Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-10 / 99. szám, hétfő

Vsiés iflTsszl szélben KaHM ? ^ t • IW9 197B IV 10 A tavaszi szél ugyancsak ka­cérkodik velünk. Hol lágyan inegsimogatja az arcunkat, hol vadul beletúr a hajunkba. De nemcsak velünk játszik. A Her- nád mentén a Szinai (Snina) Egységes Földművesszövetkezel határában az út menti topolya­fák ágait is táncba kergeti. — Megint lehűlt az idő — mondja Elko János, a szövetke­zet növénytermesztési ágazatá­nak vezetője. Az eső nem jött rosszkor, mert az árpa vetésé­vel már végeztünk. Főleg Trumf és Rapid fajtákat vetet­tünk. Reméljük, a tervezett 49 mázsás átlagos hektárhozamot megadják. Most a cukorrépa vetése a legnagyobb gondunk. Az idén 105 hektárt vetettünk be. — Úgy tudom, jó cukorrépa­termesztők hírében állnak. — Nem szeretünk dicseked­ni, de tény, volt már rá példa, hogy csaknem ötszáz mázsás átlagos hektárhozamot is sike­rült elérnünk. Az idén a terv 385 mázsa elérését irányozza elő. Szocialista kötelezettség­vállalásunkban hektáronként 420 mázsa megtermesztését vállaltuk. Hogy képesek va­gyunk-e többre is, csak ősszel derül ki — mondja nevetve, majd így folytatja: — Figmik János traktoros végzi itt a ve­tést, Takács Imre a kisegítője. Jól értik a munkát, szinte cso­dákat képesek művelni. Nézem a közeledő traktort. A táblán bizony vonalzóval sem lehetne egyenesebb csíkot húz­ni, mint amilyeneket a vetőgép hagy maga után. Mikor hoz­zánk érve Figmik János megál­lítja a traktort, ezt neki is megmondom. Látom az arcán, hogy örül a dicséretnek, de mégis szerénységgel mondja: — Ha jól elő van készítve a föld, akkor nem művészet jól vetni, és a vetőgép is kiváló. Ha eldugul a vetőgép valame­lyik magvető csöve, a kabinban azonnal piros lámpa jelzi a hi­bát. A napi tíz óra alatt 20 hek­tárt tudok vele bevetni. Árpá­ból 22—23 hektárnyi is sike­rült. — A vetés felelősségteljes munka. Mennyit keres napon­ta? — A répa vetéséért teljesít­ményem után megkapom a 150—160 koronát. Az árpánál 100—110 koronára jöttem ki. Nem panaszkodhatom. — Igyekszünk a munkát komplex módon szervezni — veszi át a szót Elko János. — Látja, a bevetett földet Marci József máris hengerezi, ott, a tábla másik végén pedig Sivák Pál permetez. Erre is szükség van, mert ha késnénk vele, bi­zony gazos lenne a répánk. Tovább indulunk a tábla szé­lén. Elko János a tavalyi évre tereli a szót. Elmondja, hogy egy évvel ezelőtt egészen ed dip kiöntött a Hernád, s nagy ka­rokat okozott a vetésben, de az idén nem ismétlődhet meg a tavalyi árvíz, olvadáskor a fo­lyó medre bírta a vizet. Re­ménykedés, optimizmus érződik ki szavaiból. Azt is megtudom, hogy az 572 hektárnyi őszi bú­zájuk kitűnően áttelelt és jó termést ígér. — Makó Imre és Moróc Pál a növényvédelmi munkákat végzik — mutat be kísérőm egy tartálykocsi mellett álló két fiatalt. — A vegyszerek keveréséhez, adagolásához érteni kell — mondja egyikük és magyaráz­kodva hozzáteszi. — Mi tanfo­lyamon is részt vettünk, meg hát értjük és szeretjük is ezt a munkát. Most Burexszel perme­tezünk. — Jó dolgozóink vannak — mondja Elko János. — Ügy is mondhatnám, hogy ezek, akik itt, a 105 hektáros táblán dol­goznak, a legjobbak. Rövidesen a kukorica vetését is elkezdjük. Szemes kukoricát 475, silóku­koricát pedig 190,5 hektáron fogunk termeszteni. Dolgozóink kötelezettséget vállaltak, hogy a járási