Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-08 / 67. szám, szerda
Úlpó 1978 III. 8. 3 Veniigek i Szaljut—6 fedélzetén inn Növénylennesitésl kísérleM n „tettijlnir A fiatal Angolai Népi Köztársaság kormányának első intézkedései közül az egyik a nők egyenjogúsítása volt. A nemzeti felszabadító mozgalomban jelentős szerepük volt az angolai nőknek, és nagymértékben hozzájárultak a végső győzelem kivívásához. • Ma a férfiak oldalán kiveszik részüket a békés élet építéséből. (ČTK — TASZSZ-f elvétel) Nők a mai világban Már hatvannyolc éve, hogy ezt a napot a világon mindenütt a nők emberi és társadalmi egyenlőségéért vívott harc jegyében ünnepük a haladás hívei. A nemzetközi nőnap alkalmából mély megbecsüléssel és tisztelettel fordul a figyelem a nők felé. A különböző társadalmi rendszerekben azonban óriási a különbség a dolgozó nők helyzetében. Mások a jogaik, más a megbecsülésük a szocialista országokban és más a tőkés világban. Különbözőek elsősorban azok a feltételek, amelyek között a munka a nőt teljes jogú társadalmi tényezővé teszi. Az űrtechnika jelenlegi színvonala mellett az olyan űrtartózkodási csúcsok, amilyent a napokban a Romanyenko— Grecsko kettős ért el Gubarjev és Remek űrhajósok jelenlétében, elsősorban az emberi akarat és az orvostudomány nagy győzelmét jelentik. Az űrobjektumok lakóinak oxigén-, víz- és élelmiszerszükségletét ugyanis egyelőre csak a Földről lehet fedezni, s az űrhajósok hónapokon át csak ezekre a készletekre támaszkodhatnak. Habár a teherszállító űrhajók kifejlesztése' és alkalmazása — amint azt a Progressz—1 januárban végrehajtott csatlakozása is bizonyította —, alapjában véve megoldotta az utánpótlás techikai problémáját, az ilyen fuvarozás azonban rendkívül költséges, ezért ez sem jelentheti a további fejlődés útját. Egyébként is csak a Föld körüli pályán jöhet számításba, a bolygók közötti térségben működő és közlekedő űrállomások anyagi ellátása már nehezebben képzelhető el a teherszállító űrhajók segítségével. A Szaljut—6 fedélzetén folytatott kísérletek egy része ezért az űrhajósok teljes vagy részleges önellátását biztosító feltételek és eljárások kutatására irányul. Alapjában véve a teljes biológiai körforgás megvalósításáról van szó, melynek legfontosabb feltétele, a napenergia, az űrállomáson is rendelkezésre áll. Ez azt jelenti, hogy a jövő űrállomásain meg kell valósítani a földi élet természetes újratermelési folyamatait, elsősorban a növények termesztését, sőt még a haszonállatok tenyésztését is, hiszen az űrhajósok étlapjáról sem maradhatnak ki az állati eredetű fehérjék. A földi „űrállomások" tapasztalatai Az űrhajósok önellátó élelmiszergazdálkodásának kifejlesztéséljen a növénytermesztés szakaszán sikerült már bizonyos ismereteket szerezni, s a Szaljut—6 űrállomás fedélzetén folyó kísérletek bizonyára további Jelentős eredményeket hoznak. Ez részben annak is köszönhető, hogy ilyen téren az űrállomások lakói nem jártak teljesen új utakon, hiszen a földi „űrállomásokon“ is végeztek már ilyen jellegű kísérleteket. Amikor 1967-ben G. A. Mo- rovcev orvos, A. N. Bocsko biológus és B. N. Ulibisev technikus egy egész éven át elzárkózva élt a külvilágtól egy hermetikusan elzárt térségben, ahol üvegházi növénytermesztéssel, levegő- és víztisztító műszaki berendezések segítségével gondoskodtak szükségleteik fedezéséről, ételeiket maguk állították elő és készítették el a felhalmozott minimális készletekből és saját termékeikből, kevesen gondoltak arra, hogy tapasztalataikra ilyen hamar szüksége lesz az űrhajózásnak. Néhány évvel később a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai részlegén ezt a kísérletet fél éven át újból megismételték, a remeteéletet folytató kutatók ekkor Chlorella- moszatot, búzát, paradicsomot, uborkát termesztettek, s a zárt biológiai körforgás szabályai szerint rendezték be életfeltételeiket. Ezek a kísérletek számos szempontból