Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-09 / 68. szám, csütörtök
Jó kapcsolatokra törekszünk az NSZK-val lFolytatás az 1. oldalr&kj meg kellett teremteni azt a gazdasági politikát, amely kiküszöbölte a kapitalizmus örökségeképpen hátramaradt óriási különbségeket. A CSKP XV. kongresszusa joggal állapíthatja meg, hogy Csehszlovákia szocialista fejlődésének az eredménye az is, hogy ma köztársaságunk egész területén egyetlen egy elmaradott körzet sincs. Van-e ennek párja bármelyik, még a legfejlettebb tőkés országban is? Elért sikereink egyik döntő forrása — amint azt a CSKP XV. kongresszusa hangsúlyozta — a szocialista közösségbe való tartozásunk. Közösen oldunk meg számos feladatot és problémát, megosztjuk tapasztalatainkat és így megsokszorozzuk erőnket. A szocalista országokkal, főként a Szovjetunióval való szilárd szövetség, barátság és együttműködés vqU és marad ma is az a döntő nemzetközi tényező, amely dolgozó népünknek lehetővé teszi az imperialisták nyomása és beavatkozása valamennyi formájának visszaverését, országunk teljes szuverenitásának és sikeres szocialista felépítésének biztosítását. A burzsoá tömegtájékoztató eszközök szorgosan eltitkolják országaik polgárai előtt Csehszlovákia szocialista fejlődésének tényeit. Szívesen nevezik magukat „szabadnak“, de a gyakorlatban ez a „szabadság“ azt jelenti, hogy elferdítik a tényeket, arcátlan hazugságokat és rágalmakat terjesztenek. A burzsoá propaganda dicsőíti a tőkés szabadságot és demokráciát, de nálunk az emberek joggal teszik fel a kérdést, milyen szabadság ez, ha a polgárok tömeges becsapásán alapul, milyen demokrácia ez, ha a dolgozó embernek gyakorlatilag nincsen joga részt venni az állampolitika kialakításában és megvalósításában, a gazdaság fejlesztésének irányításában. Milyen emberi jogok ezek, ha kizárják a legfontosabbat: az emberhez méltó életre, a munkára, a biztos jövőre való jogot. 2. KÉRDÉS: Országukban az antikommunista propagandisták szüntelenül számító módon spekulálnak Csehszlovákia belső fejlődését illetően és koholmányokat terjesztenek az emberi jogokért küzdő állítólagos „ellenzéki mozgalomról“. Mi a véleménye erről önnek? VÁLASZ: Mindenekelőtt meg kell mondani, hogy a valamiféle csehszlovákiai „ellenzékről“ szóló állításoknak egy közös vonásuk van: ahogy ezt nálunk mondják — éhes disznó makkal álmodik. A gyakorlati éleiből tudjttk, hogy különböző emberek részben különféleképpen értelmezik egy és ugyanazon szavakat. Ha egy tőkés országban valaki ellenkezését fejezi ki a politikai rendszerrel szemben, nem ritkán bűnözőnek minősítik. Ha azonban Csehszlovákiában valaki tényleges bűntettet követ el — beleértve a gyilkossági kísérletet is — és emellett szidja a szocializmust, azt a Nyugaton egyszerűen „a politikai ellenzék“ dicsfényével veszik körül. Ha egy közönséges tolvaj emellett gitárt is penget, készek őt művésznek kikiáltani Minden társadalomban vannak különféle deklasszált emberek, élősködők, akik szívesen élnének munka nélkül, hajótöröttek, akiknek nem teljesültek fellengzős ambícióik, s ezért meggyűlöltek minden becsületes embert maguk körül. Nálunk is vannak még ehhez hasonló múltbeli csökevények. Nálunk azonban ezek az emberek jól vették észre, hogy milyen konjunktúrának örvend Nyugaton az antikommunizmus és hogy élősködésüket politikai frázisokkal leplezhetik. Mi nem táplálunk illúziókat afelől, hogy nálunk nincsenek a szocializmusnak ellenzői. Egyesek egyszerűen csak ezért fordulnak a szocializmus ellen, mert csődbe jutottak, mások osztálygyűlöletből ellenzik a szocializmust. Miért lenne például a szocializmus híve egy olyan Havel, akit az NSZK burzsoá tömegtájékoztatási eszközei olyannyira dicsőítenek? Hisz családja a prágai kapitalista „felső tízezer“ közé tartozott. Jelenleg hazánkban nincsen semmilyen társadalmi osztály, sem pedig a lakosságnak olyan csoportja, amelynek az érdekei ellentétben állnának a szocialista társadalom fejlődésével és amely így valamiféle ellenzék szociális alapját alkotná. Az emberek nálunk érthetően különféle bíráló megjegyzéseket tesznek ehhez vagy ahhoz. De nincsenek a szocializmus ellen, hanem annak sikeres fejlődését óhajtják. Ezért kell az imperializmusnak szövetségeseit és eszközeit a legkülönfélébb renegátok, paraziták és hajótöröttek körében keresnie. Ezek az emberek senkit sem képviselnek — kivéve önmagukat és nyugati kenyéradóikat. Ez természetesen nem gátolja a burzsoá propagandát abban, hogy rájuk nyomja „az emberi jogok védelmezőinek“ hamis bélyegét és eszközként használja fel őket antikommunista kampányokra. A burzsoáziának különben is sajátos erkölcsi normája van. Kisajátítja magának azt a jogot, hogy eldöntse; mi a szabadság és mi nem az, mi a demokrácia, mi a nép, mi az emberi jog és emellett az egész burzsoá rendszer az ember embertelen kizsákmányolásán és jogainak lábbal tiprásán alapul. A dolgozóknak azt, amijük van, a burzsoáziával vívott súlyos és véres összecsapásokban kellett kiharcolniuk. Az emberi jogok, a dolgozók jogai — a békés életre, munkára, művelődésre, az öregségi és betegségi biztosításra való jog, az élet- és kulturális színvonal szüntelen emelkedéséhez, az állam politikájában való részvételhez, a gazdaság és az egész társadalom irányításában való részvételhez való jog — mindaz, amiért a tőkés országok dolgozóinak oly súlyos harcot kell vívniuk az uralkodó tőke ellen —, nálunk a szocialista társadalom egész politikájának alapvető tartalma. 3. KÉRDÉS: Már több mint négy éve diplomáciai kapcsolat van a CSSZSZK és az NSZK között. Ezen időszak alatt kialakultak egyes pozitív érintkezési formák, de vannak új problémák is e kapcsolatokban. Hogyan vélekedik ön a csehszlovák-nyugatnémet kapcsolatok kilátásairól? VÁLASZ: Csaknem 33 év telt el a hitleri fasizmus veresége óta. Üj nemzedék nőtt fel. Létrejött és sikeresen fejlődik a Német Demokratikus Köztársaság, az első munkás-paraszt állam német földön, amelyben felépült a szocialista társadalom. Ez mérhetetlenül pozitív szerepet játszott. Másrészt emlékezni kell arra, hogy évtizedeken át milyen politikát folytattak Adenauer és az NSZK más vezető politikusai, milyen légkört alakítanak ki rendszeresen a kölcsönös kapcsolatokban azok, akik visszavágásról álmodoznak. A hitleri fasizmus mélyen és tragikusan belenyúlt egész népek életébe — nálunk ténylegesen minden családéba. És az a politika, amelyet a háborút követően sok éven át az NSZK akkori képviselői folytattak, nem segítette a sebek behege- dését, hanem — képletesen szólva — sót hintett rájuk. Csak nem egészen négy évvel ezelőtt jött létre diplomáciai kapcsolat a CSSZSZK és az NSZK között. Nem a mi hibánkból történt ez ilyen későn. A normális egyenjogú kapcsolatok csupán a müncheni diktátum semmisségének elismerése alapján jöhettek létre. Ez pedig reális hozzáállást igényelt az NSZK vezetői részéről. Igaz, hogy minden politika oszlálypolitika és a tőkés Német Szövetségi Köztársaságban, valamint a szocialista Csehszlovákiában az uralkodó osztályok érdekei ellentétesek. A realizmus azonban azt parancsolja, hogy kölcsönösen tiszteletben tartsuk egymást, ne avatkozzunk egymás belügyei- be, megtartsuk az egyenlőség alapelvét. Nem kevés az, ami 1973. december 11-e, a kölcsönös kapcsolatokról szóló szerződés megkötése óta történt. A müncheni diktátum semmisségét deklaráló szerződés országaink között pontot tett a múlt után és reális alapokat teremtett a jószomszédi kapcsolatok, az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztéséhez valamennyi területen. Szélesebb összefüggéseiben jelentős mértékben hozzájárult a feszültség enyhüléséhez földrészünkön és fontos stabilizációs tényező lett — legalábbis kontinensünk középső területén — amelyet a múltban éppen a stabilitás hiánya, a nyugtalanság, a szüntelen konfliktusok gócai jellemeztek. A szerződés természetesen a dolog egyik oldala, „csupán“ a partnerek kölcsönös erőfeszítései egyik szakaszának kicsú- csosodása. Más dolog a szerződés teljesítése. Egyetértek önnel, hogy a szerződés aláírása óta egyes pozitív érintkezési formák alakultak ki, de a kapcsolatokban vannak problémák is. A szerződés alapot teremtett a kapcsolatok, mégpedig két szuverén állam között szokásos kapcsolatok normalizálásának első lépéseihez. És ezek a lépések fokozatosan kezdtek megvalósulni. A biztonsági és együttműködési értekezlet Záróokmányának aláírása alkalmával Helsinkiben 1975 júliusában konstruktív megbeszéléseket folytatott Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és Ľubomír Strougal, kormányunk elnöke Schmidt úrral, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával. Érintkezések bontakoztak ki országaink miniszterei, képviselői, szakszervezeti és if j/t - sági szervezeti képviselői kö zött. Bővült a kölcsönösen előnyös kereskedelem és az ipari kooperáció, a kulturális csere, a sportkapcsolatok, jelentékenyen fejlődött a turizmus. Ez nem kevés. Ezenfelül meg kell mondani, hogy az NSZK az első helyen áll a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a fejlett tőkés országokkal fennálló kapcsolatai terén. Nemrég Csehszlovákiába látogatott Herbert Wehner, az SPD szövetségi parlamenti csoportjának elnöke. Lehetősége nyílt arra, hogy megbeszéléseket folytasson a CSSZSZK vezető képviselőivel és látogatása jó ösztönzést adott a csehszlovák—nyugatnémet kapcsolatok aktivizálódásához. Hivatalos látogatásra meghívták az NSZK-ba Gustáv Husá- kot, a CSKP KB főtitkárát, a CSSZSZK elnökét. A kölcsönös kapcsolatokról szóló szerződés aláírása óta tehát mindkét részről hasznos munkát végeztek — a két ország népei javára és meggyőződésem szerint az egész európai fejlődés javára is. Másrészt meg kell állapítani, hogy a kölcsönös kapcsolatok jelenlegi színvonala és terjedelme távolról sem felel meg sem a reális lehetőségeknek, sem pe dig annak, amit valóban jószomszédi kapcsolatnak nevezünk. Ami Csehszlovákiát ti- leiti, hangsúlyozni szeretném, hogy tényleges érdekünk az ilyen kölcsönös viszony és a mi részünkről nincs akadálya az Ilyen kapcsolatok fejlesztésének. Szilárd meggyőződésünk hogy hasonló az érdeke az NSZK népe túlnyomó többségének is. Meggyőződhettünk róla. hogy az önök államának vezetőségében is olyan emberek vannak, akik jó együttműködést óhajtanak az európai, a világbéke s a biztonság érdekében. Másrészt — amint maguk is jól tudják — vannak olvun társadalmi erők — számbelileg nem nagyok, de nemzetközi kapcsolataikat és befolyásukat tekintve erősek, — amelyek mindent megtesznek azért, hogy megzavarják országaink békés együttműködését a feszültség enyhülését Európában és világszerte. Visszaélnek befolyásukkal főként a tömegkommunikációs eszközökben gyakorolt hatalmukkal, s ezt kihasználva a helsinki konferencia Záróokmányával szöges ellentétben rágalmakat, hazugságokat, gyűlöletet térElfogadták a belgrádi találkozó záróokmányát (ČSTK) — A helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett 35 európai állam képviselőinek belgrádi találkozóján a résztvevők a tegnapi plenáris ülésen elfogadták a találkozó záróközleményét. Ebben kifejezésre juttatják a részt vevő államok kormányainak eltökélt szándékát, hogy folytatni fogják az európai biztonság és együttműködés megszilárdításának folyamatát, amelyet az európai állam- és kormányfők a helsinki konferencián 1975-ben megkezdtek. A záróközlemény elfogadásával kapcsolatban megkezdődött a belgrádi találkozón részt vett küldöttségek vezetőinek záróbeszédé. Az előre meghatározott sorrend szerint elsőként Richard Dvorák. a csehszlovák küldöttség vezetője emelkedett szólásA BÉKE RENDEZÉSÉNEK EGYEDÜLI ÚTJA Meir Vilner interjúja (ČSTK) — A közel-keleti helyzet fejleményei ismét világosan bizonyítják, hogy az amerikai imperializmus nem törekszik a konfliktus békés rendezésére. Azzal, hogy támogatja az egyiptomi—izraeli különszerződést, az Egyesült Államok tovább bonyolítja a helyzetet a közel'keleten — jelentette ki az Unsere Zeit címó lapnak adott interjújában Meir Vilner, Izrael Kommunista Pártja Központi Bizottságának tőtitkára. Ha az Egyesült Államok kor-, mánya valóban békét akarna, akkor nem támogatná katonai-, lag, politikailag és gazdaságilag Izraelt — hangsúlyozta M. Vilner. Izrael Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára elítélte az Egyiptomba irányuló amerikai fegyverszállítmányokat is. Az imperializmus ezeket a fegyvereket az afrikai népek igazságos harca ellen, valamint a közel-keleti népek szabadságharca és függetlenségi törekvései ellen akarja for* dítani. M. Vilner hangsúlyozta, hogy a közel-keleti konfliktus békés rendezésének egyedüli eszköze a genfi békekonferencia összehívása valamennyi érdekelt fél részvételével, beleértve a Palesztinái Felszataadí- tási Szervezetet is. Veszélyeztetik a békét Az Egyesült Államok távol-keleti akciójáról (ČSTK) — Az Egyesült Államok a Távol-Keleten március 7-én olyan akcióba kezdett, amely veszélyezteti a békét, szögezi le Aszkold Birjukov, a TASZSZ kommentátora. A Koreai-félszigeten, a 38. szélességi kör közelében megkezdődtek — a nyugati hírközlő eszközük szerint — a „legfontosabb“ és „legnagyobb“, 11 napos katonai gyakorlatok, amelyekben az amerikai hadsereg 42 000 és Pák Csong-hi szöuli diktátor hadseregének 65 000 katonája és tisztje vesz részt. A hadműveletek biztosításában készségesen részt vesz japán. Mozgósították az amerikai katonai támaszpontokat az egész csendes-óceáni térségben, s a támaszpontokon folynak a lázas előkészületek. A koreai háború befejezése óta nem tartottak ilyen nagyszabású hadgyakorlatot ebben a rendkívül kényes körzetben, A hadgyakorlat célját katonai vezetők úgy fogalmazták meg, hogy az „bizonyítani kívánja, hogy készek szembeszegülni az északról várható bármilyen váratlan támadással“. A világ békeszeretö közvéleménye már megértette, hogy Washington csak hirdeti csapatai — Koreai-félszigetről való — kivonásának tervét. A valóság az, hogy a Pentagon megerősíti légi és tengerészeti haderejét azáltal, hogy Dél-Koreában atomfegyvereket hagy hátra. A közös hadgyakorlat veszélyes provokáció, amely növeli a feszültséget ebben a térségben. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya küzd az ország békés egyesítéséért, s a katonai erő fitogtatását csakis Ázsia és az egész világ békéje elleni merényletnek minősíthetjük. Ülésezett a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) mezőgazdasági munkák előkészületeivel és egyéb mezőgazdasági munkákkal kapcsolatos feladatairól tanácskozott. Felhívással fordul a Nemzeti Frontba tömörült valamennyi szervezethez, hogy a mezőgazdaság megsegítésére ösztönözzék tagjaikat. Az Elnökség kifejezte azt a meggyőződését, hogy állampolgáraink kezdeményezése és áldozatkészsége a jövőben tovább mélyül. A továbbiakban megvitatták a CSSZBSZ 8. kongresszusáról, valamint a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság 5. és a Szövetkezetek Központi Tanácsa 8. kongresszusának előkészületeiről szóló tájékoztatót. Az elnökség jóváhagyólag tudomásul vette a Szocialista Akadémia által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom üQ. és a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére megrendezett előadásokról szóló jelentést. Végül a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának külföldi kapcsolataival, az Antifasiszta Harcosok Csehszlovákiai Szövetségének nemzetközi tevékenységével és a Praga—1978 nemzetközi bélyegkiállítás előkészületeivel foglalkozott. jesztenek, revansot követelnek, minden eszközzel akadályokat igyekeznek gördíteni a kölcsönös együttműködés útjába. Meggyőződésünk, hogy megvannak a -reális lehetőségek ahhoz, hogy közös erőfeszítéssel leküzdjük e destruktív erők befolyását és pozitív fejlődést érjünk el kölcsönös kapcsolatainkban. Szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy továbbra is készek és hajlandók vagyunk a jószomszédi, az egyenjogú és kétoldalúan hasznos kapcsolatok további fejlesztésére a Német Szövetségi Köztársasággal, konstruktívan, jóakarattal. Engedje meg, hogy végül felhasználjam ezt az alkalmat és az Ön lapja útján sok sikert kívánjak a Német Szövetségi Köztársaság kommunistáinak, munkásosztályának és valamennyi dolgozójának oszthatatlan jogaikért és szabadságjogaikért, a neutronbombától mentes Európáért, a béke és a haladás Európájáért vívott harcukban. 1978 III. 9. Országos vita Az idei évre szóló akció- program elfogadásával Hanoiban befejeződött a Vietnami Hazafias Front KB plenáris ülése A politikai pártok és a társadalmi szervezetek e széles frontjának Központi Bizottsága elhatározta, hogy a fő figyelmet a VSZK új alkotmánytervezetéről szóló országos vita megszervezésére, valamint az idei állami terv és az egész második ötéves terv teljesítéséért folyó munkaverseny kibontakoztatására fordítja.
