Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)

1978-06-16 / 164. szám, péntek

A SZOCIALISTA MUNKA HŐSE NEMCSAK A MÁNAK, A JÖVŐNEK IS ÉL Ifjúkori vesszőparipájának, a kémiának csak a háború után szentelhette életút. Mar a ter- mészettudományi karon folyta­tott tanulmányai idején a prá­gai Károly Egyetem Analitikus Kémiai Intézetében Tomíéek professzor tanársegédjeként dolgozott. Munkája azonban nem akadályozta meg abban, hogy a politikai életben is te­vékenyen részt vegyen. 394fi februárjában a kormriny prog­ram megoldását követelő sztrájkolók sorában találjuk. Néhány héttel később pedig ré­gi vágya teljesült: felvették a pártba. Amikor a Mladá Bole- sliiv-i Akkumulátorgyár vezetői — termékeik továbbfejlesztését tartva szem előtt — laborató­riumi kutatómunkára szólítot­ták fel. nem tudott ellenállni a csábító ajánlatnak. Dr. Jirí Malik családjával együtt Mladá Bolestavba köl­tözött. — Minden kezdet nehéz — emlékezik. — A háború utáni időkben szinte megoldhatatla- noknak tűntek a problémák. Hiába kutattam a technológiai előírások, a műszaki dokumen­táció, a hazai és a külföldi szakirodalom után, a németek — mielőtt elhagyták hazánkat — mindent megsemmisítettek. Államosított iparunk éppen ezért nem nélkülözhette a szakembereket, olyanokat, akik pótolni képesek a háború okozta óriási károkat, akik ré­gen törölték szótárukból a „le­hetetlen“ szót. — Az akkumulátorok gyártá­sához szükséges legfontosabb nyersanyagokat egy ideig még az NSZK-ból és Ausztriából hoztuk be. Az elemeket pedig a Svédországban vásárolt sza­badalom alapján gyártottuk. A devizahiány miatt azonban nem sokáig engedhettük meg ma­gunknak ezt a fényűzést. Jifí Malik tudta, ml a köte­lessége. Haladéktalanul mun­kához látott. Igaz ugyan, hogy akkoriban csak ketten voltak a feleségével, aki szögre akasz­totta gyógyszerész-oklevelét, hogy a férje segítségére le­gyen. — Lázasan dolgoztunk, éjjel-nappal a gyárban voltunk, mert minden perc számított — mondja. Lelkes, kitartó munkájuk eredményeként a pŕíbrami Ko- vohuté üzem már 1950-ben megkezdte az ólompor gyártá­sa t. Három évvel később pedig az első aktív anyagok a bo- humíni vegyi üzemben láttak napvilágot. A nyugati országok szállításaj tehát fölöslegessé váltak. Ennek a problémának és több más feladatnak a megol­dásáért jirí Malíkot 1953-ban a „Kiváló munkáért“ kitüntetés­sel, 1957-ben pedig a Munka­érdemrenddel jutalmazták. Mindez azonban már a múl­té. Az ember a mának, a tudós pedig többnyire a jövőnek is él. Ezért nem tud megpihenni a szakember, aki értékes ta­pasztalatait több tanulmányban és tudományos munkában örö­kítette meg. Hány álmatlan éjszakába, hány évébe kerültek a számí­tások, a felmérések és kísér­letek, amíg végre sikerült ki­fejlesztenie az új elektródokat? Jirí Malik ezt maga sem tudja, vagy talán szerénysége tiltja, hogy erről beszéljen. Kétség­telen azonban, hogy amikor Mladá J3oleslavba költözött, az akkumulátorgyárban percen­ként alig Öt elektródot állítot­tak elő. Ma már azonban 60 másodperc leforgása alatt 120 darabnál alább nem adják. Az alkalikus akkumulátorok gyártásának új technológiája, az elemek élettartamának meg­BALESETVESZÉLY A múlt év baleseti statiszti­kája a vasutaknál nem valami örvendetes, mert 775 üzemi baleset történt, ebből 17 halá­los, 13 súlyos kimenetelű volt, és 26 617 mulasztott napot je­gyeztek fel. Ezért helyénvaló az a kérdés, mi okozta ezeket a balaseteket. A legtöbbet (333) a veszélyes munkaeljárás okoz­ta, 95 esetet pedig a munka­hely nem megfelelő állapota. Riasztó, hogy az előző évhez képest 47 ilyen balasettel volt több. Természetesen más oko­kat is felsorolhatnánk. Például a rossz munkaszervezést, a munkavédelmi segédeszközök hiányát. Munkahelyen kívüli balesetek Téves lenne az az elképzelés, hogy a fájdalmat, bánatot, anyagi károkat csak az üzemi balesetek okozzák. A Keleti Vasútvonal Igazgatóságának statisztikája szerint ötször több volt a munkahelyen kívüli bal­eset. Michal Burdy orvos el­mondotta: Egészségügyünkben jó eredményeket érünk el, ezért bánt minket az a tény, hogy az fizemi balesetek számát ugyan csökkentették, de a munkahelyen kívüli balesetek egyre gyakoribbak. Ez országos probléma. Az emberek a mun­kahelyükön nagyon vigyáznak arra, hogy ne érié őket bal­eset. Sajnos, a munkahely el­hagyása után. mintha megfe­ledkeznének az óvatosságról. Kellő pihenés nélkül nekiáll­tak a háztartási és a ház kö­rüli munkának, gyakran szak­ismeret nélkül. Sporttal az egészségért Természetesen a vasútnál dolgozó emberek is szeretné­nek aktívan pihenni, de ennek a pihenésnek összhangban kell állnia munkájuk jellegével. Ha például a mozdonyvezető az éjjeli műszak után pihenés he­lyett nekilát a kertjét felásni, akkor ezzel veszélyezteti mind magát, mind a rábízott embe­rek testi épségét. Jozef Kulka leopoldovi orvos arról beszélt, hogy az emberek gyakran túl­becsülik erejüket és képessé­geiket. Ennek eredményekép­pen sok az úgynevezett „sport- baleset“. Ezek a munkahelyen kívüli balesetek 40 százalékát teszik ki. Tavasszal főleg a „baráti labdarúgó-mérkőzések­ről“ van szó. Ezek gyakran tö­résekkel, ficamokkal, zúzódá- sokkal végződnek. Sajnos, a vasutasok egy része is szíve­sen hódol az alkoholnak. Ezt főleg a családi házak építése során elszenvedett balesetek tanúsítják. Az emberközi kapcsolatok — Én a munkahelyen kívüli baleseteket néhány csoportba sorolnám — mondja Jozef Po- lóni bratislavai orvos. — Leg­több a baleset a háztartási munkák végzése közben, azután a kerti munka következik, majd a sportbalesetek. Az utób­bi időben pedig egyre gyak­rabban fordulnak elő a testi sértések okozta balesetek. Eze­ket többnyire az alkohol ha­tására követik el. Ezzel el Is jutottunk az ismert témához — az emberközi kapcsolatokhoz, amelyek a vasúti dolgozóknál sem problémamentesek. Az emberek nem akarják megérteni azt, hogy az egész­ségvédelem nem magánügy. Ál­lamunk mllllárdokat költ a té­rítésmentes orvosi kezelésre. Ez nem jelenti azt, hogy az emberek kockáztathatják egész­ségüket. És ezt meg kellene ér­tenie mindenkinek! F. RISZDORFER hosszabbítása, az évenként 50 —70 millióra becsült megtaka­rítások és a munkaigényesség 30 százalékkal való csökkenté­se is az ő érdeme. Nem csoda, hogy nem nyugszik. Állandóan a problémákon töri a fejét. Igaz, szereti a jó könyveket, de nemegyszer visszalapoz ben­nük, ha rajtakapja magát, hogy gondolatai ismét