értékesek és hasznosak voltak, nem oldották meg azonban az űrtartózkodás valamennyi élettani és táplálkozási problémáját. A Föld ugyanis nem világűr. Azt már csak az űrben lehet kitapasztalni, hogy miként reagálnak a magasabb és az alacsonyabb rendű növények a súlytalanság állapotára, arról nem is beszélve, hogy a fotoszintézishez szükséges fény- és hőenergiát a félvezetős napelemrendszer jelenlegi fejlettségi szintjén csak korlátozott mértékben lehet biztosítani. Erről azonban majd a későbbiekben lesz sző. Az űrállomások oázisai A növénytermesztési kísérleteket fedélzeti „oázisokban“ végzik az űrhajósok. A Szaljut —6 kísérleti eredményeit természetesen még nem ismerhetjük, ezek értékelésére és nyilvánosságra hozatalára csak az űrhajósok visszatérése, az anyagok részletes megvizsgálása, tanulmányozása után kerülhet sor. A korábbi Szaljut űrállomásokon, valamint az egyes űrhajókon és műholdakon folytatott kísérletek eredményei azonban már nyújtanak némi támpontot, tájékoztatást. Nagyon vonzó dolog lenne a magasabb rendű növények termesztési kísérleteit szélesebb keretek között folytatni, ezeket azonban az űrállomás terhelésének lehetőségei és az energiaellátás említett korlátai egyelőre nagyon szűkre szabják. Éppen ezért az űrhajósok két irányban folytatnak kísérleteket, a magasabb rendű növények termesztési kísérletei mellett az alacsonyabb rendű növények, főleg a Chlorella-mo- szat űrben való tenyésztésével is foglalkoznak, ezek ugyanis kevésbé igényesek a feltételekre. Azt is figyelembe kell venni, hogy az űrállomás egyelőre „politechnikai“ jellegű, fedélzetén egyúttal különböző űrkohászati, űrtechnológiai kísérletek is folynak, amelyekre szintén kell áldozni bizonyos meny- nyiségű anyagi felszerelést, helyet, gondoskodást, valamint energiát. A legközelebbi években bizonyára Itt is kialakul majd valamilyen szakosítás, lesznek külön biológiai-növénytermesztési kutatásokra szolgáló űrállomások, továbbá villanyé nergia-termelést, űr technológiai folyamatokat kutató, s egyéb, sajátos feladatokat ellátó űrobjektumok. Ez már a kutatásoknak egy újabb, magasabb szintű, hatékonyabb szakaszát fogja jelenteni. Hogyan viselkedik az „űrkáposzta"? Egyelőre ne kalandozzunk el a távoli jövőbe, hiszen a jelenlegi kutatások eredményei is érdekesek, érdekfeszítőek. Ami a magasabb rendű növények termesztését illeti, a szakemberek attól tartottak, hogy az űrben ezekkel problémák lesznek, hiszen a növényi részek, építése és a földi gravitáció közölt szoros összefüggés van (geotropizmus). Er- “te az alapvető kérdésre gyorsan meg kellett kapni a választ, mert ettől függött a további kísérletek iránya, programja. Ezért már a Szaljut—1 űrállomáson elkezdték az első hidropóniás kísérleteket. Olyan len-, káposzta- és hagymafajtákat választottak ki, amelyek kísérleti célokra már a Földön is jól beváltak. A len például különösen érzékeny a gravitációs hatásra, a káposzta pedig a sejttani vizsgálatokra. A kísérlet sikerült, az „űrháztáji“ kizöldült. A további Szaljut-űrállomásokon folytatott kísérletek azonban azt is bizonyították, hogy nem volt alaptalan a szakemberek előzetes aggodalma. Kiderült, hogy súlytalanság állapotában a növények csak állandó megvilágítás mellett fejlődnek normálisan. Éjjel elveszítik tájékozódóképességüket, „megzavarodnak“. Ehhez akkor következik be, amikor az űrállomás főldárnyékban halad, s a napelemek nem termelnek áramot. Az akkumulátorokkal pedig takarékoskodni kell, saz űrhajósok ilyenkor csak a legfontosabb műszereket üzemeltetik. A növények „megzavarodása“ abban nyilvánul meg, hogy a gyökerek kifelé igyekeznek a táptalajból, a szárrészeik pedig befordulnak. Az Ilyen növényzetben aztán valóban nehéz felismerni, hogy melyik a káposzta- és melyik a hagymapalánta, esetleg csak a szaguk árulná el. Állandó megvilágításról egyelőre nehéz gondoskodni az űrállomáson. A további kísérletek a Szaljut—4 