Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-11 / 128. szám, csütörtök
A nyomdászok élete egykor EGY ELFELEJTETT ÉVFORDULÓ # A SZOCIALIZMUS ISKOLAI H etvenöt évvel ezelőtt, 1903 áprilisában alakult meg Komáromban (Komárno) a Nyomdászok Szakszervezetének helyi csoportja. Ez egyben a város első szakszervezeti cső- portja is volt. A megalakulástól 1945-ig összegyűjtött jegyzőkönyveket és egyéb dokumentumokat, a könyvtárral együtt a német megszállók szétszórták, szinte megsemmisítették. Ezért a teljesség igénye nélkül, az idősebb nyomdászok visszaemlékezései alapján próbáljuk feleleveníteni ennek a szakszervezeti csoportnak a múltját. A megalakításhoz hatékony segítséget nyújtottak a győri nyomdászok, akik akkor már sikerrel megvívták első bérharcukat és a munkaidő lerövidítését is elérték. Annak idején naponta 12—14 órát dolgoztak a nyomdászok. A betűszedés kézzel történt, a szedőszekrényből válogatva egyenként il- lesztgették egymás mellé a betűket a sorzóba. Természetesen, petróleumlámpa világánál. A nyomdászok egészségtelen, nyirkos, rosszul szellőztethető és rosszul világított helyiségekben dolgoztak. Gyakori volt közöttük a korai elhalálozás, melynek fő okozója a tüdővész és az ólombetegség volt. Ugyan akkor elégtelen munkabért kaptak. és gyakran munka nélkül maradtak. Ezeknek a bajoknak az orvoslását tűzte ki célul a szakszervezeti csoport, és munkanélküliség esetén pénzbeli segélyt nyújtott tagjainak. Már az első világháború előtt, 1908-ban és 1912-ben is sztrájkoltak, mert pár év alatt össze tudták hozni a szükséges anyaöl eszközöket, az úgynevezett sztrájkalapot, melyet maguk között ellenállási alapnak neveztek. 1912-ben kiharcolták a napi 9 órás munkaidőt. Említésre méltó, bogy a nyomdászok példáját követve alakultak meg a városban más szakmák szakszervezeti csoportjai, és a sztrájk idején a kisiparosok, a hentesek és a pékek is támogatták a nyomdászokat. A vasasok 1917-ben, később az építőipari munkások is szakszervezeti csoportokat alakítottak. Ebben az időben dolgozott a komáromi Spitzer- nyomdában Steiner Gábor elvtárs, aki később, élete végéig Csehszlovákia Kommunista Pártjának tevékeny harcosa volt. Az első világháború után 1920-ban, 1924-ben, 1927-ben szerveztek nagyobb sztrájkokat a nyomdászok. Különösen tevékenyek, jő szervezők voltak 1919 és 1924 között a munkásifjúsági szervezet vezetőségében működő nyomdászfiatalok. A szakszervezet hivatalos helyisége az első világháború előtt a mai bírósággal szemben, az egyik házban volt. A harmincas évek elején a Csapó utcán (mai Fučík utca), a Fehér-kocsma melletti házban. A nyomdászok, akik betűkkel dolgoztak, tudták, hogy a könyv a tudás forrása, ezért megalapították saját könyvtárukat, melyet kizárólag a proletárok látogattak. Ebben a könyvtárban Marx és Engels müvein kívül megtalálható volt A szocializmus című mű öt kötetben, valamint a haladó szellemű magyar írók és költők művei is. A komáromi nyomdászok 1928-ban nagyszabású ünnepség keretében emlékeztek meg szakszervezeti csoportjuk megalakításának 25. évfordulójáról. Ekkor csoportfelvételt is készítettek, melyen az alapító tagok közül Metlesich Kálmán, Crill Ferenc, Papp Antal, Schlesin- qer Kornél, Hacker Dezső látható. A Horthy-rendszer ugyan feloszlatta a szakszervezeteket, de Segélyzó Egyesület néven to- vább működött a nyomdászok szakszervezete. Az is köztudomású, hogy 1938—1945 között a munkásotthonban elhelyezett nyomdászkönyvtár szobája volt a haladó szellemű komáromi munkások találkozóhelye. A második világháború után a felszabadító szovjet hadsereg városparancsnoka az UNIÓ nyomdát a szakszervezeti csoportnak adta át, így a nyomda hamarosan működni kezdett Liszák Gyula, és Weiss Jenő vezetésével. Ezt a nyomdát DUNA) néven 1946 ban átvette a PRAVDA nyomdavállalat, mint fióküzemet. Parték Lajos trnavai nyomdász volt ebben az időben a nyomda vezetője. Közvetlenül a felszabadulás után élénk társadalmi tevékenységet, kulturális életet szervezett a nyomdászok szakszervezeti csoportja. Ez nem szűnt meg a későbbi évek folyamán sem, amikor a röplabdázók, az asztaliteniszezők, a sakkozók tevékenysége is fellendült. Egy ideig agilisán működött a fotósok köre is Plekner István könyvkötő vezetésével. T ermészetesen, a háború utáni megváltozott kö- rülményeK megváltoztatták a szakszervezet küldetését is. Még az 1947-es választások idején történt: összetűzésre került sor a Demokrata Párt és a komáromi nyomdászok között, akik nem voltak hajlandók kinyomtatni a Demokrata Párt röpcé- duláit. 1948 februárjában pedig a nyomdászok szakszervezete egységesen támogatta a párt Gottwald elvtárs által meghir detett programját. Később, 1950-ben a szakszervezeti csoport, mint olyan, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom része lett, és annak keretében működik tovább az új feladatok, a szocializmus építése érdekében FARKAS BÉLA nyomdász ÚJÍTÓK ÉS A MUNKASZERVEZÉS „Meg kell gyorsítani a kutatási és fejlesztési eredmények bevezetését, el kell érni, hogy ebben az évben a találmányok és újítások jelhasználása 6,3 milliárd korona társadalmi hasznot eredményezzen.“ (A Szakszervezetek Központi Tanácsának határozatából.) Kíváncsiság és bizonytalanság keveredik bennem, amikor Érsekújváron (Nové Zámky) a ZELENINA nemzeti vállalat igazgatóságán szóba kerül ez a határozat. A kíváncsiság oka: nem könnyű a kitűzött feladatok teljesítése. A bizonytalanságé: a szervezési és fejlesztési osztály három dolgozója illetékes erről a kérdésről nyilatkozni, s az első pillanatban kevésnek találom, hogy csak hárman vannak. Bizonytalanságomat azonban eloszlatja Milan štefka elvtárs, fiz osztály vezetője: — Az eddig elért eredmények biztatóak, tíz újítási javaslatot kaptunk, alkalmazásuk évi 116 000 korona hasznot jelent. Munkatársa, Balázsi Béla elvtó rs pedig megjegyzi: — A főigazgatóság által meghirdetett munkaszervezési és fejlesztési versenyben eddig még sohasem adtuk alább a második helynél. Sőt, rendszerint a mi vállalatunké az elsőség. Közben Edita Ku'steková asztalra helyezi a kimutatásokat, hogy kéznél legyenek, minden adat pontos legyen, ha éppen szükség van egyik vagy másik akciót bizonyító adatok feljegyzésére. — Hiú ábránd olyan sikereket várni, mintha az újítók és ésszerűsítők valamennyien Edison, Watt, vagy Eötvös Loránd egyenes ági leszármazottjai lennének — magyarázza az osztályvezető elvtárs —, de a haladásnak, a technikai megújításnak létezik egy józan és reális tempója, olyan például, amilyet a határozat sürget. En- nok érdekében tettünk is eddig egyet és mást. Tények bizonyítják ezt. He- tényben (Chotín) 1 olyan csarnokot építettek, melyben 770 tonna zöldségfélét raktározhatnak, csomagolhatnak. Korszerű módon: úgy, hogy az áru innen kikerülve az önkiszolgáló rendszerű üzletekben árusítható. Gúlán (Kolárovo) 45 vagon kapacitású raktárt a hagymafélék raktározására. És külön feldolgozó üzemet, hiszen ők a VE GETA alapanyagának szállítói. Komáromban (Komárno) megszervezték a burgonyacsomago- ló gépsor üzemeltetését. Az új, az eddig szokatlan munkamódszer alkalmazása bizonyos kockáztatással jár, de a komáromi üzem igazgatója, ján Mechúra elvtárs, és az ottani szakszervezeti bizottság elnöke, Szabó Imre elvtárs, vállalták ezt. Sőt, tevékenyen részt vetlek — mint újítók és ésszerü- sítők — a gépsor összeállításában, az újszerű munka megszervezésében. — Példaként említhetjük ezen a téren a komáromi üzem szakszervezeti bizottságát — mondja —, mert szervezi és irányítja az újítók és ésszerűsítők tevékenységét. Megjegyzi persze: — öt üzem tartozik vállalatunkhoz, de sajnos, nem mindegyik üzem szakszervezeti bizottságáról mondható el ez. A vállalat igazgatóságának szakszervezeti bizottsága a hatodik. Elnöke Szalay Ilona mérnök. Ez a bizottság is szívügyének tartja az újítók, ésszerűsítők mozgalmának támogatását. Hatékony közreműködésének köszönhető például az, hogy sike- rült megoldani ezt a tematikus feladatot: olyan módosítást kidolgozni, mely biztosítja, hogy a teherautókon szállítva jértet- lenül jusson el a csomagolt áru rendeltetési helyére. Autókra szerelhető tartóváz és háló jelenti a módosítást. Milan Štefka elvtárs és Jaroslav Petrakovič, a szállítási részleg vezetője készítették el ezt a szerkezetet, az úgynevezett prototípust. A műhelyben már 27 darabot „legyártottak, és más vállalatok számára most készítik a továbbiakat. Egyébként a szervezési és fejlesztési osztály dolgozói ebben az évben 23 tematikus feladat megoldását kapták kötelező munkafeladatként. Közülük három jelentőségé olyan, hogy a feladat teljesítéséről jelentést vár a minisztérium. Érdekes hasonlattal szólva érzékelteti az osztályvezető elvtárs, hogy mennyire szükséges a szakszervezeti bizottságok, a szakszervezeti tagok, az újítók és ésszerűsítők közreműködése a feladatok teljesítésében: — Mi, hárman, az osztály dolgozói iránytűt, mozgást figyelő kormányosok vagyunk a hajón, de a hajó még egy „csomónyit“ sem haladhat a munkájukat jól végző gépészek nélkül. Megjegyzést fűzni ehhez a megállapításhoz — felesleges, de azt illő megmondani, hogy a tapasztalatok alapján remélhető: ha tartják a tempót, célba érnek HAJDÚ ANDRAS Kommentáljuk ÉLENJÁRÓK Idestova húsz esztendeje annak, hogy elindult hódító útjára hazánkban a szocialista munkabrigád-imizgaloin, * azóta is alapja, mindmáig meghatározó forrása gazda sági sikereinknek. A brigádokba tömörült munkáskollektívákat jogos büszkeség töltheti el, mert munkájuk eredményei maradandó értékű alkotásokban öltenek testet. A dől gozók tömeges versenymozgalma eredményeképpen gyak ran a tervezett határidő előtt épültek fel nagy ipari, kulturális, egészségügyi, szociális létesítmények, új lakótelepek. Soha egyetlen korábbi versenyforma sem bizonyult ilyen közkedveltnek, bosszú életűnek és hatékonynak. Tapasztalataink szerint a dolgozók a szocialista munkabrigádok ban találták meg azt a formát, amely számukra érthető, vonzó, ösztönző, és alkalmas alkotókedvük és sokirányú törekvésük érvényesítésére. Nem véletlen tehát, ba ezt a nemes mozgalmat tekintjük a munkaverseny legjelentősebb formájának, mert minden korábbi formánál hatékonyabban segíti a munkához, a vállalathoz s a társadalomhoz fűződő szocialista viszony fejlődését. A szocialista munkabrigádok a becsületes emberek nemes érzelmeire építve a gondos, szorgalmas, fegyelmezett munkavégzést, az egyé ni képességekben és a kollektív összefogásban rejlő ha talmas érvényesülést szolgálják, mégpedig nem csekély eredménnyel, b megállapítás igaz voltát az sem teheti két ségessé, hogy napjainkban nem egy vállalatban laza a munkafegyelem, és még mindig magas a selejtes gyártmányok aránya. De a letöbb szocialista munkabrigád például az ilyen, mindenkit sújtó jelenség ellen is könyörtelen harcot folytat. A szocialista munkabrigádokban megtalálhatók a vállalatok, az üzemek, a gazdasági egységek legöntudatosabb, legképzettebb fizikai, műszaki, gazdasági szakemberei, azok, akiken elsődlegesen múlik az eredményes vállalati gazdálkodás, a tervfeladatok pontos teljesítése, a korszerű, hatékony munkamódszerek átvétele és terjesztése. Ugyanakkor az sem véletlen, hogy a brigádtagok munkahelyük leghűsége sebb dolgozói, gazdái, & ők alkotják zömmel a vállalatok törzsgárdáját is. Nem újkeletii a megállapítás, hogy a szocialista munka brigádok célját a legáltalánosabban a „szocialista módon dolgozni és élni“ jelszó fejezi ki. amely a közvélemény és minden brigád előtt ismert A cél a jelszó életrevalóságát bizonyítja, s mindkettő összhangban áll szocialista társadalmunk, népgazdaságunk általános és konkrét céljaival, igényeivel is. Nyilvánvaló, hogy népgazdaságunknak és az egész társadalomnak érdeke — mint ezt a CSKP KB 11. ülése is megállapította —, hogy a termelés jövedelmezőbb legyen. Ennek feltétele, hogy a dolgozók minél több és jobb minőségű, gazdaságosan előállított terméket gyártsanak, ismerjék meg a legújabb technikát, s korszerű szakmai, valamint általános és politikai műveltségük legyen. Nem kevésbé lényeges a szocialista tudat fejlesztése sem. A szocialista munkabrigádok nagy érdeme, hogy többségük eleget tesz ezeknek a követelményeknek, kielégítik a népgazdaság, a társadalom ilyen igényeit. Példát mutatnak, élen járnak. SZOMBATI! AMBRUS Együtt a városért A Nemzett Front városi bizottsága által szervezett tavaszi műszakban több parkot létesítettek Vágsellyén (Sala). A ják kiül* tetősének munkáját a városi nemzeti bizottság gazdasági részlegének szakszervezeti bizottsága és a vegyészeti szakközépiskola ifjúsági szervezete közösen vállalta. Több mint 3000 fát és díszbokrot ültettek ki. MILÁN ALAKÔA (A felvételt Milan Lipovský készítette) KÖZÖSEN A KÖZÖS ÜGYÉRT A népi csillagvizsgálók és o szakszervezeti bizottságok Szocialista társadalmunk sikeres és hatékony építése olyan dolgozókat követel, akik fel vannak vértezve kellő természettudományi ismeretekkel. Ezt tudatosítva rendezett kétnapos szemináriumot Dubnicén az Amatőr Csillagászati Központ. A szeminárium A népi csillagvizsgálók feladata a tudományos világnézet terjesztésében című témáról foglalkozott. A szemináriumon a népi csillagvizsgálók küldöttein kívül több tu dományos dolgozó is részt vett. Egész sor aktuális kérdést megvitatva szóba került az a probléma is, hogy paradox tény: az amatőr csillagászati mozgalom — amely jelentős részt vállal a tudományos ismeretek terjesztésében, a dolgozóik világnézetének formálásában, a szocialista embertípus nevelésében — nem mindig kap kellő erkölcsi és anyagi támogatást a társadalmi szervezetektől. Dr. Ludmilla Pajdušáková, az SZTA Csillagászati Intézetének igazgatója fontosnak minősítette ezt a problémáit, s a küldöttekkel egybehangzóim arról beszélt, hogy az ideológiai nevelés hatékonysága érdekében a jövőben ezen a vonalon is tökéletesítsük a munkát. A rozsnyói (Rožňava) járás küldöttei, Gömöri György, a népi csillagvizsgáló igazgatója és munkatársa, Vajda József — akiket Kopernikusz emlékéremmel tüntettek ki, arról szóllak, hogy eredményes munkájukhoz jelentős segítséget kaptak az üzemekben működő szakszervezeti bizottságoktól. A szeminárium résztvevői mindannyian kifejezték azt a kézségüket, hogy a szakszervezeti bizottságokkal együttműködve cselekvő részesei lesznek a természettudományi ismeretek, a tudományos materialista világnézet terjesztésének. KORCSMAROS LÁSZLÓ tf J SZÓ 1978 V. 11
