Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-08 / 97. szám, szombat

Töretlenül folytaitok kitvetaeles békepolttikdnkat / Folytára* az l oldalról i irányban elért impozáns sike­rek szempontjából rendkívüli érdem az, hogy pártunk kö­vetkezetesen érvényesítette a lenini külpolitikai irányvonalat, s ugyanígy rendkívüli érdemei voltak ebben a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok és a békeerők céltudatos erőfeszí­téseinek. Az egyéb problémák jelentő­sége mellett nincs ma fonto­sabb feladat, amely jobban érintene minden embert a vilá­gon, mint a tényleges leszere lés elérése. A fegyverkezési verseny megállítása, a feszült­ség enyhüléséhez és végül a termonukleáris katasztrófa ve­szélyének elhárításához vezető út biztosítása ma életünk alap­vető problémája. Nem titok, hogy határainktól nyugatra és keletre vannak erők, amelyeknek érdekében áll a lázas fegyverkezési verseny,a félelem és az ellenségeskedés légkörének fokozása. Ezek az erők kétkedést hintenek el, ami a fegyverkezés korlátozásához és a leszereléshez vezető gya­korlati lépések lehetőségeit il­leti és akadályozzák, hogy megállapodásokat lehessen el­érni ezen a területen. Az említett erők tevékenysé­ge negatív befolyással van az Egyesült Államok és egyes más országok magatartására, ame­lyek partnerei a Szovjetunió­nak a fegyverkezési verseny korlátozására és megállítására vonatkozó tárgyalásokon. Amint ismeretes, 1974 novem­berében itt, a Távol-Keleten, Vlagyivosztokban került sor a legmagasabb szintű szovjet- amerikai találkozóra, amelynek eredménye megegyezés volt a hadászati támadó fegyverek korlátozására vonatkozó hosszú lejáratú szovjet—amerikai meg­állapodás megkötéséről. Akkor mindkét fél sokoldalúan átte kintette a helyzetet, és arra a következtetésre jutott, hogy a megállapodás előkészítését már a következő évben, 1975-ben be lehet fejezni. De csaknem három és fél év múlt el azóta, és még nem ke­rült sor a megállapodás alá írására. Ennek okairól már be­széltem. Amint azt a tárgyalá­sokkal kapcsolatos tapasztala­tok és az e területen koráb ban megkötött megállapodá­sokkal kapcsolatos gyakorlat mutatja, mindkét fél képes el­jutni a látszólag legbonyolul tabb kérdések megoldásához, amennyiben megfelelő megér­tést tanúsítanak a probléma rendkívüli jelentősége iránt, ós valóban megállapodni kívánnak az egyenlőség és az egyenlő biztonság összehangolt elve alapján. Azoknak a dokumen­tumoknak, az esetében ame­lyeket most készítenek elő, túl­nyomórészt már megtörtént a megállapodás és az anyagok feldolgozása. Ha e munka végleges befeje­zése ennek ellenére elhúzódik, ez nyilvánvalóan politikai okok­ból történt. Az Egyesült Álla­mok kormánya határozatlansá­got, következetlenséget mutat, tekintetbe véve olyan körök megfontolásait, arae'vek kez­dettől fogva a megállapodás el­len voltak és mindent megtesz­nek, hogy azt megakadályozzák és szabad kezet biztosítsanak maguknak a nem ellenőrizhető lázas rakéta- és nukleáris fegy­verkezéshez. Nyilván ez az oka, hogy miért próbálta meg az amerikai fél a tárgyalások folyamán sok esetben a saját érdekében megváltoztatni, vagy egyáltalán kétségessé tenni azt, amiben rn'tr korábban meg­állapodás s7(l'etett, és a tárgy­szerű vitái különböző kérdések előterjesztésével helyettesíteni, amelyek mögött a gyakorlati megoldás keresésére való kész ség hiánya húzódik meg. Sőt, mi több, olyan irányzat is felmerült, hogy a másik fél a tárgyalások előrehaladását, sőt sorsát más politikai prob lémákhoz köti azzal a szándék­kal, hogy nyomást gyakoroljon a Szovjetunióra. Az Egyesült Államoknak ez az irányzata már nem sokkal a vlagyivosztoki találkozó után megnyilvánult. A megállapo­dást előkészítő munka akkor gyakorlatilag leállt, és sok szempontból hátralépést jelen­tett. Nagy erőfeszítésekre volt szükség, hogy a tanácskozás visszatérjen a vlagyivosztoki megállapodás színvonalához. Végül ez megtörtént. A tárgya­ló felek megtalálták egyes még nyílt kérdések elvi megoldá sát, és egészben véve lényege sen leszűkült a megállapodás azon cikkelyeinek a köre, ame­lyek még nincsenek véglege­sen kidolgozva. Ennek elérése jelentős mértékben a Szovjet­unió türelmes ós konstruktív magatartásának érdeme. Természetesen érthető, hogy az Egyesült Államok kölcsönös­ségen alapuló lépései nélkül nem lehet megoldani a fennma­radó kérdéseket. Őszintén szól­va az utóbbi időben nem lá­tunk ilyen léi>éseket. Az a be­nyomás alakul ki, hogy az Egyesült Államokban egyesek szeretnék a megállapodás meg­kötésére irányuló készségün­ket úgy magyarázni, hogy ez alkalom egyoldalú előnyök szerzésére az Egvesült Államok számára. Határozottan visszautasítunk minden olyan kísérletet, amelv- lyel elfogadhatatlan feltétele­ket akarnak ránk kényszeríte­ni a megállapodásban. Mindig is azt mondottuk és most is azt mondjuk, hogy a Szovjet­unió a megállapodás lehető leg­gyorsabb elérése mellett van, de csak olyan megállapodásról lehet szó, amely összhangban van az egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvével és amelv valóban rögzítené ezt az alap­elvet. A tárgyalások további halo­gatása és velük kapcsolatban mindenféle huzavona alkalma­zása azt eredményezheti, hogy meghiúsul az egyezmény meg­kötésének maga a lehetősége. Meggyőződésünk, hogy az ilyen perspektíva senkinek sem felel­het meg. Ezért szeretnénk remélni, hogy Washington levonja eb­ből a megfelelő következtetése­ket, és végre a tárgyalások Biztatóak a SALT-egyezmény megkötésének kilátásai Az amerikai küldöttség vezetőjének nyilatkozata a TASZSZ hírügynökségnek 1378 IV. 8. 3 (ČSTK) — Paul Warnke, a genfi szovjet—amerikai megbe­széléseken az amerikai kül­döttség vezetője a TASZSZ hír- ügynökség tudósítójának adott interjújában kijelentette: A stratégiai fegyverek korlátozá­sára vonatkozó új amerikai— szovjet egyezmény mielőbbi megkötése az Amerikai Egye­sült Államok és a Szovjetunió ér­dekeinek egyaránt megfelel. A megbeszéléseken jelentős haladást értünk el és remélem, hogy a közeli hónapokban is kedvező fejlődésnek leszünk a tanúi, ami lehetővé tenné né­hány nyitott probléma megol­dását és az egyezmény megkö­tését. Warnke szavai szerint mind­két fél jó szándékával és kész­ségével kölcsönös engedmé­nyekre kerülhetne sor. Amikor az egyezmény amerikai ellen­őrzőiről volt szó, Warnke ki­fejtette azt a nézetét, hogy a szovjet külpolitika néhány szempontjának az amerikai hi­vatalos személyiségek általi bírálata nem kapcsolható egy­be az atomfegyverek feletti el­lenőrzés kérdésének megoldá­sával. Hangsúlyozta, hogy a po­litikai légkör nem akadályoz­hatja a stratégiai fegyverzet korlátozására vonatkozó köl­csönösen elfogadható egvez mény megkötését Warnke hangsúlyozta, hogy az atomfegyver-kísérletek tel­jes és általános betiltásáról szóló szerződés megkötése mi­lyen jelentőségű lenne; az ez­zel kapcsolatos javaslatot a Szovjetunió terjesztette elő az ENSZ Közgyűlésének, majd hangsúlyozta, hogy ez a szer­ződés jó kiegészítője lenne a stratégiai fegyvernemek korlá­tozásáról szóló egyezménynek. eredményes befejezése mellett dönt. Az utóbbi időben a Nyugaton, többek közölt az Egyesült Ál kunokban is, számos nyilatko­zat hangzik el a leszerelés ér­dekében. A népek azonban nem a szavak, hanem a tettek sze­rint ítélnek. Ebben a tekintet­ben rendkívül fontos a neut­ronfegyver kérdése. Ez újfajta tömegpusztító fegyver. Az az állítás, hogy „védelmi“ jel­legű, nem felel meg a valóság nak. Ezek a nukleáris támadó fegyverek túlnyomórészt embe­rek elpusztítására készülnek. Ez a fegyverfajta növeli a nuk leáris háború kitörésének ve­szélyét. Tekintettel a neutronbomba gyártása és európai elhelyezé­se elleni tömeges tiltakozó mozgalomra, az Egyesült Álla­mok ós egyes más NATO-orszá gok megpróbálják a népeket azzal ámítani, hogy