Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-04 / 93. szám, kedd
Jozef Horváth traktoros nemcsak a szántásnak, hanem a vetésnek is mestere «, (A szerző felvételei) Tavaszi határszea én A trnavai járás mezőgazdasági üzemei felkészültek a növénytermesztési feladatok teljesítésére A gabonát, kukoricát és cukorrépát nagyban termelő járások egyiko a trnavai. A tervek szerint tavaszi árpát 13 300 hektáron termesztenek, cukorrépával 5400, borsóval ezer, mákkal pedig 300 hektárt vetnek be. Hogyan készült fel a járás a tavaszi feladatok határidőben és jó minőségben való elvégzésére — erről beszélgettünk Jaroslav Križan mérnökkel, a járási mezőgazdasági igazgatóság főagronómusával. — Felkészülésünk komplex jellegű volt és valamennyi munkára kiterjedt, hiszen a tavaszi mezei munkák sorába nemcsak a vetés tartozik. Az 50 000 hektár megtrágyázása, a közel 23 000 hektár búza tavaszi védelme és az évelő takarmányokkal kapcsolatos teendők mindmegannyi munkaigényes része e tavaszi hetek teendőinek. Ráadásul idejében kell elvégezni valamennyit, mivel csak így láthatunk hozzá a tavaszi mezei munkák második szakaszához, amikor többek között 12 000 hektáron keíl elvetni a szemes kukoricát, 8700 hektáron a silókukoricát és 1000 hektáron a napraforgót. — Mi a helyzet a műtrágyát és a vetőmagot illetően? — A műtrágyákból és a tavaszi árpa vetőmagjából a tavalyinál jobb az ellátás. Árpából a nálunk legjobban termő fajtákat üthettük, s jó a helyzet a cukorrépavetőmagot ille1978. IV. 4. tőén is. Dobrovická A és Slov- mona fajtát fogunk termeszteni, s bizonyos', hogy elérjük a tervezett 400 mázsás átlagot. Annál is inkább, mivel több i üzemünk kezdeményezésére máris kibontakozott egy szocialista munkaverseny. Ennek célja, hogy járási átlagban 50 mázsával túlszárnyaljuk a tervezett szintet, s közben a cukortartalom se legyen 15 százalék alatt. A járásban nagy felelősség- tudattal végzik a tavaszi munkákat. Az első vetőgépek már március 8-án megjelentek a földeken, és a tavaszi árpa az esős, kedvezőtlen időjárás ellenére is határidőben a földbe került. Ennek egyik előfeltétele a jó munkaszervezés, amelynek formájáról az 5300 hektáron gazdálkodó Majci- chovi Peter Jilemnický Egységes F öldművesszövetkezel ben Milan Drobný mérnök, a szövetkezet elnökével beszélgettünk. — A növénytermesztésre két mechanizációs központot ho»- tunk létre 45—45 traktorossal, A munkát úgy szervezzük, hogy traktorosaink egyénileg is felelősek a feladatok idejében és jó minőségben való elvégzéséért. Párhuzamosan létrehoztunk egy 53 tagú komplex racionalizáciés brigádot is. E brigád a növénytermesztés szakaszán például feladatul kapta olyan feltételek megteremtését, hogy már ebben az évben búzából 51, árpából 50, szemes kukoricából pedig 61 mázsás hozamot érjünk el hektáronként, s ezt 1980-jg tovább növeljük. A jó politikai-szervező munkát bizonyítja az is, hogy a szövetkezetben kellő időben láttak hozzá a tavaszi munkák végzéséhez, és az egyes feladatokat a kidolgozott inun- katerv szerint végzik. A talajelőkészítő munkákba 35 traktorost kapcsoltak be, a vetést négyen végzik, az azt követő talajlezárás pedig tíz traktoros feladata. A napsütéses, kellemesen meleg idő szinte kínálta a lehetőséget, hogy a földeken is szétnézzünk. Vlckovce határában az egyik 105 hektáros táblán népes munkacsoport