Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-10 / 127. szám, szerda

Teljesítjük a CSKP XV. kongresszusa határozatait ★ ★★★★★★★ EREDMÉNYEK ******** TAPASZTALATOK ******** VÉLEMÉNYEK *********** Kövessük a jó példát Épül a Milex tejipari vaWalal seredi részlege. (Felvétel: S. Peti áš CSTK) Embere válogatja... A családos anyák nehezebb feltételek mellett teljesítik kö­telezettségeiket, mint a férfiak, vugy a független, hajadon nők. A háztartási munka és a gyer­mekek nevelése jórészt még az anyákra hárul — nem változott lényegesen a családon belüli munkamegosztás. Tehát, amíg az egyik oldalon megnőtt akti­vitásuk a gazdasági és társa­dalmi életben, addig a másik oldalon nem mérséklődött kel­lően a család ellátásának rá­juk háuuló terhe. Sajátos hely­zetükből adódóan a szolgálta­tások — ha egyáltalán van ilyen falvainkon — még meg­levő hiányosságait is jobban érzékelik. Ezek sok esetben akadályozó tényezőként hatnak a szövetkezetben és a család­ban végzett munkájukra. — De embere válogatja — tartja a közmondás. Az elmon­dottaknak éppen az ellenkező­jét bizonyítja Farkas Krisztina fejőnőnk munkássága a nitrai járásban gazdálkodó néveri (Neverice) szövetkezeiben. Munkában való elfoglaltságán kívül az alapszervezeti párt- bizottságban csakúgy, mint szá­mos közéleti tisztségben fá­radhatatlanul teljesíti megbíza­tását. — Ám nehogy azt gondolják — mondotta az egyik falugyű­lésen rögtönzött felszólalásá­ban —, hogy nincsenek problé­máim. Hiszen három gyermek ellátásáról gondoskodom ... És hasonló gondokkal küzdenek a velem együtt dolgozó család­anyák is, akik — miután a fa­luban Ilyen nincs — egyálta­lán nem vehetik igénybe a nők munkáját könnyítő szolgaitatá­sokat. Természetesen azért nem kell meghúzni a vészharangot, hiszen a nők önmaguk sokat tehetnek, hogy olyan légkör alakuljon kJ a munkahelyen, a családban, amelynek követ­kezményeként megváltozik a munkamegosztás a családban. Az otthoni munkák ellátása megfelelő segítséggel közös fel­adattá válhat, vagyis a csalad minden tagja — férfiak es gyermekek — állandó feladat­kört látnak el. Ez a feltétele annak, hogy a nők a férfiak­kal a valóságban is egyenran­gú munkatársakká, élettársak­ká váljanak. Azt hiszem, Farkas elvtársnő szavai találkoznak a közvéle­mény igenlésével, ami a jövő nemzedéket felnevelő anyák iránti társadalmi elismerés és megbecsülés kifejezése is. FAZEKAS MÁTYÁS, a néveri (Neverice) EFSZ csoportvezetője Á múló évek sodrában 1978 V. 10 Minden Önérzetes, dolgozó ernber természetes tulajdonsá­ga, hogy munkájával kívánja bizonyítani képességeit, a kö­zéből „mester dara bot“ i&yek. szik kiadni, legyen az anyagi vagy szellemi termék. Ezekkel a nemes vonásokkal mutatkozott be Ján Koinpis, a gépipari szakközépiskolát ki­járt és a tényleges katonai szolgálatát letöltő agilis fiatal­ember a Liptovský Hrádok-1 Tesla gyáregységben tizenhét évvel ezelőtt. A huszonéves fiú a gyár „meósaként“ kezdte pályafutá­sát. Ezután több évet töltött a diszpécseri szolgálatban is, ahol ugyancsak közmegelége­désre te'ljesitette megbízatását. De közben láttuk, hogy érdek­li a szakma, az új ismeretek megszerzésének lehetősége, a kulturális és művészeti élet eseményei, és lépést kíván tar­tani az országban és a világ­ban zajló eseményekkel is. Munkaköri elfoglaltságán túl szívesen vett részt a gyári sportegyesüket munkájában, s az üzem futballcsapatában is egyik erőssége, ha szabad így mondanom, büszkesége lett. — Hol veszi ez a nyurga fiú az erőt és időt, amelyet ezek- a „kedvtelések“ igényelnek? — suttogták körülötte munkatár­sai. ...?? — Hogy hol? — jelentette ki derűsen. — Az életfelfogás­ban, mert mire nem képet; az ember annak érdekében, amit szeret? És ő nem csak szerette mun­káját, hanem egyúttal szerel­mese volt vállalt feladatának. Ezt igazolta akkor is, amikor a gyár vezetősége megbízásá­ból elvállalta a mesteri s. je­lenleg az üzemvezetőt felplős funkciót. Legfőbb jellemzője: a mun­kásbecsület, a szakmai önér­zet, amely nem tűri a hanyag, felelőtlen munkavégzést. Ezzel a bátor tulajdonságával tekin­télyt, őszinte megbecsülést, még több barátot szerzett ma­gának. Gyáregységünk újítóit több ésszerű javaslatával segí­tette, eddig 25 újítást terjesz­tett fel saját kezdeményezésé­ből, amivel hatszázezer koro­na megtakarítása származott az üzemnek. Antiikor legutóbb az elért eredményekről váltottam vele néhány szót, a dicséretet Igye­kezett elhárítani magáról. — Ez mind a kollektív munka eredménye. Mert egy­magában a legtehetségesebb ember sem érhet el komolyabb sikereket — válaszolta szeré­nyen. Persze az élet folytatódik to­vább, s Ján kompit, « kommu­nista üzemvezető, hogy holnap többet adjon, mint amit ma nyújtott, a bratislavai Közgaz­dasági Főiskola levelező tago­zatán folytatja tanulmányait. Ezzel kapcsolatosan is érde­mes felidézni vallomását: — A képzettség növelése, kü­lönösen a vezetők, kommunis­ták számára elengedhetetlen követelmény. Az irányító, szer­vező emiber, aki magára vál­lalta a kollektíva összefogását, ennek csak úgy tehet eleget, ha maga is széles körű isme­reteket szerez a gazdálkodás­ról, a szocialista építűmunká- val kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekről, nem utolsósorban a politikai, a tár­sadalmi élet törvényszerűségei­ről. Gyáregységünk dolgozó kol­lektívája ezért is büszke a kommunista, segítő szándékú üzemvezetőre. VLADIMÍR RACKO, a Liptovský Hrádok-1 Tesla gazdasági Igazgatóhelyettese A termelés legfontosabb té­nyezője a dolgozó ember, aki képességeivel, felkészültségé vei, szorgalmával a jövőben még Inkább meghatározza az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, a termelés mi­nőségét. Megelégedéssel nyugtázhat juk, hogy a legutóbbi három évtized alatt az egy dolgozó­ra jutó termelési érték a me­zőgazdasági üzemekben több mint az ötszörösére emelke­dett. Mindemellett rá kell mu­tatni arra, hogy a nagy érté­kű gépek, berendezések raű- Ködtetésénél esetenként a szakmunkások hiánya, helyen­ként a hanyagság, a fegyelme­zetlenség hátráltatja a fejlő, dést. Hozzáértés és fegyelem A hatodik ötéves tervidőszak feladatainak eredményesebb teljesítése, a korszerű techni­ka, a kémiai anyagok, a nagy hozamú növényfajták gyors térhódítása növekvő szakmai hozzáértést és fegyelmet igé­nyel. Ezért elengedhetetlennek tartom a szervezett gondosko­dást a mezőgazdasági dolgozók szakképzettségének állandó nö­veléséről. Mielőbb meg kell szüntetni azt az ellentmondást, hogy az emberi hozzáértés lé­péshátrányban van a felhasz­nált eszközök színvonalához képest. A mezőgazdasági termelés nagyméretű és iramú biologi- zálása, kemizálása, automatizá­lása, iparosítása és gépesítése mindinkább kiszorítja az em­ber egyszerű munkaerejét, amely fizikai és érzékenységi fejlettség tekintetében nem eléggé fejlett, korlátozott az emlékezőképessége, vagyis nem aktív termelőerő. Az ember ki­lép a hagyományos mezőgazda- sági technológiai folyamat ke­reteiből, és már nem közvetlen alkotórésze többé. Az emberi tevékenység mind jobban átto­lódik az úgynevezett termelést megelőző szakaszba: a kuta­tásba, a fejlesztésbe, az agro szolgálatba, vagyis a tervezés­ben, a szervezésben, a szabá" lyozásban és az ellenőrzésben valósul meg. A fejlődő komplex gépesítés és önműködő gépek alkalma­zása a mezőgazdaságban egv újfajta kooperációt kíván meg, ahol az emberek együttműkö­dését már a technika közvetí­ti. Mindenekelőtt az állatte­nyésztésben találkozunk azzal a jelenséggel, amikor a mun­kafolyamatot pontosan mégha- tározott teljesítmény elvégzé­se, az egységes gépsorba kap­csolt berendezések teljesítmé­nye, azok kölcsönhatása és ke­zelési normáik jellemzik. A gépkezelők nemcsak személye­sen működnek együtt, de köz­vetve a technikai vívmányokon keresztül Is, azáltal, hogy reá gátnak az üzemzavarra, a gyorsasági változásokra, a gép helyzetére, a mennyiségre, a nyomásra, a páratartalomra, a' hőmérsékletre, kezelik a gépet, ellenőrzik és beállítják a meg­határozott munkamenet sze rint. A szokniuk közeledése A mezőgazdasági technoió giai eljárások bonyolult gépesí­tése, techmzálása egyáltalán nem vonja maga után a szak­mák számának növekedését, csupán keresztmetszetünknek a kitágulását. Mindinkább nö- veszik azoknak a mezőgazda sági szakmáknak a száma, amelyeknek műszaki, vagy mű­szaki-tudományos alapja ugyan­az. így tehát nemcsak az egyes mezőgazdasági szakmák kerül­nek közelebb egymáshoz, ha­nem a mezőgazdasági és az ipari szakmák is hasonlóak lesznek. Ipari folyamat jelleget ölt például a tehenek fejese, amely még nem is olyan ré­gen az egyik legnehezebb tes­ti murrkának számított az ál­lattenyésztésben. A szemes ta­karmányok gépesített adagolá­sát az állatok jövedelmezősé­ge, hasznossága szerint felvált- ja a programolt adagoló az egyes állatok elektronikus azo­nosítása szerint, és ebbe a gépesített rendszerbe kapcsoló­dik még az automatikus fejő­szerkezet is. így egyetlen dől. gozó minden megerőltetés nél­kül el tudja látni a fejést vi­szonylag sok tehénnel egyszer­re. Persze Ismernie kell az ál­latokat és értenie kell a gépi berendezéshez is. Tudnia kell irányítani az egész munkafo­lyamatot. Ennélfogva a mező gazdasági munkák az automa­tikus' gépek korszakában nem abból állnak, hogy csak gom- bokát kell megnyomni, hanem nagyon igényes szakmai felké­szültséget és határozóképessé- get Igényelnek. Oj alapokra a szakemberképzést Az eddip elmondottakat ösz­szegezve: a mezőgazdasági ter­melés fejlesztése magasabb igényeket támaszt a ’ecbnoló- gial eljárásokkal, termeléssel szemben, megköveleli ,u em­bertől az Önálló, alkotó gon­dolkodásmódot, a határozott cselekvésre való képességet. Ebből következik hogy új ala­pokra kell helyeznünk n szak­emberképzést is. A mezőgazdaság szaKember- gárdája összességében megfe­lelő Gondot okoz azonban, hogy a dolgozóik jelentős ré sze csak általános iskola: vég­zettséget szerzett. Ezer Joigo- zóra jelenleg 20 főiskoia. 06 középiskolai és 220 szakmun­kás képzettségű dolgozó ut. A CSKP XV kongresszusa Ha­tározatainak szellemében a szakeinbereképzésben tökélete­síteni kell a szakmunkások fel­készítését. Az 1976—1990 ig terjedő időszakban a távlati tervek szerint a mezőgazdasá­gi szakágazatban 14 000-rel kell növelni a iőiskolai, 34 000- rel a középiskolai és legalább 138 000-reI a szakmunkások arányát Tekintettel a tudomány és a technika távlati fejlesztésért, meg kell teremteni a feltéte­leket ahhoz, hogy állandóan növekedjék a dolgozók szak. teljesítményű vontatónál üzem- képzettsége. Sokoldalúan támo­gatni kell a dolgozók középis­koláinak fejlesztését a földmű­vesifjúság számára. Azt hi­szem, ezen a téren a Szovjet­unió bevált Iskolaügyi tapasz­talatainak érvényesítése fel- tételeinkre történő alkalmazá­sa nálunk is sokat segítene. Szerintem ez éppen úgy szük­ségszerű. akárcsak az, hogy az Idősebb és a fiatalabb nemze­dék összefogjon, hogy együtt jusson érvényre a mezőgazda ságban a korszerűbb elméleti tudás és a nagyobb gyakorlati tapasztalat. VALÉR HKMO docens, a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanszékvezető tanára Mint a faira hényt borsó? Hazánk nem bővelkedik víz­készletekben. A Duna határ- menti szakaszát kivévi-t nincse­nek jeiemősebb vízforrásaink, a hazánk területén eredő fo­lyók vízhozama jiedig nagyon csekély és ingadozó, érzéke nyék a szennyeződésre. Vize­ink az európai folyamokba öm- lenek. A kedvezőtlen természe­ti, főleg hidrogeológiai felté­telek miatt a mélységi vizek is korlátozottak és ugyancsak egyenlőtlenül oszlanak meg. Csehszlovákia vizforrásainak természetes kapacitását első­sorban az ország területére hulló csapadék határozza meg. A csapadék viszonyok a tengeri Alkotó légkörben A tolmácsl (Tlmače) kazángyár ma már komplett gőzkazáno­kat szállít a világ több mint tizenhét országába. Vállalatunk fejlett technológiája és a dolgozók szakmai felkészültsége lehe­tővé teszi, hogy a legigényesebb hazai és külföldi követelmé­nyeknek is eleget tehessünk. Hogy csak egy példát említsek, Moszkvában 250 ezer lakást fűtenek a nálunk gyártott kazánok segítségével. Eredményeinket fémjelzi többek között, hogy a ju­goszláviai obrenováci hőerőműbe szállított két kazánért ezüst­érmet kaptak szerelőink a kormánytól. Gyártmányainkat ezen­kívül háromszor tüntették ki a brnői gépipari vásáron, és nem­rég két dolgozónk részesült Magyarországon magas állami ki­tüntetésben. Ez a rövid szemléltetés is igazolja, hogy sem u gyártásle|lesz- téssel, sem a minőséggel és a hatékonysággal nem állunk hadi­lábon, népgazdasági tervünket pedig mindig a várakozáson felül igyekszünk teljesíteni. Az elmúlt évi eredményekhez viszonyítva ezidén 73 millió korona értékkel növeljük a termelést, 101 millió koronával viszont megtoldjuk a Szovjetunióba irányuló kivitelt. Nem a véletlen műve, hogy vállalatunkon belül jó a munka­helyi légkor, s ehhez mindenki hozzájárul, úgy, ahogyan azt a CSKP KB 11 plenáris ülésének dokumentumai megkövetelik tő­lünk Ehhez nagymértékben hozzásegít az a lény, hogy a párt vezető szerepe minden területen következetesen érvényesül, a kommunisták példát mulatnak a munkában. Gyárunk, mely a Győzelmes Februárnak köszönheti létét, je­lentős mértékben hozzájárul a szocialista országok energetikai bázisának fejlesztéséhez, szocialista iparunk hírnevének öregbí­téséhez. Jozef Valenteje, a tolmácsi (Tlmače) kazángyár géplakatosa és .i szárazföldi éghajlat kö­zötti fekvéstől, az orográfiai tagoltságtól, főleg pedig a ten­gerszint feletti magasságtól függnek. A legkevesebb csa­padék az országban Zatec vi­dékén és Dél Morvaországban hull, ahol 400—500 mm a sok­évi átlag. Szlovákiában az évi átlagos csapadék mennyisége Csallóköz keleti részében a legkisebb, még az 500 mm-es szintet sem közelíti meg, ho­lott a víz környezetünk nélnü- löziietetlen tartozéka, s a nép­gazdaság fontos nyersanyaga. A legtöbb vizet az emberi táplálkozáshoz szükséges nö­vények termesztése igényli. A mezőgazdasági termelés növe­lése tehát törvényszerűen együtt jár a vízfogyasztás nö­vekedésével. Az ipari termelés növekedése úgyszintén fokozza a vízellátással szemben tá­masztott Igényeket, noha a technológiai folyamatok éssze­rűsítésével, a víz újrafelhasz­nálásával és további intézke­désekkel csökken az egységnyi termelésre eső vízfogyasztás. A növekvő vízszükséglet szá­mos országban, így nálunk Is költséges műszaki beavatkozá­sokat követel meg a városi és az ipari központok ellátásának biztosítása céljából. Mégis gyakran annak vagyunk tanúi, hogy nemcsak az ipari és me­zőgazdasági üzemek, hanem a a lakótelepek és a természetet „kedvelő“ emberek is szeny- nyezik vizeinket. A folyóvizek és a tavak tisztaságának foko­zásához ugyan hozzájárult a vízvédelmi kihágások bírságo­lását szigorító hirdetmény ám a valóságban sokkal teteme­sebbek a károk, mint amennyit a büntetésekből az Állami Víz­gazdálkodási Alap számlájára jóváírnak JAROSLAV VAVRUÜ, az SZLKP KB lektora

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents