Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-21 / 110. szám, péntek

A gyermekorvos A rendelő előtt gyerekkocsik. A váróteremben gyereksírás. Az édesanyák csitítják, becézik sí­ró kicsinyeiket. Kijön a fehér köpenyes orvos, kedves, vidám szavakkal bátorítja csöppnyi pácienseit. Leveszi aranykere­tes szemüvegét, megsimogatja az egyik ott pityergő fiúcska szőke haját. Egy szem cukor­kát nyom puha tenyerébe. Majd hozzám jön. Kölcsönösen bemu­tatkozunk. A neve dr. Mészáros Sándor. Váltunk néhány szót, aztán bemegy a rendelőbe. Es­te a lakásán találkozunk. Hat óra tájban csengetek be hozzá. Ajtót nyit és egy tágas szobába kísér. Az előszoba fa­lát különféle értékes vadász­trófeák díszítik. Beszélgetésünk során tudtam meg, hogy szen­vedélyes vadász. Nemzetközileg elismert vadászkutya-tenyésztő, nyolc drótszőrű magyar vizslá­ja van. Kutyái világkiállításo­kon több aranyérmet nyertek már. Ma is van két aranyér­mes vizslája. Számos szak­cikke jelent meg külföldi fo­lyóiratokban. Egyébként na­gyon szereti az irodalmat, ver­seket is ír. — Hogyan jut ennyi minden­re ideje? — Pontosan kidolgozott terv szerint dolgozom, minden per­cet beosztok. — Mikor kezdi a napot? Cigarettát vesz elő s rágyújt. — öt órakor. Ellenőrzőm a kutyákat, enni adok nekik. Hat órakor már a cukorgyár rende­lőjében vagyok. Ott végzek nyolc órára, s a községi gyer­mekrendelőbe megyek. Gyer­mekorvos vagyok, de van álta­lános orvosi szakképesítésem is, így szükség esetén helyet­tesítem körzeti orvos kollégá­mat is. Ujjaival beletúr szürkülő ha­jába. Az íróasztalon megpillan­tok egy Németh László köny­vet. — Szereti Németh Lászlót? Mosolyog, eltűnődik kérdése­men. — Három évig jártam a hód­mezővásárhelyi reálgimnázium­ba. Ö akkoriban ott tanított. Egy évig volt az osztályfőnö­köm. — Hogyan él emlékében? — Törékeny, halk szavú em­ber volt. Kék szeme mindig mosolygott. Hátratett kézzel sé­tálgatott. Séta közben mindig gondolkozott valamin. Nagysze­rű előadó volt. Rajongtunk ér­te. Nagyon sokat köszönhetek neki . Vásárhelyen tudtam meg azt is, hogy gyermekorvos, s eldöntöttem, hogy én is az le­szek. Tőle tanultam meg sze­retni az embert és a könyve­ket. Ö mondta: A könyv a ház ban a békesség és az emberség melegét sugározza ... Elhallgat. Bejön a felesége, itallal, süteménnyel kínál. Kis szünet után mosolyogva foly­tatja. — Amikor megnyílt Komá­romban (Komárno) a magyar tanítási nyelvű gimnázium, ott folytattam tovább a tanulást. A vásárhelyi gimnáziumban ka­pott őszinte, szép tiszta lelke­sedés itt tovább lobogott ben­nem. Bekapcsolódtam az ifjú­sági szervezet munkájába, cik­keket írtam az Új Szó ifjúsági mellékletébe. Iskolánk CSISZ szervezetének titkára voltam. Itt léptem be 1951-ben a párt­ba is. — Aztán? — Bratislavában szereztem meg az orvosi diplomát. — Ennek hány éve? — Már húsz. Azon gondolkodom, hány be­teg gyermeknek és felnőttnek adta vissza azóta az egészsé­gét. — Naponta hány beteget vizsgál meg? — Átlag hatvanat-hetvenet, de sokszor százon felül is. — Mióta van Oroszkán? Hátradől, megigazítja szem­üvegét, s mélyet szippant a ci­garettából. ' — Ennek is már 18 éve. — Vágyott-e valamikor vá­rosba ? — Soha. Falun nőttem fel, s nekem a természet közelsége életszükséglet. Ide köt minden emlék, itt vagyok igazán ott­hon. — Szülőhelye? — Pózba. Nem messze van ide. — Édesapja? — Vöröskatona volt. Tőle tanultam az elvhűséget és ge­rinces magatartást. Berreg a telefon. Felveszi. — Igen, én vagyok... A láz?... Értem. Néhány perc múlva ott vagyok. Bocsánatot kér. Egy lázas W Ó