úgy tesz nek, mintha hajlandók lenné nek a Szovjetunióval tárgyalni erről a kérdésről; a valóságban azonban megpróbálják ezt cse reüzlet tárgyává tenni, ezt a fegyvert vele össze nem függő más kérdésekhez kötik. Mind­ezek mögött csupán az a szán­dék húzódik meg, hogy kitérje nek a Szovjetuniónak azon egyértelmű konkrét javaslata elől, hogy kölcsönösen lemond­janak a neutronfegyver gyár­tásáról. Egyes nyugati vezetőknek, el kellene gondolkodniuk fele­lősségükön saját népük és va lamennyi nép iránt a béke ügyéért, és a gyakorlatban kel­lene hajlandóságot mutatniuk hatékony lépések megtételére a fegyverkezési verseny korfáto zása céljából. A Szovjetunió továbbra is ki­tartóan törekedni fog a kato­nai enyhülésre és a tényleges leszerelésre való áttérésre. Ez a mi szilárd politikánk, ame­lyet töretlenül folytatni fogunk. Ezután Vlagyimir Varganov ellentengernagy, flottaegység­parancsnok, a csendes-óceáni flotta tengerészei nevében gra- tuált Brezsnyev elvtársnak a Győzelem Érdemrendhez, kö­szönetét mondva neki a látoga­tásért. A Szovjetunió és Etiópia tovább erősíti baráti együttműködését KÖZLEMÉNY MENGISZTU MINISZTERELNÖK MOSZKVAI LÁTOGATÁSÁRÓL (CSTK) — A Szovjetunió és Etiópia a két nép közti barát­ság és az országaik közötti sokoldalú együttműködés to­vábbi megszilárdításán fárado­zik. Ez megfelel mindkét fél érdekeinek, valamint az afrikai és az egész világ békéjének ügyét szolgálja — hangoztatja az a közös szovjet—etiópiai közlemény, amelyet Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek az Etiópiai Ideiglenes Katonai kor­mányzó Tanács elnökének a Szovjetunióban 1978. áprlis 3 a és 5-e közt tett munkalátogatá­sáról adlak ki. Mengisztu alez­redes Alekszej Kosziginnel, az SZKP Politikai Bizottsága tag­jával, a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökével folytatott tárgyalásokat Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, aki Moszkván kívül tartózko­dott, szívélyes és baráti tele­fonbeszélgetést folytatott az etiópiai államférfival. Jókíván­ságait fejezte ki Mengisztu al­ezredesnek és az egész etióp népnek a nemzetközi reakció elleni fegyveres harcban elért sikerei felett és további sike­reket kívánt az új társadalmi élet felépítéséhez. Mengisztu Hailé Mariam kö­szönetét mondott Leonyid Brezs nyevnek azért a személyes és állandó figyelmességéért, ame­lyet az etiópiai nép iránt ta­núsít, valamint a Szovjetunió­nak az etiópiai forradalom győzelméhez nyújtott interna­cionalista segítségéért és támo­gatásért. A Szovjetunió és Etiópia el­ítélte az Etiópia elleni agresz- sziót Ogadenban, valamint az imperialista és további reakciós erők cselszövéseit, amelyekkel az afrikai államok egységét akarják aláásni, be akarnak avatkozni belügyeikbe és gyen­gíteni igyekeznek azon államok helyzetét, amelyek a haladás útjára tértek Afrikában. „A Szovjetunió és a szocia­lista Etiópia“ — hangoztatja a továbbiakban a közlemény — sürgetik a tartós béke megte­remtését Afrika szarvában, amelynek alapja a területi igé­nyekről való lemondás, a köl­csönös tiszteletben tartás és függetlenség elveinek megtartá­sa, a területi sérthetetlenség, a mások belügyeibe való be nem avatkozás elve, az Egyesült Nemzetek Szervezete egyezmé­nyei és az Afrikai Egységszer­vezet idevágó határozatai“. A Szovjetunió és a szocialista Etiópia megerősítette, hogy szi­lárdan és következetesen tá­mogatják Zimbabwe, Namíbia ót a Dél-afrikai Köztársaság nemzeteinek harcát szabadsá­gukért és nemzeti függetlensé­gükért. Mindkét fél súlyos aggodal­mának adott hangot a Dél-af­rikai Köztársaság azon tervei miatt, hogy saját atomfegyver előállítására törekszik. Mindez súlyosan veszélyeztetné a nem­zetközi biztonságot és a világ békéjét. A Szovjetunió és Etiópia el­ítéli Izrael Libanon elleni ag­resszióját és a Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet ellen in­dított megtorló