Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-30 / 88. szám, csütörtök
AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA Pavol Hrivnák, az SZLKP KB tagja, az SZSZK ipariigyi miniszterének helyettese Az Ipar ügyi Minisztérium reszurtjá- ban a feladatok teljesítése ellenör®!- sénél érvényesített pártos hozzáállás és igényesség eredményeképpen a ti. ötéves tervidőszak első két évében a vegyiparban és a közszükségleti iparban a tervezett ütemben növekedett a termelés. Rendkívüli ľ rňlíu*) torry! a munkakezdeményezái fejlesítésévA a haladó munkamódszerekkel sTkertfM elhárítanunk a villanyenergia-ellátás ban és a közlekedésben előforduló problémákat. Biztosítjuk a tervezett strukturális változásokat — a fejlesztési programok részeként — az építkezési beruházások, valamint a műszaki fejlesztés feladatainak teljesítésével. A népgazdaság szükségleteivel összhangban ezáltal megteremtjük a feltételeket a vegyipar és a közszükségleti ipar további fejlődéséhez. Előnyben részesítjük azoknak az ágazatoknak a fejlesztését, amelyekben hazai nyersanyagokat használnak fel, főleg a cellulóz-, a papír-, a fafeldolgozó- és az üvegiparban. A 6. ötéves tervidőszakra tervezett termelésnövekedésből a reszortban az első két évben 38 százalékot teljesítettünk, ebből a vegyiparban 41, a közszükségleti iparban 34 százalékot. Az általános pozitív fejlődés ellenére továbbra is problémáink vannak a cellulóz-papíriparban és az üvegiparban. Poltárban és a Nová Baüa-i üzemben nem érik el a tervezett mutatókat. A textiliparban nem teljesítik a feladatokat a kiemelt termékekkel, elsősorban a kötött felsőruházati cikkek, a konfekció és egyes más termékek termelésében. A kiviteli feladatok igényessége ellenére teljes mértékben teljesítjük, sőt túlteljesítjük a nagyobb évi feladatokat. Az ágazatban eltérő a piacra termelt áruk biztosítása. Míg a vegyiparban az első két évben teljesítik, sőt enyhén túlteljesítik a feladatokat, a közszükségleti iparban jelentős a lemaradás az ötéves tervhez viszonyítva. Annak ellenére, hogy a termékek szükséges struktúrájának biztosítására törekszünk és teljesítjük a gyártmányfejlesztési programokat, nem sikerült teljes mértékben kielégítenünk a hazai piac szükségleteit, nem termeltünk a terv által előirányzott mennyiségű árut, ami gondot okoz a közszükségleti ipar termékeinek értékesítésében. A piaci ellátás kedvezőtlen helyzetének elemzése, valamint a hatékonyságban tapasztalt lemaradás elemzése kiindulópont lett az irányítás minden szintjén olyan eljárások és intézkedések foganatosításához, amelyek szavatolják a kedvezőtlen helyzet megváltoztatását. Elvi jelentőségű intézkedéseket készítünk elő az irányító munka színvonalának emelése és hatékonyságának növelése, a termelési folyamat és a kereskedelmi tevékenység szervezésének javítása érdekében úgy, hogy behozzuk az eddigi lemaradásokat a 6. ötéves terv feladatainak teljesítése érdekében. Az eddigi eredményeket illetően pozitívan értékeljük az építkezési beruházásokat, tekintettel az új jelentős kapacitások átadására, amelyek hozzájárulnak a termelési feladatok teljesítéséhez. Ennek ellenére a következő időszakban megköveteljük, hogy igényesebben és következetesebben irányítsák a beruházási építkezéseket. A tapasztalatok és a példák ugyanis azt mutatják, hogy a beruházási folyamatban össz- pontosítottabb figyelmet kell szentelnünk a tervezés színvonala emelésének, a tervezési előkészületeknek, mert ezek ebben a reszortban még mindig nem megfelelők. Nem sikerült a meghatározott mértékben kiküszöbölnünk az építkezési határidők eltolódását, ami a kiemelt építkezéseknél gyakran az építkezési koncepció megváltozása következtében keletkezik és a költségvetési kiadások emelkedésével jár. Az építkezések kötelező mutatóinak megváltoztatása szempontjából megállapíthatjuk, hogy csökken az ilyen esetek száma. A költségvetési kiadások növekedését elsősorban az árak és a kivitelezők megváltoztatása okozza. Az SZSZK Iparügyi Minisztériuma egységesen akar eljárni a 6. ötéves terv feladatainak teljesítésében megnyilvánuló fogyatékosságok kiküszöbölésében. Nem találtuk meg mindenütt és mindig azt az eljárást, amely szavatolná, hogy a problémák kiküszöbölését a tudomány .