elkalan­doztak a munkájára. Az igazi kikapcsolódás számára az, ha elemózsiával megrakott háti­zsákkal a legmagasabb hegy­csúcsokra is felkapaszkodhatik, vagy ha időnként eljut szín­házba, mert az opera-előadá­sokat különösen kedveli. De azután visszatér a min­dennapi életbe, ismét a hétköz­napok következnek. Számos tisztségét sem hanyagolhatja el. Az IEC — a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság cseh­szlovákiai bizottságának az el­nöke, a KGST akkumulátoro­kat fejlesztő bizottságának a szakértője, üzeme szocialista munkabrigádjának aktív tagja, a járási pártbizottság melleit működő gazdasági bizottság műszaki fejlesztéssel megbízott szakosztályának a vezetője és az ifjú nemzedék nevelésére is telik idejéből. — Csak akarni kell és megy minden — utal legutóbbi, már megoldott feladatára. A Mla­dá Boleslav-i gyárban ugyanis jóvoltából ma már a nehéz ak­kumulátorokon kívül a lénye­gesen kisebb és könnyebb autó- elemek kifejlesztése is a vége felé jár. Kilátásba helyezett so­rozatgyártásuk tehát — a gép­kocsivezetők legnagyobb örö­mére —, mert egy hiánycikkel kevesebbet kell majd nyilván­tartaniuk —, már nem a jövő zenéje. Kiváló eredményeiért a szo­cialista társadalom a Szocia­lista Munka Hősének kijáró aranycsillaggal értékelte, ame­lyet Husák elvtárs a prágai várban április utolsó napján adott át neki. KAROOS MÁRTA Kommentáljuk i#« ■■ ■ ■■ i (?//■ i <* Küszöbön a foideny Utazunk: hazai tájakkal vagy idegen országokkal ismer­kedünk. Különösen ilyenkor, nyáron, a szabadságolások főszezonjában mindenki igyekszik legalább pár napot lak­helyén kívül tölteni. Ez ma inár nem fényűzés, hanem szocialista életmódunk természetes tartozéka. Egy szak- szervezeti üzemi bizottság elnökétől hallottam nemrégi­ben az alábbi szavakat: „Néhány évvel ezelőtt még rá kellett beszélnünk .az embereket, liogy elmenjenek üdülni, ma pedig már jóformán meg sem kérdezik, mennyibe ke­rül a beutaló.“ A hatodik ötéves tervidőszak első két évében Szlovákia lakosságának az idegenforgalmi célokra fordított kiadása 15,5 százalékkal növekedett. Tavaly 11 milliárd 320 millió koronát költöttünk utazásra, üdülésre. Ebből 870 milliót belföldi utakra. A belföldi turistaforgalom 1977-ben az előző évhez képest 7,4 százalékkal nőtt. A hazai turistá­kon kívül 17,8 millió külföldi látogató is felkereste ide­genforgalmi központjainkat. Csakhogy ez a növekvő ér­deklődés egyre nagyobb feladatokat ró a vendégfogadással foglalkozó szervekre és dolgozókra, s az utazási irodákra. Nem lehet ugyanis közömbös, hogy a fent említett tetemes összegért milyen szolgáltatásokat kapnak a turisták és milyen véleménnyel távoznak tőlünk a külföldiek. Be kell vallanunk, hogy jelenlegi felkészültségünk saj­nos gyengébb, mint ahogy azt az idegenforgalom növeke­désének üteme megkívánná. Az 1975—80-ra szóló fejlesztési terv szerint az ötéves időszak alatt 8300 férőhellyel bővül a kötetlen idegen­forgalmi szálláshelyek szánta, 1400-zaI a szakszervezeti üdülők, 1300-zal az Egészségügyi Minisztérium gyógy­intézeteinek befogadóképessége, az éttermi hálózat 41000 férőhellyel gyarapszik, s huszonöt autókemping épül. 1978—77-ben azonban az idegenforgalmi létesítmények építése nem haladt a terveknek megfelelően. Tavaly az ál­lami terv keretében 867 elszállásolási hely készült el, 42,3 százalékkal kevesebb, mint 1978-ban. Ennél kedve­zőbb az Z-akcióban épült idegenforgalmi létesítmények tavalyi mérlege: hatszázzal bővült a szálláshelyek száma, tíz autókemping, két táborozóhely, öt strandfürdő épült Z-aknióban. Ezt a fejlesztési módot tehát a jövőben is megfelelően lehet és kell is alkalmazni. Nemcsak az elszállásolás gond, a jelenleginél több ét­teremre, büfére, a főutak mentén több motelre, az autósok számára jobb szolgáltatásokra lenne szükség. A lemaradás azonban nem pótolható azonnal. Meg kell elégednünk az­zal, ami van. De ami van, azt legalább rendben kell tar­tani (a higiéniáról, a tisztaságról való gondoskodás azon­ban maguknak a turistáknak a feladata és érdeke is), s a meglévő üdülőterületek szolgáltatóbázisainak ellátását kell jobban szervezni. E téren sokat tehetnek a járási idegenforgalmi igazgatóságok és a nemzeti bizottságok. A főidény, „a turistainvázió“ már a küszöbönáll. A szer­vezésen és a felkészülésen természetesen menet közben is lehet és ha szükséges, kell is módosítani. Ez a vendég­várók kötelessége, jó hírnevünk alapja. FLÚRIÁN MÁRTA ORVOSI TANÁCSADÓ A cukorbetegségről A cukorbaj azok közé a be­tegségek közé tartozik, melyek a civilizált országok lakossá­gát egyre jobban veszélyeztetik. Hosszú évszázadokon át gyó­gyíthatatlan betegség volt, csak a századunkban felfede­zett inzulin, antidiabetikumok és antibiotikumok jelentettek kezelésében fordulatot. Mi is a cukorbaj alapja? A szervezet­ben részben vagy teljesen hiányzik egy hormon — inzu­lin —, melyet a hasnyálmirigy bétasejtjei termelnek. Máskor azonban a szervezetben elég mennyiségű inzulin található ugyan, de nem képes a zsira­dék, fehérje és főleg a cukor feldolgozására, és így elakad az ezekből származó energiaterme­lés. A cukorszint a vérben emelkedik, és ezt a vese a vi­zelettel kezdi kiválasztani. A szövetekben és a vérben gyü- lemlenek a patologikus anyag­csere termékei, melyek a vize­letben mint ketonanyagok — aceton — mutathatók * ki. A szervezet vizet, sót, káliumot veszít, és ezzel vegyi egyensú­lya felbillen. Több tényezőt ismerünk, me­lyek elősegítik keletkezését. Ilyenek a túltápláltság, elhí- zottság, kevés mozgás, gyakori infekciók és némely szteroido- kat tartalmazó gyógyszer. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a stresszt sem. Ami a mozgás szerepét illeti, nyugalomban a szervezet vér- átáramlása csökken, ez pedig a szervezet cukorfelhasználását is csökkenti. Rendszeres izom­munka mellett nemcsak a cukor felhasználása fokozódik, ha­nem a vér zsírszintje is csök­ken. A zsír- és cukorhő táplál­kozással. valamint az egyre emelkedő alkoholfogyasztással áll összefüggésben a napjaink­ban mind gyakrabban előfor­duló zsírmáj is, amely fontos szerepet játszik a cukorbaj elő­idézésében. A cukorbajnak két formáját ismerjük, azt, amely tipikus kli­nikai kórképpel jelentkezik, és a másikat, úgynevezett laten­set, mikor a beteg panaszmen­tes, habár beteg. Az első cso­portba tartozó betegnél gyors a fogyás, szomjúság, sok vizelés, testi és lelki lankadtság, ki­ütések jelentkeznek. A latens formáknál a betegséget vélet­lenül, kivizsgálások alkalmá­val vagy szűréskor derítik fel. A cukorbaj előfordul gyerme­keknél is. Mivel a megbetege­dések száma egyre emelkedik, a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni, annál is inkább, mert ez egész életre szóló, sok szö­vődménnyel járó betegség. Fo­kozott figyelmet kell fordítani azokra a személyekre, akik e betegségre hajlamosak. Ezek elsősorban az elhízott, magas vérnyomásban szenvedő, epekö­vesek és az olyan családok -tag­jai, ahol már van cukorbeteg, továbbá azok az anyák, akik nagy magzatot hoznak a világ­ra. Miért is foglalkozik az orvos- tudomány annyit a cukorbajjal? Azért, mert gyakoriak a ko­moly szövődmények. Amit e be­tegség legfőképpen érint, az az érendszer. Ismeretes, hogy szklerotizálódik a főütőér, a ko­szorúerek, és az alsó végtagok erei. Még nagyobb veszélyt je>- lent. ha megtámadja a kisütő­ereket és a hajszálereket. A cukorbajban szendvedőknél gya­kori az agytrombózis és agyvér­zés, gyakori a pszichikai és mo­torikus elváltozások, romlik a látás. Gyakoribb az infarktus, a veseműködés hanyatlása, a gyulladásos-gennyes bőrbetegsé­gek. a húgyvezeték gyulladá­sai. a turberkulózis. A cukor­betegek gyakran alsó végtagi fájdalmakra panaszkodnak, fő­leg éjjel és pihenés alkalmá­val. \ A cukorba} gyógyítása diétá­val, inzulinnal és antidiabeti­kumokkal történik. A diéta alapfelvétel, de magában csak a legkönnyebb formánál elég­séges. A diéta összetételét min­dig az orvos szabja meg, szaba­don csak zöldség ehető, de a tej és a gyümölcsök nem. Ét­kezni mindig azonos időben kell. A betegnek csak annyi kalóriát szabad felvennie, amennyire feltétlenül szüksége van. Szigorúan tilos a cukor, édességek, kalácsok, sütemé­nyek fogyasztása. A cukorbaj gyógyításában nagy előrehaladást jelentett az inzulin felfedezése. A gyógyít­hatatlan betegséget gyógyítha- tóvá változtatta, és csökkentet­te a nehéz szövődmények szá­mát is. Nagy haladást jelentett az orális (szájon keresztül szed­hető) antidiabetikumok bevezet tése is. A betegség enyhébb eseleiben alkalmazhatók. Az orális antidiabetikumok nem helyettesítik az inzulint, és mi­vel mellékhatásuk is van. hasz­nálatukat mindig az orvos vizs­gálja felül. Terhesség alatt az érrendsze­ri szövődmények fokozódhat­nak. Az érelváltozások (szem, vesej előrehaladása csak a be­tegek egyharmadánál észlelhe­tők. A cukorbetegség hatása a terhességre, illetve a magzatra az, hogy gyakoribb a vetélés, szülési elhalálozás, fejlődési rendellenességek, és az újszü­lött testnagysága és súlya na­gyobb. Végezetül összefoglalhatjuk: a cukorbaj ma már gyógyítható, szükséges azonban a korai kór­ismerés és a kezelés. Fontos a rendszeres ellenőrzés, az orvos a laboratóriumi eredmények alapján rendeli el a további ke­zelést. A kövér cukorbeteg fel­tétlenül fogyjon le, végezzen fizikai munkát, védje alsó vég­tagjait a balesettől, gombás fertőzésektől, sérülésektől. Az egészséges életmód és az or­vos utasításainak pontos meg­tartása mellett, a cukorbetegek élethossza azonos lehet az e betegségben nem szenvedőké vei. Dr. MILADA KARASOVÁ, CSc. 1978 VI. 10.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents