Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-08 / 67. szám, szerda

Úlpó 1978 III. 8. 3 Veniigek i Szaljut—6 fedélzetén inn Növénylennesitésl kísérleM n „tettijlnir A fiatal Angolai Népi Köztársaság kormányának első intézkedé­sei közül az egyik a nők egyenjogúsítása volt. A nemzeti felsza­badító mozgalomban jelentős szerepük volt az angolai nőknek, és nagymértékben hozzájárultak a végső győzelem kivívásához. • Ma a férfiak oldalán kiveszik részüket a békés élet építéséből. (ČTK — TASZSZ-f elvétel) Nők a mai világban Már hatvannyolc éve, hogy ezt a napot a világon mindenütt a nők emberi és társadalmi egyenlőségéért vívott harc jegyé­ben ünnepük a haladás hívei. A nemzetközi nőnap alkalmából mély megbecsüléssel és tisztelettel fordul a figyelem a nők felé. A különböző társadalmi rendszerekben azonban óriási a kü­lönbség a dolgozó nők helyzetében. Mások a jogaik, más a megbecsülésük a szocialista országokban és más a tőkés vi­lágban. Különbözőek elsősorban azok a feltételek, amelyek között a munka a nőt teljes jogú társadalmi tényezővé teszi. Az űrtechnika jelenlegi szín­vonala mellett az olyan űrtar­tózkodási csúcsok, amilyent a napokban a Romanyenko— Grecsko kettős ért el Gubarjev és Remek űrhajósok jelenlété­ben, elsősorban az emberi aka­rat és az orvostudomány nagy győzelmét jelentik. Az űrobjek­tumok lakóinak oxigén-, víz- és élelmiszerszükségletét ugyanis egyelőre csak a Földről lehet fedezni, s az űrhajósok hóna­pokon át csak ezekre a kész­letekre támaszkodhatnak. Habár a teherszállító űrha­jók kifejlesztése' és alkalmazá­sa — amint azt a Progressz—1 januárban végrehajtott csatla­kozása is bizonyította —, alap­jában véve megoldotta az után­pótlás techikai problémáját, az ilyen fuvarozás azonban rend­kívül költséges, ezért ez sem jelentheti a további fejlődés útját. Egyébként is csak a Föld körüli pályán jöhet számításba, a bolygók közötti térségben működő és közlekedő űrállo­mások anyagi ellátása már ne­hezebben képzelhető el a te­herszállító űrhajók segítségé­vel. A Szaljut—6 fedélzetén foly­tatott kísérletek egy része ezért az űrhajósok teljes vagy részleges önellátását biztosító feltételek és eljárások kutatá­sára irányul. Alapjában véve a teljes biológiai körforgás meg­valósításáról van szó, melynek legfontosabb feltétele, a nap­energia, az űrállomáson is ren­delkezésre áll. Ez azt jelenti, hogy a jövő űrállomásain meg kell valósítani a földi élet ter­mészetes újratermelési folya­matait, elsősorban a növények termesztését, sőt még a ha­szonállatok tenyésztését is, hi­szen az űrhajósok étlapjáról sem maradhatnak ki az állati eredetű fehérjék. A földi „űrállomások" tapasztalatai Az űrhajósok önellátó élelmi­szergazdálkodásának kifejlesz­téséljen a növénytermesztés szakaszán sikerült már bizo­nyos ismereteket szerezni, s a Szaljut—6 űrállomás fedélzetén folyó kísérletek bizonyára to­vábbi Jelentős eredményeket hoznak. Ez részben annak is köszönhető, hogy ilyen téren az űrállomások lakói nem jár­tak teljesen új utakon, hiszen a földi „űrállomásokon“ is vé­geztek már ilyen jellegű kísér­leteket. Amikor 1967-ben G. A. Mo- rovcev orvos, A. N. Bocsko bio­lógus és B. N. Ulibisev techni­kus egy egész éven át elzár­kózva élt a külvilágtól egy hermetikusan elzárt térségben, ahol üvegházi növénytermesz­téssel, levegő- és víztisztító műszaki berendezések segítsé­gével gondoskodtak szükségle­teik fedezéséről, ételeiket ma­guk állították elő és készítet­ték el a felhalmozott minimális készletekből és saját termé­keikből, kevesen gondoltak ar­ra, hogy tapasztalataikra ilyen hamar szüksége lesz az űrha­józásnak. Néhány évvel később a Szov­jetunió Tudományos Akadémiá­ja szibériai részlegén ezt a kí­sérletet fél éven át újból meg­ismételték, a remeteéletet foly­tató kutatók ekkor Chlorella- moszatot, búzát, paradicsomot, uborkát termesztettek, s a zárt biológiai körforgás szabályai szerint rendezték be életfelté­teleiket. Ezek a kísérletek számos szempontból