Új Szó, 1978. május (31. évfolyam, 120-148. szám)

1978-05-22 / 139. szám, hétfő

Békenagygyűlés Terezínben Befejezte tanácskozását a CSSZK Tűzoltó Szövetségének kongresszusa (CSTK) — Mladá Boleslav- ban szombaton vitával folytat- ta munkáját a Cseh Szocialis­ta Köztársaság Tűzoltó Szövet­ségének kongresszusa. A szom­bati ülésen is részt vett a CSKP KB és a CSSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságá­nak küldöttsége Stépán Hnr- níknak, a CSKP Közpoati El­lenőrző és Revíziós Bizottsága tagjának, a cseh kormány al- elnökének vezetésével, továbbá a Tűzoltó Szövetség szövetségi bizottságának küldöttsége, me­lyet Miroslav Repiský ezredes vezetett. A felszólalók az önkéntes tűzoltók munkájának javításá­val foglalkoztak, s érintették a tűzoltók munkaaktivitásának kérdését is. A kétnapos vita során a kongresszus 33 részt­vevője kért szót. A vita után a kongresszus 400 küldötte — akik csaknem félmillió tagot képviselnek, — megválasztotta a 49 tagú köz­ponti bizottságot és a 11 tagú központi ellenőrző és revíziós bizottságot. A kongresszus kül­döttei leve'let intéztek a CSKP Központi Bizottságához. nak — tartalmazza a nyilatko­zat — erkölcsi kötelességünk­nek tartjuk, hogy követeljük a revansizmus és a neofasizmus felszámolását. Azt szeretnénk, ha már soha sehol sem ismét­lődnének meg a borzalmak, az a szörnyűség, melyet nekünk és számos nemzet fiainak az impe­rializmus, a fasizmus és a há­ború okozott.“ A terezíni békenagygyűlés az Internacionáléval ért vég.et. Pionír acélöntés (ČSTK) — A pionírok aktivi­tásának, valamint a társadalmi feladatok teljesítésébe való be­kapcsolódásának egyik formája az ún. pionír acélöntés. Az or­szág minden kerületéből mint­egy 120 pionír — akik a leg­több vashulladékot gyűjtötték — Kladnón ünnepi összejövete­len vett részt. A Hutník mozi­ban a pionírok találkoztak az ipari járás politikai és közéleti képviselőivel, majd az Oj Kohó­ban részt vettek az acélönté­sen. Pionírtalálkozó (ČSTK) — A Lenini Komszo­mol megalakulásának 60., va­lamint a szovjet és a csehszlo­vák pionírszervezetek évfordu­lóinak és a XI. Viiágifjúságl Találkozónak tiszteletére Vyš­né Nemecké és Uzsgorod cseh­szlovák-szovjet határon nem­zetközi pionírtalálkozót tar­tottak csehszlovák, szovjet, ma­gyar és román pionírok rész­vételével. A barátsági nagygyű­lésen, melyen több mint 4000 fiatal vett részt, megjelent a kelet-szlovákiai kerület és a kárpátontúli terület párt- és állami küldöttsége. Az összejövetelen találkoz­tak a nyári pionírtáborok egy­kori résztvevői, a levelező tár­sak, a testvériskolák és szer­vezetek képviselői. A küldött­ségek vezetői ünnepi beszédük­ben a barátság internacionalis­ta jelentőségét hangsúlyozták. A résztvevők felhívták a pio­nírokat a barátság ápolására, a hazaszeretetre, a béke őrzé­sére. KÖZfLET — O DZS1N hadseregtábnrnok* nak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fegyveres erői mi­niszterének meghívására tegnap hivatalos látogatásra a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságba utazott a csehszlovák néphadse­reg küldöttsége Martin Dzúr had- seregtábnrnok, nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével. — PRÁGÁBA érkezett Ionéi Dia- conescu, a Román Szocialista Köz­társaság új rendkívüli és megha­talmazott csehszlovákiai nagykö­vete. A nagykövetet lindrich Tu- cek, a Külügyminisztérium diplo­máciai protokollfőnöke üdvözölte. — KÉTNAPOS látogatásra Prá­gába érkezett Kalevi Kivisto, a Finn Köztársaság oktatási minisz­tere. A vendéget a Ruzynéi repü­lőtéren Milan Kltisák cseh kultu­rális miniszter üdvözölte. Jelen volt Olli Johannes Auero prágai finn nagykövet is. A két minisz­ter találkozása során megtárgyal­ta a két ország kulturális együtt­működése fejlesztésének lehetősé­geit. Elítélik Orlov magatartását (ČSTK) — A moszkvai napi­lapok szerkesztőségéhez, ame­lyek az elmúlt napokban kö­zölték a Jurij Orlov ellen le­folytatott bírósági eljárásról szóló jelentéseket, számos ol­vasó írt levelet, akik egyértel­műen támogatják a moszkvai városi bíróság Orlov felett ho­zott ítéletét. Mint ismeretes, a szovjet-ellenes tevékenységgel vádolt Orlovot a moszkvai bí­róság bűnösnek találta. A moszkvai üzemekben a dolgo­zók határozottan elítélték Ju­rij Orlov törvénybe ütköző te­vékenységét és annak a meg­győződésüknek adtak hangot, hogy az ítélet igazságos. Hosszú a francia titkosszolgálat keze (USTK) — Párizsi sajtójelenté­sek szerint a május közepén a Comore-szigeteken végrehajtott ál­lamfordulat előkészítésében fon­tos szerepet játszott a francia titkosszolgálat, a Liberation lap szerint a puccs előestéjén a szi­getország fővárosa közelében az elnöki palota tőszomszédságában ötven francia zsoldost dobtak ki repülőgépekből. A ZSOLDOSOK ELFOG! KOLWEZIT TAK (Folytatás az 1. oldalról) hogy kubai harcosok is részt vennének a harcokban. A fran­cia és a belga kormány a be­avatkozást azzal „indokolta“, hogy biztosítani akarják a tar­tományban élő európaiak aka­dálytalan hazaszállítását. A Fe­hér Ház szóvivője tegnap beje­lentette, hogy az Egyesült Ál­lamok Brüsszel és Kamina ka­tonai támaszpont között létesí­tett légihídon folyamatosan látja el fegyverutánpótlással az ott harcoló francia és belga csapatokat. Több nyugati lap azonban le­leplezi a nyugat-európai hatal­mak beavatkozásának valódi célját. A brit kommunisták lap­ja, Morning Star vezércikkében leszögezi: „Egy évvel ezelőtt Franciaország még csak olyan mértékben avatkozott be a zal- re-i eseményekbe, hogy saját repülőgépein szállította a ma­rokkói csapatokat a zaire-i fel­kelők leverésére, ma már vi­szont maguk a francia zsoldo­sok ölik az afrikaiakat“. Az Economist brit hetilap Mobutu zaire-i elnököt diktátornak ne­vezte és leszögezte, hogy a nyugati beavatkozás Mobutu hatalmának megmentését céloz­za. Franciaországban és Bel­giumban a közvélemény éles felháborodással követte kormá­nyaik katonai beavatkozását a shabai eseményekbe. A Fran­cia Kommunista Párt parlamen­ti csoportja követelte, hogy a parlament vitassa meg a Zairé­ben kialakult helyzetet és kö­vetelte a zsoldosok visszaren­delését. Belgiumban több nagyszabá­sú tüntetésre került sor, me­lyek résztvevői felszólították a kormányt a belga katonák ha­zarendelésére. Egyiptomi népszavazás KÍSÉRLET A KOMMUNISTÁK FÉLREÁLLÍTÁSÁRA (ČSTK) — Egyiptomban teg­nap népszavazást tartottak, melynek célja az volit, hogy Anvar Szadat elnök formálisan megszerezze a lakosságot belpolitikai irányvonalának tá­mogatására. Az irányvonal a baloldali ellenzék ellen terve­zett néhány megtorló intézke­dés bevezetését helyezte kilá­tásba. Az egyiptomi hatóságok a szavazást megelőző napokban mindent elkövettek azért, hogy a szavazók támogassák Szada- tot. Felhasználták erre a hi­vatalos propaganda valamennyi esziközét. Szadat elnök egyik tervezett legfontosabb intézke­dése arra vonatkozik, hogy a közeljövőben közéleti funkciót csak hívő tölthessen be, vagyis a kommunistákat ily módon ki­zárná a legfontosabb funkciók­ból. Dominikai elnökválasztás Az ellenzék jelöltje győzött (ČSTK) — A Dominikai Köz­társaságban hosszas huzavonák után mégis befejezték a szava­zatok összeszámlálását. Leg­utóbbi jelentések szerint az ál­talános választásokon a forra­dalmi párt képviselője, Antonio Guzmán győzött, aki mintegy félmillió szavazattal szerzett többet, mint az eddig kormány­zó reformista párt tagja, Joa- quim Balaguer, jelenlegi elnök. A szavazatok összeszámlálásá- val azért késlekedtek, mert a fegyveres erők látva, hogy Ba­laguer elnök elveszti a válasz­tásokat, beavatkoztak azok me­netébe. A Dominikai Kommunista Párt nyilatkozatot adott ki a legutóbbi eseményekkel kap­csolatban. A nyilatkozat leszö­gezi, hogy a fegyveres erők akkor avatkoztak be a válasz­tásokba, amikor úgy tűnt, hogy a jelenlegi elnyomó rezsim képviselője elveszti a választá­sokat. A moszkvai Pravda az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakáról KORUNK LEGFONTOSABB PBOBlEMAlA (ČSTK) — A moszkvai Prav­da csütörtöki számában terje­delmes cikkben foglalkozik az ENSZ-közgyűlés küszöbönálló rendkívüli leszerelési üléssza­kával: Május 23-án New Yorkban megkezdődik az ENSZ-közgyű­lés rendkívüli leszerelési ülés­szaka. Kétségtelenül igen fon­tos politikai esemény lesz ez. A nemzetközi élet legfontosabb problémájáról a történelem fo­lyamán első ízben tanácskozik ilyen reprezentatív fórum. Az ülésszaknak már maga az összehívása arról tanúskodik, hogy milyen nagy érdekük fű­ződik a világ népeinek a ve­szélyes fegyverkezési hajsza korlátozásához. Amint azt Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, napjaink legfőbb problémája, hogyan lehetne megállítani a fegyverkezési hajszát, kiterjeszteni az enyhü­lést s végül elhárítani a ter­monukleáris katasztrófa veszé­lyét. Éppen ezen a területen kell dönteni az alapvető kér­désről — hogyan fog tovább alakulni a nemzetközi helyzet, éppen itt folyik a legélesebb küzdelem. A Szovjetuniónak, a többi szocialista államnak és a világ összes haladó erőinek kitartó és következetes erőfeszítései következtében e fontos terüle­ten sikerült bizonyos eredmé­nyeket elérni. Az utóbbi évek­ben sor került több kétoldalú és sokoldalú egyezmény aláírá­sára, amelyek elzárják a fegy­verkezési hajsza egyes útjait és megtiltják, vagy korlátozzák bizonyos fegyverfajták gyártá­sát, A fegyverkezés korlátozá. sára és a leszerelésre vonatko­zó számos kérdésben is konst­ruktív tanácskozás folyik. Annak ellenére, hogy sike­rült bizonyos akadályokat tá­masztani a lázas fegyverkezé­si verseny elé, a fegyverkezés tovább fokozódik. Akkora pusz­tító fegyverkészletek halmozód­tak fel, hogy ezek már több ezerszeresét teszik ki a koráb­bi háborúkban felhasznált fegy­verek erejének. A NATO-orszá- gokban a tudományos-műszaki kutatás eredményeit egyre in­kább katonai célokra használ­ják fel, teljes ütemben fejlesz­tenek ki új, még nagyobb mér­tékben halálos fegyverfajtákat és -rendszereket. A vegyverkezé- sl hajsza nemcsak gátolja a nemzetközi feszültség további jótevő enyhülését, hanem a nukleáris háború veszélyét Is felidézi. A jelenlegi körülmé­nyeik között senki sem garan­tálhatja, hogy ez a fegyverke­zés nem csúszik ki az ellenőr­zés alól. A fegyverzetek zabolátlan növelésének káros következmé­nyeit ma lényegében a világ valamennyi országa megérzi. A fegyverkezés óriási anyagi és emberi erőket köt le, amelyek­re az államok szociális és gaz­dasági fejlesztésének és globá­lis problémák megoldásához lenne szükség, amilyen problé­mák — a harc, az éhség, a nyomor, a betegségek ellen, az emberi környezet védelme stb. Ezért elkerülhetetlen az ak­tív fellépése valamennyi ál­lamnak, az összes békeszerető erőnek, amelyek követelik a háború anyagi előkészítésének megállítását. Az ENSZ-közgyű­lés rendkívüli leszerelési ülés­szakának ehhez kell jelentősen hozzájárulnia. A Szovjetunió támogatta az ENSZ-nek azt a döntését, hogy összehívja a közgyűlés rendkí­vüli leszerelési ülésszakát és aktívan bekapcsolódott előké­szítésébe. A Szovjetunió úgy ítéli meg, hogy az ülésszak­nak hozzá kellene járulnia a leszerelésért küzdő békeerők lehető legszélesebb frontjának kialakításához, ami napjaink alapvető feladata. Az ülésszak megfogalmazhatna alapvető té­ziseket vagy elveket, amelyek alapjául szolgálnának a fegy­verkezési hajsza korlátozására és a leszerelésre vonatkozó tárgyalásoknak és határozatok­nak. A résztvevőknek ki kelle­ne jelölniük az államok maga­tartásának fő irányvonalait a fegyverkezési hajsza megállítá­sára vonatkozó erőfeszítések­ben és ugyancsak ki kellene tűzniük az első gyakorlati lé­péseket ebben az irányban. E programnak érthetően realiszti­kusnak, konkrétnak és vala­mennyi állam számára elfogad­hatónak kell lennie. A Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, az NDK, Mongólia és Lengyel- ország a rendkívüli ülésszak előkészületeinek keretében ja­vaslatot terjesztettek eilő a nyi­latkozat fő cikkelyeire és ak­cióprogramjára a leszerelés (kérdésében. Ezekben megfogal­mazták a szocialista országok konstruktív hozzáállását a ka­tonai enyhülés időszerű kérdé­seihez. A Szovjetunió konkrét tárgy­szerű javaslatokkal érkezik az ENSZ fórumára. A leszerelés kérdéseire vonatkozó szovjet kezdeményező javaslatok vég­ső célja az általános és teljes leszerelés, hatékony nemzetkö­zi ellenőrzés mellett. Amint azt Leonyid Brezsnyev mondotta a Vorwärts hetilapnak adott In­terjújában, a Szovjetunió béke- szeretete társadalmunk jellegé­ből következik, melyben a leg­főbb cél — ezt a törvények és a legfelsőbb politikai szervek határozatai is kimondják — gondoskodás a nép anyagi és szellemi színvonalának, élet- színvonalának szüntelen emelé­séről. Érhető, hogy ez a nemes cél összeegyeztethetetlen a pa­zarló fegyverkezési hajszával. A Szovjetunió politikája a leszerelés területén kezdemé­nyező, konkrét és reális, tekin­tetbe veszi valamennyi fél ér­dekeit. A Szovjetunió javasla­tai szigorúan alkalmazkodnak ahhoz az elvhez, hogy nem szabad kárt szenvednie a meg­állapodásban részt vevő álla­mok nemzeti biztonsága érde­keinek. E javaslatok megvalósí­tása már a legközelebbi időben elősegítené a fegyverkezési haj­szát nemcsak megállítani, de megfordítani is. A leszerelésért folyó harc tapasztalatai arra tanítanak, hogy szükségszerűen kiterjedt intézkedéseket kell tenni, ame­lyek tekintetbe veszik a kato­nai enyhülés legkülönbözőbb aspektusait. Amint azt Leonyid Brezsnyev nemrég mondotta, Ideje fontolóra venni a nagy katonai potenciállal rendelkező államok fegyverzetei és fegy­veres erői további mennyiségi és minőségi növekedésének tel­jes megtiltását és megteremte­ni a feltételeit ezt követő csök­kentésüknek. Elsődleges lépésként a Szov­jetunió azt ajánlja, hogy meg kell vitatni az alább felsorolt intézkedések megvalósításának programját bizonyos meghatá­rozott időszakon belül: # Az összes nukleáris fegy­verfajták gyártásának megállí­tása; • a tömegpusztító fegyverek összes más fajtái gyártásának megállítása és ezek betiltása; • a nagy pusztító erejű ha­gyományos fegyverek új fajtái fejlesztésének megállítása; • lemondás a Biztonsági Ta­nács állandó tagjai és a velük katonai egyezményekkel szer­ződött országok hadseregei lét* számának emeléséről és hagyó, mányos fegyverzeteik növelésé­ről. A Szovjetuniónak ezek a ja­vaslatai kiterjedt egyetértésre és támogatásra találtak számo* országban. Megmutatják ugyan­is, azt a realisztikus utat, ho­gyan lehet megoldani a lesze. relésnek, a béke szilárdításá­nak és a népek biztonságának alapvető problémáit. Az ülésszakon komolyan meg kellene vitatni a nukleáris fegyverek korlátozásának lehe­tőségeit. A nukleáris fegyverek már eszközök típusainak és rendszereinek kiterjedt komp. lexumává fejlődtek, amelyek céljuknál, erejüknél és célba juttatásuk módjánál fogva kü­lönböznek egymástól. A nuk­leáris háború veszélye csök­kentésének feladata rendkívül bonyolult, de ezt meg lehet és meg kell oldani. A Szovjetunió ezért javasolja; meg kell álla­podni a nukleáris fegyverek valamennyi fajtája gyártásának megállításában. A nukleáris ha­talmak párhuzamosan kötelez­nék magukat, hogy fokozatosan hozzákezdenek a nukleáris fegyverkészletek csökkentésé­hez. A termonukleáris katasztrófa veszélyének csökkentéséért ví­vott harc nem lehet csak egy­oldalú vagy egyes országokra korlátozódó folyamat. A prob­léma megoldásának útjait az összes nukleáris hatalmaknak keresniük kell. Egyes hatalmak elutasító magatartását semmi­képpen sem lehet megmagya­rázni. A rendkívüli ülésszak nem térhet ki egy időszerű problé­ma elől, -ez pedig — hogyan tfi szó 1978. V. 22 A küldöttség vezetőjének be­széde után a nagygyűlés részt­vevőit Vlagyiszlav Panov üd­vözölte. Ezután a csehszlovák néphadsereg díszegységei ke­gyelettel adóztak az ellenállási mozgalom elesett résztvevői emlékének. Mintegy 3000 nő és pionír virágot helyezet a már­tírok sírjára. A nagygyűlés résztvevői nyi­latkozatot fogadtak el. Ebben határozottan tiltakoznak a neutronbomba gyártása ellen, és felemelik szavukat az összes tömegpusztító fegyver gyártá­sa ellen. „Mi, annak a nemzetnek a képviselői, mely elsőként esett áldozatul a fasiszta agressžió-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents