával/' 1978 VI. 16. K orunk a nagy változások kora: gyors átalakulások történnek a nemzetközi küzdőtéren és az egyes országok társadalmi életében. Egyszersmind olyan kor ez, amikor különösen szigorú próbának vannak alávetve azok a társadalmi elméletek, ideológiai tanok, politikai koncepciók, amelyeket a különböző osztályok, pártok, áramlatok hirdetnek, képviselnek. A kommunisták forradalmi elmélete még sohasem hatott olyan erősen a legkülönbözőbb társadalmi struktúrákba tartozó, a sokszínű nemzeti kultúrákat és hagyományokat képviselő egyes személyek, egész osztályok, rétegek és csoportok világnézeti és társadalmi-politikai álláspontjára, mint ma. A kommunisták forradalmi elmélete együtt fejlődik a világ objektív fejlődésével. Szinte naponta látjuk, tapasztaljuk, hogy a testvérpártok elméleti munkássága szakadatlanul előbbre viszi Marx, Engels, Lenin tanítását, gazdagítja a klasszikusok tanításainak tartalmát, gyümölcsözően ,felhasz- nálja módszertanát azoknak a problémáknak az elemzésében, amelyek a világforradalmi folyamatban jelentkeznek. A kommunisták aktívan, alkotó szellemben munkálkodnak e problémák megoldásán, s ennek óriási szerepe van abban, hogy a nemzetközi kornnjunista mozgalom — mint korunk legbefolyásosabb politikai ereje — szilárdan tartja pozícióit. Ú jra és újra igazolódik az a lenini tétel, hogy a forradalmat és az ellenforradalmat összefüggésében kell értelmeznünk, úgy kell tekintenünk rá, „mint egy egységes társadalmi mozgalomra, amely a maga belső logikája szerint fejlődikEz a logika megnyilvánul abban, hogy manapság felélénkülnek az elméleti viták azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyeket a történelmileg önmagát túlélt kapitalista rendszerben elkerülhetetlen társadalmi átalakítások fölvetnek. Megnyilvánul abban, hogy miközben a kommunista pártok fejlesztik és gazdagítják a forradalmi elméletet és gyakorlatot, fokozódik a burzsoá ideológia ellen- támadása is, és a burzsoázia igyekszik a munkásosztály, az egész baloldali, demokratikus mozgalom alkotó energiáját olyan útra terelni, amely veszélytelen a tőke érdekedre nézve. A nyugati világban az ellenünk irányuló ideológiai kampány, és a nekünk címzett „jó tanács“ egyebek között azzal a jelszóval folyik, hogy „a marxizmust közelebb kell hozni a valósághoz4“. Nrun ritkán azok is „marxistá“-nak tüntetik fel magukat, akik a marxizmusból nagyon keveset tudnak, és akik a forradalmi elméletnek nem a tényleges képviselői és továbbfejlesztői, hanem csak a kompromittálói. A „marxizálás" és a leninizmus bírálata, illetve a leniniz- musnak a marxizmussal történő szembeállítása nem új jelenség. A jobboldali szociáldemokrácia több mint hatvan évvel' ezelőtt kezdte először azt állítani, hogy Lenin „eltávolodott a marxizmustól". Kautsky íés ő csak egy a sok közül) kéziratköteget írt Lenin és a lenini párt „revizionizmusáról“, Ma ezt a koholmányt kettőzött energiával terjesztik a burzsoá és reformista ideológusok. A nyugati világ teoretikusainak hamisításaival és ferdítéseivel szemben a tényleges igazság az, hogy a marxizmus fejlesztésében Lenin marxista módon járt el, mindig a proletariátus osztálvét’dekeit tartotta szem előtt, elméleti munkássága következetesen a marxizmus tételeire énül. a leninizmus forradalmisága közvetlenül következik a marxizmus fórra da Imi lé n y eg é bő 1. Aki alaposán ismeri Marx és Lenin müveit, csak azt mondhatja: olyan következetesen, mint Lenin, senki sem védelmezte a marxizmus alapelveit, legfontosabb eszméit, tételeit. És ugyanakkor senki sem fordított olyan nagy