Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-04 / 93. szám, kedd
Brotislovo: tegnap, ma és holnap Miért csökkent nyugdíja? j. E.: Ha öregségi nyugdíját a nyugdíjtörvény 42. § a értelmében emelték, akkor joggal csökkentették most 400 koronára, mivel a nyugdíj nem egyetlen megélhetési forrása. Ha mar nem fog dolgozni, kérheti nyugdíjának újból való felemelését. A változásokat a nyugdíjas 8 napon belül köteles bejelenteni Kinek jár étkezési és útiátalány? I.: Az 1967/96 sz. hirdetmény 19. §-a és a Központi Közlöny (Ústredný vestník) 1972. sz. irányelvei értelmében az említett átalány az építőiparban dolgozóknak akkor jár [kivéve a helyi gazdálkodás és a lakásszövetkezetek dolgozóit!, ha a munkahelytől 10 km- re laknak, és az út a dolgozó lakásától a munkahelyre és onnan vissza napi 3 óránál hosz- szabb időt vesz igénybe. Beszámítódik az állomásra esetleg gyalog megtett út, a tömegközlekedési eszközökön az utazás ideje, majd a munkahelyre esetleg gyalog megtett út is. Az említett átalány napi 8 korona. Terhesség és a bérkiegyenlítési pótlék B. I.: Mivel az Ön által végzett munkát anyaságának veszélyeztetése nélkül nem folytathatta, a munkaadó vállalat köteles volt Önt könnyebb munkára beosztani. Fizetésének kiegyenlítésére erre az időre a KNP-bizottságnál az 1968/88 sz. törvény értelmében jogosan igényelheti a bérkiegyenlítési pótlékot, mely a betegbiztosítás juttatása. Erre a pótlékra a szülés utáni 9. hónap végéig van igénye. A pótlékot havonta egyszer s utólag kell folyósítani. Űrlapot kell kitöltenie, melyet az az egészségügyi intézmény állít ki, amely a terhes anyára felügyel. Eltartási hozzájárulás K. C. M.: Az 1975/128. sz. hirdetmény 126. §-a értelmében a járási nemzeti bizottság szociális osztálya engedélyezhet a gyermek 10 éves koráig havi 400, az idősebb gyermeknél ha vi 500 korona eltartási hozzájárulást. Kisajátítás kártalanítása Cs. I.: A bősi (Gabčíkovo) vízi erőmű építésénél az igénybe vett területért — mint minden hasonló esetben — az 1969/47 sz. hirdetmény által meghatározott összegben nyújtanak majd a jogosult tulajdonosoknak kártalanítást. A kisajátítást megelőzi a kisajátítási egyezségi ajánlat. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a kisajátító hatóság egyezség esetében is csak ugyanazt az árat fizetheti, mint a kisajátítás esetében. A kisajátítási, ill. felvásárlási térítés más a belterületi telkek és a külsőségekben levő földek után. A belsőségekben levő telkek esetében, ha a község lélekszáma nem több mint 2000, egy négyzetméter után legfeljebb 4 korona jár, 2000—10 000 lélekszámú község esetében a beltelekben levő telekért legfeljebb 6 korona. A területen kívül megtérítik a hirdetményben levő ártáblázat szerint a tartós növényzet ellenértékét, az építmények, kutak, kerítés stb. maradékértékét, szintén az említett hirdetmény értelmében. A külsőségnek számító területért a kártalanítás összege négyzet- méterenként 40 fillér. Megmarad-e az élettársi viszonyban élők nyugdíja? Az 1975/121 sz. társadalom- biztosítási törvény hatályba lépésétől, azaz 1976. január 1-től az egy háztartásban élő élettársak nyugdíját (saját öregségi, özvegyi, egyesített öregségi-özvegyi) az együttélés és közös háztartás címén nem korlátozzák. Abban az esetben azonban, ha az életközösségben együttélő két nyugdíjas nyugdíját az 1975/121 sz. törvény 42. §-a alapján felemelték, akkor ezt az emelést szabályozzák. Üzemi baleset kártalanítása K. L.: Levelében írja, hogy 1965-ben üzemi balesete volt. Annak idején a Munkatörvénykönyv szerint kártalanították. Betegállományának letelte után részleges rokkantnak ismerték el, 644 koronát kapott, míg keresetének összege mintegy 1200 korona havonta. Az 1964. évi (ez volt a kártalanítás szempontjából a „döntő időszak“ (havi átlagkeresete 1600 korona volt. Közben a hasonló beosztású dolgozók bére emelkedett, s éppen ezért kérdi, ezen a címen van-e igénye valamilyen emelésre? Mint erről lapunk 1976. június 11-i számában részletesen beszámoltunk, az 1976-138 sz. kormányrendelet módot nyújtott arra, hogy az üzemi balesetek és foglalkozási betegségek által okozott keresetkiesést a dolgozó számára kedvezőbb átlagból számítsák ki és ennek alapján 1977. január 1- től újraszámítsák az elesett kereset összegét. Az idézett rendelet szerint az említett esetekben a döntő időszakban megállapított havi tiszta átlagkereset összegét a betegállomány megszűnte után 1971. december 31-ig évi 2 százalékkal kell felemelni és ezt kell alapul venni annak kiszámításánál, jár-e a károsult dolgozónak egyáltalán, vagy felemelt összegben az elesett kereset megtérítése. Az ön esetében az 1966—1971 évekért 6X2 = 12 százalékos emelés járna az említett 1600 koronához, tehát 192 korona, és így 197-7. január 1-től 1792 koronás átlagkeresethez viszonyítva lenne igénye kiegyenlítésre. Mivel ön 644 koronás rokkantjáradékához megkeresi a havi 1200 koronái, tehát összesen 1844 koronát, ez az összeg magasabb, mint az 1792 korona, és így nem keletkezett igénye az említett rendelet szerint járadékemelésre. Igény az öregségi nyugdíjra G. P.: Az öregségi nyugdíj korhatárát — mivel 3 gyermeket nevelt fel — már 54. életévének betöltésével elérte. A gyermekek felnevelése címén 8 évet szerzett. Ha igazolni tudja, hogy az 1961-1964- es években ápolásra szoruló beteg gyermekéről gondoskodott, akkor az 1975/121 sz. törvény 11. § ának 1. bek. e) pontja alapján ezt a három évet is elismerik majd pótidőként, így összesen 11 év pótideje és 10 év munkaviszonya van. 'A teljes öregségi nyugdíjhoz 25 beszámítható év kell, tehát még 4 éve hiányzik. Korábban legfeljebb az idézett törvény 17. § -ának 2. bek. alapján legalább 20 beszámítható év után 60. évének betöltésével szerezhet igényt az aránylagos öregségi járadékra (pomerný starobný dôchodok). Igény szülési segélyre R. V.: Júniusban fejezi be az érettségije után megkezdett kétéves szakosító továbbképzést. Közben férjhez ment és augusztus végére gyermeket vár. Férje is visszatér addig a tényleges katonai szolgálatból. Mivel szülési szabadságának megkezdéséig valószínűleg nem sikerül elhelyezkednie az 1968/88 sz. törvény 32. §-a és az 1968/182 sz. hirdetmény értelmében, ha tanulmányai befejezése után nyomban (legkésőbb 6 héten belül) jelentkezik a jnb munkaügyi osztályán mint munkába lépni kívánó (uchádzačka o prácu), a fizetett szülési szabadság 26 hetén át napi 28 korona szülési segélyre lesz igénye. Dr. F. J. z'r:::' Uwmu tfl78 IV. 4. A főváros egyik legmodernebb lakótelepe — Dúbravka (Gyökeres György felveteiei) Bratislava, a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosa Európa legfiatalabb metropolisa. Kedvező fekvése és természeti feltételei már évszázadokkal ezelőtt utat nyitottak a település fejlődésének. A város újkori történelmének első dátuma azonban 1945. április 4-e, Bratislava felszabadulásának