Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-05 / 123. szám, péntek

A szocializmus géniusza Marx Károly születésének 160. évfordulója D hamarosan bonni egye­J978. <V. 5. olgos hétköznapjaink s egy kicsit magunk fölé emel­kedünk minden politikai és társadalmi évforduló megün­neplésével. Felettébb ilyenek a történelemformáló kommu­nista eszmék zseniális megal­kotóira vagy a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom vezéralakjaira emlékezé­seink. Mint amilyenhez most is érkeztünk, amikor MARX KÁROLY emlékét, tudományos és politikai alkotó szellemének nagyságát idézzük fel egyik jelentős jubileumán. Éppen 160 esztendeje, 1818 május 5-én szü­letett a porosz- országi Trier- ben. Jómódú, müveit polgár­családból szár­mazott, s a gimnázium el­végzése ulán Bonnban, ké­sőbb pedig Ber­linben járt egyetemre. Előbb jogot hallgatott, de rövidesen át­tért a filozófia tanulmányozá­sára, s 1841 ben Jénában avatták doktorrá. Még egyetemi évei nlatt kapcsolat­ija került az ifjúhegeliánu- sok „baloldali“ körével, azonban más utakra lért. A lemen szándékozott tanítani, de a kormány reakciós politikája arra késztette, hogy lemond­jon a tanári pályáról. 1842-ben A rajnai radikális burzsoázia Kölnben Rajnai Űjság címmel ellenzéki lapot indított, amely­nek 1842 októberétől Marx lett a főszerkesztője. Cikkeiben olyan hallatlan merészséggel bírálta a rajnai tartományi gyűlés 1 örvény hozását, hogy a kétszeres cenzúra alatt 6116 Rajnai Újságot a kormánypre- zidens cenzúrájának is aláve­tették, s miután ő sem tudta megzabolázni e sajtóorgánumot — 1843. április 1 tői betiltot­ták. Még az év júniusában fele­ségül vette gyermekkori barát­nőjét, Jenny von Westphalent, s vele október végén Párizsba költözött. Ott Ismerkedett meg » kötött egész életre szóló, mély barátságot és hűséges »*szmei fegyvertársi szövetséget Engels Frigyessel, akivel kü­lönben korábban is levelezett már. Párizsban Marx főképpen a politikai gazdaságtan és az 1789 es nagy francia forrada­lom tanulmányozásának szen­telte az idejét, de miután Gui­zot, akkori külügyminiszter ki­utasította Franciaországból, csa­ládostul Brüsszelbe költözött. Ott Marx — akire korábban is nagy hatást gyakoroltak Feu­erbach német materialista filo­zófus tanai, s még Párizsban túljutott Hegel Idealista filo­zófiáján, csupán dialektikáját tartotta tiszteletben — 1845— 1846 ban Engelsszel közösen két híres művet írt meg. Az egyikben, „A szent család" v. a kritikai kritika kritikájában a Buuer fivérek kispolgári ra­dikalizmusára, valamint az ifjú- hegeliánusok, alapjaiban idea­lista nézeteire mértek csapást, a Német Ideológia c. művük­ben pedig első ízben bírálták meg a történelmi materializ­mus platformjáról az akkor dí­vó kispolgári idealista történe­lemfelfogást és fogalmazták meg a társadalmi gazdasági formák fejlődésére, s azon be­lül az osztályharcra vonatkozó elméletüket. 1847-ben ott tette közzé Marx A filozófia nyomora című művét Is, amely a kispolgári szocialista és anarchista Proud- honnak A nyomor filozófiája c. könyvében foglalt közgazda- sági elmélete ellen íródott. A kispolgári reformizmus jegyé­ben fogant proudhoni értékel­méletet nemcsak a klasszikus polgári közgazdászok — egye­bek közt Ricardo — tételeivel cáfolja, hanem szembeállítja vele a saját elméletét, azzal egyszersmind megalkotva a marxista értékkategóriát is. Marx és Engels brüsszeli tar­tózkodásuk idején győzték meg az akkori legtekintélyesebb munkásegyesület, az Igazak Szövetsége vezetőit egy forra­dalmi munkásszervezet létre­hozatalának szükségességéről, s az 1847-es kongresszusukon így alakult meg egy évek óta fennálló titkos propagandatár­saságból a Kommunisták Szö­vetsége. Marxot és Engelst bíz­ták meg a Szövetség prog­ramjának kidolgozásával, amely Kommunista Kiáltvány címmel 1848 februárjában látott nupvi­A mi kor Franciaországban kitört az 1848-as feb­ruári forradalom, a pánikba esett belga kormány ugyancsak kiutasította Marxot. Megint Pá­rizsba utazott, ahol a Kommu­nisták Szövetsége új Központi Vezetőségének elnökévé válasz­tották. A németországi 1848-as márciusi forradalom után azon­ban újfent Kölnbe költözött, s megalapította az Oj Rajnai Újságot, amely rendkívül prog­resszív szerepet töltött be ab* ban az időben. Marx főszerkesz­tőként számos nagy jelentő­ségű cikkben világította meg nemcsak a Németországban, hanem a más európai országok­ban Is folyó osztályharc, vala­mint a munkásság s a különbö- ző politikai pártok közötti vi­szony kérdéseit. A németorszá­gi ellenforradalom győzelme után hivatalos erőszakkal hall­gattatták el az Üj Rajnai Of- ságot a porosz rendőrparadi­csomban. Marx ellen kétszer is sajtópert indítottak, s bár fel­mentették — végül is kiutasí­tották az országból. Ismét Pá­rizsba került, de az 1849-es jú­niusi zavargások a franciáknak is jó ürügyül szolgáltak Marx újbóli kitoloncolásához. Ekkor Londonba ment, . s aztán már ott élt családostul emigráció­ban, egészen 1883 tavaszán be­következett haláláig. A Londonban rájuk szakadt nyomorban súlyos megélhetési gondjaikat úgyszólván csak Engels s néhány hűséges ba­rátjuk önzetlen anyagi segít­sége enyhítette valamelyest. Ám minden nyomasztó egzisz­tenciális teher és szűkösség el­lenére Marx a British Museum könyvtárában található gazdag közgazdasági irodalom tanul­mányozásának szentelte magát. Ebben átlagon magasan felüli nyelvi műveltsége, tökéletes né­met, angol, francia, olasz, spa­nyol s bizonyos mérvű orosz nyelvtudása is szerencsésen közrejátszott. Egy évtizedig tar­tó tudományos kutatása ered­ményeként 1859-ben jelentette meg A politikai gazdaságtan bírálatához c. munkáját, érték- elméletének s a pénzről kidol­gozott tanulmányainak első összefüggő művét. Nyolc évvel később, 1867-ben, Hamburgban jelent meg A tőke első kötete, amelyben közgazdaságtani és szocialista nézeteinek alapjait — a tőke termelési folyamatát — fejti ki. A tőke forgalmi fo­lyamatát tárgyaló második és a tőkés termelés összfolyama­Marx halála után, de az álta­la kidolgozott szöveg alapján Engels rendezte sajtó alá, ne­gyedik kötetének pedig Marx­nak az I860 as évek elején írt Értéktöbblet-elmélet c. műve számít. A tőke, a marxizmus— leninizmus legkiemelkedőbb al­kotása. Korszakalkotó jelentő­sége volt a marxista filozó­fia, a materialista dialektika és történelemszemlélet kidol­gozása szempontjából — hogy tkp. a szocializmus utópiából tudománnyá válhatott. E ** letműve másik nagy ered­ménye, hogy Engelsszel közösen kifejtett szívós erőfe­szítései nyomán 1864 ben, Lon­donban megalakult a Nemzet­közi Munkásszövetség, az 1. ln- ternacionálé. Fő szervezője, Ala­pító Üzenetének, szervezeti sza­bályzatának, számos határoza­tának és kiáltványának szerző­je Marx volt, mint ahogy neki köszönhető az is, hogy A got- hai program c. művében lelep­lezte a lassalleanizmus osztály­békét hirdető opportunista lé­nyegét — egyúttal megmutat­va a kapitalizmusból a kom­munizmusba vezető átmenet, a proletárdiktatúra, valamint a kommunizmus két fejlődési fo­kának távlatait, Miután megbukott a Párizsi Kommün, a széles körben ki­bontakozott kommunistaellenes hajsza s a bakunyinisták egy­ségbontó tevékenysége veszé­lyeztették az Internacionálé fennmaradását Európában, ezért Marx az 1872-es hágai kong­resszus után keresztülvitte, hogy az Internacionálé Főtaná­csát N(*w Yorkba helyezzék át. Az I. Internacionálé ezzel vol­taképp betöltötte történelmi küldetését, mert azután már olyan korszak következett, amelyben világszerte mind szé­lesebb arányokban növekedett a munkásmozgalom és tömeges szocialista pártok jöttek létre. Az I. Internacionáléban vég­zett megfeszített tevékenysége s a még megerőltetőbb elmé­leti munkássága korán aláásták egészségét, amely a felesége es a legidősebb lánya halála után még csak rosszabbodott. 