szorgoskodott. Ján Martinkoviö mérnök, a szövetkezet agronó- musa és Michal Dobrovodský alelnök mindenekelőtt a vetést ellenőrizte. — Jó kezekben vannak a gépek, nincs baj a munka minőségével — mondta az utóbbi elégedetlen. Kísérőm sorra mutatott rá u táblán dolgozó gépekre, név szerint megnevezve irányítóit. Az egyik vetőgépet Jozef Horváth, a nyugat-szlovákiai kerület szántóversenyében győztes traktoros vontatta gépével, segítőtársai pedig id. Jozef Horváth és Jozef Štibráni voltak. Jvzej Neštický és Ľudovít Štibráni a talajelőkészítési végezte, a talaj lezárásának feladata pedig Štefan Lisickyé volt. Kihasználunk minden munkára alkalmas órát — summázta a látottakat már út ban hazafelé az alelnök. — Aki nagy hozamokat akar elérni, az nem is tehet másként, és mi semmiképp sem akarunk kevesebbet termelni annál, amit tervünkben célul tűztünk ki. JOZEF SLUKA fán Martinkoviö és Michal Dobrovodský mindenekelőtt u vetés minőségéi ellenőrizte AHOL MAR A HÍVŐRE GÜIDOLÜK Robog a motoros vonat a keskeny szlavosi völgyben Pel- sőc (Plesivec) felé. Kétoldalt magas, többnyire sziklás, kopár hegyek kapaszkodnak az ég felé. A hegykoszorú lábánál köves, kavicsos szántóföldek, színük vöröses, mintha paprikával szórták volna be. Pelsőcnél a völgy katlanszerűvé tágul. A pályaudvartól kőhajításnyi- ra van a Vörös Csillag Egységes Földmüvesszövetkezet irodaháza. A szövetkezet 1973-ban nyolc kisebb szövetkezettel egyesült, így 3378 hektárnyi földterületen gazdálkodik. Eb bői 1682 a szántó. A talaj többnyire kavicsos, erősen kötött. Ez lényegesen meghatározza a gazdálkodás jellegét és a terméshozamok nagyságát. Nehezíti a gazdálkodást, hogy a szántóföldek 70 százaléka hegyoldalban és dombokon terül el. A magángazdálkodás idején alig termett e vidéken hektáronként 8—10 mázsa búza. A nagyüzemi termelés itt is új távlatokat nyitott a belterjesebb gazdálkodáshoz és a magasabb terméshozamok eléréséhez. A jó években búzából az átlagos hektárhozam eléri a 33—36 mázsát. De vannak parcellák, ahol hektáronként 50 mázsa terem. Mindezt a szövetkezet elnöke, Farkas István mondta el, nem kis büszkeséggel. Beszélgetésünk közben jötl be Hecske István, az üzemi pártszervezet elnöke. Nyolc évig Volt a pelsőci szövetkezet agronómusa, kilenc évig pedig az elnöke. Az egyesülés óta pártelnök, ň mondta: A nehéz gazdálkodási feltételeken túl eddig majd minden évben az árvíz is sújtott bennünket. A legjobb termőföldjeink kerültek mindig víz alá. Most folyik a Sajó teljes szabályozása és a gátrendszer kiépítése. Már eddig is jelentős jó minőségű földterületet nyertünk, melyen főleg zöldségféléket termelünk. — Milyen növény fújták termesztése a legmeghatározóbb és a legkifizetődőbb? — Nálunk a búza, kukorica, mák, hüvelyesek és bizonyos takarmányfélék, lucerna, lóhere termesztése folyik.- Miből, mennyit termelnek ebben az évben?- Búzából 560, kukoricából 190, hüvelyesekből 124, mákból 50 hektárt vetettünk, illetve vetünk be. A búza állapota jó, ' így megvan a remény a tervezett 36 mázsás hektárhozamra. Kukoricából 50, mákból pedig 6 mázsát terveztünk hektáronként. — Munkaerő problémáik van- nirk? — Jelenleg 480 az állandó dolgozók száma. Az átlagos életkor 45 év, 80 harminc évHelikopterek a mezőgazdaság szolgálatában Egyre több mezőgazdasági üzem veszi igénybe a repülőgépek munkáját Á mezőgazdasági üzemek földjei felett még akkor megjelentek az első repülőgépek, amikor vékony hőtakaró fedte a határt. Más gépek a nedves földön még nem tudtak mozogni, a fürge repülők azonban könnyedén szálltak le és fel a kis repülőtereken. A mezőgazdasági üzemek vezetői évről évre nagyobb mértékben veszik igénybe a Slovair gépparkjának szolgálatait. Régen elmúlt az az idő, amikor egyes kételkedők azt hitték, hogy nem sokat ígérő kísérletekről van szó. A döntő fordulat az ötödik ötéves tervidőszakban következett be, amikor a repülőgépeket főleg gyomirtó és növényvédő szerek permetezésére használták. De jó munkát végeztek az évelő takarmányok és a gabonafélék fejtrágyázásában is. Természetesen „menet közben“ előfordultak nehézségek is. Nem volt könnyű egybehangolni a munkákat, mert a repülőgépek szolgálatait főleg a tavaszi és nyári időszakban vették igénybe. Ilyenkor jóval több repülőgépre lett volna szükség, mint amennyivel a Slovair rendelkezett. Elsőrendű feladat volt tehát az idényjellegű munka megszüntetése, illetve az arra való törekvés, hogy ezek az értékes gépek minél hosszabb ideig dolgozhassanak. A mezőgazdasági üzemek vezetői rájöttek arra, hogy a repülőgépeket ősszel is sikerrel alkalmazhatják. A fürge gépek könnyen leszórják a műtrágyát a már a felszántott, vetésre előkészített földparcellákra vagy a rétekre és legelőkre. Ennek következtében az őszi munkák üteme lényegesen meggyorsult. A nyári időszakban különösen a burgonya és a szőlő permetezésére használták a repülőgépeket. Az értélések szerint ezt a munkát nagyon jó minőségben végeztékéi. Mivel a repülőgépek évről évre jobban dolgoztok a mező- gazdasági üzemekben, idén már egymillió négyszáznegyven ezer hektár földre szórják le a műtrágyát, a gyomirtó- és nő* vényvédöszereket, a múlt évhez viszonyítva hetvenezer hektárral nagyobb területre. Az igényes munkákat ötvenegy-öt^ vennégy Z—37-es típusú repülőgépekkel végzik. Az év eleje óta a repülőgépek jelentős teljesítményt nyújtottak. Februárban hatvankilencezer hektár földre szórták le a műtrágyát, ötvenezer hektárral nagyobb területre, mint a múlt év hasonló időszakában. Bár márciusban — a kedvezőt- időjárás miatt — munkájukat nehéz körülmények között végezték, mégis kétszázezer hektárra szórtak műtrágyát és gyomirtószert. Az értékelések szerint a repülőgépeket a legnagyobb mértékben a nyugat-szlovákiai kerületben használják ki, mert itt kedvezőek a természeti feltételek is. A repülőgéppark összteljesítményének fele épp erre a kerületre jut. Nagyon kedvező feltételeket teremtettek a repülőgépek munkájához a lévai (Levice) és nitrai járásokban, ahol mintegy százezer hektár földön végzik el a szükséges munkákat. Az utóbbi időkben egyre jobban igénybe veszik szolgálataikat a Bratis- lava-vidéki, az érsekújvári (Nové Zámky), komáromi (Komárna) és a trnavai járásban is. A kedvezőtlen terepviszonyok miatt a közép-szlovákiai kerületben egyes körzetekben nem a legjobb körülmények között dolgozhatnak a repülőgépek. Főleg a losonci (Lučenec), rimaszombati (Rimavská Sobota) és a nagykürtösi (Veľký Krtíš) járásban korlátozódik tevékenységük. A közép-szlovákiai kerületre csak a géppark összteljesítményének tizennégy százaléka jut. Az elmúlt időszaknél fiatalabb dolgozónk van. Ezek főleg traktorosok, javítók. Munkaerőhiány az állattenyésztésben mutatkozik, annak ellenére, hogy ez a legkifizetődőbb gazdasági ágazatunk és a kereset itt a legtöbb. Az 1977-es húseladási tervünket teljesítettük. Meg kell említe- nem azt is, hogy a szövetkezetünkben 100 ha-ra 62 szarv; s- marha jut. E tekintetben a járásban mi állunk az első helyen. Most építünk 500 férőhelyes korszerű tehénistállót. A sertéstenyészetünk is jó. A múlt évben 20 vagon sertéshúst adtunk el. Megkezdjük egy új sertéshizlalda építését is, melyben kétezer sertést bárom gondozó etet majd. így a sertéshúsból 1980-ban már 35 vagonnal tudunk eladni. Nagyon lényeges szövetkezetünkben a juhtenyésztés is. A juhállományunk 2100 állat, így a kopár hegyoldalakat is gazc - ságosabban kihasználhatjuk. — A Sajó mentén láttam fóliasátrakat. Mit termesztenek alattuk? — Ott, ahol már megszűnt az árvízveszély, másfél hektárnyi területen állítottunk fel fóliasátrakat. Egy félhektárnyi területen a fűtést is biztosítottuk. így megfelelő hőmérsékleten folyik a palántanevelés. A paprika mellett korai retket és kalarábét is termesztünk.- Tervezik-e a zöldségtermesztés bővítését?- Csak akkor, ha elkészül a Sajó teljes szabályozása.- A belterjesebb növény és zöldségtermesztés több szakembert is igényel. — Ez igaz, és sajnos jelenleg csak egy agrármérnökünk van, az is zootechnikus. — A jövő? — Szeptemberben kapunk Nitráról két agrármérnököt. Az idén egy, jövőre két fiatalt küldünk mezőgazdasági főiskolára. Az ösztöndíjat tőlünk kapják. Természetesen, ha közben jelentkezik más végzett agrármérnök, szívesen felvesszük. Középfokú mezőgazdasági iskolát végzett fiataljaink száma húsz. További nyolc fiatal most tanul, ebből ketten kertészeti iskolába járnak. Ezekért is mi fizetjük az internátusi költségeket. Ezerkilencszáznyolcvan- ötig szeretnénk elérni, hogy szövetkezetünkben legalább tíz agrármérnök és 50 középfokú mezőgazdasági iskolát végzett fiatal mezőgazdász dolgozzon. Lám, a Pelsőci Vörös Csillag Efsz vezetősége már a jövőrj is gondol. Ök felismerték, hogy a holnap mezőgazdasága nemcsak korszerű gépekei, tehén- és sertésistállókat, de képzett szakembereket is igényel. TÖRÖK ELEMÉR ban a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei is egyre nagyobb mértékben igénylik a repülőgépek szolgáltatásait. Mivel a közép-szlovákiai kerületben és a kelet-szlovákiai kerület egy részén nem nagyon alkalmas a terep a repülőgépek munkájára, ezekben a körzetekben a Slovair helikoptereket küld. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a helikopterek kiválóan permetezik a burgonyát és a szőlőt. Szlovákiában már három helikopter dolgozik. Ebből kettő a Zdiar nad Hronom-i, a Dolný Kubín-i, a Považská Bvstrica-i és levicei járásban. Egy helikopter a kelet-szlovákiai kerületben, főleg a rozsnyói (Rožňava) Járásban végzi majd az időszerű mezőgazdasági munkákat. Vita folyik arról, hogy a gyomirtó- és növényvédőszereket repülőgéppel vagy inkább helikopterrel szórják-e. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Z—37-es repülőgépek nagyobb teljesítményt nyújtanak, mint a helikopterek. Ennek ellenére a közeljövőben mégis újabb helikopterek jelennek meg majd a mezőgazdasági üzemek földjei felett, mert munkájukra egyre cagyobb szükség van. ĽUDMILA ŤAPUŠOVÄ mérnök, 8 Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium dolgozója Jaroslav Krizán mérnök