figyelmet arra, hogy pontosítani kell ezt. vagy azt a következtetést a helyzet megváltozása nyomán, senki sem tanúsított olyan bátorságot a forradalmi elmélet, stratégia és taktika fejlesztésében, mint Lenin. Többször hangsúlyozta azt is, hogy „a marxistának a való élettel, a valóság pontos fényeivel kell számolnia, nem pedig továbbra is a tegnap elméletébe kapaszkodnia ..Ugyanezt a gondolatot, amely egész elméleti és politikai munkásságának állandó alapelve volt, Lenin forradalmi tevékenységének már egy viszonylag korai időszakaszában a következőképpen fogalmazta meg: „Marx elméletét egyáltalán nem tekintjük befejezett és érinthetetlen valaminek; ellenkezőleg, meggyőződésünk, hogy ez az elmélet csak alapköveit rakta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak minden irányban tovább kell fejleszteniük, ha nem akarnak elniaradni az élettől A leninizmus: iránytű. Az a tanítás, amely minden irányban előbbre vitte a marxista gondolatot. Kialakulásának ideje a tizenkilencedik század utolsó évtizedét ós a huszadik század első negyedét fogja át. De ma is, amikor századunk a végéhez közeledik, a leninizmus eszméi világítják meg az utat a munkásosz- 1 ály forradalmi politikai pártjai számára valamennyi földrészen. Lenin neve elválaszthatatlan Oroszországtól, Oroszország dolgozó tömegeinek mozgalmától és harcától, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomtól. De a szabadságért, a szocializmusért küzdő harcosok a világon mindenütt Lenint nemcsak oroszországi, han^m a szó legteljesebb értelmében nemzetközi személyiségnek tekintették és tekintik. L enin — Engelst idézve — azt írta, hogy amióta a szocializmus tudománnyá lett, megköveteli, hogy tudományként gyakorolják. Tudománynak, nem pedig dogmák gyűjteményének, nem „politikai katekizmusnak“ tekintik a le- ninlzmust a jelenlegi forradalmi mozgalom élenjáró erő, köztük a mi pártunk, a CSKP tagjai. A pártoktatásban is ezért szerepel döntő helyen a leninizmus tanulmányozása. A leninizmus elévülhetetlen tudományos — és egyetemes — jelentőségét nemcsak az határozza meg, hogy a kor sarkalatos kérdéseinek megoldásában a lenini elméleté a legnagyobb érdem. Az is meghatározza, hogy a leninizmus eszméinek kimeríthetetlen gazdagsága szerves egységet alkotó tanítás, a marxizmus elválaszthatatlan része: ikerpárja. A CSKP KB Titkárságának említett irányelve igényli, hogy a pártoktatásban — és az egész pártpropagandában és tömegpolitikai munkában — fordítsunk nagyobb figyelmet a nem^ zetközi erőviszonyokat meghatározó tényezőkre, a testvérpártok tapasztalataira, az európai munkásmozgalom helyzetére és az ideológiai harc alakulására. Arra törekszünk, hogy sokoldalúan, pontosan ábrázoljuk a világban végbemenő fejlődés főbb vonulatait, amelyek egyben az emberiség jövőjének mozgásirányát is jelzik. Leleplezzük a munkás- mozgalomban jelentkező jobb- és baloldali opportunizmust* határozottan fellépünk az ellenséges propagandával szemben is. M indazoknak, akik a marvetkezetes híveinek vallják magukat — a pártoktatás keretében is — az a feladatuk, hogy hozzájáruljanak a szocializmus és a kommunizmus értékeinek felmutatásához és az elfogadtatásához. A propaganda, a politikai és a felvilágosító munka már azzal is nagy hatást érhet el, ha pontosan visszatükrözi a szocialista országok sikereit, nagyszabású békediplomáciáját. Érthetővé és vonzóvá teszi eszméinket és az eszméinket hordozó új világot az is, ha bizonyítjuk: a szocializmus világa születésének első pillanatától kezdve egyetemes célokat követ. Előmozdította és elősegíti ma