Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-06 / 124. szám, szombat

a csmnmto-mwi barátság ALAPDOKUMENTUMA HAZÄMK SZOCIALISTA FEJLŐDÉSÉI SZAVATOLÓ SZERZŐDÉS 1978 v. e. /"-ehszlovakia 2.970. május 6-án, nyolc évvel ezelőtt azzal ünnepelte meg a hős szovjet hadsereg által való fel­szabadításának: 25. évfordulóiat, hogy felújította a csehszlovák- szovjet barátsági, együtt műkö­dési es kölcsönös segítségnyúj­tási szerződést. Aligha képzel­hetünk r1 jelentősebb es méltó- ságteljesebb politikai aktust, amely ennél jobban kifejezné nemzeteink történelme e nagy dátumának jelentőségét. Hazánknak a szovjet hadsereg által valő felszabadítása a cseh szlovák dolgozó nép számára megnyitotta az új társadalmi rendszer építéséhez vezető utat. A Szovjetunióval való barátság és szövetség a háború után nemzeti és állami létünk alap­köve, országaink szocialista fej­lődésének szilárd szavatolója tett. A Szovjetunió segítsége és az együttműködés nélkül ma sem és a jövőben sem képzel­hető el szocialista hazánk biz­tonságos, sokoldalú társadalmi fejlődése az osztályszempontból megosztott világban. Ennek a ténynek már a Szov­jetunió megalakulása óta teljes tudatában voltak B. Smeral, A. Zápotocký, J. Haken, K. Krei- t)ich, munkásosztályunk és a dolgozó nép legjobb fiai, s e tény legmeggyőzőbb kifejezője lelt az ismert gottwaldi jttlszó: „Örök időkre a Szovjetunióval*. Kifejezte a csehszlovák nép ér­zelmeit, gondolkodásmódját, amely drága áron szerzett ta­pasztalatokat a nyugati „szö­vetségesek" müncheni arulása után és a fasiszta iga évei alatt. München tragikus napjai népünk nagy politikai iskolájá­vá váltak, és ez természetesen visszatükröződött a Csehszlovák Köztársaság külpolitikai irány­zatában is, melyre egyre na­gyobb hatást gyakorolt a kom­munista párt. Ennek az ered­ménye az volt, hogy 1943. de­cember 12-én aláírták a cseh­szlovák-szovjet baráti, kölcsö­nös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerző dést. Az 1943. évi szövetségi szer­ződés pozitív szerepet játszott hazánk és a Szovjetunió népé­nek a fasizmus ellen vívott kö­zös küzdelmében, megnövelte a CSKP tekintélyét és a Csehszlo­vák Köztársaság szerepéi a Hitler-ellenes koalícióban, a Szovjetunió e szerződés aiapjan a felszabadított Csehszlovákiá­nak jelentős gazdasági segítse get nyújtott. A Februári Győze­lem után ez a Szovjetunióval kötött szerződés tett a cseh­szlovák külpolitika alapja. Tör lenelmi szerepet játszott még a további 20 év folyamon is, ami­kor e szerződés alapján szi­lárdult a két szocialisto or­szág szövetsége és lest véti együttműködése. A Szovjetunióval való barát­ságunk és szövetségünk azon­ban szálka lett a különféle an- tiszocialista és szovjetellenes erők szemében, akik kihasz­nálták a pártunkban és társa­dalmunkban keletkezett válság­jelenségeket, és behatoltak az fillami és a pártapparátus je­lentős helyeire. Onnan terjesz­tették „kis ant iszovjet izmusu­kat", melynek lényege az volt, hogy kétségbe vonják a Szov­jetunióval való kapcsolatok va­lamennyi alapjelentőségű érté­ket. 1968-ban ez már a Szov­jetunió befeketftésévé fajult, amelynek hatására a Szovjet­unióval való baráti együttműkö­désünk nem egy vonatkozásába szovjetellenes kampányok nyo­multak, amelyek során a jobb­oldali és a szocialistaellenes erők nem vonakodtak igénybe venni a nyugati antikommunis- ta központok hazug kirohaná- sait, hazugságait sem. Az an- tikommunista erők támadásá­nak központját a Szovjetunió- való való szövetségünk képezte, s a csehszlovák—szovjet szövet­ségi szerződés revízióját köve­telték. A Szovjetunió azonban I960 augusztusában újra bebizonyí­totta, hogy hazánk szocialista fejlődésének megbízható szava­tolója valamennyi belső és kül­ső ellenséggel szemben. Ugyan­akkor pártunk és társadalmunk számára az 1968 -1969-es vál­ságos időszakban egy fontos ta­nulság született: az elvhü lenini politikától es a Szovjetunióval való barátságtól es szövetségtől való bármilyen elhajlás árt a szocializmus ügyének, s az an- tiszovjetizmus valamennyi for­mái iránt vívott küzdelem a mai, osztályszempontból meg­osztott világban az osztályhurc elválaszthatatlan része. Az 1943. évi szövetségi szer­ződés teljes mértékben állta az idő történelmi próbáját, és ezért 1963-ban sor került meghosz- szabbítására. Ez azonban olyan szerződés volt, amely már nem foglalta magában a két ország kölcsönös kapcsolatainak sok olyan alapvető mozzanatát, amelyek fejlődésének nemzet­közi összefüggéseiből alakultak. Ezek a tényezők ugyanis lé­nyegesen változtak, mert 1943 óta a világ is alapjában meg­változott. Az 1970. ma/us 6-án kötött új szövetséges szerződés az osztályszempontokra, a jelenle­gi korszak marxista -leninista értékelésére támaszkodik, s a két ország kölcsönös kapcsola­tai minőségi szempontból ma­gasabb fokából indul ki. Míg az 1943. évi szerződés két külön­böző társadul mi rendszerű ba­ráti állam kapcsolatainak felelt meg. az új szerződés már tar­talmazza a két egyenjogú szo­cialista ország közti szerződés valamennyi alkotórészét. E tényre való tekintettel a szer­ződésben leszögezték a két fél kötelezettségeit, külpolitikájuk céljait is. A két szerződő fél a szocia­lista internacionalizmus elveí- nak szellemében nem csupán a csehszlovák és a szoviet nem­zetek barátságának megerősí­tésére, a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés fej­lesztésére kötelezik magukat, hanem egyben kifejezik szilárd eltökéltségüket n szocializmus és a kommunizmus építésének folytatására is. A szerződés alapvető értelme a kél ország békés törekvése a szocializmus és a nemzetközi béke érdekében. Ugyanakkor a szerződés az osztályszempont- ból megosztott világ helyzeté­nek reális felméréséből, abból a tényből indul ki, hogy a nem­zetközi imperializmus nem mond le agresszív szándékai­ról. Ezért a 10. cikkely hang­súlyozza, hogy a magas szerző­dő felek valamelyike ellen in­tézett támadás esetében — bár milyen állam vagy államcső­dért részéről történik is ez — a másik szerződő lél ezt a tá­madást a sajat országa elleni támadásnak minősíti, és a meg­támadott államnak azonnal minden eszközzel segítséget nyújt. A Szovjetunióval kötött új szövetségi szerződés megbíz­hatóan szavatolja hazánk biz­tonságát nem csupán a külső agresszor ellen, hanem a szo­cializmus belső ellenségeivel szemben is Ami pedig a széles körű nemzetközi összefüggése­ket illeti, a magas szerződő fe­lek kifejezik elhatározásukat, hogy hozzájárulnak a KGSl' tagországok gazdasági együtt­működésének és integrációjá­nak további fejlesztéséhez, sza­vatolják a Varsói Szerződés tagállamai határainak sérthe­tetlenségét, mert ez a szerző dés Európa biztonságának és békéjének egyik alapvető lelté tele. A szerződő felek « ti. cikkely ben újra leszögezik, hogy euró­pai politikájuk alajjja tovább­ra is az európai országok bé­kéjének és együttműködésének biztosítása, az európai bizton­sági rendszer létrehozása. Cseh­szlovákia és a Szovjetunió emellett a kérdések megoldá­sának feltételét abban látja, hogy Európa valamennyi álla­ma elismerje a mai politikai és területi realitásokat. Ezzel kap­csolatban a szerződés számunk­ra olyan jelentős megállapítást is leszögez, mint amilyen a müncheni egyezmény érvényte­lensége (kezdettől fogva vala­mennyi, a szerződésből eredő következményével}. A 7. cikkelyben a két fél ar­ra kötelezi magát, hogy követ­kezetesen megvalósítja a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikáját, védelmezi a világbékét és a biztonsagot az imperializmus agresszív ak­ciói ellen, küzdeni fog a nénit zetközi feszültség enyhüléséért, az általános és teljes leszerc lés kivívásáért. Ugyanakkor ar­ra kötelezik magukat, hogy küzdeni fognak a gyarmati ura lom teljes megszüntetéséért, s azon országoknak, amelyek a nemzeti függetlenség megszilár­dításának útjára léptek, tovább ra is segítséget nyújtanak. n szerződés történelmi je- lentősége abban réjlik, hogy egyértelműen leszögezi a szocialista közösséghez való Il­letékességünket, külpolitikánk szocialista \ellegét, amely a marxista—leninista tanításra, a proletár internacionalizmus el veire támaszkodik. A szerződés osztály- és szocialista jelleget biztosít a Szovjetunióhoz fűző dő barátságunknak és szövetsé­günknek, egyben minden pozi tív vonást és haladó hagyó mánut is kifejez, amelyek az eddigi történelem folyaman nemzeteink kölcsönös kapcso latában megnyilvánultak. Bete tőzése népünk szabadabb és boldogabb életért vivott több mint fél évszázados küzdelmé­nek, amely 1945-ben világos szocialista távlatokat kapott, és mindig megbonthatatlanul eggyé forrt a Szovjetunióval való barátságért és szövetségért vívott harccal. Ez olyan do­kumentum, amely magában fog lalja népünknek a történelem folyamán beigazolódott tapasz­talatát, hogy csakis a Szovjet­unióval való szövetségünk biz­tosítja szocialista hazánk jövő­jét. . ULUftlCH SIMA A pait arculatát alapjaiban két tényező határozza meg. Egyik: mi a cél/a, eszméje, még pontosabban fo­galmazva: milyen a politikai irányvonala? A másik nem ke­vésbé fontos. Nevezetesen, hogy milyen emberekből tevődik ősz sze, olyanokból-e, akik alkal­masak a célok megvalósitásara, az eszme szolgálatára. Ettől az utóbbitól függ ugyanis a párt munkájának hatékonysága. Érthető tehát, hogy az érsek újvári /Nové Zámky j járási pártkonferencián a beszámoló is központi kérdésként foglal kozott a tagjelöltek felkészíté­sénél és a tagok ideológiai ne vetésének problémáival. Albert Guba mérnök, a járási pártbi­zottság vezető titkára először a tényeket állapította meg: a múlt évben 585 tagjelöltei vet­tek fel, köztük 381 fiatalt, vagv- is 35 éven alulit. A fiatalok közül 266 egyik ajánlója a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség volt. Ezzel kapcsolatban azonban fel­hívta a figyelmet: „A ragjelöl tek felkészítésének munkájából még nagyobb részt kell vállal­niuk az ifjúsági szövetségben dolgozó kommunistáknak. Főleg a kiválasztásra kell nagyobb gondot fordítaniukTöbbet nem mondott, csak arra kérte a küldötteket, hogy tanulmá­nyozzák át alaposan a tagság összetételére vonatkozó statisz­tikai adatokat. Ebből kitűnt, hogy a tagság 86,1 százaléka férfi, 13,9 száza­léka nő. Fehérváry Géza elv társ, az ELEKTROSVIT nemzeti vállalat üzemi pártszervezeté­nek küldötte felszólalásában Hí­re hivatkozva arról számolt be, hogy tagjelöltjeik 9U százaléka munkásfiatal, s arra töreked­nek, hogy a nők is megfelelő számban legyenek tagjelöltek. Jozef Dobrota tanár, a suranyi gimnáziumban működő párt- szervezet küldötte pedig rész­letesen elemezte, hogy milyen módszerek alkalmazásával fog­lalkoznak a tagjelöltekkel. Ér­tékes, máshol is hasznosítható módszerekről hallottak a kül­döttek. Emil Petriöka, a SZISZ járási bizottságának vezető tit­kára is arra kérte a népműve­léssel foglalkozó kommunistá­kat, hogy „a világnézeti, erköl­csi és internacionalista nevelés terén jobban hasznosítsák a fiatalok, főleg a munkásflata lok alkotókészségét", hivatkoz va arra az egyszerű követ ke/ tetésre, hogy akkor a jövőben minőségileg javulni fog a kivá­lasztás. Mások azt mé-itatták, hogy milyen jelentős szerepet tölt be a tagjelöltek nevelésé hon a politikai alapismeretek tanfolyama, melyet 10 csoport számára szerveztek meg, s en­nek a tanfolyamnak 378 hall­gatója van. Sajnos, a vitában felszólalók figyelmét elkerülte az a statisz­tikai adat, mely szerint 29 tag­jelölt (11,4 százalék) jelentke­zését törölni kellett a helytelen kiválasztás miatt. Sajnos, mert a hiba elemzése hasznos tanul­ságként szolgált volna. J ogosan keltett figyelmet Kopányi Maria, a Hradná utcai alapiskola pionír- csapata vezetőjének megállapí­tása: „Amíg a pionírházak je­A „Dupronit“ tűzálló deszkák világviszony­latban is ver­senyképesek. A termékfelfi jítá- si program ke­retében a nitrai Azbeszcement- gyár készíti. A hazai és a kül­földi piacokon is nagy irántuk az érdeklődés. A képen a tűz­álló lemezgyár- tó automata- berendezés lát­ható. (Felvétel: P. Matis) lemos anyagi es erkölcsi támo­gatást kapnak a pártszerveze­tektől, a kommunistáktól, a pionír csapat okban vezetőként kevés kommunista, kevés tagje­lölt tevékenykedik, pedig a kommunisták nevelését a pio­nírcsapatokban kell megkezde­ni.'4 Tényként említette meg, hogy a csapatokban működő 630 vezető zöme pedagógus, csak 200 más foglalkozású, ami bizony jelzi: jogos követelmény, hogy a tagjelöltek, az ifjú kom inunisták több figyelmet szen­teljenek a természetes utánpót­lás, a pionírok nevelésének problémáira. Ennek nyomán került szóba a tanítók párttagságának kérdé­se. Az alapiskolákban működő 1531 tanító közül csak 256 párttag, vagyis 16,72 százalé­kuk. Az utóbbi két évben csak négy tanítót vettek fel a párt­ba. Láng Gábor a VI)KAR nem­zeti vallalat pártszervezetének küldötte ezekre az adatokra hi­vatkozva sflrgetle. hogy meg­Mészaros Anna, a SLQVLIK nemzeti vállalat 05 ös számú üzemi partszervezetének kül­dötte. I A szerző felvetelej oJdást kell találni erre a prob­lémára. A párttagság Ideológiai neve­lésének kérdésével foglalkozva örömmel állapította meg a be­számoló, hogy a pártoktatás je­lenlegi rendszere, formája jól beváit. Az alapfokú tanfolya­mokon 4032 párttag, 3554 pár- tonkivüli vesz részt. A középfo­kú tanfolyamok hallgatóinak száma az utóbbi két év folya­mán jelentősen megnövekedett. Korábban 1227 hallgatója volt, jelenleg 3357. Figyelemre méltó tény, hogy közűink 2562 pár- lonkívüli. A Marxizmus—Leni­nizmus Esti Egyetemének hét osztályában pedig 358 hallgató tanul. S zoba került azonban az is. hogy világnézeti kérdé­sekben néhány párttag még mindig ingadozó. Megtör­tént, hogy családi körülmé­nyekre és egyéb okokra hivat­kozva a nem kötelező vallás- oktatásra is bejelentették volna gyermeküket, ha fel nem vilá gosítják őket az agitátorok, a propagandisták. A felszólalók nagyra ér­tékelték az agitátorok és pro­pagandisták képzésének sike­rét. Jelenleg 3200 agitátor és 140 agitációs központ működik a járásban. A propagandisták száma 1119. Tizenkét csoportba szervezve 714 lektor működik. Tevékenységük irányításának javítását sürgette felszólalásá­ban Mészáros Anna, a SLOV UK nemzeti vállalat 05-ös számú üzemi pártszervezetének kül­dötte. Főleg azt hangsúlyozta, hogy működésüket a nők sorai­ból kikerülő tagjelöltek neveié- sére, felkészítésére kell irányí­tani! Az ideológiai nevelés problé­máival foglalkozó küldöttek szinte kivétel nélkül hangsú­lyozták: kommunistává akkor válik valaki, ha nemcsak felis­meri a kor történelmi felada­tát, hanem cselekszik is annak érdekében, ha igazi forradal­már. G azdag vita után hagyta jóvá és tette magáévá a konferencia mindegyik küldötte azokat a határozato­kat, melyek a következő két évre feladatként jelölik meg a párttagok számára: a célok megvalósítása érdekében a |)árt eszméjének szolgálatába kell állítani minden párttagot, tag­jelöltet, hogy a kommunisták cselekvése forradalmi és sike­res legyen. HAJOG ANDRÁS Az eszme szolgálatában

Next

/
Thumbnails
Contents