űrállomáson ezért főleg arra irányultak, hogy pontosabb adatokat nyerjenek a növények viselkedéséről a megvilágítás időszakaival ösz- szefüggésben. Elsősorban arra keresték a választ, hogy menynyi ideig viselik el a növények a sötétséget az említett rendellenességek nélkül, illetve, hogy miként reagálnak az állandó megvilágításra, különösen a csírázás időszakában. Ezekkel a problémákkal kapcsolatban Gubarjev és Grecsko, majd pedig Kllmuk és Szevasztyanov a Szaljut—4 fedélzetén eredményes kísérleteket folytattak. Több sejtmagvú mutációk A magasabb rendű növényeknél felmerült azonban egy további probléma is, éspedig a kozmikus sugárzás hatása. Erre először a Kozmosz—610 műhold hívta fel a figyelmet, amelyen 160 magot csíráztattak. A műhold repülés közben kozmikus részecskékbe, mikro- meteoritokba ütközött, s ennek következtében elváltozásokra került sor a növények morfológiai, alaki felépítésében. Különböző mutációs formák keletkeztek, s egyes növények hamarosan el Is pusztultak. Hasonló észrevételeik voltak Filipcsenko és Rukavisnyikov űrhajósoknak a Szojuz—16 űrhajó fedélzetén, akik hagymamagot csíráztattak. Már az első sejtosztódás után különleges, két-három rnagvú sejtek keletkeztek. Ez a jelenség élénken foglalkoztatja a szakembereket — nincs kizárva a gyakorlati jelentőségük a földi növénynemesítésben —, ezért a sejtosztódás problémáival kapcsolatban az űrhajósok további kísérleteket folytatnak. A jövő oxigén- és táplálékforrásai az űrben A feltételezések szerint a növényzetnek kettős szerepe lenne az emberlakta űrobjektumokon: egyrészt oxigént termelnének, másrészt pedig táplálékul is szolgálnának. Egy ember oxigénszükségletének fedezéséhez azonban 16 m2 terüle-» ten kellene termeszteni növényeket, ami egyúttal a táplálék 60—70 százalékát is biztosítaná. E terület megvilágítására körülbelül négy kilowatt villamos energiára lenne szükség. Ennyit termelnek jelen-. leg az űrállomás 60 m2 felületű napelemvitorlái. Egyetlen ember oxigénszükségletének biztosítása teihát teljesen felemésztené az űrállomás napenergiából származó áramforrásait, nem maradna semmi a műszerek, a regenerációs és a távközlő berendezések üzemeltetésére. Járható út lenne azonban a napfény közvetlen felhasználása a növények termesztésére. Ehhez bonyolult technikai megoldásokra lenne szükség, ami a további űrkutatási programok egyik jelentős területét fogja képezni. Az űrhajósok már eddig Is jelentős kísérleteket folytattak egyes mikroorganizmusokkal, főleg a hidrogén- és az urobak- tériumokkal. Habár ezek a kísérletek egyelőre elkülönített térségekben folytak, az eredményekből jogosan arra lehet következtetni, hogy főleg az urobaktériumok célszerűen beilleszthetők a biológiai körforgásba a karbamid (hugyany) lebontása céljából. Úgyszintén számításba jön egy másik fontos mikroorganizmus, az egysejtű Chlorella-zöld- moszat tenyésztése, amely közvetlen táplálékul is szolgálhat az űrhajósok számára, s különösen alkalmas különböző állati szervezetek takarmányozására a jövő „űristállóiban“. A Chlorella-moszat ugyanis megfelelő arányban tartalmazza a nélkülözhetetlen tápanyagokat, ezért a továbbiakban a biológiai körforgás egyik szilárd pontját képezheti. BERLIN — Freda Brown, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke az ADN hírügynökség munkatársainak kijelentette: Ma már egyre több nő ébred tudatára annak, hogy szoros kapcsolat van a saját jogaiért való küzdelem és a nemzetközi demokratikus nőmozgalomnak a háború elleni és a leszerelésért folytatott Jíüzdelme között. Ezt bizonyítja az is, hogy a nők milliói írták alá a neutronbomba ellen tiltakozó jegyzékeket. BUDAPEST — A Magyar Nők Országos Tanácsának március 2-i ülésén a külföldi nőküldöttségek tagjai is felszólaltak. Ruth Mompati, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség titkára elmondotta: Afrikában a nőmozgalom jelentős szerepet játszik a kolonializmus, a megkülönböztetés elleni felszabadító harcban. Elba Vergara, a Magyarországon élő chilei nők antifasiszta bizottsága nőszervezetének képviselője köszönetét mondott a magyar népnek, kormánynak, pártnak a szolidaritásért, a világ asszonyainak az együttérzésért. A szocialista országok cselekvő szolidaritását méltatta Olga Luzardo, a Venezuelai Nemzetközi Szolidaritási Bizottság nőszekciójának küldötte. SZÓFIA — Az utóbbi három évtizedben a nők részvétele a társadalmi munkamegosztásban itt is alapvetően megváltozott. A párt nőpolitikái határozatának megszületése óta növekedett a nők politikai felkészültsége, szakképzettsége és műveltsége. A tudományos kutató- intézetek dolgozóinak 35 százaléka főiskolai végzettségű nő. Bulgáriának ma egy akadéini- kusnője, 55 professzora, 580 docensnője, egyetemi magántanára, 540 egyetemi tanárnője, 1350 tanársegédje és 3300 tudó mányos dolgozója van. Az egész ország büszke Tánya Ivanova mérnökre, aki az Interkozmosz —8 műhold részére elkészítette az első bolgár kozmikus műszer tervét. ALGÍR — Az ország északi részében a legtöbb nő európai öltözetben, fedetlen arccal ül a gépkocsi volánja mögött, a kormányhivatalokban, a bírói tanácsokban vagy más munkahelyeken. A lányok 60—80 százaléka már megszerzi az alapiskolai műveltséget, a főiskolai hallgatók negyedrésze nő és 1966-hoz viszonyítva megkétszereződött a nők foglalkoztatottsága. Minél délebbre haladunk azonban, annál inkább észlelhetjük az Iszlám hatását, amely nehezen ad teret a haladásnak. Itt a nőnek egyetlen szerep Jut — háziasszony és sokgyerekes családanya lehet. Algéria kormánya ezért harcol állhatatosan a nők teljes szabadságáért és a maradiság ellen. PÁRIZS — A francia nők helyzetét a márciusi parlamenti választások előtt is a nagyarányú munkanélküliség, az alacsony bérezés, a fokozott kizsákmányolás, a bizonytalanság és a lebecsülés jellemzi. A szakszervezet adatai szerint januárban az országban 1 millió 600 ezer ember munkanélküli volt, s ennek 53,4 százaléka nő. A 25 éven aluli fiatal munkanélküliek között 82 százalék a nő. —yb— Leonyid Brezsnyev fogadta Willi Stophot Teljes nézetazonosság (ČSTK) — Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn a Kremlben fogadta a munkalátogatáson Moszkvában tartózkodó Willi Stophot, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagját, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét. Leonyid Brezsnyev Ismertette a szovjet társadalom fejlesztésének jelenlegi szakaszában az SZKP előtt álló politikai és gazdasági kérdéseket, a termelés hatékonyságának további növelésére és a munka minőségének lavítására, az életszínvonal emelésére vonatkozó terveket. Willy Stoph az NSZEP IX. kongresszusán elfogadott társadalmi és gazdasági program megvalósításáról, valamint az NDK megalakulása 30. évfordulójának megünneplésére tett előkészületekről számolt be. A felek véleményt cseréltek a két ország között kialakult sokoldalú együttműködés további elmélyítésének kérdéseiről. Érintették a nemzetközi élet jelenlegi szakaszának Időszerű problémáit Is. A hagyományos barátság és szívelyes- ség légkörében lezajlott találkozón valamennyi megvitatott kérdésben a felek teljes nézet- azonossága nyilvánult meg. Willi Stoph munkalátogatásának befejeztével hétfőn hazautazott. Tragikus szerencsétlenség (CSTK) — A Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága mély megrendüléssel közli, hogy hétfőn este Líbiában helikopter szerencsétlenség következtében életét vesztette Werner Lamberz, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja, Paul Markows- ki, az NSZEP KB nemzetközi osztályának vezetője, Ármin Ernst tolmács és Hans-Joachim Spremberg, az ADN hírügvnök- gég fotoriportere. Werner Lamberz Erich Ho- neckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az NDK Államtanácsa elnökének különmegbízottja- ként tartózkodott Líbiában, ahol tárgyalásokat folytatott az ország vezetőivel.
