Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-08 / 97. szám, szombat
Korszerűsítik a termelési folyamatokat A Nové Mesto nad Váhom i Gépesítő és Automatizáló Kutatóintézet dolgozói példásan teljesítik feladataikat A CSKP KB 11. ülése részletesen elemezte népgazdaságunk további dinamikus fejlődésének feltételeit és követelményeit, s rámutatott a 6. ötéves tervidőszak kulcsfontosságú feladataira, a hatékonyabb, magasabb színvonalú termelés leg fontosabb forrásaira. Kiemelte többek között azt a feladatot, hogy az üzemek elavult régi berendezéseit gyorsabb ütemben kell felcserélni korszerű technikára, határozottabb eredményeket kell elérni a termelési folyamatok gépesítésében és automatizálásában, mert csak így szaba dúlhat fel elegendő munkaerő a nagy teljesítmény, korszerű gépek és berendezések több műszakos üzemeltetéséhez, a gazdaságosabb, haté konyább termeléshez. fozef Lenárt elvtars az SZLKP KB legutóbbi ülésének elnökségi jelentésében úgyszintén hangsúlyozta, hogy a tudomány és u technika vívmányainak gyorsabb felhasználása nélkül nem lehet elérni a nemzeti jövedelem szükséges mértékű növekedését. Mint mondotta, a tudományos műszaki fejlesztésről új beruházásokkal, rekonstrukcióval és korszerűsítéssel, új szolgál' tatások bevezetésével kell gondoskodni. Az utób bi években Szlovákiában több olyan intézmény épült, amelyek munkája az üzemek korszerűsítését, a munkatermelékenység növelését, a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati fel- használását segíti elő. Tudományos-kutatást alapunknak mintegy 43 000 dolgozója van, ami a gazdaság minőségi fejlesztésében számottevő erőt képvisel. A 6. ötéves tervidőszak első két évében kutatóintézeteink 240 új megoldást vezettek be a termelésben. „A NOVÉ MESTO NAD vAhom-i gépesítő és automatizáló kút a TÖiNTÉZET PÉLDÁJA NYOMÁN MEG KÉLL TENNI MINDENT ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY BIZONYÍTSUK A KUTATÁS, A FEJLESZTÉS ÉS A TERMELÉS KÖZVETLEN KAPCSOLATÁNAK ÉLŐ NYEIT.“ — mondotta Lenárt elvtárs az SZLKP KB plenáris ülésén. Új technológiák kezdeményezői Az 1953-ban alapított Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítő ás Automatizáló Kutatóintézet, rövidített nevén a VŰMA (Výskumný ústav mechanizácie a automatizácie], saját fejlesztési műhelyeiben a korszerű gépek mintapéldányainak egész sorát szerkesztette meg, s ezek többsége jelentős mértékben fokozta a termelékenységet a gépipar egyes szakágazataiban. E rövid negyed évszázad elegendő volt ahhoz, hogy az intézet nemzetközi tekintélyl vívjon ki magának, s aktívan bekapcsolódjon a gépipari kutatás és fejlesztés terén kibontakozó nemzetközi együttműködésbe. Meggyőző bizonyítékai ennek az intézetben kifejleszt lett elektrokémiai megmunkáló berendezések, különösen a VÜMA ECHS 3-as elektrokémiai mélyítő berendezés, amely elnyerte az 1974-es Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár -egyik aranyérmét. Ugyancsak jó eredményeket értek el a szikraforgácsoló gépek fejlesztésében, említést érdemel például az E/R 20 N numerikusán irányított szikravágó, valamint az KCB T S as elektrokémiai köszörűgép, amelyek szuperka- mény anyagok, főleg kovácssťily- iyeszték gyártására alkalmasak. Az elektrokémiai megmunkálás és a szikraforgácsolás legfőbb előnye az, hogy ezekkel az eljárásokkal többszörösen lerövidíthető a nehezen megmunkálható munkadarabok elkészítésének az ideje, s mivel az egész eljárás teljesen automatizált, a gépek alkalmazása nagy élőmunka-megtakarítást Is jeleni, méghozzá olyan munkaszakaszokon, a<hol a legjobban érezhető a szakemberek hiánya. E korszerű berendezések nagyobb mértékű hazai és kiilfölelterjesztését egyelőre az a körülmény fékezi, hogy kapacitáshiány miatt még tvem kerülhetett sor nagy sorozatú gyártásukra, s a megfelelő elektronikus vezérlőberendezések sem állnak rendelkezésre bazal forrásokból. A szerelési munkák automatizálásával Az intézet dolgozói saját tapasztalataikból is tudják, hogy népgazdaságunk fejlesztésének egyik legnagyobb problémáját a munkaerő- és a kapacitás- hiány jelenti. Tevékenységük, másik fontos területét ezért az Olyan gépek, technológiai részegységek fejlesztése képezi, amelyek jelentős mértékű munkaerő-megtakarítást eredményeznek a technológiai folyamatokban. A gépipari termelésben az élőmunka-ráfordítás 40 százaléka például a szerelési munkákra esik, ami országos viszonylatban körülbelül 135 000 dolgozót köt le. A szerelési munkák automatizálásával tehát nagy mennyiségű munkaerő szabadítható fel. A VÜMA dolgozói kutató és fejlesztő munkájukkal elsősorban arra törekednek, hogy a különböző szegecselő, sajtoló, csavarozó, alkatrész-adagoló, továbbá az ultrahangos hegesztő, tisztító és csiszoló gépek kifejlesztésével lehetővé tegyék a szerelési munkákban rejlő tartalékok mozgósítását. E gépek minta- példányait külföldi kiállításokon is bemutatták, többek kü zött a budapesti Patentin' form '77 nemzetközi taiálmány- és szabványbemutató, valamint a bratislavai Racio ’77 kiállítás látogatói is megismerkedhettek velük. A Nové Mesto riad Váhom-i Gépesítő és Automatizáló Ku ta tóintézet ben már az 5. ötéves tervidőszakban számos technológiai egységet kifejlesztettek „A SZERELÉSI ESZKÖZÜK RENDSZERE“ elnevezésű állami kutatási feladat teljesítése keretében. Ezeket a technológiai egységeket komplex szerelési gépsorok automatizált elemeiként fejlesztik, s az egyes vállalatok megrendelésére speciális célberendezések ki- fejlesztésére is vállalkoznak. A VŰMA dolgozói több vállalattal és üzemmel működnek együtt a technológiai folyamatok korszerűsítésében, különböző műszaki szolgáltatásokat leg például két nagy teljesítményű automata gépsor szerelése folyik a VÜMA fejlesztési műhelyeiben az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalat számára, amelyeken a megrendelő vállalatokban a világítótestek kapcsolóit, foglalatait fogják készíteni. Feladatok a 6. ötéves tervi Az intézet dolgozói a tudományos-műszaki fejlesztés állami terve keretében a 6. ötéves tervidőszakban 5 feladatot teljesítenek, s igyekezetük arra irányul, hogy magasabb szintre eme'ljék a belső szerelési munkák gépesítését és automatizálását. Ezzel összefüggésben olyan igényesebb feladatokra is vállalkoznak, amilyen például a hűtőgépek kompresszorainak és a szerszámgépek fő részegységeinek automatizált szerelése. Munkájuk során azt is figyelembe veszik, hogy hazai feltételeink között főleg kiA Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítő és Automatizáló Kutatóin- léiét dolgozói közvetlenül egyiktműködnek a jelentősebb gépipari és iparcikkeket gyártó vállalatokkal a szerelési munkák gépesítésében és automatizálásában. A vállalatokkal kötöti gazdasági szerződések alapján speciális gépsorokat készítenek az intézet fejlesztési műhelyében a legtöbb munkaerőt igénylő műveletek végzésére. A felvételen fozef Mlöúch fejlesztési dolgozó az érsekújvári fNové Zámky j Elektrosvit vállalat számára készülő automatikus gépsort szereli. (gt. Petráš — ČSTK felvétele) nyújtanak, s a vállalatok dolgozóival együttműköve keresik a gyártási folyamatok gépesítésének és automatizálásának lehetőségeit. Gazdasági szerződés formájában konkrét feladatokat is vállalnak a kínálkozó lehetőségek realizálásában. Az intézetben kifejlesztett szerelési automaták és gépsorok főleg a nagy sorozatú és a tömeges gyártásban alkalmazhatók. Az eddig realizált berendezések közül érdemes megemlíteni a kerékpedálok szerelésére szolgáló SMS-P gépet, amely percenként 12 pedált szerel össze, valamint a Jiskra Tábor vállalat számára készített gyújtógyertya-szerelő automatikus gépsort. További gépeik is érvényesülnek már a termelési gyakorlatban, mint például az RL-6-os motorláncokat készítő gépsor, az égőfoglalatokat készítő berendezés, és még számos egyéb, újszerű megoldással működő, automata vagy félautomata gépsor, jelene sebb sorozatú gyártásokról van szó, ezért olyan technológiai egységeket fejlesztenek, amelyek egy kis átalakítással különböző gépsorokban egyaránt alkalmazhatók. A szerelési technika fejlesztésében elért eredmények a Gépesítő és Automatizáló Intézetet a KGST-országok viszonylatában elismert intézménnyé tették. Termékeik iránt egyaránt nagy az érdeklődés mind a szocialista, mind a kapitalista országokban. Sürgősen meg kell azonban teremteni a feltételeket a kifejlesztett gépek és technológiai alapegységek sorozatgyártásához, mert csak így elégíthető ki a népgazdaság teljes szükséglete ezekből a berendezésekből, amelyek már a legközelebbi években rendkívül hasznos szerepet tölthetnek be a munkatermelékenység növelésében és a munkaerő-gazdálkodás jelenlegi problémáinak megoldásában. MAKRAI MIKLÓS O šfšk Jó tudni „El kéne indulni, meg ké’ házasodni. Csakhogy az a kérdés, kit kéne elvenni. ÍHj, jaj, i«j> Jaj. jaj. jaj, Kit kéne elvenni.“ Bizony ez igen fogas kérdés, de nem az egyetlen gond az ismert népdalban. Nemcsak az a kérdés, hogy „kit kéne elvenni“, hanem az is. hogy ki az, akinek meg kellene házasodnia, hiszen az el kellene indulni, meg kellene házasodni, el kellene venni főnévi igenévi alakok nem mutatnak rá egyértelműen a cselekvő személyre. Csak a következő versszakokból derül ki, hogy egyes szám első személyben szól a dal. Máskor nem ilyen egyszerű a megoldás. Ha el kellene döntenünk, hogy mit is jelent például ez a mondat: ,,Péternek levelei kell írni“, olvasóink minden bizonnyal két táborra szakadnának annak a megítélésében, hogy vajon ki az, akinek a levelet mog kell írnia. Az egyik csoport nyilván amellett kardoskodna, hogy Péterre vár ez a feladat, a másik pedig bizonyára arra adná a voksát, hogy valakimás készül írni Péternek. Mi a teendőnk, hogy elkerüljük ezt a félsertésre alkalmat adó kettősséget? Kiváló eszköz áll a rendelkezésünkre: a főnévi igenév személyragozásának a lehetősége. Ennek a segítségével röviden és egyértelműen megjelölhetjük a cselekvő személyét. A „Péternek levelet kell írnia“, illetve a „Péternek levelet kell írnod" forma senkiben sem hagy kétséget afelől, hogy az előbbi esetben Péter írja, az utóbbiban Péter kapja, olyan valaki tői, akivel tegeződik. Magázás esetén, az ilyen típusú mondatban: „Ünnek levelet kell írnia Péternek“, illetőleg az ilyenben: „Gézának levelet kell írnia Péternek“, a személyrag sem igazít el, jobb, ha másképpen fogalmazunk, pl. így: „ön (vagy Géza) levelet kell, hogy írjon Péternek.“ Ha a főnévi igenév a mondatban tárgy, nem kétséges, hogy ragtalan marad: Nem tudsz vigyázni?; Szerelném látni. Csak akkor okoz fejtörést a személyragozás kérdése, ha a személytelen igei vagy névszói állítmány (kell, lehet, illik, sikerül, van, nincs, szabad, tilos, lehetetlen, jó, rossz, kőtelező, érdemes, szükséges, kár, nehéz, könnyű, hasznos, hiábavaló, hiba, ostobaság, badarság üröm stb.) mellett nyelvtani alanyként áll a főnévi igenév. Ez esetben is fölösleges a személyrag, ha személytelen vagy általános érvényű a mondanivalónk, pl.; öröm volt látni, mit lehel tudni, nem árt figyelni, erről kár beszélni, itt nincs mit tenni. Az ilyenféle mondatokban: „Neked is segíteni kell a ba rútodnak“ hiába van ott a neked névmás es a -nak, -nek ragos névszó, mégis csak a személyragozás Révén kerülhetjük el a kettős értelmű fogalmazást: „Neked is segítened kell a barátodnak.“ Az alábbi példában: „Egy közgazdásznak nehéz lenne ezt megválaszolni", szintén a főnévi iger- név ragozása, esetleg a mondat átalakítása teszi egyértelművé a mondanivalót: „Egy közgazdásznak nehéz lenne megválaszolnia“ vagy: Egy közgazdász nehezen tudna erre válaszolni.“ Mindenképpen szükséges tehát a főnévi igenév személyragozása, ha a mondatban semmilyen más nyelvtani elem sem utal a cselekvő személyére, és pontosan meg akarjuk jelölni: mennem kell, jó megjegyeznek ,hasznos elolvasnia, fölösleges elismételnetek. A pontos fogalmazás érdekében ezt mindenkinek érdemes megjegyeznie. FELBE GYÖRGYI Hogy is mondjuk? Közgazdasági kilejezések národné hospodárstvo =* szocialista államokban; népgazdaság, tőkés államokban: nemzetgazdaság rovzojové nosné programy *= központi fejlesztem programok štrukturálna prestavba =*= szerkezeti átalakítás hospodárenie so základným fondom = állóeszköz-gazdálkodás rýchlosť obratu obežných prostriedkov ■* a forgóeszközök forgási sebessége plán technicko-organizacných opatrení ■* a műszaki-szervezési intézkedések terve vedeckotechnická revolúcia «* tudományos-technikai íowre- dalom technický rozvoj = műszaki fejlesztés koeficient smennosti ■* műszakszám hmotná zainteresovanosť — anyagi érdekeltség odvod zo zisku = jövedelemelvonás dodávateľsko-odberatefské vzťahy ■* szállítói-megrendelőt kapcsolatok ekonomické páky = gazdasági szabályozók ekonomické stimuly = gazdasági ösztönzők výrobno-hospodárska jednotka (VHJ) = termelési-gazdasági egység podnik = vállalat podnikový register * vállalati törzskönyv závod s* üzem prevádzka = üzemegység pridružená výroba — melléküzemig pomocná výroba ■* segédüzemág chozrascot = önálló elszámolás spoločný družstevný podnik = közös szövetkezeti vállalat administrácia = ügyvitel pracovná mzda «= munkadíj investičná výstavba = beruházás stavebné investície = építkezési beruházások úhrnný spoločenský produkt = társadalmi össztermék tvorba národného dôchodku = a nemzeti jövedelem képzése akumulácia = felhalmozás prírastok = növekmény ■ A Csehszlovákiával Kulturális Kapcsolatokat Ápoló Olasz Társaság csütörtökön este Rómában hangversenyt rendezett, amelyen fellépett Vladimír Mikulka fiatal csehszlová-s kiai gitáros. Az olasz zeneszakértők Mikulkát a világ legjobb gitárosai közé sorolják* ■ Banská Bystricáu április 10-e és 15-e napjaiban ifjúsági filmfesztivált rendeznek. A szemle során tíz cseh és szlovák ifjúsági témájú játékfilmet tűznek műsorra. Az érdeklődők versenyen kívül külföldi filmeket is láthatnak. —ym-* 1978. IV. 8.