i? gyerekhez hívják. Kezébe ve­szi orvosi táskáját és elindul. A könyveiben gyönyörködöm. Leveszek egy Németh László kötetet, a Sajkódi estéket. Azt böngészgetem, amíg haza nem jön. — Súlyos eset? — kérdem, amikor megérkezik. — Kezdődő légcsőgyulladás. Kapott egy penicillin injekciót, néhány nap és szaladgálhat. — Mi a leggyakoribb gye­rekbetegség? — A légzőszervi hurutos megbetegedések, de ezek tu­lajdonképpen nem veszélyesek! — Mikor válnak azzá? — Ha a szülők későn fordul­nak orvoshoz. Ilyenkor komoly szövődmény is felléphet. — Önnek hány gyereke van? — Három. — Gyakran betegek? — Mint minden más gyerek. — A legsúlyosabb, eset? Gondolkodik. Szemüvegét le­veszi és megtörii. — öt éve egy háromhónapos csecsemő kétoldali tüdőgyulla­dást kapott. Mellette virrasz- tottam a kórházban. Napokig feküdt negyven fokos lázban. Mindent megtettünk érte. Sike­rült megmentenünk. — Látta-e azóta? — Sokszor. Erős, vasgyúró fiúcska. — A szülők? — A gyerek születésnapjára mindig meghívnak. Csak ez az egy gyerekük van. Több nem lehet... Megszorítom a kezét. Nézem vidám, mosolygó arcát. Ö so­hase búsul — mondta. A bete­gek szeretik, ha az orvos min­dig mosolyog. TÖRÖK ELEMÉR Kommentáljuk Mindent megtettünk Április a tavasz'első, gyakran igen szeszélyes hónapja. A mezői), a kertekben igyekszünk rendet teremteni, elvet­ni a magot, hogy ősszel gazdag termést takaríthassunk be. Az időjárás a halárban dolgozókat sokszor tűzrakásra készteti, de nemegyszer a kerti szemét és az avar égeté­se céljából raknak tüzet. Nem veszik figyelembe, hogy mi miez. épületek, erdők közelében, egyszóval tűzveszélyes helyei: történik. Hogy a hajókat megelőzzük a Szlovák Szocialista Köztársaság Belügyminisztériuma áprilist a tűz­megelőzés hónapjának nyilvánította. Nem ok nélkül. A központi statisztikai kimutatás szerint hazánkban 1967—1976-ban 76 118 tűzeset 3 milliárd 321 millió 499 ezer fj:i3 korona kárt okozott, 1432 ember a lángokban lelte halálát s mintegy BOOU személy égési sebeket szen­vedett. Az említett idő alatt Szlovákiában sem volt ked­vezőbb a helyzet. Csak tavaly 1297 tűzesetet jegyeztek fel — s ez 2G százaléka az országos átlagnak. Az anyagi kár 51 millió 877 411 korona. A lángokban 32 ember lelte ha­lálát és 172 személy megsebesült. Mindezt azért is említ­jük, mert az idén az első hónap sem sok jóval biztat, an­nál is inkább, mivel az említett idő alatt már 208 tűz­eset fordult elő, ami 5,5 millió korona kárt okozott nép­gazdaságunknak A felsorolt statisztika elgondolkoztató. Évekig, hónapo­kig építünk egy létesítményt, s egy óvatlan pillanat, gyak­ran az emberi hanyaság miatt percek, órák alatt hamuvá válik A pártszervek nemegyszer leszögezték, hogy aki irá­nyít az ellenőriz is. Sajnos sok esetben a gazdasági ve­zetők erről részben, vagy teljesen megfeledkeznek. A ter­melési terv teljesítését tartják elsődleges feladatuknak és másod- vagy harmadrendűnek a tűzvédelmet, illetve az ahhoz szükséges berendezések beszerzését. Pedig ezek nél­kül veszélyeztetve van a termelési terv teljesítése is. Több üzemben a tűzvédelmi előadót más egyéb funkció­val is megbízzák, ami túlterheltséget jelent és az esetek többségében helytelen. Külön fejezetet képez a mezőgazdaság. Ugyanis még sok helyen a régi gazdasági épületeket használják, amelyek­ben a villanyvezeték-hálózat elavult, felújításuk nemcsak hogy költséges, hanem nincs rá kapacitás sem. De nem lehet szó nélkül tűrni, hogy sok helyen üresen hevernek a kézi tűzoltó berendezések, amelyek feltöltése nem kerül­ne snkba és nem kellene az újakra, amelyeket külföldről importálunk, évekig várni. A mezőgazdaságban gyakori a takarmányfélék öngyulladása is, aminek oka újra csak a felületesség, a rendszertelen ellenőrzés. Tegyünk tehát rendet házunk táján, legyen az ipari, mezőgazdasági üzem vagy családi ház. Az önkéntes és a hivatásos tűzoltók ezekben a napokban sorra járják, il­letve járták a különböző létesítményeket, üzemeket. Fo­gadjuk meg az ellenőrzés során tett tanácsaikat, vegyük figyelembe észrevételeiket! S magunkban is tegyünk ígé­retet, hogy a tavaszi kirándulásokon csak az arra kije­lölt helyeken ülünk le szalonnát sütni, nehogy tüzet fog­jon az erdő. Ezt kívánja tőlünk az egyéni és a társadalmi érdek. Nyilvánosan és magunkban is tegyük fel a kérdést, hogy a tűz megelőzése terén megteítünk-e már minden tőlünk telhetőt. NÉMETH JÁNOS ORVOS/ TANÁCSADÓ A hasmenéses megbetegedésekről A hasmenés tulajdonképpen gyűjtőfogalom és nem specifi­kus betegség, a kórokozók és a diétahibák által kiváltott .kórfolyamat egyik tünete. Két­féle hasmenést ismerünk: fer­tőzőt és nem fertőzőt. A fertő­ző hasmenést olyan élelmiszer okozza, mely felületén vagy magában kórokozót tartalmaz. Ha a kórokozók az élelembe kerülnek, elszaporodnak és to- xinokat — mérgező anyagokat termelnek. Ezek a bacilusok a legkönnyebben olyan ételekben szaporodnak, mint a majonéz, majonézes saláták, fagylalt, fé­lig átsült vagy főtt hús. Mint­egy nyolc órával a fertőzött étel fogyasztása után rosszul- lét, felfújódás, hányás, majd hasmenés jelentkezik. A hő­emelkedést gyakran hideglelés kíséri. Helyes kezelés esetében gyorsan javul a beteg állapota. A betegség lefolyása attól is függ, hogy csak bacilus váltja ki, vagy jelen vannak már mérgező anyagok is. Minél több toxint tartalmaz az étel, annál súlyosabb a betegség le­folyása. A beteg fejfájásra, szomjúságra, szédülésre is pa­naszkodhat. Az első teendő a beteg ágy­ba fektetése. A hastájékra lan­gyos borogatást teszünk. A be­teg csak langyos kamillateát ihat, cukor nélkül. Az orvossá­gok közül legjobb a Citroen r- bon tabletta, amelyből naponta háromszor ötöt veszünk be. Ha­sonló gyógyszer az Endiaron, melyből háromszor két tablet­tát szedünk. Ha az említett gyógyszerek és a szigorú diéta nem vezet javuláshoz, feltétle­nül orvoshoz kell fordulnunk. Ha az egészségi állapot 24 órán belül javul, a teához két- szersültet, vagy száraz zsem­lét fogyaszthatunk. Harmadnap száraz rizst vagy burgonyát, a negyedik nap főtt baromfit, zöldséget, gyenge leveseket ehetünk. A rendes kosztra kö­rülbelül egy hét után, lassan térünk át. Fontos, hogy sok fo­lyadékot igyunk. Fertőző hasmenéses megbete­gedés a dizentéria, a vérhas. Ez is heveny bélbetegség, mely gyorsan és könnyen terjed. A dizenteria terjesztője kizárólag a beteg ember. A bacilusok a széklettel ürülnek, fertőzik a vizet és az élelmiszert. A fer­tőzés ellen gyakori kézmosás­sal, gyümölcsmosással, a víz felforralásával védekezünk. A dizentériát úgy is emlegetik, mint a piszkos kéz betegségét. A betegség néhány órával vagy nappal a fertőzés után jelent­kezik. Jelei hasonlóak az előb­bihez, a székelés azonban gya­koribb. A székletben vér, gyakran nyálka található. A székelés hasfájással, görcsük­kel párosul. Veszélyességét nö­veli, hogy sok egyénnél egyéb tünet nem észlelhető, és mivel ezt a jelenséget csak mint át­meneti bélzavart könyvelik el, terjesztik a dizentériát. A betegség nagy figyelmet igényel. A beteget elkülönítve ágyba fektetjük, diétát rende­lünk, és feltétlenül orvoshoz fordulunk. Szükséges, hogy a