hadjáratát. Vé­gül mindkét fél szilárd elhatá­rozásával biztosította a közel- keleti igazságos és tartós béke rendszerezésére irányuló erőfe­szítéseket, követeli az 1967- ben elfoglalt arab területek hiánytalan visszaszolgáltatását, a palesztin nép jogainak bizto­sítását, és az önálló palesztin állam létrehozását. SZOVJET—FINN KÖZÖS KÖZLEMÉNY A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT sorai az év márciusában újabb 23 500 taggal bővültek, főleg a munkások és a fiatal értelmiségiek köréből. A párt­nak jelenleg 630 000 tagja van. AZ ÚJ OLASZ költségvetési terv 30 billió líra deficittel szá­mol. A javaslatot, amelyet va­lamennyi parlamenti csoport támogatott, az olasz szenátus tegnap hagyta jóvá. Kalevi Sorsa finn kormányfő Moszkvából hazautazott Helsin­kibe. A finn miniszterelnök a szovjet kormány meghívására tartózkodott Moszkvában és részt vett a szovjet—finn ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepsé­geken. Hazaérkezett Moszkvába az a szovjet kormányküldöttség, amely Andrej Gromiko külügy­miniszter, az SZKP KB PB tagja IZRAEL FOKOZATOSAN KIVONÜL DÉL LIBANONBÓL? Kétségek a bejelentés őszintesége iránt (CSTK) — Az izraeli kor­mány közölte az ENSZ Titkár­ságával, hogy a jövő héten megkezdi a Dél-Libanonból va­ló fokozatos kivonulás első lé­péseit. Kurt Waldheim főtitkár e héten levelet küldött Begin izraeli miniszterelnöknek, és ismételten sürgette, hogy Iz­rael haladéktalanul kezdjen hozzá a Biztonsági Tanács fel­hívásának teljesítéséhez, vonja ki csapatait Libanonból, s tegye lehetővé az ENSZ-csapatok te­vékenységét. Az izraeli bejelentés ugyan­akkor nem tartalmaz semmi konkrét kötelezettséget. Vala­miféle „kétszakaszos“ kivonu­lásról beszél, ^melyet köze­lebbről nem magyaráznak meg. Megfigyelők rámutatnak, hogy az utóbbi napokban az izraeli hatóságok olyan híreket ter­jesztettek, hogy az izraeli kato­nák állítólag megkezdték Liba­non elhagyását, de ez a hír valótlannak bizonyult. Libanoni és palesztinai körökben ezért bizonyos óvatossággal kezelik az újabb izraeli bejelentést, és csakis a konkrét lépésektől te­szik függővé annak hitelessé­gét. Ezzel kapcsolatban rámu­tatnak Begin miniszterelnök egyik legutóbbi kijelentésére, amelyben elutasította az emlí­tett területek végleges kiüríté­sének gondolatát. vezetésével Finnországban részt vett az évforduló ünnepségein. A Szovjetunió és Finnország meggyőződése, hogy a két or­szág barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése továbbra is szilárd alapja a szovjet—finn kapcso­latoknak, nemcsak politikai, hanem gazdasági, kereskedelmi és egyéb területeken is — álla* pítja meg az a közös közié* mény, amelyet a szerződés 30. évfordulója alkalmából hoztak nyilvánosságra. A dokumentum tanúsága szerint a két ország a jövőben is minden tőle tel* hetőt megtesz — a népek óha­jainak megfelelően — a nem-i zetközi enyhülés tartóssá téten le, a fegyverkezési hajsza meg* fékezése és a leszerelés érde-t kében. Az évforduló alkalmából a szovjet televízió közvetítette Urho Kekkonen finn köztársa* sági elnök interjúját. Kekkonen kijelentette, hogy a szerződés nagyban hozzájárult a nemzet­közi feszültség csökkentéséhez Európa egész északi térségé­ben. A kétoldalú kapcsolat légi főbb jellemzőjeként a finn ál­lamfő a kölcsönös megértést és bizalmat jelölte meg. ÍTASZSZ) Győztek a fémmunkások (CSTK) — Sikerrel végződött csütörtökön este Észak-Baden- Württembergben a nyugatné­met fémmunkások háromhetes sztrájkja. Az NSZK egyik leg­nagyobb ipar) körzetében meg­rendezett nagyszabású sztrájk­kal a fémmunkások elérték a bérek öt százalékos emeltét ’és egy bizonyos védelmet az automatizáció követelményei­től. Izraelben is egyre nagyobb elé­gedetlenséget vált ki Be"i.n kormányfő hajthatatlan poéti­kája. Képünkön jeriizsálemi fia­talok tiltakoznak a kormány politikája ellen. (CSTK—UPI felv.]

Next

/
Thumbnails
Contents