is a valamennyi nép számára életbevágóan fontos feladatok megoldását. Napjainkban például azzal, hogy a szocialista közösség — élén a Szovjetunióval — a világháború megakadályozásának, az antiimperia- lista harcnak hatékony ereje, milliók és milliók ismerik fel, hogy a szocializmus erejének gyarapodása, befolyásának növekedése biztosítja a legjobb feltételeket, a legjobb esélyt a béke és a biztonság megóvásához, ahhoz, hogy elkerüljük a háborút, hogy fennmaradjon a béke. Az 1978—1979-es pártoktatási évben több új képzési forma lép életbe. A szocialista társadalmunk fejlesztésének időszerű kérdéseivel foglalkozó tanulócsoportok programját többek között kiegészítik A szocialista Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek fei lödése és közeledése című tárgykörrel. A középfokú pártoktatásban megalakítják a politikai agitáció módszertanával foglalkozó esti iskolát. A felsőfokú pártoktatás résztvevői ideológiai szemináriumok keretében önállóan is tanulmányozhatják az időszerű ideológiai, politikai és társadalmi kérdéseket. Az új oktatási év megkezdésekor — kiegészítő témaként — mindenütt megvizsgálják. hogy a kommunisták hogyan teljesítik a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB 11. plenáris ülésének a határozatát. BALÁZS BÉLA Az Elitex konszernvállalat Týniäťe nad Orlicí-i üzemének öj gyártmányát — a H—125 4—5 jelzésű hidraulikus szövőszéket — az Általános Gépipari Minisztérium az 1977. év legjobb termékének minősítette. Felvételünkön Zdenék Forejtek és Miroslav Urbánek szerelők, a szocialista munkabrigád tagjai a HU—175 típusú hid raolikus szövőszék szerelését végzik. (Felvétel: CSTKj Senki sem születik kommunistának Egy pártelnök véleménye # A tagjelöltek nevelése Hazánk egyik legjelentősebb kohászati üzemének, a Kelet - szlovákiai Vasműnek csaknem huszonháromezer dolgozót számláló munkaközösségét túlnyomórészt fiatalok alkotják, akik felszabadított hazánkban, szocializmust építő társadalmunkban születtek. Közülük aránylag sokan kommunisták. A Vasmű talán legtöbb embert foglalkoztató karbantartó üzemében Ján Cabala elvtárs, a pártbizottság elnöke a minap egy véletlen találkozás alkalmával találó megjegyzést tett: — Senki sem születik kommunistának, azzá aktív munkával, tanulással, tapasztalatgyűjtéssel válhat bárki is. Nálunk is igen sok fiatal szakember dolgozik, jelentős számban párttagok vagy tagjelöltek. Az utóbbi három év alatt százhatvan tagjelöltet — 94 százalékban 35 éves koron alulit — vettünk fel, de azt valljuk, hogy a tagjelölt! igazolvány ünnepélyes átadásával nem érhet véget a róluk való gondoskodás, főleg a politikai nevelésük. Éppen ellenkezőleg, azután kezdődik csak igazán, s hasonlóképpen az ajánlók feladata is tovább folytatódik. A tagjelölteknek aránylag kevés az élettapasztalatuk, az elméleti tudásuk, a politikai gyakorlatuk. Szükségük van az idősebbek segítségére. — A párttagság minőségi összetételének javítása az egész pártszervezet, minden kommunista, elsősorban a tapasztaltabb kommunisták, a pártcsoportok s nem utolsósorban az ajánlók feladata, — mondotta az elnök. —• Tekintettel arra, A sajógömöri (Gemer) alapiskolában gondosan törődnek a tanulók ideológiai nevelésével mind a tanítási órákon, mind a tanulók iskolán kívüli tevékenységének megszervezésével és irányításával. Főleg a pionírok ideológiai nevelésére fordítanak nagy gondot. így került sor arra, hogy a végzős növendékek, a kilencedikes pionírok közül magatartásuk és tanulmányi eredményeik alapján kiválasztották azokat, akik érdemeseknek bizonyultak arra, hogy később a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai legyenek. Körültekintő, gondosan értékelő, kellő pedagógiai tapintattal megnyilvánuló politikai munka volt a kiválasztás. HÜSÉGFOGADALMAT TETTEK Ezt követte a fiatalok hűség fogadalma. Ünnepélyesen fogadalmat tettek, hogy hűek lesznek a szocialista eszmékhez, szocialista hazánkhoz, megígérték; becsületes tagjai lesznek a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, arra törekednek, hogy kisebb kommunistákká legyenek. Megható, kedves ünnepség volt a fogadalomtétel. A résztvevők, tekintet nélkül korukra, mindannyian tudatosították: a pionírmozgalom olyan fiatalokat nevelt, akik vállalják a fejlett szocializmus építésének feladatait, a kommunisták örökségét. Keresetlen szavakkal, de annál nagyobb lelkesedéssel erről vallottak maguk a fiatalok is, akik az ünnepség végén, mintegy hitelesítve szavukat, fogadalmukat, beírták nevüket a helyi nemzeti bizottság emlékkönyvébe. Az ünnepség egyik fő szervezője Molnár Béla elvtárs, az alapiskola igazgatója volt. Természetesen, Török Emma, a pionírcsapat vezetője is példásan kivette részét mind az előkészítő, mind a szervező munkákból. K ülön említésre méltó, hogy központi körzeti iskola a sajógömöri. A környező falvak és települések diákjai mind ebbe az iskolába járnak. Igv nemcsak a község, hanem környéke számára is ünnepet jelenteti a fiatalok hűségfogadalma. RUSZÖ LÁSZLÓ hogy adott esetben főleg fiatalokról van szó, a tagjelöltek, a jövőbeni kommunisták kiválogatásába, nevelésébe aktívan bekapcsoljuk a SZlSZ-szerveze- teket is. Például 1975-ben a tagjelöltek 54, tavaly már 65 százalékánál a SZISZ is kezes séget vállalt, egy-egy konkrét feladatot is adván a fiataloknak. Véleményünk szerint az ajánlóknak, tehát a SZISZ-szer- vezeteknek, továbbá az idősebb, tapasztaltabb elvtársaknak nagyon fontos szerepük van. Már a kiválasztás pillanatától földinek a párt előtt a fiatal tagjelöltek marxista—leninista ne veléséért. # Véleménye szerint, mi az ajánlók legfontosabb feladata? — Két alapvető feladatkörre osztanám az ajánlók kötelezel ť ségét. Az egyik kötelesség az ajánlással, a másik a tagjelöltek politikai nevelésével, formálásával függ össze. A tagjelöltek személyének megválasztása egyben az ajánlók jelentős politikai megnyilvánulása is, mert akit tagjelöltnek javasolnak, arra alkalmasnak kell lennie. Sajnos, nem mondhatom, hogy a ml pártszervezetünkben minden ajánló becsületesen teljesíti ezt a feladatát. Ugyanis előfordul, hogy az ajánlás nem minden esetben felelős jótállás, hanem olykor csupán formális nyilatkozat. Az ajánlónak alaposan ismernie kell azt, akit tagjelöltségre ajánl. A múltban előfordultak olyan esetek, hogy a tagjelölteknek ajánlott személyek,,számításból“ jelentkeztek, s e törekvésük támogatására kerestek és találtak ajánlókat. Az ilyen esetekben aztán többnyire bekövetkezett, ami ellen ma már szervezetten és eredményesen harcolunk: bizonyos idő után a tagjelölt nem mutatott érdeklődést az aktív politikai munka iránt, az ajánló előtt ez közömbös volt, végül is nem is került sor a tagjelölt felvételére. Előfordult nálunk olyan eset is, amikor a kapcsolat teljesen megszűnt a tagjelölt és ajánlói között. A Vasműben ma már az ajánlók személyét is a pártszervezet hagyja jóvá. Ez tulajdonképpen kollektív kezesség is, s a legjobb biztosíték arra, hogy a fiatal tagjelöltekből az a szocializmus ügyét hűen szolgáló, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség eszméit valló és gyakorló kommunisták nevelkedjenek. KULIK GELLÉRT A JÖVÖ KOMMUNISTÁI