beteg csak a maga edényét, evőeszközét, törülközőjét, ágy­neműjét használja. A dizenté­ria főleg nyáron terjed, mikor több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Terjesztői, átvivői a legyek. Ezért nagyon fontos a higiénia megtartása, az élel­miszerek kellő elzárása és a gyakori kézmosás. A további veszélyt a konzer- vek jelentik. Botulizinust idéz elő a kolbászméreg, melyet a baktériumok oxigénmentes he­lyen termelnek. Nagy elővigyá­zatosságra van szükség, mivel a romlott konzerv szaga és íze változatlan, egyedüli ismertető­jele a felpuffadt konzervdoboz. A mérgezés lefolyása nehéz, gyakran halállal végződik. El­ső jelei közé tartozik a kettős látás, mivel a szemmozgató iz­mok bénulását idézi elő. Ha a mérgezés tovább terjed, a légzőizmok bénulása lép fel és a beteg megfullad. Hogy ezt megelőzzük, azonnali orvosi be­avatkozás szükséges. A gyermekek nyári hasme­nései szintén a fertőző beteg­ségek közé sorolhatók. Leg­többször vírusok okozzák, ezért a hasmenésen kívül kötő­hártya-gyulladás, felső légúti hurutok is jelentkeznek. A fer­tőzés legtöbbször szennyezett vízben való fürdés útján terjed. A kezelése azonos, mint a töb­bi fertőző hasmenéses megbe­tegedésnél. A nem fertőző hasmenés — főleg nyári időszakban — szo­katlan vagy ingerlő ételek fo­gyasztása után jelentkezik. Kí­sérőjele a hányás, hőemelke­dés nélkül. Koplalás és diótá- zás mellett gyorsan elmúlik. A rendes étkezésre való áttérés szintén lassan, fokozatosan tör­ténjen. Ismerünk még úgynevezett funkciós hasmenést is, melyet a bélrendszer idegregulációjá­nak a zavara idéz elő. Oka le­het az utazás előtti idegfeszült­ség, virrasztás, vizsgára való várakozás, nyilvános fellépés stb. Ezekben az esetekben in­dokoltak az idegnyugtatók, elő­zetes orvosi rendelés alapján. Allergikus hasmenés akkor jelentkezik, ha a szervezet túl- érzékeny valamely élelmiszer­re. Némely esetekben bizonyos szagok is hasmenést váltanak ki. Egyedüli kezelési lehetőség ezeknek az élelmiszereknek tel­jes kiiktatása az étrendből, de szükséges az allergológus fel­keresése. Végezetül néhány tanács a hasmenéses betegségek megelő­zésére: a hús és zöldségétele­ket kellő hőfokon és a szüksé­ges időtartamig készítsük, mi­vel így biztosítjuk a kórokozók elpusztítását. Süteményt, disz­nósajtot, szalámit, majonézt mindig hűtőszekrényben tárol­junk. Minden személy, aki élel­miszer eladásával vagy készí­tésével foglalkozik, kötelező el­lenőrző vizsgálatokon vesz részt. Fontos a személyi higié­nia megtartása. Zöldséget és gyümölcsöt mosás nélkül ne fo­gyasszunk! A kutak vizét aján­latos a közegészségügyi állo­másokon időközönként ellen­őriztetni. Dr. LADISLAV KVASZ. CSc. Fiatalok segítenek a kon#teriíies?tféknek A közép-csehországi Are- riilet mezőgazdasági dolgo­zói Csehszlovákia komló­termesztésének teljes egy- liarmadát vállalták. A 3550 hektárnyi komlóval beülte­tett területből 2626 hektár Rakovník környékén terül el. Noha a komló termesz­tésében már egyre nagyobb tért hódít a gépi munka, a termesztők az idén sem nél­külözhetik a brigádmunká­sok segítségét. Már április 10-én megkezdték a drótok kihúzását. Ezt a munkát április folyamán és május elején kell elvégezni, ami­kor — ha az időjárás meg­engedi —, megkezdődik a komló ültetése. A lounyi já­rásban és Rakovník vidé­kén hét és fél ezer közép- iskolás és iparitanuló kap­csolódik be a munkába. Fel­vételünkön: a Prága VII. kerületi gimnázium tanulói munka közben. (Felvétel: CSTK — K. Vlček) \lm 1978. IV. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents