Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-31 / 148. szám, szerda

AZ EMBEREKEN MÚLIK... Minden fontos szakaszon kommunisták A kongresszusi határozatok teljesítése # Nyilvános Nem kétséges, hogy mező­gazdasági üzemeinknek a ha­todik ötéves tervidőszak folya­mán, sőt a következő években is komoly feladatokkal kell megbirkózniuk az élelmiszer- ellátás zavartalan biztosítási! terén. Ezekkel a kérdésekkel egyébként legutóbb a CSKP KB 11. plenáris ülése is behatóan foglalkozott. Az Irányt mutató tanácsko­zások anyagát a sláderkovcei Haladás Efsz állattenyésztői is gondosan tanulmányozzák. Sze­mély szerint engem Lenárt elv­társnak, az SZLKP KB legutób­bi ülésén elhangzott beszámo­lója késztetett arra, hogy a nagy nyilvánosság előtt állást foglaljak napjaink legégetőbb problémáival kapcsolatban. A beszámoló többek között kiemeli: „A piac folyamato­sabb élelmiszerellátása érdeké­ben felelősségteljesebben kell foglalkozni a technológiu kor­szerűsítésével ..Ezzel kap­csolatosan említem meg, hogy sok szó esik a korszerű gépek, termelési módszerek alkalma­zásáról és arról, hogy ezeket a gépeket és módszereket ala­posan ismerniük kell az állat­tenyésztésben dolgozóknak. Az a véleményem, hogy az élő szervezet, a ránkbízott állat kényesebb a gépnél. A jó tehe­nésznek nemcsak azt a tehe­net kell ismernie, amelyiket gondozza, hanem minden egyes tehén családfáját is. Hiszen a tehenek nemcsak tejelőképe«- ségét, hanem sok más tula|don- íiágot is örökítenek Ezeknek az ismeretére kellene megtaní­tani az állatgondozókat, mert ebből sok haszon származna. Szövetkezetünkben ezt a fo lyomatot négy évvel ezelőtt a korszerűen felszerelt telep, né­pi nyelven szólva a „tejgyár" átadásával indítottuk el. Erre az kényszerített bennünket, hogy azelőtt divatos dolog volt a felelősséget áthárítani, diva­tos volt azt hangoztatni, hogy a meglevő állatallomány nem alkalmas nagy hozam elérésé­re, s azt sürgetően ki kell cse­rélni. Az én tapasztalatom az — s ezt az idő Is igazolta —, hogy a hozamokat nem sokmil­liós állománycserékkel, hanem nagyobb figyelemmel, több szakértelemmel és jobb takar­mánnyal lehet emelni. Sok esetben tapasztalom, hogy az első laktációban gyengén indu­ló tehén fokozatosan feljavul a másodikban és a harmadik­ban, ba lelkiismeretesen gon­dozzák. Es nálunk, mivel a tehené­szetben három műszakban dol­goznak, az „odafigyeléssel* mind kevesebb a gondunk. A telep korszerűségére jellemző, hogy a trágyakihordástól a fe­jősig minden munkafolyamat gépesített, ezáltal dolgozóink nagyobb figyelmet összponto­síthatnak éppen a munka mi­nőségi oldalára és elvégzésé­re. Szakosított tehenészeti tele­pünkön —■ egyelőre 950 állatot számláló állománynál — a ha­zai gyártmányú DZ-100 csőve­zetékes fejőgépet alkalmazzuk. Felépítése a hagyományos tej­vezetékes fejőberendezésekhez hasonló. A pulzátor pneumati­kus vezérlésű, szinkron üzemű. A kollektor alján levő szelep funkciója kettős, egyrészt le­esés esetén automatikusan le­zárja a levegő útját, másrészt fejés alkalmával a szállítóle­vegőt engedi be. Négy esztendőn át, gyakorla­titag hiba nélkül fejnek a DZ- 100-zal és ezáltal könnyebb, gyorsabb, termelékenyebb lett a f«jőnők és fejők munkája. Ez pedig Szabó Pálnak és tár­sainak az érdeme, akik rend­szeresen, lelkiismeretesen el­végzik a berendezés karbantar- tasát. Noha csak egy munkafolya­matot említettem, gyakorlati­lag ez is jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tej­termelés állandóan növekvő irányzatot mutat. íme a bizo­nyíték a januári tejeladás ter­vét — 260 ezer litert — 11 ezer literrel teljesítette tói a szö­vetkezet. Februárban 13 ezer literrel több tejet adtunk el a közellátásnak, s az első ne­gyedévi előirányzatot jóval 15 százalékkal túlhaladtuk Ami pedig a legfontosabb, eladott tejmennyiségünket az I. osz­tálynak megfelelő árcsoportba sorolták. Szeretném meg hangsúlyoz­ni, hogy az rtj technológia és dolgozóink eddigi sikerei ered­ményeképpen, állattenyésztési dolgozóink is bekapcsolódtak a tejtermelesi országos verseny­be. M> a verseny sikeréhez az­zal is szeretnénk hozzájárulni, hogy módszereinket, tapaszta­latainkat szívesen adjuk at min­den érdeklődőnek Úgy vélem, ilyen tapasztalatcserék — ame­lyek a jó módszereket, a hasz­nos fogásokat, sőt az egysze­rűbb újításokat is széles kör­ben népszerűsítik — nélkülöz­hetetlen tényezőivé válhatnak a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének s azon belül a magasabb tejhozam biztosításá­nak. Végül, de nem utolsósorban, telepünkön a kommunisták pél­damutatóan végzik munkájukat, pártmegbízatásunknak tekintik a termelés fokozását. Ez is •Hgyik biztosítéka annak, hogy szinkronban a Központi Bizott­ság megállapításaival, jól tel­jesítjük a CSKP XV. kongres­szusa határozatait. KARUL RADHÜVSKY, a Haladás EFSZ állattenyészetének vezetője A Békéi jM ierovo) Efsz párt- alapszervezete alkotóan bontja le a CSKP KB 11. ülésének ha­tározatait, s figyelmét a ter­melési feladatok hiánytalan teljesítésére fordítja. A kom­munisták tudatosítják, hogy a termelés és a tömegpolitikai munka területén egyaránt a minőség javítása és a haté­konyság növelése az elsődleges feladat. Az idei év igényes fel­adatait csakis akkor tudják Tel­jesíteni, ha minden kommunis­ta — a pártonkívüliekkel szo­ros egységben — tudása leg­javát nyújtja, növeli az igé­nyességet saját munkájával és munkatársaival szemben. Amint Andrássy Sándor mér­nöktől, a pártszervezet vezető­ségi tagjától, az efsz elnökétől megtudtuk, minden szinten ar­ra törekszenek, hogy feltárják a belső tartalékokat, ésszerűen használják ki a földalapot, és csökkentsék az önköltségeket. — Pártszervezetünk rendsze­resen foglalkozik az Irányítás színvonalának emelésével, a kommunisták és a pártonkívü­liek kapcsolatának elmélyítésé­vel — mondja Andrássy elvtárs. — Hatékony irányítás nem képzelhető el ellenőrzés nél­kül, ezért valamennyi területen A közelmúltban tartott kerü­leti pártkonferenciák nem csu­pán emlékezetünkben élnek még jó ideig, hanem ami ennél is lényegesebb: tanulságai, fő­leg pedig határozatai kihatnak a XIV. pártkongresszusig terje­dő egész időszakra. A pártkonferenciák beszámo­lóit követő vitákban értékes felszólalások hangzottak el, imm egy közülük az átlagos­nál nagyobb figyelmet érde­mel. Mint amilyen például Ma- gyarics Vince elvtársé, u Du­naszerdahelyi jDun. Streda) fárási Pártbizottság új vezető titkáráé is volt a nyugat szlo­vákiai kerületi pártkonferen­cián. Magyarics Vince elvtársat a dunaszerdahelyi járási pártkon­ferencia alkalmából már meg­szólaltatta s egyúttal bemu­tatta lapunk, s hogy újólag is felkerestük, ahhoz indíttatást épp a kerületi konferencián elhangzott felszólalása adott. Pontosabban egyik kitétele, amely az alábbiakat szegezte le: „A kongresszusi határoza­tok teljesítésének értékelése­kor arra a megállapításra ju­tottunk, hogy az elmúlt két év alatt gazdasági életünk, főleg a mezőgazdaság fejlesztésében u kedvezőtlen éghajlati felté­telek és időjárás ellenére is figyelemreméltó eredményeket értünk el. Mindenekelőtt azért, mert a kongresszusi irányel­vek megvalósítása élén párt­szerveink és -szervezeteink áll­nak, tehát minden döntő sza­kaszon kommunisták. * Persze ez az idézet önmagá­ban talán általánosságként hat, azonban akkor, a több száz küldött előtt népgazdasági ha­tásfokát meggyőző tényekkel és adatszerű felsorolásokkal illusztrálta. A járási pártbizottságon, dol­gozószobájában beszélgetve is elsőként arra terelődött a szó köztünk.- hogy a járási párt­szervek, valamint a pártszerve­zetek gazdaságpolitikai tevé­kenysége hangsúlyosan a no vekvö társadalmi igények kie­légítését célozza, ezért a fő fi­gyelmüket elsősorban a munka termelékenység fokozására, a nagyobb hatékonyság és a jobb minőség elérésére összpontosít­ják. . — Bizonyára ismert tényt is­mételtem, amikor járásunk meghatározó gazdasági struk­túrájára, túlsúlyban mezőgaz­dasági jellegere hivatkozva be­széltem eredményeinkről, ten' veinkről és távlatainkról — utalt Magyarics elvtárs a mAr említett felszólalására —, hi­szen a tömegtájékoztatás az elmúlt évek során eléggé be­ágyazta már ezt az országos köztudatba is. Termeléspoliti­kai törekvéseink szempontjá­ból azonban néhány alapvető vonását nem árt újból felvá- . zolni. Mindenekelőtt azt, hogy bevezettük a következetes el­lenőrzést. Ennélfogva növeke­dett a pártcsoporíok szerepe, melyek fontos összekötő ka­pocsként járultak hozzá a mun­kához való szocialista viszonv és az emberi kapcsolatok meg­javításához. A dolgozók szak­képzettségének növelése fontos láncszemét képezte munkánk­nak. Lehetővé tettük a legak­tívabb dolgozók, a SZISZ-tagok számára, hogy esti iskolán nö­veljék szakképzettségüket. A pártszervezet a szövetke­zet vezetőségével rendszeresen értékeli a termelési feladatok teljesítését, s idejében megte szí az intézkedéseket a fogya­tékosságok kiküszöbölésére. lói beválnak az egyes termelési ágazatokban működő pártcso- portokban megtartott értekezle­tek, mivel egyrészt a kisebb egységekben lehetőség nyílik a problémák alaposabb feltárásá­ra, másrészt ilv módon élén- kebhnk és tárgyilagosabbak a viták. — Munkatevékenységünkben nagy gondot fordítunk a tudo­mányos alanokon álló termelés­re — folytatja a beszélgetést Andrássy elvtárs. — A CSKP KB 11. ülése, valamint a járá­si pártkonferencia határozatá­mezőgazdaságunk komplex fej lesztésével egyidejűleg erőtel­jes iparosodási folyamat megy végbe járásunkban, ami az 1967 és 1978 közötti időszakban az ipari termelés 27,5 százalékos növekedését eredményezte. Ma már az iparban foglalkoztatot­tak aránya meghaladja a me­zőgazdaságban dolgozókét, aminek természetes velejárója a városiasodás, helyesebben mondva: városaink extenzív növekedése, részint űj építke­zések, részint a közeli, agglo- merátumos települések varo­sokhoz csatolása útján — de mindenképp tömeges városba költözéseket eredményezve. E migráció természetes és egyben örvendetes jelenség is, azon­ban egyfajta hátulütője azért van: e fejlődéssel még nem tart lépést mindenütt a külön­féle lakossági szolgáltatások kiterjesztése. Nem csupán a mi problémánk ez, s részben az is magyarázatul szolgálhat, hogy az építőipar előtt nagyarányú feladatok állnak. Csak a leg­kiemelkedőbbeket említve: á lakásépítéseken túl a nemzet­közi fontosságú dunai vízi erő­mű, továbbá a Húskombinált s egyéb ipari és vízgazdálkodási létesítmények felépítése, fürdő- és üdülőhelyek kapacitásiövi- tése, valamint korszerűsítése. — A kerületi pártkonferen­cián a program zsúfoltsága miatt a mezőgazdasági eredmé­nyekről csak átfogóan szólt. Melyek azok a figyelemre ér­demes tények, esetleg távlati elgondolások, amelyeket akkor a küldöttek nem hallhattak? — Közülük talán a legfonto­sabbakat emelném ki — fejel­te. — Mezőgazdasági termelé­sünk, amely a fő mulatókban elérte a világszínvonalat, to­vábbra is alapvető termelési ágazatunk, s mi ezt az irány­vonalat tartani akarjuk, ezért. politikai-szervező és gazdasági irányító tevékenységünkben er­re helyezzük a súlyt. A legtöbb tennivaló a takarmány- és a kukoricaprogram megvalósítá­sában, s ezekkel összefüggés­ben a növényi fehérje termelé­sének növelésében van. De ide­sorolhatnám meg a zöldségter­melési programot, azaz a piac és a feldolgozó ipar elegendő, jó minőségű, friss gyümölcs­csel és zöldséggel valő ellátá­sában ránk háruló feladatain­kat is. Ez utóbbit jelentősen elősegíti az Agrofrigor koope­rációs termelési és értékesítési tevékenysége, amelynek újabb lendületet adhat majd a járás termálforrásainak célszerű fel- használása az öntözéses gaz­dálkodásban. Jelenleg eyente 24 000 tonna zöldséget és 14 000 tonna gyümölcsöt termelünk, egy hektár hozamából pedig 406 kg húst, Hfl2 liter tejet és 757 tojást állítunk elő. Egy kérdésemmel visszacsa­toltam a beszélgetést a felszó­val összhangban arra törek­szünk, hogy meggyorsítsuk a tudományos kutatás eredmé­nyeinek bevezetését a terme­lésbe, e célból gyümölcsöző kapcsolatot tartunk fenn a Nitrai Mezőgazdasági Főisko­lával és a Mezőgazdasági Ku­tatóintézettel, állandó figye­lemmel kísérjük a legújabb ku­tatási eredményeket. Az elmúlt év eredményeinek összegezése után még szembetűnőbbek a belső tartalékaink. Párlatapszervezetüuk mér­legre tette az elmúlt évben a kukorica- és cukorrépa-ter­mesztésben elért gyenge ered­ményeinket. Megállapítottuk, hogv az objektív körülménye­ken kívül előfordultak szubjek­tív tényezők is, melyek bofo lyásolták eredményeinket. Az idei vetéshez már levontuk a tanulságokat.’ Minőségileg jól előkészített talajba került a cukorrépa, s a vetőmagfa jtn megválasztása során előnyben részesítettük a hazai fajtákat. Ugyancsak más vetőmagfajtá­kat alkalmaztunk a kukorica termesztésében. Tavaly jelentős mennyiségű magkukoricát — mivel azok kései fajták voltak —, a kedvezőtlen időjárás miatt kénytelenek voltunk te- silóznl, mert nem érett be. Az Idén csak korai és középkorai vetőmagfajtákat vetettünk. A tudományos alannkra helyezett termelés szükségességét az is gyűléseket rendeznek látásából fentebb idézett rész­re, a párt vezető szerepére. Elöljáróban arról tájékoztatott, hogy célirányos és eredményes kádermunkájuk folytán a járás kommunistáinak száma már túl­lépte a hatezret. A XV. párt- kongresszus óta a pártalapszer­vezetek mintegy 650 tagjelöltet vettek fel, zömükben ipari mun­kásokat és szövetkezeti dolgo­zókat, akiknek kilencven szá­zaléka fiatal, s köztük a nők aránya harmincszázalékos. Ká~ derintézkedéseik eredménye­ként javult a pártszervezetek szociális összetétele és életko­ri átlaga, egyúttal megfelelő­en képzett, elegendő kádertar­talékkal rendelkeznek, akiknek a továbbképzésről a pártokta­tás különböző fokozatain kö­rültekintően gondoskodnak. — Hangsúlyozni szeretném, hogy alapszervezeteinkben 1970 óta évről évre szilárdult a pártfegyelem. Ezt már magá­ban véve az is tükrözheti, hogy míg 1970-ben a taggyűlések lá­togatottsága hetvenszázalékos volt, 1977-re nyolcvanhat szá­zalékosra emelkedett. Kommu­nistáink főleg a munkakezde­ményezésben, a párt életben, s a társadalmi tevékenységben járnak elöl, de családi és ma­gánéletükben is példnadóak. Pozitív jelenség az is, hogy a pártbizottságok a kongresszusi határozatok teljesítésének kü­lönböző szakaszain konkrét feladatokkal bízták meg a kom­munisták hetvenöt százalékát, s tevékenységüket rendszere­sen ellenőrzik. Persze jócskán vannak olyan kommuu ;ták is, akiknek nincsenek számba ve­hető pártmegbízatásaik. Az ő képességeiket is hasznosítani kell a tömegszervezetek és a választott szervek részére szer­vezett politikai oktatásban, a römegpolitikai tevékenységben s egyéb területeken. — Melyek a járási pártszer­vek és -szervezetek soron kö vetkező feladatai? — kérdez­tem mintegy a beszélgetést be fejezőleg. — Ezek mindenekelőtt a kö­zelmúlt legfontosabb pártpoll tikal eseményeiből adódnak. A CSKP KB 11. ülésének anyagá val már foglalkozott járási pártbizottságunk elnöksége, má­jusban a pártalapszervezetek bontották le határozatait a sa­ját viszonyaikra, ugyané célból most, 24-én pedig a Nemzeti Front járási bizottsága tartott bővített ülést, egyúttal a járá si és a kerületi pártkonferen­ciák irányelveiből rájuk háru­ló feladatokat is megtárgyalva. Tömegpolitikai munkánk kere­tében júniusban nyilvános gyű­léseket rendezünk, majd június végén a járási pártbizottság plé- numa elé kerül megtárgyalás­ra és jóváhagyásra az említett határozatok teljesítésének min­den kérdése. indokolja, hogy a szövetkezel természeti adottságai a legrosz- szabbak a járásban, s ez sajá­tos agrotechnikát igényel. A kommunisták több ízben fog­lalkoztak a termelési költsé­gek csökkentésével és az ener­giatakarékossággal. Az állattenyésztő részleg pártcsoportja a hasznosság nö­velését és a gazdaságos terme­lést tekinti elsődleges felada­tának. Bár tejtermelésben jók az eredményeik, hiszen a napi fejési átlag 10,56 liter, akad­nak még tartalékok ezen a téren is. Mindenekelőtt azi szorgal­mazzák. hogy kiegyenlítsék az azonos feltételek között dolgo­zó fejők eltérő eredményeit. Az olt dolgozó kommunisták komplex elemző jelentést ter­jesztenek a vezetőség, majd a tagság elé a hibák mielőbbi ki­küszöbölése céljából. Egyedi takarmányozási rendszer kidol­gozásával csökken'eui akoriák az egy liter tej és egy ki'ő sertéshús előállítására fordított abrak takarmány mennyiségét is. örvendetes, hngv a haté­kony tömegpolitika' munka eredményeképpen a szövetke­zet tagsága egyre iohban 'u- datosítja, hogv megéri ‘ól dolgozni, s hogv száz százalé­kos bért csakis száz százalékos munkáért lehe* fi^r1'1* SV1NGER ISTVÁN M1KUS SÁNDOR Kii a IbIsü niéttit Lebontják o 11. ülés határozatait Készülnek a nyári üdülési idényre a vállalatok üdülőközpont fai. A losonci (Lučenec) járásban levő Obrufínában ebben az idényben h fülek i j Fiľakovo) Békeüzem 350 dolgozó ju üdül majd. Felvételünk az üdülőközpontról készült (Felvétel: T Babjak — CSTK)

Next

/
Thumbnails
Contents