Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-16 / 164. szám, péntek

igazunk tudatában - üj ismeretekért Felkészülés az új pártoktatást évre • Iránytű: a leninizmus Befejeződött az 1977—78-as pártoktatás. Jelenleg az ü/ évre, az 1978—79-es oktatási időszakra készülünk. A felkészülést a párt szervei és szervezetei a CSKP KB Titkárságának u Növeljük a partoktatás hatékonyságát és színvonalát című — a sajtóban a napokban megjelent — dokumentuma, illetve irány- elve alapján végzik. A Titkárság elvi útmutatása értelmében: „Az elkövetkező időszakban a pártoktatásnak a kommunistákat az eddiginél még jobban fel kell készítenie az agitációs mun­kára ... az 1978—1979 es oktatási időszakban tovább kell mé­lyíteni a marxista—leninista elmélet magyarázata és tanulmá­nyozása szoros kapcsolatát a párt politikájának, a fellett szo­cialista társadalom építésének gyakorlatával/' 1978 VI. 16. K orunk a nagy változások kora: gyors átalakulások történnek a nemzetközi küzdő­téren és az egyes országok tár­sadalmi életében. Egyszersmind olyan kor ez, amikor különö­sen szigorú próbának vannak alávetve azok a társadalmi el­méletek, ideológiai tanok, poli­tikai koncepciók, amelyeket a különböző osztályok, pártok, áramlatok hirdetnek, képvisel­nek. A kommunisták forradal­mi elmélete még sohasem ha­tott olyan erősen a legkülön­bözőbb társadalmi struktúrákba tartozó, a sokszínű nemzeti kul­túrákat és hagyományokat kép­viselő egyes személyek, egész osztályok, rétegek és csoportok világnézeti és társadalmi-poli­tikai álláspontjára, mint ma. A kommunisták forradalmi el­mélete együtt fejlődik a világ objektív fejlődésével. Szinte naponta látjuk, tapasztaljuk, hogy a testvérpártok elméleti munkássága szakadatlanul előbbre viszi Marx, Engels, Le­nin tanítását, gazdagítja a klasszikusok tanításainak tar­talmát, gyümölcsözően ,felhasz- nálja módszertanát azoknak a problémáknak az elemzésében, amelyek a világforradalmi fo­lyamatban jelentkeznek. A kommunisták aktívan, alkotó szellemben munkálkodnak e problémák megoldásán, s en­nek óriási szerepe van abban, hogy a nemzetközi kornnjunista mozgalom — mint korunk leg­befolyásosabb politikai ereje — szilárdan tartja pozícióit. Ú jra és újra igazolódik az a lenini tétel, hogy a forradalmat és az ellenforra­dalmat összefüggésében kell értelmeznünk, úgy kell tekin­tenünk rá, „mint egy egységes társadalmi mozgalomra, amely a maga belső logikája szerint fejlődikEz a logika megnyil­vánul abban, hogy manapság felélénkülnek az elméleti vi­ták azokkal a problémákkal kapcsolatban, amelyeket a tör­ténelmileg önmagát túlélt ka­pitalista rendszerben elkerül­hetetlen társadalmi átalakítá­sok fölvetnek. Megnyilvánul abban, hogy miközben a kom­munista pártok fejlesztik és gazdagítják a forradalmi elmé­letet és gyakorlatot, fokozó­dik a burzsoá ideológia ellen- támadása is, és a burzsoázia igyekszik a munkásosztály, az egész baloldali, demokratikus mozgalom alkotó energiáját olyan útra terelni, amely ve­szélytelen a tőke érdekedre nézve. A nyugati világban az ellenünk irányuló ideológiai kampány, és a nekünk címzett „jó tanács“ egyebek között az­zal a jelszóval folyik, hogy „a marxizmust közelebb kell hozni a valósághoz4“. Nrun ritkán azok is „marxistá“-nak tüntetik fel magukat, akik a marxizmusból nagyon keveset tudnak, és akik a forradalmi elméletnek nem a tényleges képviselői és to­vábbfejlesztői, hanem csak a kompromittálói. A „marxizálás" és a leniniz­mus bírálata, illetve a leniniz- musnak a marxizmussal törté­nő szembeállítása nem új je­lenség. A jobboldali szociálde­mokrácia több mint hatvan év­vel' ezelőtt kezdte először azt állítani, hogy Lenin „eltávolo­dott a marxizmustól". Kautsky íés ő csak egy a sok közül) kéziratköteget írt Lenin és a lenini párt „revizionizmusáról“, Ma ezt a koholmányt kettőzött energiával terjesztik a burzsoá és reformista ideológusok. A nyugati világ teoretiku­sainak hamisításaival és ferdí­téseivel szemben a tényleges igazság az, hogy a marxizmus fejlesztésében Lenin marxista módon járt el, mindig a pro­letariátus osztálvét’dekeit tar­totta szem előtt, elméleti mun­kássága következetesen a mar­xizmus tételeire énül. a leni­nizmus forradalmisága közvet­lenül következik a marxizmus fórra da Imi lé n y eg é bő 1. Aki alaposán ismeri Marx és Lenin müveit, csak azt mond­hatja: olyan következetesen, mint Lenin, senki sem védel­mezte a marxizmus alapelveit, legfontosabb eszméit, tételeit. És ugyanakkor senki sem for­dított olyan nagy figyelmet ar­ra, hogy pontosítani kell ezt. vagy azt a következtetést a helyzet megváltozása nyomán, senki sem tanúsított olyan bá­torságot a forradalmi elmélet, stratégia és taktika fejleszté­sében, mint Lenin. Többször hangsúlyozta azt is, hogy „a marxistának a való élettel, a valóság pontos fényeivel kell számolnia, nem pedig továbbra is a tegnap elméletébe kapasz­kodnia ..Ugyanezt a gondo­latot, amely egész elméleti és politikai munkásságának állan­dó alapelve volt, Lenin forra­dalmi tevékenységének már egy viszonylag korai időszaka­szában a következőképpen fo­galmazta meg: „Marx elméle­tét egyáltalán nem tekintjük befejezett és érinthetetlen va­laminek; ellenkezőleg, meg­győződésünk, hogy ez az elmé­let csak alapköveit rakta le annak a tudománynak, amelyet a szocialistáknak minden irány­ban tovább kell fejleszteniük, ha nem akarnak elniaradni az élettől A leninizmus: iránytű. Az a tanítás, amely minden irányban előbbre vitte a mar­xista gondolatot. Kialakulásá­nak ideje a tizenkilencedik század utolsó évtizedét ós a huszadik század első negyedét fogja át. De ma is, amikor századunk a végéhez közele­dik, a leninizmus eszméi világít­ják meg az utat a munkásosz- 1 ály forradalmi politikai párt­jai számára valamennyi föld­részen. Lenin neve elválasztha­tatlan Oroszországtól, Oroszor­szág dolgozó tömegeinek moz­galmától és harcától, a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lomtól. De a szabadságért, a szocializmusért küzdő harcosok a világon mindenütt Lenint nemcsak oroszországi, han^m a szó legteljesebb értelmében nemzetközi személyiségnek te­kintették és tekintik. L enin — Engelst idézve — azt írta, hogy amióta a szocializmus tudománnyá lett, megköveteli, hogy tudo­mányként gyakorolják. Tudo­mánynak, nem pedig dogmák gyűjteményének, nem „politikai katekizmusnak“ tekintik a le- ninlzmust a jelenlegi forradal­mi mozgalom élenjáró erő, köz­tük a mi pártunk, a CSKP tag­jai. A pártoktatásban is ezért szerepel döntő helyen a leni­nizmus tanulmányozása. A le­ninizmus elévülhetetlen tudo­mányos — és egyetemes — jelentőségét nemcsak az hatá­rozza meg, hogy a kor sarka­latos kérdéseinek megoldásá­ban a lenini elméleté a leg­nagyobb érdem. Az is megha­tározza, hogy a leninizmus eszméinek kimeríthetetlen gaz­dagsága szerves egységet alko­tó tanítás, a marxizmus elvá­laszthatatlan része: ikerpárja. A CSKP KB Titkárságának említett irányelve igényli, hogy a pártoktatásban — és az egész pártpropagandában és tömeg­politikai munkában — fordít­sunk nagyobb figyelmet a nem^ zetközi erőviszonyokat megha­tározó tényezőkre, a testvér­pártok tapasztalataira, az eu­rópai munkásmozgalom hely­zetére és az ideológiai harc alakulására. Arra törekszünk, hogy sokoldalúan, pontosan ábrázoljuk a világban végbe­menő fejlődés főbb vonulatait, amelyek egyben az emberiség jövőjének mozgásirányát is jelzik. Leleplezzük a munkás- mozgalomban jelentkező jobb- és baloldali opportunizmust* határozottan fellépünk az ellen­séges propagandával szemben is. M indazoknak, akik a mar­vetkezetes híveinek vallják ma­gukat — a pártoktatás kere­tében is — az a feladatuk, hogy hozzájáruljanak a szocia­lizmus és a kommunizmus ér­tékeinek felmutatásához és az elfogadtatásához. A propagan­da, a politikai és a felvilágo­sító munka már azzal is nagy hatást érhet el, ha pontosan visszatükrözi a szocialista or­szágok sikereit, nagyszabású békediplomáciáját. Érthetővé és vonzóvá teszi eszméinket és az eszméinket hordozó új világot az is, ha bizonyítjuk: a szo­cializmus világa születésének első pillanatától kezdve egye­temes célokat követ. Előmoz­dította és elősegíti ma is a va­lamennyi nép számára életbe­vágóan fontos feladatok meg­oldását. Napjainkban például azzal, hogy a szocialista kö­zösség — élén a Szovjetunió­val — a világháború megaka­dályozásának, az antiimperia- lista harcnak hatékony ereje, milliók és milliók ismerik fel, hogy a szocializmus erejének gyarapodása, befolyásának nö­vekedése biztosítja a legjobb feltételeket, a legjobb esélyt a béke és a biztonság meg­óvásához, ahhoz, hogy elkerül­jük a háborút, hogy fennma­radjon a béke. Az 1978—1979-es pártoktatá­si évben több új képzési forma lép életbe. A szocialista tár­sadalmunk fejlesztésének idő­szerű kérdéseivel foglalkozó tanulócsoportok programját többek között kiegészítik A szo­cialista Csehszlovákia nemze­teinek és nemzetiségeinek fei lödése és közeledése című tárgykörrel. A középfokú párt­oktatásban megalakítják a po­litikai agitáció módszertanával foglalkozó esti iskolát. A fel­sőfokú pártoktatás résztvevői ideológiai szemináriumok ke­retében önállóan is tanulmá­nyozhatják az időszerű ideoló­giai, politikai és társadalmi kérdéseket. Az új oktatási év megkezdésekor — kiegészítő témaként — mindenütt meg­vizsgálják. hogy a kommunis­ták hogyan teljesítik a CSKP XV. kongresszusának és a CSKP KB 11. plenáris ülésének a határozatát. BALÁZS BÉLA Az Elitex konszernvállalat Týniäťe nad Orlicí-i üzemének öj gyárt­mányát — a H—125 4—5 jelzésű hidraulikus szövőszéket — az Általános Gépipari Minisztérium az 1977. év legjobb termékének minősítette. Felvételünkön Zdenék Forejtek és Miroslav Urbánek szerelők, a szocialista munkabrigád tagjai a HU—175 típusú hid raolikus szövőszék szerelését végzik. (Felvétel: CSTKj Senki sem születik kommunistának Egy pártelnök véleménye # A tagjelöltek nevelése Hazánk egyik legjelentősebb kohászati üzemének, a Kelet - szlovákiai Vasműnek csaknem huszonháromezer dolgozót számláló munkaközösségét túl­nyomórészt fiatalok alkotják, akik felszabadított hazánkban, szocializmust építő társadal­munkban születtek. Közülük aránylag sokan kommunisták. A Vasmű talán legtöbb em­bert foglalkoztató karbantartó üzemében Ján Cabala elvtárs, a pártbizottság elnöke a minap egy véletlen találkozás alkal­mával találó megjegyzést tett: — Senki sem születik kom­munistának, azzá aktív munká­val, tanulással, tapasztalatgyűj­téssel válhat bárki is. Nálunk is igen sok fiatal szakember dolgozik, jelentős számban párttagok vagy tagjelöltek. Az utóbbi három év alatt százhat­van tagjelöltet — 94 százalék­ban 35 éves koron alulit — vettünk fel, de azt valljuk, hogy a tagjelölt! igazolvány ün­nepélyes átadásával nem érhet véget a róluk való gondosko­dás, főleg a politikai nevelé­sük. Éppen ellenkezőleg, az­után kezdődik csak igazán, s hasonlóképpen az ajánlók fel­adata is tovább folytatódik. A tagjelölteknek aránylag kevés az élettapasztalatuk, az elméleti tudásuk, a politikai gyakorlatuk. Szükségük van az idősebbek segítségére. — A párttagság minőségi összetételének javítása az egész pártszervezet, minden kommu­nista, elsősorban a tapasztal­tabb kommunisták, a pártcso­portok s nem utolsósorban az ajánlók feladata, — mondotta az elnök. —• Tekintettel arra, A sajógömöri (Gemer) alapiskolában gondosan törődnek a tanulók ideológiai nevelésével mind a tanítási órákon, mind a tanulók isko­lán kívüli tevékenységének megszervezésével és irányításá­val. Főleg a pionírok ideoló­giai nevelésére fordítanak nagy gondot. így került sor arra, hogy a végzős növendékek, a kilence­dikes pionírok közül magatar­tásuk és tanulmányi eredmé­nyeik alapján kiválasztották azokat, akik érdemeseknek bi­zonyultak arra, hogy később a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai legyenek. Körültekintő, gondosan értékelő, kellő peda­gógiai tapintattal megnyilvánu­ló politikai munka volt a kivá­lasztás. HÜSÉGFOGADALMAT TETTEK Ezt követte a fiatalok hű­ség fogadalma. Ünnepélyesen fogadalmat tettek, hogy hűek lesznek a szocialista eszmék­hez, szocialista hazánkhoz, megígérték; becsületes tagjai lesznek a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, arra törekednek, hogy kisebb kommunistákká le­gyenek. Megható, kedves ünnepség volt a fogadalomtétel. A részt­vevők, tekintet nélkül korukra, mindannyian tudatosították: a pionírmozgalom olyan fiatalo­kat nevelt, akik vállalják a fejlett szocializmus építésének feladatait, a kommunisták örök­ségét. Keresetlen szavakkal, de annál nagyobb lelkesedéssel erről vallottak maguk a fiata­lok is, akik az ünnepség vé­gén, mintegy hitelesítve szavu­kat, fogadalmukat, beírták ne­vüket a helyi nemzeti bizott­ság emlékkönyvébe. Az ünnepség egyik fő szer­vezője Molnár Béla elvtárs, az alapiskola igazgatója volt. Ter­mészetesen, Török Emma, a pionírcsapat vezetője is példá­san kivette részét mind az elő­készítő, mind a szervező mun­kákból. K ülön említésre méltó, hogy központi körzeti iskola a sajógömöri. A környe­ző falvak és települések diák­jai mind ebbe az iskolába jár­nak. Igv nemcsak a község, hanem környéke számára is ünnepet jelenteti a fiatalok hű­ségfogadalma. RUSZÖ LÁSZLÓ hogy adott esetben főleg fiata­lokról van szó, a tagjelöltek, a jövőbeni kommunisták kiválo­gatásába, nevelésébe aktívan bekapcsoljuk a SZlSZ-szerveze- teket is. Például 1975-ben a tagjelöltek 54, tavaly már 65 százalékánál a SZISZ is kezes séget vállalt, egy-egy konkrét feladatot is adván a fiatalok­nak. Véleményünk szerint az ajánlóknak, tehát a SZISZ-szer- vezeteknek, továbbá az idősebb, tapasztaltabb elvtársaknak na­gyon fontos szerepük van. Már a kiválasztás pillanatától fö­ldinek a párt előtt a fiatal tag­jelöltek marxista—leninista ne veléséért. # Véleménye szerint, mi az ajánlók legfontosabb feladata? — Két alapvető feladatkörre osztanám az ajánlók kötelezel ť ségét. Az egyik kötelesség az ajánlással, a másik a tagjelöl­tek politikai nevelésével, for­málásával függ össze. A tagje­löltek személyének megválasz­tása egyben az ajánlók jelen­tős politikai megnyilvánulása is, mert akit tagjelöltnek java­solnak, arra alkalmasnak kell lennie. Sajnos, nem mond­hatom, hogy a ml pártszerveze­tünkben minden ajánló becsüle­tesen teljesíti ezt a feladatát. Ugyanis előfordul, hogy az ajánlás nem minden esetben fe­lelős jótállás, hanem olykor csupán formális nyilatkozat. Az ajánlónak alaposan ismernie kell azt, akit tagjelöltségre ajánl. A múltban előfordultak olyan esetek, hogy a tagjelöl­teknek ajánlott személyek,,szá­mításból“ jelentkeztek, s e tö­rekvésük támogatására kerestek és találtak ajánlókat. Az ilyen esetekben aztán többnyire be­következett, ami ellen ma már szervezetten és eredményesen harcolunk: bizonyos idő után a tagjelölt nem mutatott érdeklő­dést az aktív politikai munka iránt, az ajánló előtt ez közöm­bös volt, végül is nem is ke­rült sor a tagjelölt felvételére. Előfordult nálunk olyan eset is, amikor a kapcsolat teljesen megszűnt a tagjelölt és ajánlói között. A Vasműben ma már az aján­lók személyét is a pártszerve­zet hagyja jóvá. Ez tulajdon­képpen kollektív kezesség is, s a legjobb biztosíték arra, hogy a fiatal tagjelöltekből az a szo­cializmus ügyét hűen szolgáló, a marxizmus—leninizmus és a proletár nemzetköziség eszméit valló és gyakorló kommunisták nevelkedjenek. KULIK GELLÉRT A JÖVÖ KOMMUNISTÁI

Next

/
Thumbnails
Contents