Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)
1978-05-31 / 148. szám, szerda
MUNKÁSÁN A NÖVÉNYVÉDŐ BRIGÁDOK Üj módszerekkel silózzák a takarmányt A napokban felkerestem Jozef Vološni elvtársat, a Nitrai Járási Mezőgazdasági Igazgató ság főmérnökét és tájékoztatást kértem tőle a tavaszi munkákról, nehézségeikről, eredményeikről és távlati tér veikről. Első kérdésemet'a ga bonafélék állapotával és a nő vényvédelmi munkákkal kap csolatban tettem fel. — Az aranyat érő májusi eső mennyire segítette elő a búza, árpa és más gabona fejlődését? — Sajnos, az űrömbe egy kis üröm is vegyült. Egyrészt jól jött az eső, mert a tavaszi munkák kezdésekor — március elején — még szárazság volt, mintegy 110 mm nedvesség- hiány mutatkozolt a földben. Most meg annyi esik. hogy már nem kérnénk belőle többet, ló néhány mezőgazdasági üzemben túl sok csapadék és nap fényhiány miatt megsárgult az árpa és a kukorica. — Milyen módon küzdenek a gombabetegségek és a levél- telvek ellen? — A lezúduló csapadék és a páradús levegő kedvez az említett betegségeknek. A növényvédő brigádok tagjai és a járásunkban levő négy repülőgép már mintegy 40 000 hektár gabonát permetezett meg. Az utóbbi napokban főleg a sár garozsda ellen kell küzdeniink. Ez a betegség azokon a parcellákon terjed, ahol egymás után több mint két évig termeltek búzát. Felütötte fejét a lisztharmat is, a cukorrépa- táblákon pedig gyorsan szaporodnak a levéltetvek. Kicsit ne hezíli munkánkat, hogy a re piilőgépek a szélsőséges időjárás miatt nem .mindig szállhatnak fel. — Jelenleg milyen állapotban van a búza? — A gondos talajelőkészítés, megfelelő tápanyagellátás és a nagy szakértelemmel történő növényvédelem meghozta a gyümölcsét. Habár akadnak nehézségek, a búza mégis fejlettebb. mint a múlt év hasonló időszakában. Szerintem, ha minden parcellán sikerül idejében elvégezni a permetezést és a további időszakban kedvező lesz az időjárás, nagyobb hozamút adhat, mint a múlt évben — Sikerült elég és megfelelő fajta árpa- és kukoricavetőmagot beszerezniük? Árpából nagy termőképes- ségCi fajtákat vethettünk. A helyi viszonyokat nagyon jól bír la az Ametiszt, a Favorit, a Nadja, a Trumf, a Rapid és a 'Spartan árpafajta. További ígéretes fajtákat is termesztünk, illetve szaporítunk. Sajnos, a kukoricával kapcsolatban nem mondhatom el ugyanezt. Kénytelenek vagyunk túl sok későn érő kukoricafa j- tát termelni, mert nem kaptunk elegendő korai és félko- rai kukoricavetőmagot. Attól tartunk, hogy a későn érő kukorica egy részét — ha korábban beáll a hideg idő — kénytelenek leszünk lesílözni. Ideje lenne már a vetőmagtermesztésben döntő változásokat eszközölni. Fel kellene mérni, hogy a mezőgazdasági üzemeknek milyen fajta kukoricák vetőmagjára lenne szükség. Ennek figyelembevételével kellene meghatározni a behozatalt is. — A kapások közül jelenleg a legidőszerűbb a cukorrépa ápolása. A mezőgazdasági üzemek dolgozói hogyan birkóznak' meg az igényes munkákkal? — Járásunkban 5483 hektár cukorrépát termesztünk. A jó munkaszervezés eredményeként egyeléséí pár nap múlva befejezzük. A megfelelő tapasz* talatú és szaktudású vezetők biztosították, hogy hektáronként meglegyen a 90 000 növény. Gondot okoz, hogy kevés a sarabológép. A nagykéri f Milanovce) és más efsz-ekben ezért a sarabolási munkák egy részét kézi munkaerővel végzik. Erre a nehézségre felfigyelhetne már gépiparunk. — A csapadékos időjárásban milyen sikerrel takarítják be az évelő növényeket? — A mezőgazdasági üzemek