Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-17 / 134. szám, szerda

* A szocialista demokrácia iskolái A Dunaszerdahelyi {Dunajská Streda) Járási Nemzeti Bizott­ság, valamint járásunk helyi és városi nemzeti bizottságai aXV. pártkongresszus határozatainak szellemében — egész tevékeny­ségükben — jelentős figyel­met fordítanak a szocialista de­mokrácia fejlesztésére és meg­szilárdítására. Ennek, köszön­hető, hogy tevékenységünk az utóbbi években minden terüle­ten javult, ami a lakosság szük­ségleteinek kielégítésében, a községek lakosaival valé szo­ros kapcsolat kiépítésében, va­lamint a kezdeményezés fej­lesztésében és a gazdasági szervező, nevelő tevékenység­ben mutatkozik meg a legjob­ban. Bíráló szellemben Nemzeti bizottságaink a leg­utóbbi választások óta — a rá­hatások különböző formáinak érvényesítésével — fokozták a dolgozók részvételét a köz­ügyek irányításában. Ezt azzal támaszthatom alá, hogy plená­ris üléseinken 1976-ban 4312, 1977-ben pedig már 10 142 vá­lasztópolgár vett részt. A lakos­ság részvétele a nemzeti bi­zottságok feladatainak teljesí­téséljen a szakbizottságok mun­káján keresztül érvényesül a legkifejezőbben. Ezeken a fó­rumokon és a nyilvános gyűlé­seken — ahol 89 992-en vettek részt — számos építő javaslat es jogos bírálat hangzott el a nemzeti bizottságok és a vá­lasztott szervek címére. A törvényerejű rendeletek alapján a nemzeti bizottságok képviselői kötelesek számot ad­ni tevékenységükről választóik­nak. így történt ez járásunk­ban is, ahol az elmúlt évben 63 nyilvános gyűlés keretében fog­lalkoztak a munka további ja­vításának kérdéseivel, s ezzel kapcsolatban 435 polgárunk fej­tette ki véleményét. Ezt a rendkívüli érdeklődést nem kis mértékben l>efolyásol- ta az a tény, hogy a plenáris üléseken, valamint a pártalap- szervezetekkel közösen rende­zett tanácskozásokon a nemzeti bizottság képviselőin kívül a választópolgárok is kinyilvánít­hatják nézeteiket; észrevételei­ket, javaslataikat ugyanolyan következetesen figyelembe ve­szik, mint a képviselők által felvetett problémákat. Az elhangzott felszólalásra általában n nemzeti bizottság képviselői rögtön válaszolnak. Több százra tehető azonban azoknak a hozzászólásoknak a száma, amelyekre — a kérdé­sek jellegére való tekintettel •— a nemzeti bizottság funkcio­náriusának nem áll módjában válaszolni. Ezek a kérdések rendszerint a jnb szervezési szakosztályának közvetítésével a jnb tanácsa elé kerülnek, ahol körültekintő megtárgyalás után az illetékes szakosztályok bevonásával érdemben intézik el őket, s erről idejében érte­sítik a helyi nemzeti bizottsá­gokat is. Őszinte légkör, ésszerű javaslatok A jnb tanácsa ezenkívül kü­lön foglalkozik azokkal a hoz­zászólásokkal, amelyek például a választásokat megelőző nyil­vános gyűléseken, vagy pedig azokon a pártalapszervezetek- kel közösen rendezett tanács­kozásokon hangzottak el, ahol a képviselők számot adtak te­vékenységükről. Megjegyzem, ezeket a jelentéseket a járási nemzeti bizottság plenáris ülé­se is megtárgyalja. Választópolgáraink előter­jesztett javaslataival a járási pártbizottság elnöksége, vala­mint plenáris ülése is érdem­ben foglalkozik. Ez annyit je­lent, hogy mind a párt-, mind pedig az állami népi szervek szívügyüknek tekintik az ál­lampolgárok javaslatait és ezek érdemi intézését. Tanácskozásaink nyílt, őszin­te légköre, valamint a lakosság által beterjesztett javaslatok, kérelmek rendszeres és gondos intézése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogv járá­sunk pártszervei és a nemzeti bizottságok teljes mértékben élvezik a nép bizalmát, a párt vezető szerepe pedig a nemze­ti bizottságok munkájában is következetesen érvényesül. Elvi útmutatás A CSKP KB legutóbbi, 11. plenáris ülése — mely a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről és társadalmi fej­lődésünk további kérdéseiről ta­nácskozott — többek között a nemzeti bizottságok tevékeny­ségének javítását is körülhatá­rolta. „Rugalmasan kell reá- gálni a problémákra, és követ­kezetesen meg kell valósítani a kitűzött feladatokat. A jövőben kevesebbet kell adminisztrál­ni ..— e követelmények reánk ugyancsak teljes mér­tékben vonatkoznak. Nyilvánva­ló tehát, hogy a szocialista de­mokrácia fejlődése sem képzel­hető el a törvények és az ér­vényes jogi előírások megtartá­sa nélkül. Ezért a jnb plenáris ülése, csakúgy mint a tanácsa rendszeresen foglalkozik a jnb szakosztályai által az állam- igazgatásról beterjesztett jelen­téssel. Ezzel kapcsolatosan őszintén kijelenthetem, hogy a jnb szak­osztályai döntéseikben megtart­ják a szocialista törvényessé­get, védik az állampolgárok, szervezetek jogait és jogos ér­dekeit. Bizonyításul néhány példa: a közlekedés és a bel­ügyi igazgatás ferén kiadott több száz határozat ellen egyet­len fellebbezést sem nyújtottak be az érintettek. Vagy: az épít­kezésekről és a területrendezés­ről hozott 639 döntés ellen csak hárman emeltek vétót. A pol­gárok ügyeinek intézését sza­bályozó határidőket a jnb szak­osztályai megtartják, legkésőbb 60 napon belül intézkednek. Fontosnak tartom még megje­gyezni, hogy az államigazgatás hatalmi jellege a fejlett szo­cialista társadalom építésének folyamatában sem vesztett je­lentőségéből. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzeti bi­zottságok járásunkban a felada­tok teljesítése során mindenek­előtt a kényszerítő eszközöket — szankciókat, büntetéseket — alkalmazzák. A jog és a kötelesség A szocialista törvényesség, mint a nemzeti bizottságok te­vékenységének egyik fontos alapelve, nem korlátozódik csu­pán a jogi előírások megtartá­sára, hanem törvényszerűen magában foglalja annak köve­telményét, hogy ezt minden ál­lampolgár, minden szervezet tiszteletben tartsa. Ezt a felada­tot járásunk nemzeti bizottsá­gai a lakosság körében folyta­tott tömegszervező -nevelő te­vékenységükkel biztosítják, amely a jognak és a jogi elő­írásoknak, valamint a szocialis­ta együttélés normáinak meg­tartására irányul. Ennélfogva a nemzeti bizottságok hozzájárul­nak a jogi ismeretek elmélyíté­séhez, tiszteletben tartásához és népszerűsítéséhez, hogy szocia­lista jogrendünk polgáraink bel­ső meggyőződésévé váljék. Ez fontos abból a szempontból, hogy növekedjék az állam bel­ső ereje, szilárduljon a lakos­ság biztonsága, erősödjék rend­szerünk iránti bizalma és a szocialista demokrácia érvénye­sítése. A fejlett szocialista társada­lom építése, fejlődése kialakít­ja az objektív lehetőséget a szo­cialista demokrácia teljes ér­vényesítésére annál is inkább, mert népünk érdekei azonosak. Tudatában vagyunk azonban an­nak, hogy ez a lehetőség csak akkor válik valósággá, ha min­denki egyaránt teljesíti köte­lességét, megtartja a szigorú fegyelmet, tiszteletben tartja a szocialista törvényességet. Ez irányú tevékenységünk napról napra meggyőzően bizonyítja, hogy a szocializmus nem csak l>eszél a nép jogairól, szükség­leteiről, hanem ténylegesen biztosítja és szavatolja azokat. MIKLÖS ISTVÁN, a Dunaszerdahelyi Járási Nemzeti Bizottság elnöke A nyilvános pártgytílések A tömegpolitikai munka bevált módszerei J árási pártbizottságunk a pozitív és negatív tapasztalatokból kiindulva arra törekszik, hogy a pártszervezetek minden negyedévben legalább egy nyilvános pártgyűlést tartsanak, mert ezek a gyűlések a legbeváltabb formái a párt és a dolgozók kapcsolatának. Ezért rend­szeres megtartásukra, előkészítésükre és szer­vezésükre az egész év folyamán fokozott figyel­met fordít. A nyilvános pártgyűlések napirendjé­re kitűzi a pártszervek legfontosabb határozatait, a gazdasági feladatok egyenletes teljesítését, a választási program megvalósítását, valamint más aktuális kérdéseket is. Ezt azért teszi, hogy ne csak a kommunisták, hanem valamennyi állam­polgár megismerkedjék a párt időszerű felada­taival és értesüljön mindarról, ami a munkahe­lyen, a lakhelyen, hazánkban és a nagyvilágban történik. Járásunkban a pártszervezetek nagy többsége évente több mint négy nyilvános pártgyűlést szervez különböző problémák és feladatok meg­tárgyalása céljából. Ezek a gyűlések igen he­lyesnek és hasznosnak bizonyulnak. Egyes párt- szervezetekben azonban többet kell tenni főleg a megszervezésük és előkészítésük érdekében. Erre összpontosítja a pártszervezetek figyelmét a járási pártbizottság, amely arra törekszik, hogy az agitációs központok, kollektívák lényegesen megjavítsák munkájukat. Az első negyedévben a pártszervezetek 390 nyilvános pártgyülést tartottak több mint 53 000 ember részvételével. Ezeken megtárgyalták az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák határo­zatait, azok sikeres teljesítését a társadalmi élet különböző területein. A városokban és közsé­gekben értékelték a választási program megvo* lósítását, a termelőüzemekben és vállalatokban pedig a tervfeladatok egyenletes teljesítését. Je­lenleg nyilvános pártgyűléseket szerveznek a CSKP KB 11. ülésén elfogadott határozatok, va­lamint a járási és kerületi pártkonferencia tár­gyalásából eredő feladatok megismertetése cél­jából. A nyilvános tanácskozásra a járási pártbizott­ság a pártszervezet aktivistáján kívül kiküldi a választott pártszervek tagjait, a pártbizottság dol­gozóit, az állandó bizottságok tagjait, vezető funkcionáriusokat, akik segítséget nyújtanak a programban kitűzött feladat avagy probléma megtárgyalásához. A párt nyilvános gyűléseinek színvonala, hatá­sossága azonban döntő mértékben attól függ. I gyan készítették elő a gyűlést a párt alapszer­vezetei. Az elmúlt évekkel szemben elmondható, hogy a pártfunkcionáriusok helyesen értelmezik a párt nyilvános gyűléseinek küldetését. A nyil­vános pártgyűlésekre olyan programot készíte­nek, amelyre érdeklődéssel mennek el a párton­kívüliek is. Az utóbbi években a nyilvános párt- gyűléseken való megjelenés jó. Minél sokolda­lúbban készítik elő a pártszervezetek a nyilvá­nos pártgyűléseket, annál nagyobb érdeklődést mutatnak iránta a pártonkívüliek. J árási pártbizottságunk — tudatában a nyilvános pártgyűlések fontos szerepének — arra törekszik, hogy minden pártszervezetben tovább növekedjék a gyűlések színvonala, amely igen fontos eszköze a tömegpolitikai munkának. TANKINA ISTVÁN a losonci (Lučenec) járási pártbizottság titkára A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK SZELLEMÉBEN Kommunista példamutatással Beszélgetés Dubík Ferenc állomásfönökkel Hazánk legnagyobb száraz­földi kikötője, a csehszlovák— szovjet—magyar hármashatár közelében felépült Ágcsernyői {Čierna nad Tisou) Átrakóál­lomás több mint harminc esz­tendeje népgazdaságunk vérke­ringésének igen fontos ütőere, s a Szovjetunióval folytatott sokrétű együttműködésünk, gaz­dasági és kereskedelmi kapcso­lataink szempontjából is igen jelentős szerepet tölt be. DUBlK Ferenc elvtárs, a je­lenlegi állomásfőnök, fiatal va­sutasként került ide, élete ösz­Dubik Ferenc (E. Žitiianský felvétele) szeforrott az átrakóállomással, hiszen csaknem huszonnyolc éve részese annak, ami itt tör­ténik. A közelmúltban két pártkon­ferencián is találkoztunk vele. Legutóbb a tőketerebesi (Trebi- šov) járási pártkonferencián képviselte az átrakóállomás kommunistáit, ahol újból a já­rási pártbizottság elnökségének tagjává választották. Részt vett a kelet-szlovákiai kommunista vasutasok tanácskozásán is. Itt beszélgettünk vele. • Dubík elvtárs, hogyan ér­tékeli az átrakóállomás kom­munistáinak és többi dolgozó­jának munkáját? — ürömmel számolhatok be arról, hogy átrakóállomásunk mintegy ötszáz kommunistája és többi dolgozójának döntő többsége is, kezdettől fogva teljes erőbedobással, felelős­ségérzettől fűtött példamutatás­sal igyekszik teljesíteni munka­helyén a CSKP XV. kongresz- szusának irányelveit, a vasúti közlekedésre és konkrétan ha­zánk szárazföldi kikötőjére há­ruló feladatokat. Ezt a közös igyekezetet siker koronázza, amit a Szovjetunió és hazánk közti külkereskedelmi árucse­re-forgalom terén elért ered­ményeink bizonyítanak. A 6. öt­éves tervidőszak első két évé­ben határidő előtt teljesítettük a feladatokat. Pedig — mint ismeretes — nem kis felada­tokról volt szó. A baráti Szov­jetunióból érkező árukból 18 millió 805 ezer tonnán felüli mennyiséget továbbítottunk, tervünket ezzel 103,1 százalék­ra teljesítve. Hasonlóan kedve­ző, konkrétan 101,1 