Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-31 / 89. szám, péntek

I // ^ »■ Ä // Epulo, szepulo város Új munkalehetőségek © Korszerű lakóházak épülnek # Az üzemek és a nemzeti bizottság együttműködése Az Ung vidék déli részén Nagykapos (Veľké Kapušany) ma is a legnagyobb település. Már 1417-től mezővárosi rangja van, bár egyszerű, földszintes házai inkább emlékeztetnek falura, mint városra. Régen csak egy emeletes épülete volt — a já­rásbíróság. Szellemi hírnevét is egyetlen név őrzi igazán ma­radandóan, Erdélyi János költő, népdalgyűjtő és filozófus ne­ve, aki a város szülöttje. Nemrégen emlékének tiszteletére mellszobrot is állítottak az újonnan létesített parkban. A városban egy szlovák és magyar tanítási nyelvű gimnázium . és mezőgazdasági szakközépiskola működik. Äm, ami a legszembeötlőbb, az az épülő új, modern város­negyed. Nagykapos rohamos fejlődését a Vajáni Hőerőmű­nek és a Slovnaftnak köszön­heti. Ez a két energetikai üzem határozza meg a város jelenét és jövőjét. Az 1960-ban még 2900 lakosú város ma már 8300 embernek ad kényelmes, biztos otthont. A legutóbbi két évtizedben be­következett fejlődésről beszél­gettünk Jeso Bertalannal, a városi nemzeti bizottság elnö­kével. — A város fejlődése valóban megnyugtató. Persze, tudjuk azt is, hogy ezzel lépést kell tartania a minden igényt ki­elégítő közművesítésnek és a szolgáltatásoknak is. De mie­lőtt erről érdemlegesebben szólnék, hadd jegyezzem meg, hogy még 1960-ban sokan el­jártak Ostravába, Mostba, Prá­gába és más cseh ipari köz­pontokba dolgozni. Voltak, akik felmérték az akkori lehetősé­geket, és inkább Itthagyták Nagykapost. Igaz, azóta már sokan visszaköltöztek közülük. — Térjünk még vissza az 1960-as évre. — Nagykapos történetében 1960 fontos, meghatározó év volt. Ekkor rakták le a Vajáni Hőerőmű alapjait. Ma már ez a Hőerőmű háromezer ember­nek ad munkát. S az csak ter­mészetes, hogy ezzel megindult Nagykapos igazi városiasodása is. Közben felépült ugyancsak Vajánban a Likotex üzem és a Slovnaft. E két üzem további ezer dolgozónak, köztük hat- száz nőnek ad munkalehetősé­get. De ezzel a nők foglalkoz­tatásának problémája még nem oldódott meg. Ezért a felsőbb szervek úgy döntöttek, hogy építenek egy kisebb kapacitású cipőgyárat is, amely 300 nőt foglakoztak A Likotex üzem bővítése, korszerűsítése most van folyamatban, így további néhány száz nő kap majd hely­ben munkát. — Nagykapos jelenéről nyil­ván sokkal könnyebb szólni, mint a múltjáról, s közvetlenül is kitapogathatjuk fejlődésének mozgató rugóit. Mi az, ami ilyen vonatkozásban a legtömö­rebben kifejezhető? — Talán az, hogy ma már Nagykapos és környéke férfi A holešovicei Tesla szepsi (Moldava nad Bodvou) le­ányvállalata a hatodik öt­éves tervidőszak végén ha­zánkban a villanyégők mo- nopolgyártója lesz. Terme­lési jellegével nagymérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy a kelet-szlovákiai kerület­ben a rök munkaalkalom­hoz jussanak. Az üzem 440 dolgozójának több niint két­harmada nő. Felvételün­kön: Magdaléna Hubiová munka közben (A. HašCák — ČSTK felv.) lakosai számára biztosított helyben a megélhetés. És az, hogy a városnak jelenleg 8300 lakosa van, s ezerötszáz az át­meneti lakosok száma. S az megint csak természetes, hogy akit munkája, kenyere évék óta ide köt, az itt is telepszik le. Ezeknek lakást kell építeni. Így nőnek nálunk gombamódra az új, korszerű lakótömbök. 1960-tól 1680 üzemi. 262 szö­vetkezeti és 380 magánlakás épült. Jelenleg lakásgondunk nincsen, de akad más problé­ma. Az új városnegyedben az átlagos életkor 27 év, így a születések száma is nagyobb. Évente 280—300 gyerek szüle­tik. Kevés az óvoda, a bölcső­de. Az alapiskolákban két vál­tásiján folyik a tanítás. S ha nem oldjuk meg rövid időn be­lül a tervezett új, 26 tanter­mes iskola építését, nem tu­dom, hol oktatjuk majd az is­kolaköteles gyerekeket. — Ön 26 évig volt gyakorló pedagógus, s nyilván ma is el­sősorban pedagógusként érzi át e kérdés komolyságát. De mit tehet a megoldásért mint a vá­rosi nemzeti bizottság elnöke? — Az új iskola építése csak a hetedik ötéves tervben sze­repel. Mi ezt hamarabb szeret­nénk megvalósítani. — S milyen lehetőség kínál­kozik erre? — A városi nemzeti bizott­ság úgy döntött, hogy ez ügy­ben tárgyalunk az üzemek ve­zetőivel. Ez meg is történt, s nem is eredménytelenül. így épített fel már rövid idő alatt a Slovnaft két 60 férőhelyes óvodát és egy harminc gyere­ket befogadó bölcsődét. Ilyen formában szeretnénk megolda­ni a 26 tantermes iskola fel­építését is. Erről is beszélget­tünk már az érdekelt üzemek vezetőivel, s ők a támogatást megígérték. Reméljük, így né­hány éven belül sikerül ezt a kérdést is megoldanunk. Nehéz egy fejlődő városról teljes képet adni. Ezért csak If so Bertalan a leglenyegesebb dolgokról szóltunk. S ahogy az eddigi példák is jelzik, nemcsak a szebbik oldalát mutattuk fel a város fejlődésének, szóltunk a problémákról is. Milyen a vá­ros közművesítése? — Városunk közművesítése lényegében az új telepek épí­tésével párhuzamosan törté­nik. A csatornázás csak a fő­utcán nincsen megoldva, mi­vel az teljes szanálásra vár. Itt épül fel majd a nagyon kor­szerű városközpont. Az út két oldalán egy 15 méter széles zöldsávot létesítünk, a mögé épülnek majd a 6—8 szintes lakóházak. — Szembetűnő Nugykaposon a parkosítás is. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. és a Feb­ruári Győzelem 30. évfordulójá­nak tiszteletére városunk pol­gárai 7 millió 319 ezer korona értékű munkát végeztek el a város szépítése és parkosítása során. Nagykapos összterülete 210 hektár, abből 59 hektár a zöldsáv és a park. Összesen háromezer fát és ugyanennyi rózsabokrot ültettünk ki. A köz­művesítésben és a város szépí­tésében elért szép eredménye­kért a járási nemzeti bizottság állami kitüntetésre javasolta városunkat. — Milyenek a szolgáltatá­sok? — Az üzlethálózatunk jó, a vidéket is bőven ellátja áru­val. De hiányzik a minden igényt kielégítő szolgáltatóhá­lózat. Ez is csak az új város- központ építésével oldódik meg. Addig is kérjük a lakos­ság türelmét és megértését. Ha már az építkezéseknél tartok, feltétlenül meg kell említenem az új sportközpont létesítését, melyet a hőerőmű épít majd 60 millió korona értékben. Itt kap helyet többi között egy fedett uszoda, korcsolya- és atlétika- pálya. Épül az új filmszínház és természetesen több új üzlet is. TÖRÖK ELEMÉR Kommentáljuk Életmentők így nevezzük azokat az embereket, akik a bajba, élet­veszélybe került embertársaikon gondolkodás nélkül segí­tenek. Sokan úgy gondolják, hogy ilyen ember kevés akad az országban. Pedig nem így van. Ugyanis közéjük soroljuk azt a több ezer véradót is, aki a legdrágábbal, a vér aján­dékozásával igyekszik segíteni embertársait, nem várva érte köszönetét, elismerést. A véradó a legtöbb esetben azt sem tudja, kinek az életét segítette megmenteni. A szülészeteken, sebészeteken évről évre több vérre van szükség. Éppen ezért a CSKP XV. kongresszusának határo­zatából kiindulva a Csehszlovák Vöröskereszt Szlovákiai Központi Bizottságának plenáris ülése az év elején úgy határozott, 1980-ig elérik, hogy a véradás teljes mértékben térítésmentes lesz. E cél érdekében országos versenyt hirdettek meg. A térítésmentes véradó címet tavaly hat járási bizottság, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a galántai, a trnavai, a Považská Bystricai, a humennéi, a poprádi és az ezen járások területén dolgozó véradóállo- mások kapták meg. Kár, hogy Szlovákia 42 járásából az értékelő bizottsághoz csak 36 küldte el jelentését. A statisztika azt mutatja, hogy Szlovákiában tavaly több mint 130 000 véradást jegyeztek fel, s ennek 85 százaléka térítésmentes volt. Tehát 15 százalék hiányzik még ahhoz, hogy a kitűzött célt elérjék. Ez lényegében azt jelenti, hogy a térítésmentes véradók számát évente legalább 5 százalékkal kell növelni, ami nem kis feladat, annak ellenére, hogy vannak járások, ahol már a véradás térí­tésmentes. Ilyen például a dunaszerdahelyi, a galántai, a komáromi (Komárno), érsekújvári (Nové Zámky), a cadcai, a nagykürtösi (Veľký KrtíS), és még további hat járás. Míg 1967-ben Szlovákia lakosságának csupán 0,81 százaléka tartozott a véradók táborába, ma már ez az arány 2,27 százalékot tesz ki. A helyzet azonban csak részben adhat elégedettségre okot. Több járásban ugyanis a véradók számának növelését gátolja a véradóállomások hiánya, illetve kis kapacitása, s így néhány járásból más járásba kell a véradóknak utazniuk. Régebben minden kerületben volt mozgó vér­adóállomás, de ma csak egy van belőle. A szakemberek nem gondolnak számuk növelésére, mivel ezek nem felel­nek meg a higiéniai előírásoknak, és beszerzésük is igen költséges. Hol vannak azok a tartalékok, amelyeknek mozgósítása elősegíthetné az említett nemes célok elérését? Elsősorban is azokban a városokban, ahol nagyobb kórházak működ­nek, mivel az ott dolgozók és a környék községeinek lako­sai is a kórházhoz tartózó véradóállomáson adhatnak vért. A cél eléréséhez tehát szükséges, hogy a véradáshoz min­den járás lehetőleg egyforma arányban járuljon hozzá mind kerületi, mind szlovákiai szinten. A nagykürtösi és a cadcai járásban, ahol nincs véradóállomás, a véradók számát 800-ban állapították meg, míg a martiniban 4300- ban, a losonciban 2150-ben. Szlovákia fővárosában például a lakosság 2,79 százaléka ad vért, de az illetékesek mégis elégedetlenek, és jogosan. Ugyanis Szlovákia fővárosának területén igen sokan dolgoznak más járásokból. A Cseh­szlovák Vöröskereszt városi és körzeti bizottságai és az üzemi orvosok feladata, hogy ezek sorában a jövőben az eddiginél még eredményesebb toborzást végezzenek. A CSVK jövőre tartja kongresszusát. Szép és nemes cselekedet lenne, ha ekkora már elérnék a kitűzött célt, azt, hogy a véradás mind térítésmentes legyen. A fel­soroltakon kívül a cél eléréshez az kellene, hogy a járási bizottságok tovább javítanák < szervező munkájukat, és a véradóállomások dolgozói még jobban viszonyuljanak a véradáshoz és a véradókhoz. Ez pedig rajtunk, embere­ken múlik. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Az állatok mint betegségek forrásai Az állatok szervezetében sok különféle mikroba található, amelyek bizonyos körülmények között (legyengült szervezet, csökkent ellenállóképesség), az emberek különböző betegségei­nek forrásai lehetnek. Ez nemcsak a beteg állatokra vo­natkozik, hanem a külsőleg egészségesekre, a háztáji álla­tokra, a szabadon élőkre, az apró emlősökre,, madarakra, va­dakra. Vírusok, baktériumok, egysejtűek, gombák szaporod­hatnak az állatok szervezeté­ben anélkül, hogy megbetege­dést idéznének elő. A mikrobák leggyakoribb előfordulási helye a légúti és emésztőszervek nyálkahártyája és a bél. Ennek következtében a környezet is különböző mó­don fertőződik — nyállal, orr- váladékkal vagy széklettel. Né­melykor — főleg a beteg álla­toknál — a mikrobák kimutat­hatók a vizeletben, vérben, tej­ben is. Az ember megfertőzése többféle úton történhet: létre­jöhet közvetlen érintkezés út­ján, főleg gyermekeknél, akik állattal játszanak, továbbá, ha a beteg állat megharapja, meg­nyalja vagy megkarmolja az embert. Közvetlen fertőzés tör­ténhet még az állatok gondozá­sa közben, fejesnél vagy ollós­kor, esetleg háziállatok fel­bontásánál is. Gyakoribb azon­ban az állatoktól szennyezett tárgyak érintése útján történő fertőzés. Lehetnek ezek mező- gazdasági szerszámok, munka­ruha, takarmány vagy föld. A lakásokban tartott állatok, pl. macskák, kutyák, teknősök, madarak szennyezhetik a játé­kokat, edényeket, használati tárgyakat, sőt az élelmiszert is. Tudni kell azonban azt is, hogy nemcsak a piszkos kéz, a szennyezett tárgyak lehetnek veszélyesek, hanem a látszatra tiszták is, mivel a mikrobák szabad szemmel nem láthatók. A fertőzés további útja a be­teg állattól származó termékek fogyasztása. Ilyenek a hús, to­jás, tej, vagy az ezekből ké­szített termékek. Helytelen a lakásban tartott állatok nyers hússal való táplálása, mivel — ha ezek nem is betegszenek meg a fertőzött hústól — ve­szélyt jelentenek az ember szá­mára. A víz is útja lehet a fertőzés­nek. Ez akkor fordul elő, ha az állatok ürülékkel szennye­zik a kutakat, állóvizeket, fo­lyókat vagy medencéket. Az ilyen víz ivása. vagy a benne való fürdés fertőzést okozhat. A fertőzés terjesztői bogarak ts lehetnek. Fertőzhetnek me­chanikusan, mikor a testük fe­lületén levő baktériumokat érintéssel viszik át, vagy bio­lógiailag, mikor a mikrobák bennük szaporodnak és nemze­dékről nemzedékre vivődnek át. Ilyen pl. a kullancs. A fertőzés következő útja a levegő lehet. A legnagyobb ve­szélyt a zárt helyiségek fertő­zött levegője jelenti az ember számára, mint pl. az ólak, istál­lók. A mikrobák különböző módon jutnak az emberi szer­vezetbe. Gyakran szájon, rit­kábban bőrön vagy orron ke­resztül. Az állatoktól származó fer­tőző betegségeknek különböző a lefolyásuk és a megnyilvá­nulásuk. Néha csak hőemelke­dés, esetleg láz jelentkezik, máskor lefolyásuk súlyos, élet- veszélyes. Komoly veszéllyel jár az agy. agyhártya és a tüdő fertőzése következtében kialakult gyulladás. Ismeretes, hogy a veszettség is fertőzés alapján jön létre, az agy és a gerincvelő gyulladásának a kö­vetkezménye. Lefolyása nehéz, halállal végződik. Ezért szüksé­ges, hogy minden állat okozta sérülésnél tharapás, karmolás) azonnal orvoshoz forduljunk akkor is, ha a sérülést okozó állat egészségesnek tűnik. Némely állatok szervezeté­ben található mikroba fokozott mértékben veszélyezteti a ter­hes nőket, károsítja a magzat fejlődését. A fertőzés megnyil­vánulása az influenzához ha­sonlít, gyakran azonban méhen belüli elhalálozást okoz. Nem ritka a koraszülés, vagy a kü­lönféle rendellenességekkel született gyermek. Mivelhogy éppen azok a mik­robák a legveszélyesebbek, me­lyek az állatnál betegséget nem váltanak ki, ezek gyakran a nyers húsok felületén talál­hatók, fontos, hogy a terhes nő ne fogyasszon nyers húst és fokozott figyelmet szentel­jen a higiéniának, ha nyers hús feldolgozásával foglalatos­kodik. Felhívjuk a ügyeimet arra, hogy ott, ahol állatot tartanak a lakásban, a szobák­ban, főleg a konyhában való tartózkodása idejét korlátozzák arra az időre, amikor ott fel­nőttek is tartózkodnak. Gyakori betegség, amelyet állat terjeszt, a szalmonelló- zis. Lázzal, fejfájással, hasfá­jással, hányással, hasmenéssel jelentkezik. A szalmonellák fertőzött élelmiszer fogyasztá­sával kerülnek a szervezetbe, főleg tojással, tej- és húster­mékekkel. Az állatok oltása kötelező, és ennek köszönhetjük, hogy több veszélyes fertőző betegség napjainkban már csak ritkán fordul elő. Azonban nehéz a küzdelem éppen azokkal a mik­robákkal szemben, melyek az állatokat nem veszélyeztetik, de az embernél, főleg ha a szer­vezet legyengült, nehéz beteg­ségek okozói lehetnek. Ezért fontos minden óvintéz­kedés pontos megtartása, hogy ily módon is védjük egészsé­günket és csökkentsük a kór­okozók átvitelének a lehetősé­gét állatról embe»Tp Dr KAMILA ELISCHEROVA, CSe. GE3 1978. III. 31. 4

Next

/
Thumbnails
Contents