dolgozói teljes ütemben ka<;7''iiják a lucernát és réti füvet. A takarmányozási célokra vetett repcét és rozsot már korábban lesilózták. Még a nagy munka megkezdése előtt megrendeztük a korszerű módszerekké?! történő t;ikamui n ybetakarítás napját. A résztvevőknek alaposan megmagyaráztuk, mi lyen módon kell alkalmazni a finn gyártmányú tartósítószert. Nagy sikert aratott a nitrai Bioveta üzem készítménye, a „Baclinovo". Ez a szer lényegesen elősegíti a lesilózott Zöldtakarmány tejes erjedését. Nagv előnye, hogy nem tartalmaz egészségre ártalmas vegyi anyagot. Az Ivanka pri Nitre 1. alekšíncei, verébéi yi, (Vráble) és más efsz-ben ezzel a szerrel silózzák a takarmányt. — Elég szárítóüzemük van? — Mindössze nyolc működik jelenleg, [óval többre lenne szükség. Nagyon lassan halad a szemcsézett és pogácsázott takarmányt készítő berendezések építése, illetve összeszerelése is. Pedig nagy szükség lenne rájuk, mert egyes mező- gazdasági üzemekben elég sok szemestakarmány árán állítják el'ő a tejet és a húst. A lucernából, réti fűből és más hasonló lakarmányfélékből készült liszttel vagy más termékkel pótolni lehetne a szükséges szemes- takarmány egy részét. Sajnos, a távlati iervek szerint is csak tíz szárítóüzem és ugvanennyi szemcsézett takarmányt, illetve takarmánypogácsát készítő üzemrészleg lesz. — Milyen módon igyekeznek több szálas takarmányt termelni? — Néhány mezőgazdasági üzemben sikerrel termesztik a Lolita nevű, rendkívüli sok zöldanyagot termő réti füvet. Ezer-ezerkétszáz mázsás hek- tárhozama is van. — Elemzésének alapján milyen termést vár? — Úgy vélem, a nehézségek ellenére is gazdagabb termést ígér a határ, mint a múlt évben, s minden szakaszon nagyobbak lesznek a hektárhozamok. BALL A JftZSEF A CSKP KB 11. ülésének szellemében KÉT VÖRÖS ZÁSZLÓ BIRTOKOSA Az idén, a csehszlovák—szovjet határmenti barátsági ünnepségen két kelet-szlovákiai üzem nyerte el a Szovjet—Csehszlovák Baráti Társaság kárpát-ukrajnai területi bizottságának vö rös zászlóját. Ezek egyike a bardejovi JAS Cipőgyár Tekintettel arra, hogy ebben a megtiszteltetésben minden évben a két szomszédos országrész legjobb eredményeket elérő vállalatai, üzemei részesülnek, sok emberben felmerült a kérdés: miért éppen a bardejovi fAS n. v., mivel érdemelte ki ez a vállalat ezt a kitüntetést? Hiszen éveken át a kerület azon vállalatai között szerepelt, melyek nem teljesítették az állami terv feladatait. Es ezenkívül az idén még a szövetségi kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsának vörös zászlóját is elnyerte. lozef DEMEŠ vállalati igazgató szavai választ adnak a kételkedőknek. Vállalatunk az első években valóban nem ért el jó eredményeket. Mindnyájunknak fájt, ha termékeinket, minőségi kifogások miatt, nem vették át a megrendelők, Wiztiik legjelentősebb vásárlópartnerünk, a Szovjetunió is. Az év végi gazdasági mérleg bizony kezdettől fogva nem volt a legjobb. Ma m; r mindez a múlté, felszámoltuk vállalatunk „gyermekbetegségeit“, fogyatékosságait. Munkaközösségünk önbizalma megerősödött és a kívánt eredmény is bekövetkezett. Megmondom azt is, hogyan sike- ríllt ezt elérnünk. Vállalatunk helyzetét, a sikertelenség okait, a vezető szerepét egyre erősítő pártszervezet segítségével, a k-mimunisták aktív kezdeményezésével, alapos elemzés alá vettük. Közös erővel sikerült megtalálni a „hullámvölgyből“ kivezető utat. Ezen az úton akarunk tovább haladni, ez ve- 7 't a tervteljesítés eredményességéhes. Emíliu Dupejuva és fozef Soinirdák u Lengyel Népköztársu súgba szállítandó cipők minőségét ellenőrzi. fFoto: R. Herenhaut) A bardejovi Cipőgyárban tavaly elért eredmények e mellett bizonyítanak. 1976 hoz viszonyítva 60 millió koronával növelték az árutermelést, s tavaly 8 millió 414 ezer pár lábbelit gyártottak, a tervezett árutermelést 148 százalékra teljesítve. A Szovjetunióba irányuló kivitel tervét már december 20-án 105,3 százalékra teljesítették. Nem kis feladat ez, ha íigye- lnmbe vesszük, hogy a gyár termékeinek csaknem 50 százalékát a szovjet piacon értékesíti. A gyár történetében jelentős eredményként könyvelték el azt íi tényt, hogy az idén legyártották a százmilliomodik pár lábbelit, és a legnagyobb kereskedelmi partner, a Szovjetunió részére leszállították az 50 milliomodik pár cipőt. A 6. ötéves tervidőszak harmadik esztendejében a gyár termelési értéke megközelíti a 719 millió koronát s a terv szerint a gyár 8 millió 750 ezer pár lábbelit készít. Tegyük hozzá, hogy termékei minőségének további javításával. Az e téren elért eddigi eredmények már tavaly is jelentősen hozzájárultak a minőségi reklamációk számá nak csökkenéséhez. A gyár dolgozói, a kommunisták példáját követve, teljes mértékben magukévá tették a CSKP KB 11. ülésének útmutatásait, s az idén ennek szellemében újabb lépéseket (esznek a fejlődés útján. Elhatározták, hogy a termékek minőségének javítását szem előtt tartva, arra is ügyelnek, hogy a divat követelményeinek megfelelő formájú lábbelik kerüljenek piacra. Megszüntetik mindazoknak a termékeknek a sorozatgyártását, melyek nem felelnek meg a minőség és kor szerűség kívánaIma inak. A bardejovi |AS Cipőgyár példája is azt igiizolja, hogy a munka eredményessége sehol sem maradhat el, ahol megszívlelik és érvényesítik pártunk útmutatásait. A közelmúltban egymás után megszerzett két vörös zászló mindennél többet bizonyít. f kulik) Kiérdemelni a bizalmat Medvesalján szerény, szorgalmas embernek ismerik Lázár Barnát, az újbásti (Nová Bašta) Medves Egységes Földművesszövetkezet fiatal főzootechniku- sát. Hét hónapja, amióta ebben a beosztásban dolgozik, mindig korán kezdi a napot. Öt óra tájban már a tajti (Tachty), a vecsoklői (Večelkov), az óbásti (Stará Bašta), a bakóházi, vagy az újbásti állattenyésztő telepen járja az istállókat, ellenőrzi, segíti az etetők, a fejők és a takarmányosok munkáját. — Annak idején nem véletlenül kerültem az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolába — kezdi a beszélgetést, amint sikerül nemi időt szakítania. — Mindig nagyon szerettem az állatokat. Az iskolában is az állattenyésztés volt a legkedveltebb tantárgyam. A negyedik év végén, 1971-ben ebből egyesre sikerült az érettségi vizsgám is. Az érettségi után a szútori (Sútor) Egységes Földműves- szövetkezetben lett segédzoo- technikus. Oda ment vissza a kétéves katonai szolgálat letöltése után is. Pedig több helyre is hívták. — Egy alkalommal szinte véletlenül találkoztam Csirke Ernő elvtárssal, az újbásti szövetkezet elnökével. Elmondta, hogy szakképzett fiatalokat keresnek az állattenyésztésbe. Már azért Is megkapó volt az ajánlata, mert Szútorba a nagyobb távolság miatt körülményesebb volt a bejárás. Természetesen az sem volt közömbös számomra, hogy Űjbáston magasabb a szövetkezet! gazdálkodás színvonala, ami igényesebb munkát követel az embertől. Új munkahelyén egykori osztálytársával és egyben jó barátjával, Pál Imrével kezdett együtt dolgozni. A szövetkezet vezetői már az első hónapok után