1883. március 14 én, karosszé- kében csendesen ülve hunyt el. Londonban, a highgate-i teme- tóben a felesége mellé helyez­ték őrök nyugalomra a leg­újabb kori történelem s a le­áldozóban levő klasszikus ka­pitalizmus korának e nagy el­méleti óriását, aki egész éle­tét, minden tehetségét és .ki­vételes szellemi képességét a kapitalizmus elleni kíméletlen harcnak, a proletariátus fel­szabadításának és a szocializ­mus ügyének szentelte. E szméinek teremtő ereje — amely a marxizmust az imperializmus kofára alkalmazó s továbbfejlesztő Lenin törté­nelmi jelentőségű elméleti és gyakorlati munkásságában foly­tatódott — a csehszlovákiai munkásmozgalomban is mélyen éreztette hatását: a szociálde­mokrata mozgalmon, majd meg­határozóbban Csehszlovákia Kommunista Pártja megalaku­lásán, a két világháború kö­zötti éles osztályharcokon, az antifasiszta ellenálláson és a felszabadulásunkért folytatott küzdelmeken át napjainkig — a fejlett szocializmus minden mai eredményéig. MIKUS SÁNDOR bíráló ibenvesseggel A kladnót POLDI — SONP Egyesült Acélművek n. v. párt- szervezeteinek kommunistái év­záró taggyűlésükön a vala­mennyi dolgozót érintő politi­kai-szervezési, gazdasági és ideológiai problémákról tanács­koztak. Helyzetüket megnehe­zíti, hogy a nemesacél gyártá­sával kapcsolatos, egyre igé­nyesebb tervfeladatokat az üzemrészlegek átalakításával és korszerűsítésével egy időben kell teljesíteniük. Semmit sem bíznak a véletlenre — Minden figyelmünket a a CSKP KB határozatainak a teljesítésére fordítjuk — mon­dotta Rudolf Novák, a vállala­ti pártbizottság szervező osz­tályának vezetője, az április 15-én és 16-án megtartott klad- nói járási pártkonferencia kül­döttje, majd így folytatta: — A CSKP KB kohászati és gépipari fejlesztési tervének tökéletes megvalósítását nz öt évre előre kidolgozott legfon­tosabb feladatokat tartalmazó programunkban látjuk. A járá­st pártkonferencián elhangzott beszámolónkban erről tájékoz­tattuk az elvtársakat, a komp­lex megoldásokat és azok mód­ját ismertetve, összesen 14 vál­lalati programot dolgoztunk ki, amelynek teljesítését a vál­Konkrét intézkedések lalati pártbizottság a gazdasá­gi vezetőkkel együtt rendsze­resen ellenőrzi. A programok a távlati fejlesztéssel, a beru­házásokkal, a komplex szocia­lista ésszerűsítéssel, a számí­tástechnikával, az irányítással, a kutatások eredményeivel, az újfajta termékek bevezetésével, a minőség javításával, a hulla­dék felhasználásával, nem utol­sósorban pedig az atomprog* ramban való részvételünkkel foglalkoznak. Ugyanakkor fi­gyelmünk a szociális és káder­kérdésekre, a dolgozók kezde­ményezésének és felelősségér­zetének fokozására is kiterjed. Véleményünk szerint ugyanis ez a feltétele a véletlenre nerr bízható, körültekintő dönté­seinknek. •— Az alapszervezetek konk­rét intézkedésekkel vesznek részt az állami tervfeladatok megvalósításában. A pártbizott­ság, a pártcsoportok és a tag­gyűlések erőiket az adott hely­zetnek megfelelően mozgósít­va járulnak hozzá a szocialista versenyek színvonalának eme­léséhez. Igaz ugyan, hogy itt- ott még bizonyos — a dolgo­zók közönyében, a kezdemé­nyezésben és az irányításban megnyilvánuló, az eredménye két torzító — fogyatékosságok­nak vagyunk tanúi, amelyek­nek mielőbbi kiküszöbölése V Gondoskodás a dolgozókról — A pártszervezetek nagy — Ugyanilyen fontosságot tulajdonítanak a kádermunkának és ennek ke­retében a dolgozók szakmabeli és politikai ismeretei elmélyí­tésének is. Különöset} az if­júság nevelését és a fiatal munkásfunkcionáriusok bíráló igényességgel történő felkészí­tését tartjuk elengedhetetlen­nek, hogy ideológiai-politikai téren is megállják helyüket. Ez ugyanis