Új Szó, 1978. április (31. évfolyam, 90-118. szám)

1978-04-21 / 110. szám, péntek

SZÁRKtSZ A KORMÁNY MEGALAKÍTÁSÁRÓL TANÁCSKOZIK Súlyos a helyzet Libanonban Az elmúlt héten a /apun dol­gozók a jogaik védelméért foly­tatott harc újabb szakaszához érkeztek. A tavaszi harc szö­vetséges tanácsának kezdemé­nyezésére a japán dolgozók or­szágszerte sztrájkokat hirdet­tek, nagygyűléseket és tünte­téseket rendeznek. A tanács­nak körülbelül 8 millió tagja van. Fizetésemelést, határozott intézkedéseket a munkanélküli­ség ellen és szociális biztonsá­got követelnek. Felvételünkön: az egyik tokiói kórház alkal­mazottai követelményeiket transzparensekre festik. (ČSTK — Japan Press-felvétel) (ČSTK) — A polgárháború befejezése óta először érkez­tek Dél-Libanonba a nemzeti hasereg tagjai, akik tegnap el­foglalták pozícióikat Szajlá községben, s a rendőrökkel együtt megkezdték a zalirániai kőolajfinomítót Nabalia város­sal összekötő fontos útvonal ellenőrzését. Libanoni politikai körökben bírálták az izraeli csapatoknak Dél-Libanonból való úgyneve­zett részleges kivonulása má­jus 5-re bejelentett harmadik szakaszának hátterét. Ebben a szakaszban Izraelnek ugyanis ki kell ürítenie elsősorban a központi területet, s csapatait a libanoni—izraeli határ men­tén kell összevonnia. A határ­tól (libanoni területen) 10 ki­lométeres sávban alakulna ki az úgynevezett biztonsági öve­zet, melyre Izrael az agresz- szió első napjaiban törekedett. A megfigyelők rámutatnak ar­ra, hogy Izrael még a harma­dik szakaszos visszavonulás után is megszállva tartja a dél-libanoni terület egyliarma- dát. Ezért követelik az ENSZ Biztonsági Tanácsa 425. határo­zatának következetes megvaló­sítását, amely Izraelt a Dél-Li- banonből való azonnali és tel­jes kivonulásra szólította. Eliasz Szárkisz libanoni el­nök tegnap megkezdte a ta­nácskozások sorozatát az új kormány megalakításáról. A nap folyamán találkozott a leg­IZRAEL ÚJABB TELEPÜLÉSEKET AKAR LÉTESÍTENI (ČSTK) — Az izraeli rádió szerdán bejelentette, hogy a be telepi tési kormánybizottság elhatározta, miszerint Galileá- ban, az Arabal völgybein és a Sínai-félsziget északi részén új milltarizált településeket hoz létre. Jeruzsálemtől északnyugatra á Nebi Salah telepen a hét ele­jén felújították a munkákat, amelyeket Ezer Weizman had­ügyminiszter egyesült államok­beli útja előtt beszüntettek, at­tól tartva, hogy ez a tény eset­leg bonyolítaná Weizmannak James Carter elnökkel folyta­tott tanácskozásait. Weizman már visszatért, s így hozzáfog­tak a munka folytatásához. Iz­rael a megszállt arab terüle­ten az 1967-os agresszió óta több mint száz hasonló telepü­lést épített. KÍNA ELUTASÍTJA AZ ÉSSZERŰ JAVASLATOKAT Az Izvesztyija a mongol jegyzékről (CSTK) — Az Izvesztyija a Mongol Népköztársaság kormá­nyának április 12-én a Kínai Népköztársaság kormányához intézett jegyzékét méltó válasz­nak tart ja a pekingi militaristák címére. A lap közli, hogy a Mongol Népköztársaságnak a kétoldalú kapcsolatok problémái megol­dására tett számos konkrét ja­vaslatát Peking folyamatosan visszautasítja. Kínai kormány­körök nemegyszer nyíltan kije­lentették abbeli szándékukat, hogy Mongóliát Kínához kell csatolni. Ennek az irányvonal nak újabb bizonyítéka, hogy a kínai vezetőség negatív állás­pontra helyezkedett a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének február 24-1 felhívásá­val szemben. Peking újra a ko­rábbi, elfogadhatatlan feltétele­ket terjesztette elő, főleg azt a feltételt, hogy a Mongol Nép- köztársaság területéről vonják ki a szovjet csapatokat. A Mongol Népköztársaság kormánya a jegyzékben élesen elítélte Pekingnek ezeket a pro­vokáló akcióit, s megmagyaráz­ta, milyen okból tartózkodnak szovjet csapatok Mongólia terü­letén. A Mongol Népköztársaság szi­lárd és elvhű magatartása egy­értelmű támogatásra talált az egész világ békeszerető erői­nek körében — írja az Izvesz­tyija. A mongol nép a Szovjet­unió és más testvéri szocialista országok segítségével senkinek sem engedi meg, hogy szabad­ságát és függetlenségét veszé­lyeztesse. jelentősebb politikai pártok ve­zetőivel, Valid Dzsumblaltal, a haladó szocialista párt elnö­kével, Camillo Samiinnal, a Nemzeti Liberális Párt elnöké­vel, Szulajmán Franczivel, a volt elnökkel és a parlamenti csoportok vezetőivel. Szelini al-Hossz miniszterel­nök lemondása az országban súlyos helyzet kialakulását idézte elő, eltolódott a legége­tőbb politikai és szociális prob­lémák megoldása. Waldheim levele a BT elnökéhez (ČSTK) — Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár közel-keleti út­járól New Yorkba való vissza­térte után szerdán levelet kül­dött az ENSZ Biztonsági Taná­csa elnökének. A levélben sür­geti az izraeli csapatoknak Dél- Libanonból való haladéktalan kivonulását a Biztonsági Ta­nács 425. számú határozatának értelmében. Az ENSZ főtitkára a Liba­nonban állomásozó ENSZ bé- ikeerők parancsnokságát azzal bízta meg, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az izraeli megszállóknak Libanon térségéből való azonnali kivo­nulására. Az ENSZ-köröket rendkívül aggasztja az izraeli csapatok kivonulásának halo­gatása. Leonyid Brezsnyev bonni látogatásáról (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev­nek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elhökének bonni látogatása új alapokat nyújt az NSZK és a Szovjetunió gazda­sági együttműködése fejlesztésé­hez — jelentette ki a TASZSZ hírügynökség tudósítójának Ár­min Grünewald, az NSZK kor­mányának hivatalos képvise­lője. Nagyra értékelte a két ország gazdasági kapcsolatait. Kijelen­tette, hogy ezek a kapcsolatok mindkét fél javát szolgálják. 1977-ben az árucsere-forgalom 11 milliárd márkát ért el, ami az 1970-es évvel összevetve az akkori árucsere négyszerese. Ez alatt az idő alatt a Szov­jetunió a Német Szövetség Köztársaságnak még jelentő­sebb kereskedelmi partnerévé vált. A szövetségi kormány a jövő­ben is készségesen támogatni fogja a lehetőségek keretébenn a Szovjetunió törekvését a ki­vitel fokozására — mondotta Grünewald. Az NSZK rendkívüli érdeklődést tanúsít számos szovjet iparcikk iránt. események margójára v HÉJASZÁRNYAK... Nemrégiben tartották Norvé­gia Kommunista Pártja XVI. kongresszusát, amelyen a kül­döttek megvitatták a legidősze­rűbb bel- és külpolitikai kérdé­seket. Nyugtalanságukat fejez­ték ki Norvégia NATO-tagsága miatt, ami jelentős mértékben veszélyezteti Norvégia népének jövőjét. A kongresszusra épp abban az időben került sor, amikor a Szovjetunió konkrét javaslato­kat tesz az atomháború veszé­lyének elhárítására, s amikor a világ összes békeszerető népe elítéli a Pentagon és a NATO aljas terveit: a neutronbomba gyártását és Nyugat-Európában való elhelyezését. A norvég kommunisták, a par­lament küldötteinek és a kor­mány néhány tagjának felhábo­rodása teljesen jogos amiatt, hogy a NATO ismét meglengeti héjaszárnyáit Európa felett. A norvég nép, amelyet érzéke­nyen érint Nyugat-Európa gaz­dasági válsága, ráébredt arra, hogy mit is jelent egy hatal­mas méretű „repülőanyahajón“ élni, amelyet amerikai kormá­nyosok irányítanak. Meggyőző­dött arról, hogy az enyhülési politika ellenzőinek immár ha­gyományos versikéí a keleti, a szovjet veszélyről csupán elcsé­pelt frázisok. Mindenki előtt világos, hogy Norvégia felé a Pentagon reak­ciós körei terjesztették ki sa­játosan értelmezett „védőkarju- kat“. Ezek a körök már évek óta „különös“ kapcsolatokat építettek ki Washington és Os­lo között. Az imperializmus ér­dekeivel összhangban megkü­lönböztetett feladatokat száji tak Norvégiának a NATO stra téglájában és politikájában. En­nek hangnemét mindenekelőtt az ország stratégiai fekvése ad ja meg. Norvégia a NATO észa ki szárnyának úgynevezett hát­ország! hadműveleti területe. Az AFNORT, az észak-európai egyesített erők parancsnoksága is Kolsaasban székel, nem mesz- sze a fővárostól. Norvégia csaknem 200 kilométer hosszú­ságban határos a Szovjetunió­val, s ez különösen csábítja a NATO „héjáit“. Ezért szerepel „északi“ terveikben a norvég ha­diflotta kibővítése és korszerű­sítése, valamint a legmoder­nebb, F-16 típusú repülőgépek szállítása e térségbe. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az idei évben 2L százalékkal emelkedtek a hadi kiadások: 6,8 milliárd norvég koronára — a NATO tagálla mok közül egyedül az USA-ban és az NSZK-ban nagyobb ez az összeg, ha a lakosság szám­arányát tekintjük — a norvég kommunisták aggodalma az or­szág sorsa miatt indokolt. D. T. Csak a neve amnesztia... (ČSTK) — A chilei katonai junta szerdán nagy hangon amnesztiát hirdetett a politikai foglyok és száműzöttek részé­re. A kormány képviselője azonban kimondottan figyel­meztetett arra, hogy az am­nesztia nem vonatkozik Luis Corvalánra, Chile Kommunista Pártja főtitkárára és más ve­zető személyiségekre, akiket a katonai hivatalok szabadon bo­csátás után kitiltottak az or­szágból. Hogy az amnesztia a Pi.no- chet-klikk további üres gesztu­sa, amellyel a nemzetközi elszi­geteltségből akar kitörni, arról az a tény is tanúskodik, hogy kormányrendelet értelmében a Chilébe visszatérő minden számüzöttnek le kell mondania politikai tevékenységéről. Fennáll tehát a kérdés, va­jon a junta kinek hirdetett amnesztiát, amikor éppen a leg­tevékenyebb politikai és szak- szervezeti személyiségek van­nak a száműzöttek sorában. Ezen kívül a katonai hivatalok teljesen megfeledkeztek a több mint 2500 „eltűnt“ személyről, akiket a valóságban fogva tar­tanak és akik közül már töb­ben nem is élnek. Carlos Parra, a Chilei Szocia­lista Párt képviselője Lissza­bonban kijelentette, hogy a chi­lei amnesztiának teljesnek kell lennie. Ne csupán az egyes száműzötteknek adja meg a le­hetőséget arra, hogy visszatér­hessenek hazájukba, hanem újítsa fel a chilei nép vala­mennyi politikai és gazdasági jogát. NEMZETKÖZI SZOLIDARITÁSI KONFERENCIA Hortensia Allende-Bussi felszólalása (CST) — A líbiai Benghazi- ban a chilei néppel való szoli­daritás nemzetközi konferen­ciájának résztvevői felhívták a világ szabadságszerető erőit, hogy határozottan ítéljék el az Egyesült Államokat és azokat az imperialista országokat, amelyek sokoldalú támogatást E gyre fokozódik a neutron- fegyver elleni tiltakozás. Világszerte széles körű támoga­tásra talált a szocialista kö­zösség államainak kezdeménye­zése, amely során a nukleáris és neutronfegyver gyártásának, felhalmozásának, rendszeresíté­pártfogói Peking teljes támoga­tását élvezik. Tavaly a Zsenmin Zsipao szeptember 21-i számá­ban megjelent Csang Aj-ping- nek, a kínai hadsereg helyettes vezérkari főnökének verse, amelynek egyik sora szóról szó­ra így hangzik: „Mi külünös Pekhg és a neutronbomba 197a IV. 21. A francia kommunisták a neutronbomba ellen (ČSTK) — Számos francia napilap az állítólagos francia ne utronbomba-kísér letekről ad hírt. Jean Kanapa, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja a L’Humani- tében nyilatkozatot tett közzé, amelyben azzal a felhívással fordul a franciákhoz, hogy ha­tározottan tiltakozzanak e bor­zalmas fegyver ellen. A nyilatkozat hangsúlyozta, hogy Franciaországnak nincs szüksége neutronbombára, s a francia neutronbomba növelné annak a valószínűségét, hogy a konfliktusok atomháborúba torkollnának, és az erőegyen­súlyt veszélyes eltolódáshoz so­dorná. Komolyan veszélyeztet­né az enyhülést és Franciaor­szág nemzetközi kapcsolatait. A Francia Kommunista Párt felhívja a dolgozókat és a francia népet, hogy tiltakozzon Franciaországnak a fegyverke­zési versenybe való bevonása ellen. sének és alkalmazásának tilal­máról márciusban konvencióter­vezetet nyújtottak be a genfi leszerelési bizottságban. A világközvélemény nyomásá­ra az Egyesült Államok elnöke nemrégen elhalasztotta a neut­ronfegyver gyártását. Ám a be­jelentésből és az egyidejűleg el­fogadott katonai programokból ítélve, az elnök döntése nem je­lenti a nukleáris fegyver gyár­tásának és rendszeresítésének előkészületeiről való lemondást. A feltevések szerint az Észak­atlanti Tömb tagállamainak had­ügyminiszterei megvitatják a neutronfegyver kérdését, és a NATO Washingtonban megtar­tandó következő ülésszakára ki­dolgozzák javaslataikat. Még mindig nem szűnt meg az a szóbeszéd, hogy a neutronfegy­ver „tiszta“, majdnem hogy „hu­mánus“ fegyver. A neutronfegyver nyugati lenne a neutronbombában, ha a népi tehetségek elsajátítják a tudományt és a technikát“. Nos, az ebben a „költészetben“ rej­lő felfogás szerint a neutron­fegyver létrehozásában nincs „semmi különös“. Kissé később a Zsenmin Zsipao újból vissza­tért a „neutron-témához“, ez al­kalommal prózai formában. Az Üj-Kína hírügynökség pedig külföldön terjesztette a lap­ban megjelent cikket. Ebben a pekingi politikusok megoróbál- ták elhinteni azt a gondolatot, hogy a „szokványos “nukleáris fegyver és a neutronfegvver kö­zött nincs elvi különbség. Ezeket a verziókat a tájéko­zatlan embereknek szánják. Hi­szen Herbert Scoville, a CIA volt igazgatóhelyettese is beis­merte: „Az új fegyver rendsze­resítése nem humánusabbá, ha­nem valószínűbbé teszi a nuk­leáris háborút.“ Ez a kínai ve­zetők számára különösen csá­bító és bíztató, mivel minden rendelkezésre álló eszközzel a globális konfliktus szélére akar­ják sodorni az emberiséget. Mao Ce-tung örökösei naiv módon talán azt hiszik, hogy ha a világháború fellobbanna Európában, az elkerülné Kínát. Peking azonban maga is szeret­né megkaparintani a neutron­fegyvert. Nemhiába nevezte Kí­nát „az Észak-atlanti Szövet­ség 16. tagjának“ Alexander Haig tábornok, az Európában ál­lomásozó NATO-haderők főpa­rancsnoka. Peking rendelkezik saját nuk­leáris potenciállal. Ha ezt még sikerülne neutronfegyverrel is kiegészítenie, akkor a pekingi vezetők további lehetőségeket kapnának a szomszédos fejlő­dő országok zsarolására, a jö­vőben pedig a déli szomszédai­val szemben érlelt expanzionis- ta törekvéseik megvalósítására is. Bárhogy legyen Is. egyetlen országnak és egyetlen némiek sem fűződhet érdeke ahhoz, hogy a maoista Kína olyan ka­tonai erővel támassza alá nagy­hatalmi ambícióit, amely lehe­tővé tenné számára, hogy még nagyobb buzgalommal szítsa a konfrontációt, és fokozza a nemzetközi feszültséget. A. SZIDOROV (APN) nyújtanak a chilei katonai jun­tának. Hortensia Allende-Bussi, a meggyilkolt chilei elnök özve­gye hangoztatta, hogy az Egye­sült Államok mindenáron meg akarja őrizni és szilárdítani az amerikai monopóliumok helyze­tét Latin-Amerikában, ezért nyújt segítséget a szélsőjobbol­dali és fasiszta rendszereknek, s ezzel közvetlenül támogatja a latin-amerikaiak alapvető szabadság- és demokratikus jo­gainak durva megsértését. Az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének ve­zető képviselője az Egyesült Államok latin-amerikai, afrikai és a közel-keleti politikájának közvetlen kapcsolatára hívta fel a figyelmet. Kijelentette, hogy az amerikai imperializ­mus támogatja a reakciós erő­ket, a fajüldözőket és az ag- resszorokat, s ezért ellensége a nemzeti felszabadító, demok­ratikus és más haladó mozgal­maknak. Az Egyesült Államok nemcsak támogatja a reakciót az egész világon, hanem a re­akciós erők egyesítésére törek­szik azáltal, hogy szorgalmazza Egyiptom, Chile, Izrael és a Dél-afrikai Köztársaság, vala­mint a latin-amerikai fasiszta rendszerek kapcsolatainak ki­bővítését és megszilárdítását. Törvénytár (ČSTK) — Az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és kormánya megvitatták a Szovjetunió tör­vénytárának előkészítését és kiadását. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió törvénytárát a szovjet alkotmány alapján kell előkészíteni, hozzá kell járul­nia a szovjet törvényhozás tö­kéletesítéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents