Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-08 / 97. szám, szombat

Elsődleges feladat a tömegpolitikai munka fejlesztése A CSKP XIV. és XV. kongresszusának, valamint a központi bizottság 11. plenáris ülésénekmegállapításai külön hangsú­lyozzák, hogy a gazdasági, a szociálpolitikai, valamint az esz­mei nevelőtevékenység újabb igényes jeladatainak teljesítése érdekében nemcsak a pártszervek, a pártszervezetek, hanem minden kommunista elsődleges kötelessége is a tömegpoliti­kai munka átgondolt szervezése és megjelelő irányítása. En­nek fontosságát az a lenini tanítás is indokolja, amely sze­rint minél nagyobbak, minél nehezebbek és minél felelős­ségteljesebbek az új feladatok, annál több emberi kell meg- nyerni arra, hogy önállóan vegyen részt azok teljesítésében. 1978. IV. 8. A közép-szlovákiai kerület kommunistái az utóbbi években jgen sokrétű tevékenységet fej­tették ki ezen a téren. A kerü­leti pártbizottság elnöksége az ,,Arccal a tömegek jelé" gott- waldi jelszó szellemében még 1971. júliusában jóváhagyta a tömegpolitikai munka fejleszté­sének irányelveit a CSKP XIV. kongresszusát követő időszak­ra. A tömegpolitikai munka ké­sőbbi legfontosabb feladatait a XV. pártkongresszus határoza­tainak lebontása alapján 1976 márciusában tűzte ki az SZLKP kerületi konferenciája. A kö­zép-szlovákiai kommunisták azonban a jelen időszakban is megkülönböztetett gondot for­dítanak a tömegpolitikai mun­ka fejlesztésére. Ezt az is iga­zolja, hogy a kerületi pártbi­zottság közelmúltban megtar­tott, legutóbbi kibővített plénu­ma a XV. kongresszus óta aránylag rövid idő elteltével már másodszor értékelte az e téren elért eredményeket. A LEGFONTOSABB KÖVETELMÉNY Amint arra a plénumtanács- kozás elnökségi beszámolójá­ban Anton Podolec elvtárs, az SZLKP Közép-szlovákiai Kerii- Iteti Bizottságának titkára is Rámutatott, a hatékony tömeg- politikai munka egyik legfonto­sabb és alapvető feltétele a kommunisták sokoldalú ľel ké­szültsége és komoly politikai tudása. A kerület kommunis­tái elsősorban a pártoktatás keretében gazdagítják ismere­teiket. A most értékelt kétéves időszakban az alapszervezetek­ben mindenhol részletesen át­tanulmányozták az SZKP XXV. »s a CSKP XV. kongresszusa tanácskozásának anyagait. A pártoktatások hallgatói mély­rehatóan elemezték a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom fetentőségét is. Ezek a témák azonban a pártonkívüli dolgo­tok, elsősorban a szakszerve­zeti tagok, a SZISZ fiatalok és a pedagógusok politikai oktatá­sának is legfontosabb részeit képezték. A pártoktatás különböző for­máiban jelenleg több mint 93 000 párttag és több mint 27 000 pártonkívüli dolgozó gyarapítja tudását. Politikai is­mereteik bővítésére nagy gon­dot és sok időt fordítanak a SZISZ-alapszervezetek fiataljai k. Ebben az oktatási évben 112 719 tag és csaknem 15 000 fiatal látogatja rendszeresen az egyes politikai tanfolyamokat, és oktatásokat. A pedagógusok eszmei-politikai továbbképző tanfolyamára 34 555 oktatás­ügyi dolgozó jelentkezett a ke- f ület iskoláiból. Ezenkívül 314 000 szakszervezeti tag is résztvevője valamilyen politi­kai iskolázásnak. A kerület kommunistái azonban arról sem feledkeztek meg, hogy a többi dolgozóval is megismertessék a CSKP XV. kongresszusának ha­tározatait, pártunk gazdaság- politikájának legközelebbi és távlati célkitűzéseit. A gyárak­ban, az üzemekben, az egyéb munkahelyeken és a községek­ben előadássorozatokat, szemi­náriumokat, ideológiai, illetve gazdaságpolitikai konferenciá­kat szerveztek. Ebből a komoly munkából mindenütt kivették részüket a lektorok és a pro­pagandisták is. A pártalapszer­vezetek tagjainak ez igazi nagy segítséget jelentett az utóbbi két évben. Annál is inkább, mert az egyes járási, üzemi és városi pártbizottságok mellett már több mint 7300 elvtárs vé­gez lektori, a pártszervezetek­ben pedig 8542 elvtárs propa­gandamunkát. A szakszervezeti tagok, a SZISZ-fiatalok, vala­mint a pedagógusok eszmei-po­litikai oktatásába pedig további csaknem 12 000 lektor és pro­pagandista kapcsolódott be a kerületben. NÖVEKSZIK A PÁRTONKÍVÜLIEK ÉRDEKLŐDÉSE A közép-szlovákiai kommu­nisták tömegpolitikai munka- - eredményessége érdekében egy­re gyakrabban szerveznek nyil­vános pártgyűléseket. Ezt ille­tően azonban sok helyen még nem kis tartalékok is vannak. A kerületi pártbizottság hatá­rozata értelmében minden egyes alapszervezetben évente legalább három-négy nyilvá­nos pártgyűlést kell tartani. Az elmúlt évben ugyan a tavaly- előttihez viszonyítva megnöve­kedett mind a nyilvános párt­gyűlések, mind pedig az azo­kon részt vett pártonkívüli dol­gozók száma, az említett hatá­rozatot még nem teljesítik kö­vetkezetesen a kerület minden járásában. Figyelemreméltó, jó eredményekről csak a Banská Bystrica i, a őadcai, a Dolný Kubín-i, a prievidzai és a Žiar nad Hronom-i járásban adhat­nak számot. Ezekben a járások­ban az elmúlt két évben ösz- szesen 7848 nyilvános pártgyfr- lést tartottak, amelyeken együt­tesen több mint 970 000 pár­tonkívüli jelent meg. Ezzel szemben a martini, a lučeneci, a zvoleni és a Považská Bvst- rica-i járás kommunistáinak az eddiginél jobban ki kell hasz­nálniuk a nyilvános pártgyűlé- sek adta lehetőségeket a tö­megpolitikai tevékenység ki- szélesítésére is. Ez annál inkább fontos, mert a kerületi pártbizottság legutóbbi plénumtanácskozásán nem kis elégedettséggel nyug­tázhatták, hogy a pártonkívüli dolgozók körében egyre na­gyobb az érdeklődés a nyilvá­nos pártgyűléseken való rész­vétel iránt. A 3391 közép-szlo­vákiai pártalapszervezet 7902 tavalyelőtti nyilvános gyűlésén összesen egymillió 31 395 volta részivevő pártonkívüli dolgo­zók, illetve lakosok száma. Az elmúlt évben megtartott 9039 nyilvános pártgyűlésen már egymillió 149 116 an vettek részt. Éppen ezért az egyes já­rási pártbizottságoknak, illetve az alapszérvezetek tagjainak a következő időszakban még fe­lelősségteljesebb munkával kell megszervezniük a nyilvános pártgyűléseket, és mindenhol nagyobb fontosságot kell tulaj­donítani a párttagok személyes agitációjának is. ÚJABB KIHASZNÁLHATÓ LEHETŐSÉGEK Á kerületi pártbizottság plé- numán a tömegpolitikai munka fejlesztésével kapcsolatban sok szó esett a szemléltető agitá­ció szerepéről is. A gyárakban, az üzemekben, valamint az egyéb munkahelyeken az utób­bi két évben örvendetesen meg­szaporodtak a faliújságok és a legjobb dolgozók fényképeit be­mutató galériák. A Liptosvký Hráfdok i Tesla üzemben és a Liptovský Mikulás i Állami Gaz­daságban például már minden munkacsoportnak külön faliúj­ság/a van, amelyeken nemcsak a termelési eredményekről szá­molnak be rendszeresen, ha­nem a legnagyobb sikereket elérő dolgozók igyekezetét is nyilvánosan dicsérik. A nová- kyi Wilhelm Pieck Vegyipari Művek dolgozói pedig az épí­tő jellegű bírálatokra is jól ki­használják a szemléltető agi­táció eszközeit. A munka- és a gyártási fegyelem érdekében minden szükséges esetben név szerint rámutatnak azokra a dolgozókra, akiktől nagyobb fe lelősségtudatot és becsülete­sebb munkavégzést várnak el. Hasonlóan figyelemre méltó, hogy a szemléltető agitáció legújabb módszereit is egyre több helyen vezetik be a kerü­letben. Közép Szlovákiában már nem ritka az olyan üzem, ahol a szocialista munkabrigádok védnökséget vállalnak valame lyik közeli alapiskola egy-egy osztálya felett. A brigádtagok azonkívül, hogy rendszeresen találkoznak a tanulókkal, a ta­nulásban legjobbnak bizonyu lók fényképét is kiteszik a munkahelyi faliújságra. A ta­nulók pedig az osztály faliúj­ságján számolnak be társaik­nak a legjobban dolgozó bri­gádtagok sikereiről. A Liptov ský Hrádok i Tesla üzemben és az ottani alapiskolában már- már hagyománynak számít ez a mind a jó munkára, mind a jó tanulásra serkentő módszer. A nagykürtösi IVefký Krt is) és a Dolná Strehová i Kilencéves Alapiskola legfrissebb újdonsá­ga ugyancsak követésre érde­mes példa. Ugyanis mindkét is­kolában állandó helye van a munkahelyükön legjobbnak ér­tékelt szülők fényképének és a munkasikerekről beszámoló híradásoknak. A fiatalok eszmei nevelése, a tanulók helyes nézet formálása érdekében'a szemléltető agitá ülő példaként említett módsze reit minden bizonnyal hamaro­san a kerület többi részén is alkalmazni fogják. A közép szlovákiai kommunisták ugyan­is a tömegpolitikai munkát nem értelmezik csupán a történelmi évfordulókhoz és a jelentős eseményekhez kötődő idényjel­legű agitációként, hanem min dennapos munkájuk legfonto sebfo feladatának, elsődleges kötelességüknek tartják. LALO KAROLY KÖZÖS ÚTON Kevés híján harminc éve an­nak, hogy a csúzi (DubníkJ kommunisták kezdeményezésé­re — az elsők között az or­szágban — megalakult a helyi egységes fö 1 dmű ve sszöve tkazét. A három évtized gazdag ta­pasztalatait kamatoztatva ismét a kommunisták voltak azok, akik a párt útmutatását és gaz­daságpolitikáját követve a szomszédos semerovói, jasovái kis efsz-ek pártalapszervezetei- nek egyetértésével, cselekvő támogatásával a három falu közös gazdálkodását a csúzi székhellyel működő Vörös Lo­bogó Efsz kötelékébe összpon­tosították. A politikailag és gazdasági szempontból megalapozott el­határozásunk óta két teljes esztendőt hagytunk magunk mögött, jóllehet ez a két év nem hosszú idő, mégis alkal­mat ad a közösen választott út eredményeinek értékelésére. Őszintén elmondhatom, hogy gazdálkodásunk legfontosabb ágazataiban nyomon követjük a CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak irányvonalát. Szemes terményekből például az el­múlt évben 100 vagonnal szár­nyaltuk túl tervfeladatainkat, noha a növénytermelés szaka­szán 3'milliő korona hiányzott az évi terv teljesítéséhez. Ez­zel szemben az á Hattenyésztés árbevétele 1,5 millió koronával haladta meg a tervezett szin­tet. Nem szándékom a hibák el­hallgatása, mert ezzel csak magunknak ártanánk, hiszen számos területen — a kedve­zőtlen időjárás és az elemi csapások ellenére — sokkal jobbak lelhetnének az eredmé­nyeink. Nem vagyunk megelé­gedve például a fejéshozam- mal. A tehenenkénti évi 2484 literes átlag távolról sem fe­lel meg feltételeinknek. Javu­lás azonban ezen a szakaszon is tapasztalható. Tavaly janu­árban 200 000 liter tejet érté­kesítettünk, ez idén pedig a múlt évvel szemben 45 000 li­terrel több tejet adtunk el köze Hálásra. Pártalapszervezeteink üzem- részlegeként rendszeresen fog­lalkoznak a termelés növelésé­nek kérdéseivel. Ezzel össz­hangban teszik mérlegre a kommunisták munkáját is, akiknek az a legfontosabb pártmegbízatásuk, hogy járja-* nak elől jó példával és a szö­vetkezet többi tagját is több- termelésre serkentsék. Noha az elmúlt évet — miután bevételi tervünket 2 millió korenával szárnyaltuk túl — általában sikeresen zártuk, nem használ­tunk ki azonban minden lehe­tőséget a gazdálkodás tartalé­kainak mozgósítására. Alapos elemzésre szorulnak a legfon­tosabb tényezők, így a munka- szervezés, az emberek közötti kapcsolatok alakulása, a ter­melőeszközökhöz kötődő vi­szony, a munkafegyelem és az anyagi érdekeltség javítása, tö­kéletesítése. A CSKP KB 11. plenáris ülé­sének alapanyagait mi is fi- g ye Imesen tanulmányozzuk. Szövetkezetünk sem kivél el az alól, hogy tökéletesebbé kell tennünk a munkaszervezés és az irányítás formáit. A kommu­nisták egyöntetű véleménye, hogy ezen a téren az efsz tisztségviselőinek kell játsza­niuk a főszerepet. Az olyan nézet, miszerint az a vezető jó, aki leplezi a hibákat, takargat­ja a felelőtlenséget, téves fel­fogáson alapszik. Ha a tag­sággal szemben igényesek akarunk lenni, ezt az erényt elsősorban önmagunkkal szem­ben kell érvényesíteni, ami egyáltalán nem mond ellent a jó vezető megbecsülésének és tekintélyének. Gustáv Husák elvtárs beszá­molójában megjegyezte: „Az élet egyre nagyobb igényeket támaszt a káderekkel szemben. A termelésben és az egész társadalomban oly mély vál­tozások mennek végbe, ame­lyek nem engedik meg, hogy a kádermunkában megelégetí- jünl: a mai helyzettel. Egyre inkább szükségünk van elvan emberekre, akik a magas io- kú politikai öntudaton kívül erkölcsileg is magas szinten állnak, szakmai tudásuk jó, akik hűek a szocializmushoz, szakavatottan tudják megolda­ni a gazdaság és a kuitúra fej­lesztésével kapcsolatos kérdé­seket, akik fogékonyak minden új és haladó, az alkotó meg­oldási módok iránt, akik elsa­játítják és érvényesítik a kor­szerű irányítási módszereket“. Szövetkezetünk vezető gárdá­ja eldicsekedhet ezekkel az erényekkel, de arra, hogy ezek gyümölcsözően kamatozzanak a közös gazdálkodás fejlődésé­ben, több elkötelezettségre és nagyobb becsvágyra van szük­ségük, valamint a pártalapszer­vezetek segítségére is, ame­lyeknek az a kötelességük, hogy kommunista módon kér­jék számon tevékenységüket. Halasztást nem tűrve ki kell használni a nyíltságban, a bí­rálatban és az önbírálatban rejlő tartalékokat is. Mert oly­kor-olykor előfordul, hogy a vezetők saját szemükben nem veszik észre a gerendát, mások szemében pedig meglátják a szálkát. Panaszkodnak, bírálják a pótalkatrészhiányt, de elné­zik a felületes gépkarbantar­tást, a munkaidő pazarlását, nem kielégítően ellenőrzik az elvégzett munkák minőségét. Szövetkezetünknek ez idén igényes feladatok teljesítését kell biztosítania. A növényter­melésből 40,5 millió koronás, az állattenyésztésből pedig 32,5 millió koronás árbevételt ter­veztünk, ami 73 millió korona értékű termény termelését je­lenti. Meggyőződésem, célkitű­zéseinket elérjük, ha egyaránt a pártmunkában is mozgósítjuk a fejtett tartalékokat., MITALA BÉLA, a csúzi (Dubník) Vörös Lobogó Efsz üzemi pártbizottságának elnöke Munkás, népbíró, kommunista Egyszerű szavakkal # Húsz éve az igazság szolgálatában liugár Judit húsz éve dolgozik a Zselízi (Želiezovce) Egységes Földmüvesszövetke- zetben. Sertésgondozó. Tagja a Garamente Efsz vezetőségének és pártalapszervezeté- nek, — Mindig az állattenyésztésben dolgoz­tam, tyúkoknál, borjúknál, mikor mire volt szükség — mondja, amikor hosszú tiltakozás után beleegyezik a beszélgetés­be. Szerényen tiltakozott az ellen, hogy neve a sajtóban szerepeljen. Nem a sza­vak embere. — A borjú kevesebb volt. Mindegyiket ismertem. Most, 250 süldő sertést hizlalok, 120 kilogrammig. Az istálló, sajnos, nem korszerű. Csak a takarmány keverés és az adagolás gépesített. Az aljazást kézzel kell végezni. A szellőztetés is rossz. Már tervbe vettük egy új, 1100 sertés befoga­dására alkalmas istálló építését. Munkájával elégedett, pedig mindennap fél négykor kel. Négyre ér az istállóba, s 7—3/4 8-ig van ott. Délután 3 óra után újból kimegy, s esté 3/4 7-kor fejezi be a munkáját. Az utat mindig (télen nyá­ron] kerékpáron teszi meg. — A termelési terv szerint a sertések­nek napi 58 dkg-os súlygyarapodást kell elérniük. Ez a mi körülményeink között elég sok — mondja, majd így folytatja. — Ahhoz, hogy még nagyobb legyen a súly- gyarapodás, jobb takarmány kellene. Csak ezen múlik, milyen eredményt érek el. Keverékkel etetek. A sertéshúsra szük­ség van. Én magam is szeretem. Nehéz munkája ellenére Bugár Judit nem sajnálja a fáradságot a társadalmi tevékenységre sem: már kerek két évtize­de népbíró. Nem szeret beszélni, de ha kell, megszólal. Igazságérzete és megbíza­tása bírja szóra. — Az első tárgyaláson éppen egy gyil­kossági ügy volt. Egy asszony el akarta pusztítani saját magát és gyermekét. A folyóba ugrott a gyerekkel, de maga nem fulladt meg. Sokféle ügyünk van, hiszen mindenféle ember létezik. Vannak, akik­nek teljesen mindegy, milyen büntetést kapnak, de olyanok is akadnak, akiknek már a tárgyalás lefolytatása is elég fi­gyelmeztetőül szolgál. Főleg a fiatalok­nak. Sokan csak a bíróságon döbbennek rá, milyen útra jutottak. Sajnos, a para­grafus csak arra vonatkozik, aki a bűntet­tet elkövette, de akinek a hatására csele­kedett az illető, arra nem, pedig az is bűnös. Igen fontos szerepet játszanak a körülmények. Akadnak esetek, amikor el­vakult szerelem hatására válik valaki bű­nözővé. Férfiak és nők egyaránt. Amikor az igazságszolgáltatásról beszél, megered a nyelve. Egyszerű szavakkal, de meggyőződéssel és meggyőzően szól. — Nagyon elítélem a munkakerülőket, a tolvajokat, a gyilkosokat. A felelősség- revonáshoz igyekszem hozzájárulni. Azt szeretném, ha mindenkit felelősségre von­nának, aki vét embertársai, a társadalom ellen. A népbéró feladata a nép érdeké­nek védelme. Sajnos, azt is tapasztalom, hogy vannak, akik szégyellik munkásszár- mazásukat. Én a gyerekeimet (két lányom és egy unokám van) is arra tanítom, hogy bárhogyan alakulna is a sorsuk, so­se felejtsék el, mit köszönhet a társada­lom a munkásosztálynak — mondja Bu­gár Judit, a munkás, a népbíró, a kom­munista. FÜLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents