Új Szó, 1978. június (31. évfolyam, 149-178. szám)
1978-06-16 / 164. szám, péntek
V I L A G proletárjai, egyeíOl jetcki SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI B120TTS AGAN AK NAPILAPJA 1978. június 16. PÉNTEK BRATISLAVA • 184. szám XXXI. ÉVFOLYAM Ára 50 fillér OSZTÁLYÖSZTÖN, OSZTÁLYÖNTUDAT Klement Gottwald elvtárs n jpárt IX, kongresszusát követő időkben egyik alkalommal a munkások, a dolgosók, a kommunisták magatartásáról szólva beszélt az osztályösztönről. (Hadd jegyezzük meg: az első ötéves terv teljesítésének, a szövetkezeti mozgalom megindulásának, s így az egyre éle* sebbé váló osztályharcnak az időszaka volt ez.) Azt mondta, hogy a kommunista, a munkás és minden más egyéb dolgozó legfontosabb, sőt, nélkülözhetetlen iránytűje: az osztályösztön. Ez az, ami az élet súlyos iskoláit kijárt dolgozó embert az élet bonyolult helyzetében eligazítja. Ez az osztályösztön az, amire a marxista—leninista képzésnek (a pártoktatás szerve-* zetten akkoriban kezdett megindulni) épülnie kell, s a párt- oktatásnak azt a célt kell szolgálnia, hogy az osztályösztönt tudattá formálja, s ebből a tudattá formált osztályösztönből kell kialakítani a munkásember legfontosabbikát: az osztály* Öntudatot. Régen, közel 30 éve hangzottak el ezek a szavak, s bár azóta sokat változott az ország, a társadalom és benne az emberek élete és tudata, ám ennek ellenére úgy véljük, Gutt- wald elvtárs tanítása — mint annyi Mik más tanítása — ma sem vesztett időszerűségéből. Nem vesztett még akkor sem, ha ma már nemigen beszélünk osztályösztönről. Igaz, nem be* szélünk, de van, és sok embernek az élet labirintusaiban az ax iránytű, ez az, amely a legnehezebb, a legbonyolultabb helyzetben is eligazítja a munkásembert. De mi teszi indokolttá, hogy mégis szóljunk róla, hogy foglalkozzunk vele? Nagyon is valós tények, maga az élet teszi ezt szükségessé. Mert gondoljunk csak arra, hogy tíz évvel ezelőtt, 1960 zűrza* varos napjaiban, hónapjaiban vajon mi volt az az útjelző tábla, iránytjelző nyíl, amely a munkásembernek megmutatta: most aztán merre? Már pedig — ezt most már utólag nagyon jól tudja mindenki — valamerre tartani kellett. Képletesen szólva: vagy balra, vagy jobbra. És az alig iskolázott idős munkás tudta, hogy merre tartson, tudta az irányt! Tudta, mert eligazította az ax iránytű, melyet munkásőseitől immár ki tudja hány generáción át örökölt és hordott magában: az osztályösztön. Az ismeretei néha megcsalhatják az embert, ám osztályösz* tőne, osztályöntudata sohasem vezetheti félre. Tudjuk, ismerjük már eléggé jól 1968 okait. Köztük az ideológiai nevelés többé-kevésbé eléggé súlyos hiányosságait, amelyek azonban a dolgozók között egyeseket átmenetileg megzavarhattak, de a tömeget, az osztályt soha. Ellenfeleinknek hiába volt mézes* mázos a szava, hiába beszélt jóformán mindenki a dolgozó ember nevében és —> látszólag — az érdekében, hiába volt mindez és még sok minden más, ha a munkásember, a mun* kástömeg tudata mást mondott. És az volt az igaz, az volt a helyes, amit ez a tudat moudoít, A Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából az újságok sok idős munkást, kommunistát, az események egykori aktív résztvevőjét szólaltatták meg. Ezek az emberek, ha nem is oly idősek, de mégiscsak benne vannak a korban, hiszen a 30 év előtti eseményekben már felnőtt fejjel, tudatosan vet* tek részt. Tudták, tisztában voltak vele, hogy mit, miérti De éppen az, hogy az akkori sorsdöntő eseményekben már fel* nőtt fejjel vettek részt, azt jelenti, hogy a régi világ, a kapitalista világ életiskoláját járták ki, ami többek között azt is jelenti, hogy tanulásra nemigen volt módjuk és lehetőségük. Am nagyon jól tudjuk, ennek ellenére minden lehetséges módot megragadtak, hogy műveljék magukat, tanuljanak. Tanuljanak elsősorban is és főleg egymástól, a munkássorsból, mert tudták, hogy egyszer eljön majd az ő idejük is, és akkor helyt kell állni. S emlékezzünk csak, emlékezzünk éppen az 1948-at követő időkre, ez idők embereire, akik elindultak, hogy a politikai és gazdasági életben felelős tisztségeket töltsenek be, bár útitarisznyájukban nem volt más, mint osztályösztönük, osztályöntudatuk és osztályhűségük. És helytálltak minden posztonl Tudták mindenkor, hogy mit és hogyan kell tenni. Téved, aki e cikket elolvasva olyasmit gondol, hogy ezt az osztályösztönt, ezt a munkástudatot misztifikálni akarjuk. Nem erről van szó! Olvasóink között bizonyára sokan akadnak majd olyanok, főleg az idősebbek között, akik megjárták már ax élet iskoláját, akik maguk is tanúsíthatják: politikai állás- foglaláskor, tehát olyankor, amikor le kellett tenni a garast, hogy most aztán merre, az ember nemegyszer van úgy, hogy az esze ugyan ezt diktálja, ám bent mélyen a tudatban valami mást mond. És az ember megy ez után a megfoghatatlan és szinte megnevezhetetlen más után. A tudással kell ezt kifejleszteni olyan öntudatos akarattá, amely megszabja az ember minden cselekvésének biztos és helyes irányát. BATKY LÁSZLÓ BEFEJEZŐDTEK A CSEHSZLOVÁK—IWIONGOL TÁRGYALÁSOK Napirenden a határozatik tefiesitese (CSTK) — Ülésezett tegnap Bratislavában a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság. Jelen volt Viliam Šalgovifi, az SZLKP KÖ Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Krocsány Dezső, a Szlovák Szocialista Köztársaság munka- és szociálisügyi minisztere. A tanácskozás résztvevői megvitattáik a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok teljesítése érdekében foganatosított intézkedésekről szóló jelentést. A CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatokkal kapcsos- latban Ján Králik, a kerületi nemzeti bizottság elnöke megállapította, hogy a knb tanácsa május közepén már politikai és szervezési intézkedéseket tett megvalósításuk érdekében. A jelentések megtárgyalását követő vitában Viliam Šalgovič elvtárs Is felszólalt. Nagyra értékelte a nemzeti bizottságok tevékeny és alkotó hozzájárulását a párt által kitűzött szociálpolitikai feladatok teljesítő sőhezt Őszinte barátság és testvéri együttműködés szellemében Fogadás a prágai várban (ČSTKJ — Tegnap a délutáni órákban a prágai várban záró- tanácskozást tartott hazánk párt- és kormányküldöttsége Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársaságunk elnökének vezetésével és a Mongol Népköztársaság pártós kormányküldöttsége Jumzsagijn Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökének vezetésével. A tanácskozások során, amelyeket a teljes nézetazonosság légköre jellemzett, a küldöttségek • megvitatták a csehszlovák-mongol kapcsolatok továbbfejlesztésének fő irányait és a jelenlegi nemzetközi hely zetet. Főként a kölcsönös kapcsolatok ós a gazdasági együttmü ködés új lehetőségeiről tanácskoztak. A küldöttségek kiemelték, hogy az elmúlt öt esztendőben jelentős mértékben bővült a két ország árucsere-forgalma, elmélyült az együttműködés az egészségügy, az oktatás és a tudomány terén, valamint más területeken, Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez hozzájárult a Szovjetunióval és a többi KGST-tagál- lammal való együttműködés, amely egyúttal elősegíti a gazdasági integráció programjának további fejlesztését, Mindkét küldöttség nagyra értékelte a Szovjetunió béke* politikáját és Leonyid lljics Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének a nemzetközi feszültség enyhítését, a világ minden országa békés együtt(CS'l'K felvétele) működésének fejlesztését célzó tevékenységét. Támogatásukról biztosították ezt a törekvést, amely világos válasz a feszültségenyhülés ellenzőinek. Csehszlovákia és Mongólia vezetői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a két ország párt- és állami szerveiéa (Folytatás a 2. oldalonf Gustáv Husák elvtárs beszéde Kedves Cedenbal elvtárs! Tisztelt mongol elvtársak, barátaim! Elvtársak, tisztelt vendégek! Őszinte örömömet fejezem ki Csehszlovákia Kommunista Párt ja Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya ős Csehszlovákia nó pe nevében, valamint saját ne vemben is azzal kapcsolatban, hogy ezekben a napokban becses vendégeket üdvözölhetünk körünkben, a Mongol Népköz társaság párt- ós kormánykül döttségét Jumzsagijn Cedenbal elvtársnak, Csehszlovákia őszinte barátjának, a mongol nép kiváló fiának, a nemzetközi kom munista mozgalom kiváló személyiségének, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökének vezetésével. A szocialista Csehszlovákia dolgozói önt mindenütt olyan testvérpárt ós ország képviselőjeként fogadták, amellyel a barátság ós az együttműködés, a szocialista társadalom építése azonos céljainak és feladatainak, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szilárd szövetségnek, valamint a békéért és a társadalmi haladásért tett közös erőfeszítéseknek szálai fűznek össze bennünket, A pártjaink és országaink kö< zütti szilárd barátság ós testvéri együttműködés a csehszlovákiai és a mongóllai kommunisták által a szocializmus és a kommunizmus eszmél megvalósítása terén kifejtett internacionalista együttműködés legszebb hagyományain alapul. Ennek szilárd bázisa a marxizmus —leninizmus forradalmi tanításához való hűség, valamint á proletár és a szocialista internacionalizmus elveinek következetes érvényesítése. Kapcsolataink dinamikus fejlődésének fontos mérföldköve a csehszlovák párt- és kormányküldöttség öt évvel ezelőtt, 1973. júniusában Mongóliában tett látogatása alkalmával megkötött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, Ez a látogatás mély, feledhetetlen benyomásokat tett ránk, amelyekre mindig szívesen visszagondolunk. Őszinte kívánságunk, hogy kapcsolatainkat minden területen továbbfej lesz- szük ás elmélyítsük. Jogos büszkeséggel mondhatjuk el, kedves elvtársak, hogy mostani látogatásuk újabb ösztönzést jelent e téren. Megbeszéléseinken megelégedéssel állapíthattuk meg, hogy minden (Folt/tatás a 2. oldalon/ Jumzsagijn Cedenbal elvtárs beszéde Kedves Gustáv Husák elvtárs! Kedves Ľubomír Štrougal elvtárs! Tisztelt elvtáisaim, barátaim! Befejezéséhez közeledik pártós kormányküldöttségünknek a testvéri Csehszlovákiában tett látogatása. Küldöttségünk és a sajál ne vemben is még egyszer őszinte köszönetét mondok Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, személy szerint önnek, tisztelt elnök elvtárs, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának és dolgozóinak a rendkívül szívélyes és baráti fogadtatásért és vendéglátásért. Megelégedésemet akarom kt fejezni csehszlovákiai látogatásunk eredményeivel kapcsolatban. Megbeszéléseink végén fontos politikát dokumentumot irtunk alá: a mongol—csehszlovák közös nyilatkozatot, amely tanai* utazza a Mongol Népi Forradalmi Párt és Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint Mongólia és Csehszlovákia ba« rútsága és szoros együttműködése további sokoldalú fejlesz tésének és megszilárdításának kérdéseit, s foglalkozik a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista ós munkásmozgalom problémáival is. Ezenkívül jegyzőkönyvet ír-? tünk alá az együttműködésről, ez a jegyzőkönyv a két ország gazdasági együttműködése to vábbfejlesztésének konkrét kérdéseit tartalmazza és megható* rozza a Csehszlovákia által az ipari objektumok építése terén hazánknak nyújtandó testvén segítség irányait és terjedel inét, Engedjék meg, tíogy pártunk központi bizottsága ás Mongö* ha kormánya nevében még egyszer köszönetét mondjak Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, Gustáv Husák elvtársnak, pártjuk főtitkárának, Csehszlovákia kormányának és testvéri népének azért, hogy megértik Mongólia sürgető szükségleteit, továbbá a szocializmus építéséhez nyújtott internacionalista segítségükért, szívélyességükért és őszinteségükért. Szilárd meggyőződésünk, hogy őszinte találkozóink és baráti megbeszéléseink önnel kedves Gustáv Husák elvtárs, valamint Csehszlovákia párt- és állami szerveinek más képviselőivel, a kétoldali'! kapcsolatok megvitatása és a jelen Időszerű problémáiról folytatott eszmecsere jelentős tényezője lesz az országaink közötti testvér- barátság és sokoldalú együtt- ( Folytatás a 2. oldalon f