értékesek és hasz­nosak voltak, nem oldották meg azonban az űrtartózkodás valamennyi élettani és táplál­kozási problémáját. A Föld ugyanis nem világűr. Azt már csak az űrben lehet kitapasz­talni, hogy miként reagálnak a magasabb és az alacsonyabb rendű növények a súlytalanság állapotára, arról nem is beszél­ve, hogy a fotoszintézishez szükséges fény- és hőenergiát a félvezetős napelemrendszer jelenlegi fejlettségi szintjén csak korlátozott mértékben le­het biztosítani. Erről azonban majd a későbbiekben lesz sző. Az űrállomások oázisai A növénytermesztési kísérle­teket fedélzeti „oázisokban“ végzik az űrhajósok. A Szaljut —6 kísérleti eredményeit ter­mészetesen még nem ismerhet­jük, ezek értékelésére és nyil­vánosságra hozatalára csak az űrhajósok visszatérése, az anyagok részletes megvizsgálá­sa, tanulmányozása után kerül­het sor. A korábbi Szaljut űr­állomásokon, valamint az egyes űrhajókon és műholdakon foly­tatott kísérletek eredményei azonban már nyújtanak némi támpontot, tájékoztatást. Nagyon vonzó dolog lenne a magasabb rendű növények ter­mesztési kísérleteit szélesebb keretek között folytatni, eze­ket azonban az űrállomás ter­helésének lehetőségei és az energiaellátás említett korlátai egyelőre nagyon szűkre szab­ják. Éppen ezért az űrhajósok két irányban folytatnak kísér­leteket, a magasabb rendű nö­vények termesztési kísérletei mellett az alacsonyabb rendű növények, főleg a Chlorella-mo- szat űrben való tenyésztésével is foglalkoznak, ezek ugyanis kevésbé igényesek a feltételek­re. Azt is figyelembe kell venni, hogy az űrállomás egyelőre „politechnikai“ jellegű, fedélze­tén egyúttal különböző űrko­hászati, űrtechnológiai kísérle­tek is folynak, amelyekre szin­tén kell áldozni bizonyos meny- nyiségű anyagi felszerelést, he­lyet, gondoskodást, valamint energiát. A legközelebbi évek­ben bizonyára Itt is kialakul majd valamilyen szakosítás, lesznek külön biológiai-növény­termesztési kutatásokra szolgá­ló űrállomások, továbbá vil­lanyé nergia-termelést, űr tech­nológiai folyamatokat kutató, s egyéb, sajátos feladatokat el­látó űrobjektumok. Ez már a kutatásoknak egy újabb, maga­sabb szintű, hatékonyabb sza­kaszát fogja jelenteni. Hogyan viselkedik az „űrkáposzta"? Egyelőre ne kalandozzunk el a távoli jövőbe, hiszen a je­lenlegi kutatások eredményei is érdekesek, érdekfeszítőek. Ami a magasabb rendű növé­nyek termesztését illeti, a szakemberek attól tartottak, hogy az űrben ezekkel prob­lémák lesznek, hiszen a növé­nyi részek, építése és a földi gravitáció közölt szoros össze­függés van (geotropizmus). Er- “te az alapvető kérdésre gyor­san meg kellett kapni a vá­laszt, mert ettől függött a to­vábbi kísérletek iránya, prog­ramja. Ezért már a Szaljut—1 űrállomáson elkezdték az első hidropóniás kísérleteket. Olyan len-, káposzta- és hagymafaj­tákat választottak ki, amelyek kísérleti célokra már a Földön is jól beváltak. A len például különösen érzékeny a gravitá­ciós hatásra, a káposzta pedig a sejttani vizsgálatokra. A kí­sérlet sikerült, az „űrháztáji“ kizöldült. A további Szaljut-űrállomáso­kon folytatott kísérletek azon­ban azt is bizonyították, hogy nem volt alaptalan a szakem­berek előzetes aggodalma. Ki­derült, hogy súlytalanság ál­lapotában a növények csak ál­landó megvilágítás mellett fej­lődnek normálisan. Éjjel elve­szítik tájékozódóképességüket, „megzavarodnak“. Ehhez akkor következik be, amikor az űr­állomás főldárnyékban halad, s a napelemek nem termelnek áramot. Az akkumulátorokkal pedig takarékoskodni kell, saz űrhajósok ilyenkor csak a leg­fontosabb műszereket üzemel­tetik. A növények „megzavarodá­sa“ abban nyilvánul meg, hogy a gyökerek kifelé igyekeznek a táptalajból, a szárrészeik pe­dig befordulnak. Az Ilyen nö­vényzetben aztán valóban ne­héz felismerni, hogy melyik a káposzta- és melyik a hagy­mapalánta, esetleg csak a sza­guk árulná el. Állandó megvilágításról egye­lőre nehéz gondoskodni az űr­állomáson. A további kísérletek a Szaljut—4 űrállomáson ezért főleg arra irányultak, hogy pontosabb adatokat nyerjenek a növények viselkedéséről a megvilágítás időszakaival ösz- szefüggésben. Elsősorban arra keresték a választ, hogy meny­nyi ideig viselik el a növények a sötétséget az említett rendel­lenességek nélkül, illetve, hogy miként reagálnak az állandó megvilágításra, különösen a csírázás időszakában. Ezekkel a problémákkal kapcsolatban Gubarjev és Grecsko, majd pe­dig Kllmuk és Szevasztyanov a Szaljut—4 fedélzetén eredmé­nyes kísérleteket folytattak. Több sejtmagvú mutációk A magasabb rendű növé­nyeknél felmerült azonban egy további probléma is, éspedig a kozmikus sugárzás hatása. Er­re először a Kozmosz—610 mű­hold hívta fel a figyelmet, amelyen 160 magot csíráztat­tak. A műhold repülés közben kozmikus részecskékbe, mikro- meteoritokba ütközött, s ennek következtében elváltozásokra került sor a növények morfo­lógiai, alaki felépítésében. Kü­lönböző mutációs formák kelet­keztek, s egyes növények ha­marosan el Is pusztultak. Hasonló észrevételeik voltak Filipcsenko és Rukavisnyikov űrhajósoknak a Szojuz—16 űr­hajó fedélzetén, akik hagyma­magot csíráztattak. Már az el­ső sejtosztódás után különle­ges, két-három rnagvú sejtek keletkeztek. Ez a jelenség élén­ken foglalkoztatja a szakembe­reket — nincs kizárva a gya­korlati jelentőségük a földi nö­vénynemesítésben —, ezért a sejtosztódás problémáival kap­csolatban az űrhajósok további kísérleteket folytatnak. A jövő oxigén- és táplálékforrásai az űrben A feltételezések szerint a nö­vényzetnek kettős szerepe len­ne az emberlakta űrobjektumo­kon: egyrészt oxigént termel­nének, másrészt pedig táplálé­kul is szolgálnának. Egy em­ber oxigénszükségletének fede­zéséhez azonban 16 m2 terüle-» ten kellene termeszteni növé­nyeket, ami egyúttal a táplá­lék 60—70 százalékát is bizto­sítaná. E terület megvilágítá­sára körülbelül négy kilowatt villamos energiára lenne szük­ség. Ennyit termelnek jelen-. leg az űrállomás 60 m2 felüle­tű napelemvitorlái. Egyetlen ember oxigénszükségletének biztosítása teihát teljesen fel­emésztené az űrállomás nap­energiából származó áramfor­rásait, nem maradna semmi a műszerek, a regenerációs és a távközlő berendezések üzemel­tetésére. Járható út lenne azonban a napfény közvetlen felhasználá­sa a növények termesztésére. Ehhez bonyolult technikai meg­oldásokra lenne szükség, ami a további űrkutatási programok egyik jelentős területét fogja képezni. Az űrhajósok már eddig Is jelentős kísérleteket folytattak egyes mikroorganizmusokkal, főleg a hidrogén- és az urobak- tériumokkal. Habár ezek a kí­sérletek egyelőre elkülönített térségekben folytak, az ered­ményekből jogosan arra lehet következtetni, hogy főleg az urobaktériumok célszerűen be­illeszthetők a biológiai körfor­gásba a karbamid (hugyany) lebontása céljából. Úgyszintén számításba jön egy másik fontos mikroorganiz­mus, az egysejtű Chlorella-zöld- moszat tenyésztése, amely közvetlen táplálékul is szolgál­hat az űrhajósok számára, s különösen alkalmas különböző állati szervezetek takarmányo­zására a jövő „űristállóiban“. A Chlorella-moszat ugyanis megfelelő arányban tartalmazza a nélkülözhetetlen tápanyago­kat, ezért a továbbiakban a biológiai körforgás egyik szi­lárd pontját képezheti. BERLIN — Freda Brown, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség elnöke az ADN hír­ügynökség munkatársainak ki­jelentette: Ma már egyre több nő ébred tudatára annak, hogy szoros kapcsolat van a saját jogaiért való küzdelem és a nemzetközi demokratikus nő­mozgalomnak a háború elleni és a leszerelésért folytatott Jíüzdelme között. Ezt bizonyítja az is, hogy a nők milliói írták alá a neutronbomba ellen tilta­kozó jegyzékeket. BUDAPEST — A Magyar Nők Országos Tanácsának március 2-i ülésén a külföldi nőküldött­ségek tagjai is felszólaltak. Ruth Mompati, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tit­kára elmondotta: Afrikában a nőmozgalom jelentős szerepet játszik a kolonializmus, a meg­különböztetés elleni felszaba­dító harcban. Elba Vergara, a Magyarországon élő chilei nők antifasiszta bizottsága nőszer­vezetének képviselője köszöne­tét mondott a magyar népnek, kormánynak, pártnak a szolida­ritásért, a világ asszonyainak az együttérzésért. A szocialista or­szágok cselekvő szolidaritását méltatta Olga Luzardo, a Vene­zuelai Nemzetközi Szolidaritási Bizottság nőszekciójának kül­dötte. SZÓFIA — Az utóbbi három évtizedben a nők részvétele a társadalmi munkamegosztásban itt is alapvetően megváltozott. A párt nőpolitikái határozatá­nak megszületése óta növeke­dett a nők politikai felkészült­sége, szakképzettsége és mű­veltsége. A tudományos kutató- intézetek dolgozóinak 35 száza­léka főiskolai végzettségű nő. Bulgáriának ma egy akadéini- kusnője, 55 professzora, 580 do­censnője, egyetemi magántaná­ra, 540 egyetemi tanárnője, 1350 tanársegédje és 3300 tudó mányos dolgozója van. Az egész ország büszke Tánya Ivanova mérnökre, aki az Interkozmosz —8 műhold részére elkészítette az első bolgár kozmikus mű­szer tervét. ALGÍR — Az ország északi részében a legtöbb nő európai öltözetben, fedetlen arccal ül a gépkocsi volánja mögött, a kor­mányhivatalokban, a bírói ta­nácsokban vagy más munkahe­lyeken. A lányok 60—80 száza­léka már megszerzi az alapis­kolai műveltséget, a főiskolai hallgatók negyedrésze nő és 1966-hoz viszonyítva megkétsze­reződött a nők foglalkoztatott­sága. Minél délebbre haladunk azonban, annál inkább észlel­hetjük az Iszlám hatását, amely nehezen ad teret a haladásnak. Itt a nőnek egyetlen szerep Jut — háziasszony és sokgyerekes családanya lehet. Algéria kor­mánya ezért harcol állhatato­san a nők teljes szabadságáért és a maradiság ellen. PÁRIZS — A francia nők helyzetét a márciusi parlamenti választások előtt is a nagyará­nyú munkanélküliség, az ala­csony bérezés, a fokozott ki­zsákmányolás, a bizonytalanság és a lebecsülés jellemzi. A szak­szervezet adatai szerint január­ban az országban 1 millió 600 ezer ember munkanélküli volt, s ennek 53,4 százaléka nő. A 25 éven aluli fiatal munkanél­küliek között 82 százalék a nő. —yb— Leonyid Brezsnyev fogadta Willi Stophot Teljes nézetazonosság (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke hétfőn a Kremlben fogadta a munkalátogatá­son Moszkvában tartózkodó Willi Stophot, az NSZEP KB Po­litikai Bizottságának tagját, a Német Demokratikus Köztár­saság miniszterelnökét. Leonyid Brezsnyev Ismertette a szovjet társadalom fejleszté­sének jelenlegi szakaszában az SZKP előtt álló politikai és gazdasági kérdéseket, a ter­melés hatékonyságának további növelésére és a munka minő­ségének lavítására, az életszín­vonal emelésére vonatkozó ter­veket. Willy Stoph az NSZEP IX. kongresszusán elfogadott társadalmi és gazdasági prog­ram megvalósításáról, valamint az NDK megalakulása 30. év­fordulójának megünneplésére tett előkészületekről számolt be. A felek véleményt cseréltek a két ország között kialakult sokoldalú együttműködés to­vábbi elmélyítésének kérdései­ről. Érintették a nemzetközi élet jelenlegi szakaszának Idő­szerű problémáit Is. A hagyo­mányos barátság és szívelyes- ség légkörében lezajlott talál­kozón valamennyi megvitatott kérdésben a felek teljes nézet- azonossága nyilvánult meg. Willi Stoph munkalátogatásá­nak befejeztével hétfőn haza­utazott. Tragikus szerencsétlenség (CSTK) — A Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága mély megrendüléssel közli, hogy hétfőn este Líbiá­ban helikopter szerencsétlen­ség következtében életét vesz­tette Werner Lamberz, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja, Paul Markows- ki, az NSZEP KB nemzetközi osztályának vezetője, Ármin Ernst tolmács és Hans-Joachim Spremberg, az ADN hírügvnök- gég fotoriportere. Werner Lamberz Erich Ho- neckernek, az NSZEP KB főtit­kárának, az NDK Államtanácsa elnökének különmegbízottja- ként tartózkodott Líbiában, ahol tárgyalásokat folytatott az ország vezetőivel.

Next

/
Thumbnails
Contents