a feltétele a párt be­folyása és tekintélye további növekedésének. elsődleges érdekünk. Tisztában vag/unk ugyanis azzal, hogy a tervfeladatok túlteljesítése, a hatékonyság és a minőség to­vábbi javítása csak a szocialis­ta öntudatosság és a párt poli* tikája iránti elkötelezettség nö­velésével biztosítható. Tevé­kenységünkben ezért a kiváló dolgozók és munkások, vala­mint a szocialista munkabrigá­dok tapasztalatainak, továbbá a termelési értekezletek ered­ményeinek az eddiginél foko­zottabb érvényesítésére törek* sziink. v fontosnak tartjuk — a dolgozók elége­dettségére és ezzel a munka­erő-vándorlás csökkentésére tö­rekedve — a munkahelyek, üzemrészlegek korszerűsítését. — Noha a taggyűlések szín­vonala még nem mindenütt ki­elégítő, s a határozatok itt-ott még a formalizmus nyomát vi­selik magukon, az utóbbi idő­ben ezen a téren is lényeges javulás észlelhető. Személyre szóló megbízatások — A problémákat a pártcso­portok segítségével, többnyire hozzáértéssel, konkrét intézke­désekkel igyekszünk megolda­ni. Különösen néhány pártalap­szervezet eredményei figyelem­re méltók: A párttagok és tag­MINŐSÉG Hasonlóképpen, mint 1976- ban, a múlt évben is jó ered­ményeink születtek gyártmá­nyaink minőségét tekintve. A vaskohászati TGE vállalatai között rangos helyen végez­tünk, hiszen a selejt százalék- aránya minden termelési sza­kaszunkon sokkal kisebb az előírt limitnél. A reklamáció­ból eredő veszteségek nem ha­ladják meg az áruszállítás ér­tékének a 0,04 százalékát, ami annyit jelent, hogy az előző évihez viszonyítva mintegy 41 százalékkal javultak az ered­ményeink. Gyártmányaink a kötelező ér­tékelésnél is kitűnőre vizsgáz­tak. A Bratislavai Állami Minő­táról szóló harmadik kötetelsítő Intézet gyártmányainkat az első és a második minőségi fokozatba sorolta, éspedig 70 százalékát az első és 30 szá­zalékát a második osztályba. Példaként említem csak. hogy az általunk gyártott csövek mű­szaki paraméterei elérik a vi­lágszintet, teljes mértékben ki­elégítik megrendelőink igényeit és követelményeit. Természete­sen az eredmények ennek elle­nére sem elégítenek ki bennün­ket. A CSKP KB 11. plenáris ülése szellemében tovább ku­tatjuk a gyártásfejlesztés leg­haladóbb, valamint az irányító- rendszer leghatékonyabb mód­S7f*ľfM t ANTON KOLENICKA, a podbrezovái Šverma Vasmű vállalati igazgatója jelöltek felelősséget vállalnak személyre szóló megbízatásuk teljesítéséért. A feladatok meg­valósítását a pártcsoportok, majd a taggyűlések nyilváno­san ellenőrzik. — A pártfeladatok teljesíté­sének rendszeres értékelésére ugyancsak a taggyűlések hiva­tottak. Tavaly májusban pl. 246, júniusban 230 és júliusban 186 kommunista számolt be tevé­kenységéről a taggyűléseken. — Összegezve az elmondotta­kat, tapasztalataink szerint dol­gozóink eredményesen valósít­ják meg a XV. pártkongresszus határozatait. Tevékenységünk színvonalának további emelke­dését a vállalati pártbizottság céltudatos munkájától, a de­mokratikus centralizmus követ­kezetes érvényesítéséről és a határozatok teljesítésének rend­szeres ellenőrzésétől várjuk. De ugyanilyen lényeges követel­ménynek tartjuk az irányítás színvonalának emelését, a kom­munisták politikai és gazdasá­gi aktivitásának fokozását, va­lamint a párt tekintélyének növelését valamennyi munka­helyen. KARDOS MÁRTA Az Elba folyó mélyítésében a dolgozóknak nagy segítségei jelent a távvezérlésíi bulldózer, amely hét méternyire a víz alatt is ké­pes dolguzni. Felvételeink Nymburkban készültek. A bulldózer munkáját Ladislav Kral, a brnói Ingstav technikusa irányítja. (Felvétel: ČTK — J. Sýbek) ľágot. „Ez a kis könyvecske — írta róla Lenin — kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig él­teti és viszi előre a civilizált világ egész szervezett és har­coló proletariátusát.*

Next

/
Thumbnails
Contents