százalékos tervteljesítést értünk el az áru- berakodás terén is. Ezek az eredmények hozzásegítettek bennünket az idei terv telje­sítésének sikeres megkezdésé­hez is. Hiszen az első negyed­évben az áruátrakodási tervet 105,2 és a berakodás! tervet 113,5 százalékra teiljesítettük. • Milyen módszerek segítsé­gével sikerült elérni a felso­rolt eredményeket? — Ezek mögött az átrakóál­lomás kommunistáinak példa- mutatása, egész munkaközös­ségünk lelkesen, fokozott szor­galommal végzett munkája áll. Széles méreteket öltött nálunk a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom. A feladatok teljesítésében a szocialista munkabrigádok csaknem 1100 tagja, az újítók, „százezresek“ népes tábora jár az élen. Sokat segít munkánkban a csopi test­vérállomás dolgozóival folyta­tott több éves nemzetközi mun. kaverseny is. Nemkülönben a jelentős jubileumok tiszteletére tett felajánlások teljesítése. Például a Nagy Október 60, évfordulója tiszteletére vállalt 5,4 millió korona értékű fel­ajánlásokat dolgozóink 13,4 millió korona értékben teljesí­tették. A Győzelmes Február 30. évfordulóját 3,1 millió ko­rona értékű vállalással köszön­tötték, amelyből az első ne*- gyedévben majdnem 1,1 millió* korona értéket képviselő válla­lást teljesítettek. • A 6. ötéves tervidőszak, tudvalévőén, minden téren o minőség javításának időszaka is. Megnyilvánul ez az átrakó. állomáson? — A végzett munka minő­ségének kérdése nálunk is a legfontosabb feladatok között szerepel. Megvalósításában is sikereket érünk el. Az elmúlt esztendő eredményei bizonyít, hatják, hogy munkaközössé­günk jó minőségű munkát vé­gez. Nagyobb, halálos kimene. telű balesetek nélkül, alacsony arányú seiejttel dolgozik. Ezeknek a minőségi eredmé­nyeknek elismerésül az utóbbi két évben egymás után két íz­ben elnyertük a Csehszlovák Államvasutak Keleti Igazgató- ságának vörös zászlóját. Ebben a szellemben dolgozunk az Idén is. • Elégedett az eddigi ered- rnényekkel? — Van egy igen találó köz­mondás: „Nincs olyan jó, hoyy még jobb ne lehessen ..Jgf van ez a mi eredményeinkkej fs. Még jobbak is lehetnének. Ennek elérése érdekében még számos szubjektív, de rajtunk kívül álló problémát is meg kell oldanunk. Néhányat meg- említek a sok közül. Elég gyak­ran előfordul, hogy nem a jel­zett összetételben, hanem a a áruszállításra érvényes jogsza­bályok megsértésével, vagf „meglepetésszerűen“ érkeznek hozzánk olyan áruk, mint a fe­ketefém, vasérc, cement, gya­pot stb. Nekünk ezt feltétlenül továbbítanunk kell. Közben nem áld rendelkezésünkre meg­felelő mennyiségű nyitott, U* letve zárt vasúti kocsi. Néhi olyan fordított helyzet is ki­alakul, hogy a rendelkezésünk­re álló kocsik műszaki állapo­tának megfelelően kell kiválo­gatni a beérkezett árukból olyan fajtákat, amelyeket to- vábbítahi tudunk. Elismerjük, nálunk is vannak fogyatékos­ságok — ám tartalékaink is, azok megszüntetéséhez. • Hogyan juttatják érvényrt törekvésüket? — Az a szerencsénk, hogy ff kommunisták, állomásunk többi dolgozójával együtt, nem huny­nak szemet a hibák felett, nem közömbös előttük, hogyan mennek a dolgok, és észrevé­teleiket sem rejtik véka alá. A pártszervezetekkel szorosan együttműködve, állomásunk ve­zetősége megalkuvás nélkül ke­resd a feltárt hibák és problé­mák megoldásának lehetősé­geit és szükség esetén kivétel nélkül él a felelősségre vonás jogával is. Nagyon örülünk annak, hogy eddigi gondjaink közül igen sok megoldását elő­segíti a szövetségi kormány 1978-as évi 14-es számú határo­zata. Ennek érvényesítése fo­lyamatban van nálunk is. Pár­tunk Központi Bizottságának 11. ülése szintén világos utat mutat, mit kell tennünk annak érdekében, hogy munkánk min­den területen még tökélete­sebb, egész társadalmunk szá­mára hasznosabb legyen. Átra­kóállomásunk kommunistái és pártonkívüli dolgozói támogat­ják pártunk állásfoglalását, út­mutatását. Minőségi munkával, teljes felelősségérzettel azon fáradoznak, hogy emeljék a vasúti személy- és áruszállítás eddigi színvonalát. KULIK GELLERT 1978 .V. 17. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents