Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-10 / 127. szám, szerda
Ma jól, holnap jobban í Érdekes hasonlatot tuisü- nál a földművesszövetkezet fejlődésére vonatkoztatva Pátens Rudolf mérnök, a szögyéni (Svodin) Barátság Efsz közgazdásza:- Kelteié ívelő, egyenletesen emelkedő út. Mondhatja, hiszen tények bizonyítják a hasonlat igazát Az érsekújvári (Nové Záinky) járásban a bruttó inezőgazdasagl toime'lés terén övék a másod;* hely. Az ötödik ötéves terv iiíe jén 53 százalékkal növekedem termelésűik, és a múlt gazdasa gr évben az előzőhöz viszonyítva 17,3 százalékkal, És persze nem mellékes ez a meg jegyzése sem: — Arányosan mind a növénytermesztés, mind az állat- tenyésztés terén. Elmondja, hogy hat szocialista munkabrigád működik, három növénytermesztő, kettő állat tenyésztő, egy pedig a műhelyben dolgozik. Az egyik munkabrigád, melynek 22 tagja van és zömében fiatalokból álló, már bronz fokozattal kitüntetett, s a járási pártbizottságtól megkapta „A XV. párt- kongresszus munka brig adja“ megtisztelő címet. A hasonlathoz ragaszkodva magyaráz tovább: — Aki előrehalad, jól nézzen maga elé. Nos, mi így te^ szünk. Tavaly átlagosan 60 mé- teirmázsás hektárhozamot értünk el a kukorica termesztésben. A múlt évben 1100 hektáróin termesztettünk kukoricát, az idén 1340 hektáron. Reméljük, sikerül a beik túr hozamot is növelni, ugyanis együttműködünk az Országos Kukoricatermesztő Kutatóintézettel. Nemesített, új hibridéi kaptunk tőlük kísérleti termesztésre. — További terveik? — Nagyobb területen fogunk gyümölcsöt és szőlőt termesztem. Az idén 220 vagon zöldséget, öt) vagon gyümölcsöt, 150 vagon szőlőt akarunk eladni. Közbeszólok: — És a dolgozók? — A legfőbb, legfontosabb tennivaló a pártszervezet megerősítése, a kommunisták nevelése. Jelenleg a dolgozók 8 százaléka kommunista. Ez kévés. Az idén azonban öl tagjelöltet veszünk fel a fizikai dolgozók közül. így is probléma marad, hogy kevés a nő. Egyébként párttagságunk a középfokú politikai tanfolyam előadásait látogatja. Lektorokról mi magunk gondoskodunk, jó a színvonal. — És a szakmai képzés? — Erről is gondoskodtunk. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskola egy kihelyezett, úgynevezett konzultációs osztályt nyitott nálunk. A fiatalok közül tizenöten tanulnak mezőgazdasági -szak tanintézetben. Valamennyi a mi ösztöndíjasunk. Két munkatársunk pedig a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola ievelezőtagozatát végzi. — Mit tesznek a tagság általános műveltségi színvonalának emelése érdekében? Nem lepi meg a kérdés. Látszik, hogy ezzel a problémával már többször is foglalkozott. — A legkevesebb, hogy évente 60 000 korona értékben újságokat, folyóiratokat rendelünk számukra. Egyébként nézze meg a művelődési házat, melyet a helyi nemzeti bizottsággal együttműködve terveztünk A libereci Textilana nemzeti vadukat szocialista munka- brigádjai munkakezdemé- nyezésüket a XV. pártkongresszus határozatai teljesítésére összpontosítják. Az 1. iizem szövődéjében dolgozó kollektívák olyan racionalizációs intézkedést foganatosítottak. melynek révén a tíz szövőszék helyett 12 -13 szövőszéket tudnak egyidii- ben kezelni. Felvételünkön a Haladás szocialista munka- brigád tagjai láthatók. A brigád a XV. pártkongresszus szocialista mnnkabrigádja megtisztelő elnevezés viselője. (Felv.: ČSTK — J. Sourek) Növelik a készételek gyártásút Az életszínvonal emelkedésének egyik elmaradhatatlan ve. lejárója a közélelmezésnek a helyes és az egészséges táplálkozás követelményeinek megfelelő fejlesztése. Az e téren követendő út megválasztása nem könnyű feladat. Már csak azért sem, mert a társadalom fejlődése minőségi és mennyiségi változásokhoz vezet, melyek új problémák elé állítják az embereket. Ez elsősorban -a műszaki és az anyagi körülmények változásaival függ össze. Ezt bizonyítja az étkezés mi- . nőségi átalakulása. Konkrétan az, hogy a hagyományos háztartásban készített ételeket fokozatosan kiszorítja az üzemi konyhában való étkezés. A hagyományos otthoni táplálkozás idő- és munkaigényes, és bizonyíthatóan négyszer kevésbé produktívabb, mint az üzemi és a vállalati étkezdében történő étkezés. Az ésszerű táplálkozás modern formái segítségével munka- és fáradság takarítható meg. Mindez elősegíti az ésszerű táplálkozás fejlődését az üzemi és vállalati étkeztetés terén ugyanúgy, mint a magánháztartásokban. Az iparilag gyártott konyhaikész ételek fő ismertetöjelei: a nyersanyag maximális gépi feldolgozása, a gy^rs és kevésbé munkaigényes elkészít, hetőség, nagyfokú tartósság és tárolhatóság (féléves jótállási idő), ízletesség, változatosság, jó minőség, magas lápérték stb. Az élelmiszeriparra továbbra is igényes feladatok hárulnak, amelyeket igyekszik sikeresen teljesíteni. Az utóbbi éyekben főképp a mélyhűtött és sterilizált készételek gyártására szakosodott. 1970-ben 2975 tonna készételt gyártott. Ezzel szemben 1977-ben már 8950 h>nnát. (Ez 332,4 százalékos termelésnövekedés). 1980-ig tervezi a termelés növekedését 53 695 tonnára. 1990 ben már 146 340 tonna mélyhűtött és sterilizált étel és félkészáru gyártását programozta be. A fagyasztott készárukból gyártja például a burgundi rostélyost, a vesepecsenyét, a zöldséges bélszínt, a marhaszeletet, a bratislavai rostélyost, a gombásrostélyost, a tejfölös marhaszivet, a sertésszeletet szerb módra, a kelkáposztafa- sírozottat, a marha- és bográcsgulyást és még sok más ételt. A sterilizált ételek közül a következőket gyártja: zólyomi gulyást, újvári gulyást, a HEMA sertésszeletet, töltött rostélyost, debreceni gulyást, lecsót morvakolbásszal, vadast, töltöttpaprikát, zempléni káposztát, terencséni virslit káposztával, paprikáscsirkét, és még sok mást. A gyártás fejlődése folyamán szeretnénk elérni a minőség további javítását és a választék bővítését. Az idő- és pénzmegtakarítás, a jó tárolhatóság és a többi felsorolt pozitívumok mind amellett szólnak, hogy az egészséges és ésszerű táplálkozás egyiik alappillére éppen a készételek gyártása lesz a jövőben. ANTON MICHALE és ép (tettünk fel. Értéke hétmillió korona. Nem túlzás, ha azt állítom, hogy ilyen művelődési ház a járásban csak nálunk van. Hasonlót, csak kisebbet fogunk építeni Barton l's.- És a dolgozókról való gondoskodás? — Mind a két községben, Szög y én ben és Barton (Bruty j üzemi konyhát létesítettünk. Naponta 350-en veszik igénybe, beleszámítva a dolgozók iskolás korú gyermekeit is, hiszen mint sok más községben, az iskolai étterem, a napközi otthon hiánya nálunk is. gondot okoz. A szociális program keretében lakásokat is építünk. Egy-két éven belül tizenkét lakásegységet adunk át. Egyébként l öl d m ű vesszöve tkezet ün k tagjai közül mintegy 250 rendszerint külföldön nyaral. Jó lehetőséget ad ehhez a nádudvari Vörös Csillag Tsz-szel kötött baráti szerződés. Hasonlatához ragaszkodva megkérdezem: — A felfelé ívelő, egyenletesein emelkedő úton nincsenek akadályok? — Dehogynem! Mindjárt felsorolok néhányat. Kevés a tehenünk. Más mezőgazdasági üzemekhez viszonyítva a számuk átlagon aluli. A takar- mánybázis fejlesztése szinte napi gondunk. Hasonló probléma a gépek karbantartása, az anyagbeszerzés. Nem megfelelőek a javításhoz szükséges épületek, az ivóvízellátás. Ezek mind-mind komoly problémák. Mondhatjuk akadályoknak is, melyeket ei| kell távolítani, ha azt akarjuk, hogy továbbra is felfelé ívelő, egyenletesen emelkedő legyen az utunk. Kitartóan küzd — persze nem egyedül, hanem az efsz vezetőségével, kommunistáival, végső soron a közös gazdaság minden dolgozójával összefogva — a jelszó igazáért: Ma jól, holnap jobban! KOBOLKA GYÖRGY Kommentáljuk Címre szólóan Szlovákia közszükségleti és vegyipari vállalatai párt-, uzak- és ifjúsági szervezeteinek vezetői a közelmúltban értékelték a CSKP XV. kongresszusától eltelt időszakban elért eredményeiket. Megállapították, hogy az ágazat egészében véve megbirkózik kitűzött feladataival, de nem hallgatták el gondjaikat sem. A hibákról nyíltan beszéltek, az egészséges bírálat és önbírálat szellemében folyt a tanácskozás. Az eredményekről és a togyatékosságokrol nem általánosságban beszéltek, hanem címre szólóan. Az iparügyi miniszter nyíltan bírálta a lemaradó termelési-gazdasági egységek vezérigazgatóit, de az egyes vállalatok vezetői is rámutattak a felsőbb szintű irányítás fogyatékosságaira. Az ágazat vezetői, irányítói minden szinten tudják, hogy — amint azt a CSKF KB 11. pkúnunián is hangsúlyozták — a bírálat csak abban az esetben lehet hatékony, ha az fél- reérthete'lenül a legilletékesebbnek szol. Örvendetes, hogy az ilyen jellegű bírálat nemcsak az említett értekezleten kapott helyet, hanem az utóbbi időben a legtöbb párt- és gazdasági szerv tanácskozására ez a hangvétel a jellemző. Szükség van erre, mert a frázisok hangoztatása nem segít hozzá a problémák gyors megoldásához. Minden esetben meg kell keresni a lemaradás okát. S ami még ennél is fontosabb, nemcsak az okot kell megtalálni, hanem a fogyatékosság okozóját is. Minden feladat elvégzéséért felelős valaki. Fontos, hogy a problémák feltárásakor objektíven elemezzük a tényeket. Mert ha csak felületesen vizsgáljuk meg a lemaradás és egyéb hiba körülményeit, nem biztos, hogy a valódi felelőst vonjuk kérdőre. A felületesség pedig ilyen esetben csak árthat, hiszen az ok nélkül elmarasztalt dolgozó bizalmatlanná válhat feletteseivel szemben, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja további munkavégzését is. Az irányítás és a vezetés egyik fontos eszköze a bírálat fegyvere, de csak akkor lebet igazán hatékony, ha hozzáértően kezelik, s a megfelelő pontra irányítják. A minőség javítása és a hatékonyság növelése az irányító dolgozók munkájára ugyancsak hatványozottan vonatkozik. Állandóan képezniük kell magukat, hogy a fejlődés követelményeinek megfelelően irányíthassák a rájuk bízott termelési és egyéb részleget. A különböző intézkedések kidolgozásakor — amelyeket a hatékony és minőségi termelés érdekében hoznak — a vezető dolgozónak nem szabad figyelmen kívül hagynia az ésszerű észrevételeket, hanem megfelelően kell mérlegelnie azokat. Mindenkinek a felelőssége teljes tudatában kell cselekednie és döntenie, mert csak így aknázhatjuk ki hatékonyan a tudomány és technika fejlődése által nyújtott lehetőségeket, így járulhatunk hozzá a népgazdaság további fejlődéséhez. A ,,feladónak“ pontosan kell címeznie a feladat meghatározásakor és — ha szükség van rá — a bíráló szó kimondásakor egyaránt. PÁKOZDI GERTRÜD Helytálltak a hídépítők Szlovákia vasúti munkahelyei közül a bratislavai hídkörzet azok közé tartozik, amelynek dolgozói nagyon jó eredményeket érnek el. Nem véletlenül kapták meg a „Kiváló munkáért“ állami kitüntetést. A közelmúltban a kollektíva tagjai is mét bebizonyították tettrekész- ségüket, rugalmasságukat. A tavasz ugyan már megérkezett, de érdemes röviden feleleveníteni azokat a téli napokat, amikor — nemegyszer fagyban — végezték a brulisla- vai vasúti híd felújítását. Az emberek és .gépek összjátéko A vasúti híd — közismert nevén a Vörös-híd 215 mé tér hosszú és 17 méter magasságban íveli keresztül a völgyet, amelyben a Vydrica patak csordogál. A hidat 1848-ban építették, és ;i német hadsereg Bratislava felszabadítása nap- ján — 1945. április 4-én — megsemmisítette. Közvetlenül a Ján 2atko mérnök ellenőrzi az elvégzc: munkát (A szerző felvétele) felszabadulás után a Vörös Hadsereg katonái a lakosság segítségével ideiglenes hidat építettek, s a Vörös-híd mai alakját 1948-ban kapta. A híd évtizedeken keresztül szolgált, s a vasúti közlekedés rohamos fejlődése, a rajta áthaladó sok százezer vasúti kocsi alaposan megrongálta. A híd „kozmetikai“ kezelésre szorult. E “vasúti körzet dolgozói kitűzték a határidőt és megbirkózva az időjárás viszontágsá gaival, az ütemterv szerint munkához láttak. Ebben a küzdelemben az emberek és gépek tökéletes összjátékára voll szükség. Elsőként a nehéz kompresz- szorokat szállították a helyükre, majd a hegesztők veitek kezelésbe a régi síneket. A hídra hamarosan megérkezett a munkaszerelvény is. Nagy segítséget jelentett számukra a VK 25-18-as jelzésű, szovjet gyártmányú talpfalerakó berendezés. Öröm volt nézni a hídépítők munkáját. Felesleges mozdulatok nélkül dolgoztak, és kiváló minőségű munkát végeztek. A meghibásodott hídalkal- részeket eltávolították és a munkacsoport t>ezetője. Martin Hestera örülhetett, hiszen Gejza Rid/.i, Emil Borán és Matej Beda mesterek irányításával az egyes kollektívák a mínusz 15 fokos hidegben a rájuk hárult feladatokat 130 százalékra teljesítették! — Embereink valóban dicséretre méltó munkát végeztek — mondja Martin Hestera. — Kiemelem a Gergely mester vezette szocialista munkabrigádot, amelynek tagjai az éjjeli műszak alatt végezték el a munkát. A megrongálódott szerkezetek kiselejtezése sem volt egyszerű, hiszen nagyon sok hídelemet kellett leszerelni, eltávolítani. Gondoskodtok róluk A Vörös-hídon dolgozók munkáját nagy figyelemmel kísérte végig Ján Zatko mérnök, a hídkörzet állomásfőnöke is. Megjegyezte, hogy az Ilyen munka sikere mindenekelőtt a tökéletes munkaszervezésben rejlik. Ebben nagy szerepe volt Ladislav Dimun mérnöknek, az állomásfőnök műszaki helyettesének. Nagyon körültekintően készítette el a munkák ütemtervét. A vasúti körzet vezetősége példásan gondoskodott az emberekről Is. Volt mindig elegendő meleg tea a munkahelyen, s arra is nagy gondot fordítottak, hogy az iit dolgozók kiadósan táplálkozhassanak. Az ellátásra nem is volt panaszuk. — Most, a felújítás sikeres befejezése után már könnyebben beszélhetünk a nehézségekről is, de a javítás közben a gyors kiküszöbölésükre törekedtünk — mondja az állomásfőnök. — Szocialista vállalásunkban 120 százalékos tervteljesítésre tettünk felajánlást. Az itt dolgozók azonban ezt a felajánlást magasan túlszárnyalták. Igen. A hídépítők „kemény fiúk“. Nem szívesen beszélnek saját magukról, inkább dolgoznak. Munkájukkal ismét bébi zonyították, hogy a vasutasok a bratislavai vasúti hídkörzet dolgozóira joggal lehetnek büszkéV FRANTIŠEK R1SZDORFER 19711. V. 10.