napja. A második világháború alatt jelentős károkat szenvedett Bratislava lendületes iramban fejlődött szocialista nagyvárossá. A felszabadulás óta területe ötszörösére növekedett: ma 370 négyzetkilométer; lakosainak száma pedig két és félszeresére emelkedett: ma 358 000. Amíg 1945-ben csak néhány, még az első világháború előtt épült üzeme volt a városnak, ma nehéz lenne felsorolni a 33 év alatt létesült ipari üzemeket és vállalatokat, melyek termékeikkel nemcsak hazánkszerte, hanem a világban is ismertté teszik a szlovák főváros nevét. Elég, ha a Slovnaftot, a Meoptát, a Bratislavai Elektrotechnikai Vállalatot, a Szlovák Műszaki Üveggyárat említjük. Bratislava a kultúra, a tudomány és az ipar fellegvárává fejlődött. Ezt igazolják az olyan jelentős, évente itt lebonyolított nemzetközi rendezvények, mint az Inche- ba vegyipari vásár, a Bratislavai Líra könnyűzenei fesztivál, a bratislavai zenei ünnepségek, a televíziós gyermek- és ifjúsági filmek fesztiválja, a Pravda—Televízió—Slovnaft köny- nyűatlétikai viadal, a Flóra virágkiállítás stb. A 6. öléves terv a CSKP XV. kongresszusa határozatainak alapján a város még nagyobb arányú és iramú fejlődését teszi lehetővé és egyben szabja is meg. A beruházások értéke a 6. ötéves tervidőszakban a város területén több mint 47 milliárd koronát tesz ki. Ebből 6,5 milliárd koronát a lakásépítésre, összesen 27 300 új otthon építésére fordítanak. Bratislava lakosainak száma 1980-ig előreláthatólag eléri a 380 000-et, azaz az SZSZK összlakosságának 7,5 százaléka lesz fővárosi lakos. A lakások 75 százaléka a főváros legújabb és perspektivikusan a legnagyobb lakótelepén, a Duna jobb partján fekvő Ligetfalun (Petržalka) épül. De tovább szépül és épül a többi lakótelep és a város történelmi magját képező, műemlékekben gazdag Óváros Is. A műemlék- védelemre, az Óváros régi arculatának helyreállítására az 1. városkerületi nemzeti bizottság és a Városi Műemlékvédelmi Hivatal az utóbbi években különös gondot fordít. Az 5. ötéves tervidőszakban 40 értékes épületet rekonstruáltak, s a felújítási és helyreállítási munkálatok most sem szünetelnek. A belvárosban ezenkívül számos nagyarányú építkezésnek lehetnek a lakosok és az ide látogató hazai és külföldi turisták szemtanúi. Lassan befejezéséhez közeledik a Kijev- szállót a Prior áruházzal ösz- szekötő épület építése, melynek átadásával a Prior áruház eladótere 5878 négyzetméterrel bővül, épül a Szlovák Rádió új, impozáns székháza, a sajtóközpont, a Szakszervezetek Háza, a Béke téren a Szlovák NemA város közporű jóban fekvő Kijev tér teljesen új arculatot ölt A Szlovák Rádió új székháza Bratislava egyik legmodernebb épülete lesz Az egyik legforgalmasabb útkereszteződés zeti Felkelés hídjával összekapcsolt kétszintes útkereszteződés, az 5000 négyzetméter területű új központi vásártér. Ebben az ötéves tervidőszakban a főváros üzlethálózata 36 500 négyzetméternyi eladótérrel bővül, a lakótelepeken 10 új kulturális létesítmény épül, s az egészségügyi ellátás tökéletesítésére is 2 milliárd koronát fordítanak. Természetesen az életkörnyezet szépítése, a sportolási lehetőségek bővítése, a zöldövezetek, parkok karbantartása sem marad ki a tervekből. Bratislava tervszerű fejlesztése, melyhez közvetlenül vagy közvetve nemcsak lakosai, hanem Szlovákia minden polgára hozzájárul, feltétele annak, hogy a város hírnevéhez méltóan betölthesse a főváros szerepét. FLÓRIÁN MÁRTA