bizonyosra vették, hogy nem fognak csalódni benne. Munkatársai szakértelmét, szorgalmát és közvetlenségét egyaránt hamar megismerték. Tavaly novemberben elsősorban ezért bízták gondjaira az állat- tenyésztői munka szervezését, vezetését. — Most látom csak, hogy mennyire nem kis feladat ez — mondja később. — Szövetkezetünkben összesen 1700 szarvas- marhát tenyésztünk. Ebből 600 a tehenek száma. Ezenkívül több mint 3000 sertésünk és 1200 juhunk van. Bizony, ha csak körbe kell járni minden telepet, már az is eltart egy fél napig. Az igazi munka pedig csak azon túl kezdődik. A szövetkezetben jelenleg a hasznossági eredménymutatók további növelése mellett az állattenyésztés telepenkénti szakosítása és nagyarányú korszerűsítése jelenti az ott dolgozók legfontosabb feladatát. Ezt illetően már az első sikerekről is számot lehet adni. — Az újbásti részlegen már igazi jó feltételek között végzik munkájukat a tehéngondozók és a fejők. A 320 férőhelyes, ti- zennégymillió koronás beruházással épített farmra négy évvel ezelőtt költöztették be az állatokat. A gondozói munka legnagyobb része és a fejés teljesen gépesített. A korszerűsítés érdekében való további lépést az óbásti telepre tervezeti, hétmillió koronás beruházást igénylő sertésfarm felépítése jelenti. Azon a telepen hamarosan 2400 férőhelyes malacnevel- dénk és 140 férőhelyes istállónk lesz majd. Távlatilag úgy tervezzük, hogy teljesen az óbásti részlegre összpontosítjuk a sertésállományunkat. Az oltani állatgondozóknak már kiváló tapasztalataik vannak. Je>- Jenleg Is nekik köszönhetjük * legjobb eredményeket. A fiatal szakember azt sem titkolja, hogy éppen a malacmm#• v * • • «£•• ■*'’**•' ,ví... ** * S* fin \ý, V , j|. f f m Lázar Barna, a Medves Egysé ges Földmíivesszövetkezet fő zootechnikusn. nevelés és a sertéshizlalás sikerei lendítették előre a szövetke zet állattenyésztésének fejlődését. Persze a többi tenyésztési ágazat eredménymutatói sem hagynak sok kívánni valót maguk után. — A legutóbbi zárszámadó taggyűléskor némi térvtúltelje- sítésnek is örülhettünk. Mindenekelőtt a húseladással voltunk elégedettek, amelynek minden tételét túlteljesítettük, összesen 2333,39 mázsa sertéshúst, 1736,31 mázsa szarvasmarhahúst és több mint 114 mázsa juhhúst értékesítettünk. Az idei évben ennél már nagyobb feladataink vannak. Természetesen nemcsak az eladásra kerülő hús- és tej- mennyiséget illetően. Az állat- tenyésztés minden egyes részlegén az eddiginél jobban előtérbe kerültek a gazdaságosabb termeléssel összefüggő kérdések. Példaként a koncentrálttakarmány fogyasztást említhetem. Az előirányzott normákat ugyan nem lépjük túl, de a hasznosítható tartalékokat ezen a téren sem kell különösebben keresni. Az olyan nagy számú állatállomány esetében pedig, amilyennek a miénk mondható, már a kilónkénti, vagy a literenkénti egy két dekás koncén! rá II takarmány-megtakarítás is komoly mennyiséget eredményez. A fiatal szakember nem egyedül munkálkodik az ésszerű, a gazdaságos termelés érdekében. Igyekezetét, elgondolásait a szövetkezet égész vezetősége helyesli, támogatja. Bozó Gyula elvtárs, az ellenőrző bizottság elnöke ezzel kapcsolatban a többiek nevében is elmondhatta: Kiérdemelte és megszolgálta a bizalmunkat. LALO KÁROLY ftil F 197H V. 31. Az állattenyésztés szakembereinek mindig van mit megvitat niuk. Felvételünkön Pál Imre, Pelle István, Lázár Barna fő- zuotechnikus és Hozó Gyula, az ellenőrző bizottság elnöke látható tanácskozás közben. (A szerző felvételei)