pártkonferencia tiszte­letére április 20-ig befejezik a tavasziak vetését. SZÁSZAK GYÖRGY IGÉNYES ÉPÍTKEZÉS 15 000 Tatra tehergépkocsi évente A nehéz tehergépkocsik irán­ti kereslet állandóan nő, s nemcsak hazai, hanem külföldi viszonylatban is. E szükséglet kielégítését a KGST-tagorszá- igok is napirendre tűzték. Meg­kezdődött többek között a Kop- ŕivnicei Tehergépkocsi Vállalat rekonstruálása, termelési prog­ramjának bővítése. A fejleszté­si program megvalósítása 1972- ben kezdődött el, s a világhí­rű Tatra vállalat ma hazánk egyik legnagyobb építkezése. A teljes korszerűsítés és bővítés több mint ötmilliárd R7C TT’11­3 A Tatra Vállalat korszerűsítésé­vel párhuzamosan folyik a ter­melés. A képen: Elišica Zelníö- ková, a Tatra 148 Artik nehéz tehergépkocsi vezetőfülkéjében szereli a szellözöablakot (Felv.: V. ŠvorCík — ČSTK) lió korona beruházást vesz igénybe. Az építkezés költsé­geit részben a moszkvai Nem­zetközi Beruházási Bank fedezi, amely 77,5 millió átszámítási rubel kölcsönt folyósít. A vál­lalkozás keretében harminckét létesítmény építése folyik Kop- rivnicében, PFíboFban, Čadcá- ban és Bánovce nad Bebravou- ban. Az építők eddig tizenhét létesítmény építését felezték be, ami azt lelentl. hogv až építkezésre előirányzott költ­ségeknek a 70 százalékát, a technológiai berendezések költ­ségvetésének pedig a 20 száza­lékát már beruházták. Az egész építkezés rendkívül igényes. Az idei év pedig való­ban kiérdemli a döntő jelzőt. Az idén ugyanis több mint 510 millió koronát kell beruházni, főként az építkezésekbe. A múlt hónapban Kopfivnicében befejezték a mechanikus mű­hely építésének első szakaszát, s az év folyamán az építők át­adják rendeltetésének a magas- feszültségű vezetéket, valamint a čadcai Tatra üzem építésének harmadik szakaszát. Szorgos munka folyik azonban további kilenc létesítmény építkezésén, s a legutóbb megkezdett négy építkezésen is. A vállalat szá­mára a legfontosabb üzemegy­ség a mechanikus műhely, ahol az új aggregátok gyártását vég­zik majd. Érhetően, *a mecha­nikus műhelyek rekonstruálá­sának második szakasza a fi­gyelem középpontjában áll. Az új aggregátok gyártásával szorosan összefügg az a köve­telmény, hogy határidőben el­végezzék a célgépek és a szer­számgépsorok szerelését, s a technológia kipróbálásához megfelelő időelőnyt teremtse­nek. Az építkezés keretében — csupán a technológiai be­rendezésekre 666 millió koro­nát fordítanak — huszonhét műszakilag igényes gépsort és több mint 250 szerszámgépet szerelnek fel. A mechanikai műhely építkezési munkálatai­nak befejezése után az üzem­egységben 17 500 motort gyár­tanak. Tizenötezret beszerelnek a tehergépkocsikba, s a fenn­maradó ötszáz pótalkatrészként hagyja el az üzemet. A Kopfivnlcei Tatra Vállalat bővítése gyors ütemben halad. Erre szükség is van, mert kö­zeledik 1980, amikor a vállalat­nak el kell érnie a tervezett kapacitást — az évi 15 000 Tat­ra tehergénkocsi gyártását. Et­től várható ugyanis a hazai és a külföldi kereslet lényegesen jobb kielégítése. (kJ) O w < A lengyel vásárváros aranyjubileuma A világ üt kontinenséről körülbelül 5000 ismert termelő és külkereskedelmi vállalat jelentkezett az idei poznarii nemzet­közi vásárra. A hagyományos és közkedvelt vásárt ebben az évben június 11-től 20-ig tartják meg. A legnagyobb kiállítók közé tartozik a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Magyar- ország, az NSZK, a skandináv országok, az USA, Nagy Bri tannia, Olaszország és Japán. Valamennyi kiállító arra törek­szik, hogy a legszínvonalasabb gépipari termékeit — köztük mindenekelőtt technikai újdonságait — küldjék el a Lengyel Népköztársaság világhírű vásárvárosába, tíz a törekvés nem véletlen, hiszen u Warta partján fekvő város ez év júniusá ban ünnepli az első nemzetközi vásár itteni megrendezésének ötvenedik évfordulóját. Poznanban ezt megelőzően sem voltak ismeretlenek a vásárok, hiszen az észak-déli „Borostyán“ kereskedelmi út, és az Ázsiát Nyugat-Európávái összekötő út­vonal mentén fekvő település évszázadokon keresztül helyet adott a kereskedőknek és a különböző vásároknak egyaránt. A vásárváros aranyjubileuma tiszteletére a lengyel építők teljesen új köntösbe öltöztetik a kiállítási pavilonokat. A len­gyel BUDIMEX építőipari válla­lat — amely Lipcsében, Brnó­ban, sőt Bratislavában is épít majd kiállítási pavilonokat — a lengyel kiállító vállalatok számára Poznanban a vásárvá­ros területén 3000 négyzetméte­res fedett csarnokot épített. A vásár egyébként a város külön­böző pontjain is helyet kap. így az érdeklődök külön kiállí­tási helyen találják majd meg az útépítő- és építőipari gépe­ket, a bútorokat, a textilipari termékeket, a sporteszközöket stb. A kiállítás összterülete 180 ezer négyzetméter körül lesz, s ennek a területnek több mint 60 százalékát külföldi kiállítók veszik igénybe. Az idei vásár idején nyitják meg Poznartban a város nevét viselő korszerű, 1000 férőhelyes szállodát is. Annak bizonyítékául, hogy a mai poznarti vásárok eredete évszázadokra visszavezethető, a Warta menti városban meg­rendezik a Szent János-napi vásárt is, amely elsősorban a kíváncsi gyermekek és az igé­nyes nők számára lesz vonzó. A Lengyel Tudományos-Mű­szaki Társaság júniusban több értekezletet tart, s ugyanakkor gondoskodik arról, hogy a leg' érdekesebb kiállított gépeket és berendezéseket az érdeklő­dők működés közben is megte­kinthessék. Igaz, a vásárváros jubileumi évében nem a nemzetközi vásár lesz az egyedüli rendezvény. Elmondható, hogy úgyszólván az egész év folyamán lesznek különböző kiállítások és üzlet­kötésekre alkalmas rendezvé­nyek. összesen 9 kereskedelmi jellegű kiállítást rendeznek az idén. A szakosított nemzetközi ki­állítások közül mindenekelőtt a tavasszal megrendezésre ke­rülő Fototecnika VS-at kell megemlíteni, amelyet ebben a városban először láthatnak az érdeklődők. Foto- és fllmtech- nikai eszközöket mutatnak majd be ezen a kiállításon, amellyel kapcsolatban műszaki konferenciákat is rendeznek. Az egyes konferenciák témái: A fénykép mint grafikai esz­köz, A reklámfotó kapcsolata a modern szobrászattal, A rek­lámfotó az audovizuális kultúra világában. A kiállításon 8 euró­pai ország vállalatai vesznek részt. Ugyanebben az időben — 1978. április 16-tól 20-ig — Poz­nanban több érdekes akciót rendeznek meg. Ekkor tekint­hetik meg az érdeklődők a SALMED ’78-at, az orvosi mű­szerek nemzetközi kiállítását, az INTERMASZ ’78-at, a tex­til-, cipő- és ruhaipari gépek nemzetközi kiállítását. A SECU- RA ’78 nevet viselő nemzetközi kiállítás és konferencia az em­ber munkakörnyezetéről ad majd hű képet. Ez év októberében Poznaú az építőipari gépek és építőanya­gok nemzetközi kiállításának ad helyet. A hangsúlyt az épí­tőipari munkák gépesítésére, és a vegyipari termékeknek az építőiparban való alkalmazásá­ra helyezik. Ebben a hónapban rendezik meg a famegmunkáló gépek nemzetközi kiállítását is. Ezek felsorolásával még ko­rántsem említettünk meg min­den egyes rendezvényt, amely­re a vásárvárosban az idén ké­pül sor. Tény, hogy a legjelentősebb akció a júniusi nemzetközi vá­sár lesz, amelyen kidomborodik majd a vásár jubileumi jellege. A műszaki újdonságok világ- színvonalú seregszemléjét te­kinthetik meg a hazai és a kül­földi érdeklődők egyaránt. VLADIMÍR RYMAREVIČ-ALTMANSKIJ Üjabb rekord a világ kőolajtermelésében 1977-ben először érte el a vi­lág kőolajtermelése a 3 mil­liárd tonnát. A Petroleum Eco­nomist szerint a növekedés mértéke 3,4 százalék (1976-ban a növekedés 8,1 százalékos volt, míg az előző években 2,9 Illetve 2,1 százalékos volt a csökkenés). Az 1977. évi terme­lés mintegy 6,3 százalékkal ha­ladja meg az 1973. évi szintet. Az 1977. évi fejlődésben há­rom alapirányzat figyelhető meg, amelyek részben kiegyen­lítik egymást. A szovjet kőolaj- termelés továbbra is dinamiku­san növekszik, míg az OPEC-ál- Iamok termelése stagnál. A harmadik és új elem az Alasz­ka csővezeték üzembe helyezé­se, valamint az északi-tengeri kőolajtermelés növekedése. E tényezők következtében 1977. év folyamán a termelés érezhe­tően eltolódott. Kelet-Euróoa szocialista államai és Kína ad­ják a világ kőolajtermelésének 22 százalékát. [1973-ban a há­nyad 17,5 százalék volt.) Az OPEC-államok részesedése 53,5 százalékról 50 százalékra csök­kent. A fontosabb kőólajtermelő országok ranglistája nem vál­tozott. A Szovjetunió áll az el­ső helyen (a részesedése a vi­lág termeléséből 18,2 százalék), második az USA (15,3 száza­lék), harmadik Szeúd-Arábia (15 százalék). Iránt, amelynek részesedése 9,1 százalék, azok az államok követik, amelyek­nek részesedése nagyjából azo­nos. Venezuela (3,8 százalék), Irak (3,7 százalék), Nigéria (3,4 százalék), Líbia (3,3 százalék), Kína (3,2 százalék), Kuvait (3,1 százalék). A legnagyobb mértékben Anglia termelése nőtt, de az északi-tengeri olajkutak ter­melésének részesedése a világ- termelésből csak 1,3 százalék. Jelentős a termelésnövekedés Mexikóban és Egylpt( mban. Gyors ütemben épül a BAM A hatalmas kelet-szibériai vasútvonal — a Bajkál—Amúr Maglsztrál — építésének meg­kezdése óta a fővonalon több mint 1000 kilométernyi, a mel­lékágakon pedig több mint 300 kilométernyi sínpárt fektettek le. Továbbá 400 hidat építettek és adtak át rendeltetésének. A TASZSZ jelentése szerint a vasútvonal építői számára 46 új települést hoztak létre. Az építők vállalást tettek, hogy az új szovjet alkotmány életbelé­pése első évfordulójának tiszte­letére átadlák a Tlnda és Ber- ketik közti 220 kilométeres szakaszt, és a NOSZF ez idei évfordulója alkalmából ezen a szakaszon keresztülhalad az el­ső. jakutszki szénnel megrakott szerelvény. Az év végéig pedig befejezik a Berketlk és Ugalna- ja közti Tonalsrnkaszt. A vasúti éDítkezés nyugati szakasza szeizmikusán aktív hegyvidéken halad keresztül. Az idén befelezik a Balkáli Alagútig vezető 74 kilométeres szakaszt. A BAM-on összesen 28 kilométernyi hosszú alag­utat építenek. Az Idén a hegy­vidéken 6. a Baikáltól északra pedig 4 alagutat válnak ki to­vábbá 33 úl hidat — legkeve­sebb 200 méter hosszút — épí­tenek,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents