Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-10 / 127. szám, szerda
Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ★ ★★★★★★★ EREDMÉNYEK ******** TAPASZTALATOK ******** VÉLEMÉNYEK *********** Kövessük a jó példát Épül a Milex tejipari vaWalal seredi részlege. (Felvétel: S. Peti áš CSTK) Embere válogatja... A családos anyák nehezebb feltételek mellett teljesítik kötelezettségeiket, mint a férfiak, vugy a független, hajadon nők. A háztartási munka és a gyermekek nevelése jórészt még az anyákra hárul — nem változott lényegesen a családon belüli munkamegosztás. Tehát, amíg az egyik oldalon megnőtt aktivitásuk a gazdasági és társadalmi életben, addig a másik oldalon nem mérséklődött kellően a család ellátásának rájuk háuuló terhe. Sajátos helyzetükből adódóan a szolgáltatások — ha egyáltalán van ilyen falvainkon — még meglevő hiányosságait is jobban érzékelik. Ezek sok esetben akadályozó tényezőként hatnak a szövetkezetben és a családban végzett munkájukra. — De embere válogatja — tartja a közmondás. Az elmondottaknak éppen az ellenkezőjét bizonyítja Farkas Krisztina fejőnőnk munkássága a nitrai járásban gazdálkodó néveri (Neverice) szövetkezeiben. Munkában való elfoglaltságán kívül az alapszervezeti párt- bizottságban csakúgy, mint számos közéleti tisztségben fáradhatatlanul teljesíti megbízatását. — Ám nehogy azt gondolják — mondotta az egyik falugyűlésen rögtönzött felszólalásában —, hogy nincsenek problémáim. Hiszen három gyermek ellátásáról gondoskodom ... És hasonló gondokkal küzdenek a velem együtt dolgozó családanyák is, akik — miután a faluban Ilyen nincs — egyáltalán nem vehetik igénybe a nők munkáját könnyítő szolgaitatásokat. Természetesen azért nem kell meghúzni a vészharangot, hiszen a nők önmaguk sokat tehetnek, hogy olyan légkör alakuljon kJ a munkahelyen, a családban, amelynek következményeként megváltozik a munkamegosztás a családban. Az otthoni munkák ellátása megfelelő segítséggel közös feladattá válhat, vagyis a csalad minden tagja — férfiak es gyermekek — állandó feladatkört látnak el. Ez a feltétele annak, hogy a nők a férfiakkal a valóságban is egyenrangú munkatársakká, élettársakká váljanak. Azt hiszem, Farkas elvtársnő szavai találkoznak a közvélemény igenlésével, ami a jövő nemzedéket felnevelő anyák iránti társadalmi elismerés és megbecsülés kifejezése is. FAZEKAS MÁTYÁS, a néveri (Neverice) EFSZ csoportvezetője Á múló évek sodrában 1978 V. 10 Minden Önérzetes, dolgozó ernber természetes tulajdonsága, hogy munkájával kívánja bizonyítani képességeit, a közéből „mester dara bot“ i&yek. szik kiadni, legyen az anyagi vagy szellemi termék. Ezekkel a nemes vonásokkal mutatkozott be Ján Koinpis, a gépipari szakközépiskolát kijárt és a tényleges katonai szolgálatát letöltő agilis fiatalember a Liptovský Hrádok-1 Tesla gyáregységben tizenhét évvel ezelőtt. A huszonéves fiú a gyár „meósaként“ kezdte pályafutását. Ezután több évet töltött a diszpécseri szolgálatban is, ahol ugyancsak közmegelégedésre te'ljesitette megbízatását. De közben láttuk, hogy érdekli a szakma, az új ismeretek megszerzésének lehetősége, a kulturális és művészeti élet eseményei, és lépést kíván tartani az országban és a világban zajló eseményekkel is. Munkaköri elfoglaltságán túl szívesen vett részt a gyári sportegyesüket munkájában, s az üzem futballcsapatában is egyik erőssége, ha szabad így mondanom, büszkesége lett. — Hol veszi ez a nyurga fiú az erőt és időt, amelyet ezek- a „kedvtelések“ igényelnek? — suttogták körülötte munkatársai. ...?? — Hogy hol? — jelentette ki derűsen. — Az életfelfogásban, mert mire nem képet; az ember annak érdekében, amit szeret? És ő nem csak szerette munkáját, hanem egyúttal szerelmese volt vállalt feladatának. Ezt igazolta akkor is, amikor a gyár vezetősége megbízásából elvállalta a mesteri s. jelenleg az üzemvezetőt felplős funkciót. Legfőbb jellemzője: a munkásbecsület, a szakmai önérzet, amely nem tűri a hanyag, felelőtlen munkavégzést. Ezzel a bátor tulajdonságával tekintélyt, őszinte megbecsülést, még több barátot szerzett magának. Gyáregységünk újítóit több ésszerű javaslatával segítette, eddig 25 újítást terjesztett fel saját kezdeményezéséből, amivel hatszázezer korona megtakarítása származott az üzemnek. Antiikor legutóbb az elért eredményekről váltottam vele néhány szót, a dicséretet Igyekezett elhárítani magáról. — Ez mind a kollektív munka eredménye. Mert egymagában a legtehetségesebb ember sem érhet el komolyabb sikereket — válaszolta szerényen. Persze az élet folytatódik tovább, s Ján kompit, « kommunista üzemvezető, hogy holnap többet adjon, mint amit ma nyújtott, a bratislavai Közgazdasági Főiskola levelező tagozatán folytatja tanulmányait. Ezzel kapcsolatosan is érdemes felidézni vallomását: — A képzettség növelése, különösen a vezetők, kommunisták számára elengedhetetlen követelmény. Az irányító, szervező emiber, aki magára vállalta a kollektíva összefogását, ennek csak úgy tehet eleget, ha maga is széles körű ismereteket szerez a gazdálkodásról, a szocialista építűmunká- val kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekről, nem utolsósorban a politikai, a társadalmi élet törvényszerűségeiről. Gyáregységünk dolgozó kollektívája ezért is büszke a kommunista, segítő szándékú üzemvezetőre. VLADIMÍR RACKO, a Liptovský Hrádok-1 Tesla gazdasági Igazgatóhelyettese A termelés legfontosabb tényezője a dolgozó ember, aki képességeivel, felkészültségé vei, szorgalmával a jövőben még Inkább meghatározza az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, a termelés minőségét. Megelégedéssel nyugtázhat juk, hogy a legutóbbi három évtized alatt az egy dolgozóra jutó termelési érték a mezőgazdasági üzemekben több mint az ötszörösére emelkedett. Mindemellett rá kell mutatni arra, hogy a nagy értékű gépek, berendezések raű- Ködtetésénél esetenként a szakmunkások hiánya, helyenként a hanyagság, a fegyelmezetlenség hátráltatja a fejlő, dést. Hozzáértés és fegyelem A hatodik ötéves tervidőszak feladatainak eredményesebb teljesítése, a korszerű technika, a kémiai anyagok, a nagy hozamú növényfajták gyors térhódítása növekvő szakmai hozzáértést és fegyelmet igényel. Ezért elengedhetetlennek tartom a szervezett gondoskodást a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének állandó növeléséről. Mielőbb meg kell szüntetni azt az ellentmondást, hogy az emberi hozzáértés lépéshátrányban van a felhasznált eszközök színvonalához képest. A mezőgazdasági termelés nagyméretű és iramú biologi- zálása, kemizálása, automatizálása, iparosítása és gépesítése mindinkább kiszorítja az ember egyszerű munkaerejét, amely fizikai és érzékenységi fejlettség tekintetében nem eléggé fejlett, korlátozott az emlékezőképessége, vagyis nem aktív termelőerő. Az ember kilép a hagyományos mezőgazda- sági technológiai folyamat kereteiből, és már nem közvetlen alkotórésze többé. Az emberi tevékenység mind jobban áttolódik az úgynevezett termelést megelőző szakaszba: a kutatásba, a fejlesztésbe, az agro szolgálatba, vagyis a tervezésben, a szervezésben, a szabá" lyozásban és az ellenőrzésben valósul meg. A fejlődő komplex gépesítés és önműködő gépek alkalmazása a mezőgazdaságban egv újfajta kooperációt kíván meg, ahol az emberek együttműködését már a technika közvetíti. Mindenekelőtt az állattenyésztésben találkozunk azzal a jelenséggel, amikor a munkafolyamatot pontosan mégha- tározott teljesítmény elvégzése, az egységes gépsorba kapcsolt berendezések teljesítménye, azok kölcsönhatása és kezelési normáik jellemzik. A gépkezelők nemcsak személyesen működnek együtt, de közvetve a technikai vívmányokon keresztül Is, azáltal, hogy reá gátnak az üzemzavarra, a gyorsasági változásokra, a gép helyzetére, a mennyiségre, a nyomásra, a páratartalomra, a' hőmérsékletre, kezelik a gépet, ellenőrzik és beállítják a meghatározott munkamenet sze rint. A szokniuk közeledése A mezőgazdasági technoió giai eljárások bonyolult gépesítése, techmzálása egyáltalán nem vonja maga után a szakmák számának növekedését, csupán keresztmetszetünknek a kitágulását. Mindinkább nö- veszik azoknak a mezőgazda sági szakmáknak a száma, amelyeknek műszaki, vagy műszaki-tudományos alapja ugyanaz. így tehát nemcsak az egyes mezőgazdasági szakmák kerülnek közelebb egymáshoz, hanem a mezőgazdasági és az ipari szakmák is hasonlóak lesznek. Ipari folyamat jelleget ölt például a tehenek fejese, amely még nem is olyan régen az egyik legnehezebb testi murrkának számított az állattenyésztésben. A szemes takarmányok gépesített adagolását az állatok jövedelmezősége, hasznossága szerint felvált- ja a programolt adagoló az egyes állatok elektronikus azonosítása szerint, és ebbe a gépesített rendszerbe kapcsolódik még az automatikus fejőszerkezet is. így egyetlen dől. gozó minden megerőltetés nélkül el tudja látni a fejést viszonylag sok tehénnel egyszerre. Persze Ismernie kell az állatokat és értenie kell a gépi berendezéshez is. Tudnia kell irányítani az egész munkafolyamatot. Ennélfogva a mező gazdasági munkák az automatikus' gépek korszakában nem abból állnak, hogy csak gom- bokát kell megnyomni, hanem nagyon igényes szakmai felkészültséget és határozóképessé- get Igényelnek. Oj alapokra a szakemberképzést Az eddip elmondottakat öszszegezve: a mezőgazdasági termelés fejlesztése magasabb igényeket támaszt a ’ecbnoló- gial eljárásokkal, termeléssel szemben, megköveleli ,u embertől az Önálló, alkotó gondolkodásmódot, a határozott cselekvésre való képességet. Ebből következik hogy új alapokra kell helyeznünk n szakemberképzést is. A mezőgazdaság szaKember- gárdája összességében megfelelő Gondot okoz azonban, hogy a dolgozóik jelentős ré sze csak általános iskola: végzettséget szerzett. Ezer Joigo- zóra jelenleg 20 főiskoia. 06 középiskolai és 220 szakmunkás képzettségű dolgozó ut. A CSKP XV kongresszusa Határozatainak szellemében a szakeinbereképzésben tökéletesíteni kell a szakmunkások felkészítését. Az 1976—1990 ig terjedő időszakban a távlati tervek szerint a mezőgazdasági szakágazatban 14 000-rel kell növelni a iőiskolai, 34 000- rel a középiskolai és legalább 138 000-reI a szakmunkások arányát Tekintettel a tudomány és a technika távlati fejlesztésért, meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy állandóan növekedjék a dolgozók szak. teljesítményű vontatónál üzem- képzettsége. Sokoldalúan támogatni kell a dolgozók középiskoláinak fejlesztését a földművesifjúság számára. Azt hiszem, ezen a téren a Szovjetunió bevált Iskolaügyi tapasztalatainak érvényesítése fel- tételeinkre történő alkalmazása nálunk is sokat segítene. Szerintem ez éppen úgy szükségszerű. akárcsak az, hogy az Idősebb és a fiatalabb nemzedék összefogjon, hogy együtt jusson érvényre a mezőgazda ságban a korszerűbb elméleti tudás és a nagyobb gyakorlati tapasztalat. VALÉR HKMO docens, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető tanára Mint a faira hényt borsó? Hazánk nem bővelkedik vízkészletekben. A Duna határ- menti szakaszát kivévi-t nincsenek jeiemősebb vízforrásaink, a hazánk területén eredő folyók vízhozama jiedig nagyon csekély és ingadozó, érzéke nyék a szennyeződésre. Vizeink az európai folyamokba öm- lenek. A kedvezőtlen természeti, főleg hidrogeológiai feltételek miatt a mélységi vizek is korlátozottak és ugyancsak egyenlőtlenül oszlanak meg. Csehszlovákia vizforrásainak természetes kapacitását elsősorban az ország területére hulló csapadék határozza meg. A csapadék viszonyok a tengeri Alkotó légkörben A tolmácsl (Tlmače) kazángyár ma már komplett gőzkazánokat szállít a világ több mint tizenhét országába. Vállalatunk fejlett technológiája és a dolgozók szakmai felkészültsége lehetővé teszi, hogy a legigényesebb hazai és külföldi követelményeknek is eleget tehessünk. Hogy csak egy példát említsek, Moszkvában 250 ezer lakást fűtenek a nálunk gyártott kazánok segítségével. Eredményeinket fémjelzi többek között, hogy a jugoszláviai obrenováci hőerőműbe szállított két kazánért ezüstérmet kaptak szerelőink a kormánytól. Gyártmányainkat ezenkívül háromszor tüntették ki a brnői gépipari vásáron, és nemrég két dolgozónk részesült Magyarországon magas állami kitüntetésben. Ez a rövid szemléltetés is igazolja, hogy sem u gyártásle|lesz- téssel, sem a minőséggel és a hatékonysággal nem állunk hadilábon, népgazdasági tervünket pedig mindig a várakozáson felül igyekszünk teljesíteni. Az elmúlt évi eredményekhez viszonyítva ezidén 73 millió korona értékkel növeljük a termelést, 101 millió koronával viszont megtoldjuk a Szovjetunióba irányuló kivitelt. Nem a véletlen műve, hogy vállalatunkon belül jó a munkahelyi légkor, s ehhez mindenki hozzájárul, úgy, ahogyan azt a CSKP KB 11 plenáris ülésének dokumentumai megkövetelik tőlünk Ehhez nagymértékben hozzásegít az a lény, hogy a párt vezető szerepe minden területen következetesen érvényesül, a kommunisták példát mulatnak a munkában. Gyárunk, mely a Győzelmes Februárnak köszönheti létét, jelentős mértékben hozzájárul a szocialista országok energetikai bázisának fejlesztéséhez, szocialista iparunk hírnevének öregbítéséhez. Jozef Valenteje, a tolmácsi (Tlmače) kazángyár géplakatosa és .i szárazföldi éghajlat közötti fekvéstől, az orográfiai tagoltságtól, főleg pedig a tengerszint feletti magasságtól függnek. A legkevesebb csapadék az országban Zatec vidékén és Dél Morvaországban hull, ahol 400—500 mm a sokévi átlag. Szlovákiában az évi átlagos csapadék mennyisége Csallóköz keleti részében a legkisebb, még az 500 mm-es szintet sem közelíti meg, holott a víz környezetünk nélnü- löziietetlen tartozéka, s a népgazdaság fontos nyersanyaga. A legtöbb vizet az emberi táplálkozáshoz szükséges növények termesztése igényli. A mezőgazdasági termelés növelése tehát törvényszerűen együtt jár a vízfogyasztás növekedésével. Az ipari termelés növekedése úgyszintén fokozza a vízellátással szemben támasztott Igényeket, noha a technológiai folyamatok ésszerűsítésével, a víz újrafelhasználásával és további intézkedésekkel csökken az egységnyi termelésre eső vízfogyasztás. A növekvő vízszükséglet számos országban, így nálunk Is költséges műszaki beavatkozásokat követel meg a városi és az ipari központok ellátásának biztosítása céljából. Mégis gyakran annak vagyunk tanúi, hogy nemcsak az ipari és mezőgazdasági üzemek, hanem a a lakótelepek és a természetet „kedvelő“ emberek is szeny- nyezik vizeinket. A folyóvizek és a tavak tisztaságának fokozásához ugyan hozzájárult a vízvédelmi kihágások bírságolását szigorító hirdetmény ám a valóságban sokkal tetemesebbek a károk, mint amennyit a büntetésekből az Állami Vízgazdálkodási Alap számlájára jóváírnak JAROSLAV VAVRUÜ, az SZLKP KB lektora