és a technika ismereteinek felhasználásával, a munka- szervezés és Irányítás megjavításával érnék el. Az 1979—1980. évi feladatok teljesítése érdekében komplex konszolidációs programot dolgozunk ki, elsősorban a közszükségleti ipar termelésével kapcsolatban, a hazai piacra és a kivitelre termelő egyes termelési gazdasági egységek szerint. Konkrét feladatokat tartalmaz a termékfelújítással, a licencvásárlással, a tudományos-ku- tatási alap hatásának megszilárdításával, a tudományos-műszaki alap korszerűsítésével kapcsolatban. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy bevezessék a minőségi termelés irányításának komplex rendszerét. A reszort termelési gazdasági egységeiben felmérjük a termelési hatékonyság irányításának színvonalát, elsősorban az anyagi és energetikai igényesség, valamint a költségek alakulása szempontjából. Az összes termelési gazdasági egységben intézkedéseket hozunk az aktív kereskedelmi politika, valamint a külkereskedelmi vállalatokkal folytatott együttműködés javítására. Az Iparügyi Minisztérium reszortjában három termelési gazdasági egységben hajtják végre a hatékony és minőségi termelés irányításának komplex tapasztalati módszerét. Nemcsak az a feladat, hogy megbirkózzanak, konkretizálják és megvalósítsák a gazdálkodás (íj feltételeit, hanem el kell sajátítaniuk a távlati tervezés tökéletesebb formáit is. Arra törekszünk, hogy megfeleljenek az irányítás valamennyi szintjén alkalmazott munkamódszerek az igényesebi) feladatoknak. Csupán így érhetjük el azokat a célokat, amelyeket a tapasztalati módszer alkalmazásával tűztünk ki. Az előttünk álló feladatokat, a problémákat megoldhatóknak tartjuk. Kiemeljük a vezérigazgatóságok közvetlen felelősségét azért, hogy megteremtsék a feltételeket az egyenletes és folyamatos tervteljesítéshez és kiemeljék kötelességeiket az egyes ágazatok és szakágazatok fejlesztése koncepciós kérdéseinek megoldásában. Ezt a feladatot elsősorban most emeljük ki, mivel az 1978-as év döntő a vegyipar és a közszükségleti ipar fejlesztésére vonatkozó javaslatok kidolgozásában és előkészítésében. Fejlesztési és kutatási alapunktól megköveteljük, hogy jobb eredményeket érjen el a kutatási feladatok megvalósításában, részt vegyen mindabban, ami dönt a termékek minőségéről, a tervezett mulatók eléréséről, az új, műszaki szempontból haladó termékek bevezetéséről, ami alapvető feltétele annak, hogy versenyképesek legyenek a külföldi piacokon. Ján Škoda, az SZLKP KB póttagja, osztályvezető 1978. 111. 30. Azok az eredmények, amelyeket pártszerveink és szervezeteink a XV. pártkongresszus után értek el, és amelyek konkrétan megnyilvánultak a kollektívák és az egyének alkotó kezdeményezésének növekedésében a szociális-gazdasági program megvalósítása során, jó alap a párt ideológiai-nevelő munkájának további javításához. Az eredményekkel azonban nem elégedhetünk meg. Számos feladatot kell még megoldanunk annak érdekében, hogy az ideológiai munka mindig megfeleljen a kor követelményének, hatékonyan formálja az emberek állásfoglalásait, a jelenünk és a jövőnk iránti aktív alkotó viszonyulásukat. Társadalmunk mai és jövőbeni fejlődése szükségleteinek kell megfelelnie a pártoktatási rendszerben szervezett kommunista nevelés színvonalának. Pozitívum, hogy a CSKP XIV. kongresszusa után megszilárdult a pártoktatás háromlépcsős rendszere, amely a párttagokra, a tagjelöltekre, valamint a többnyire a társadalmi szervezetek és nemzeti bizottságok funkcionáriusai aktívájában dolgozó pártonkívüliekre gyakorolt komplex ideológiai hatás elválaszthatatlan része lelt. Véleményem szerint a mennyiséget illetően elértük a mai kornak megfelelő optimális színvonalat. Szlovákiában a párttagok és tagjelöltek 92 százaléka, és több mint 94 000 pár- tonkívüli látogatja a pártoktatás egyes alakulatait. Továbbra is figyelmet szentelünk a társadalmi szervezetek tisztségviselői ideológiai-politikai nevelésének, de a pártszervek és -szervezetek semmilyen esetben sem helyettesíthetik a társadalmi szervezetek nevelési rendszerét. A CSKP KB 11. ülésének határozataival összhangban a pártszervek és az alapszervezetek figyelmét a pártoktatás minőségének javítására és hatékonyságának fokozására kell összpon- tasítanunk. A pártoktatás minőségére döntő befolyást gyakorol a lektor és a propagandista. Ebben az ideológiai aktívában több mint 45 000, többségükben fejlett, felkészült funkcionárius dolgozik. A lektorok és propagandisták felkészültségétől, pedagógiai és módszertani ismereteitől, attól a képességüktől, hogyan tudják összekapcsolni az előadást a párt kül- és belpolitikájának megvalósításával, a XV. pártkongresszuson kitűzött szociális és gazdasági program megvalósításával, függ a pártoktatás hatékonysága. Hé ebből a szempontból értékeljük propagandamunkánk színvonalát, látjuk, hogy a pártszerveknek fokozott mértékben kell gondoskodniuk a lektorok és propagandisták módszertani felkészítéséről. A mi feltételeink között ez azt jelenti, hogy el kell sajátítanunk a tömegek megnyerésének hatékony módszereit, alaposabban kell tanulmányoznunk a tömegek ideológiai nevelésének szervezésében szerzett tapasztalatokat, a pedagógiai tudományt, a pszichológiát és a propagandamunka tapasztalatait. A minőség további javításának és a hatékonyság növelésének akadálya — amelyet elsősorban az alapszervezeteknek kell kiküszöbölniük — az a formális hozzáállás, amely a párttagoknak és tagjelölteknek a pártok tatás rendszerébe, az egyes alakulatokba való besorolása során nyilvánul meg. Az ilyen formalizmus gyakran közömbösséghez, a távlatok hiányához vezet, csökkenti a hallgatók érdeklődését, a tanulmányi fegyelmet, valamint az ismeretekkel szemben támasztott igényeket. A pátrszervezeteknek azért olyan eljárást kell választaniuk, amely néhány évre előre meghatározza a pártoktatásban való részvételt a pártszervezet szükségleteinek, valamint az egyes hallgatók egyéni érdeklődésének megfelelően. Az ilyen munka- szervezés lehetővé teszi, hogy távlatilag tervezzük a* pártoktatás tartalmát, megszüntessük a véletlenszerűséget, a rendszertelenséget a hallgatóknak az egyes alakulatokban való besorolásánál. Ján Škoda elvtárs felszólalása további részében a személyes agitáció kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a pártbizottságok és a pártszervezetek tevékenységében érvényesíteni és előtérbe kell helyezni a szervezett személyes agitáció céltudatos rendszerét, a káderek, az agitációs kollektívák, az agitációs központok vezetőinek, az egyes munkahelyek agitátorai felkészítésének konkrét tartalmát, figyelembe véve az egyes munkahelyek feltételeit és specifikus jellemvonásait. A személyes agitáció eddigi gyakorlata, amelyet az alapszervezetekben csaknem 90 000 agitátor érvényesített, távolról sem felel meg a lehetőségeknek, u nagy létszámú pártakiíva küldetésének. Nem egy esetben a személyes agitációt csak arra korlátozzák, hogy meghívják az állampolgárokat a különféle ünnepségekre, jelentős évfordulókra, a Z-akció keretében végzett társadalmi munkára anélkül, hogy nagyobb igényeket támasztanának az agitátorokkal és általábcin az agitációs munkával szemben. Minden egyes dolgozónk és állampolgárunk csaknem naponta bonyolult kérdéseket vet fel politikai rendszerünkkel, gazdasági kapcsolatainkkal, a külpolitikával, a kulturális élettel, a szocialista erkölccsel stb. kapcsolatban, és ezekre választ vár. Ezért az agitátorok munkájának az az értelme, hogy bizalmas párbeszédeket folytassanak, rugalmasan magyarázzák a közvélemény és az egyének figyelmének előterében álló kérdéseket, magyarázzák a párt álláspontját, a különféle világesemények osztálvszempontjait, politikai és társadalmi életünk jelenségeit és folyamatait. Különösen jelentős a tömegpolitikai és az agitációs munka a munkakollek* tívákban. A kommunisták és a gazdasági vezetők közvetlenül felelősek azért, hogy a becsületes mindennapi munka a munkakollektíva becsületbeit ügye, létszükséglete legyen, és a kol» lektívákban alkotó légkör alakuljon ki. Sajnos, a pártaktívákon és az évzáró gyűléseken több példát hoztak fel, ésl több észrevétel hangzott el azzal kap* csolatban, hogy egyes gazdasági vezetők passzívak a tömegpolitikai man* kában. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy az öntudatos, sokoldalúan fejlett* művelt emberek, a kommunizmus ügyéért lelkesedő emberek nevelése bonyolult, nehéz feladat. De ez a tel-* adat reális. Irreálisak és alaptalanok azok a különféle pesszimista nézetik és hangulatok, amelyekkel még m indíg találkozhatunk, s amelyek szerint ez a munka fölösleges, mivel a tu lat nem változik, individualista, vagy egoista marad. A marxizmus—lenin iz- mus klasszikusai ezt már rég megcáfolták. Természetesen a tudat lassabban változik, mint az anyagi feltételek, és a legkülönfélébb okok miatt eltérések mutatkoznak az emberek szellemi fejlődésében. A párt azonban lépésről lépésre sikeresen oldja meg az új szocialista ember formálását. Az igényes folyamat további elmélyítése és javítása érdekében a pártmunka minden területén, elsősorban pedig az ideológiai fronton, még nagyobb erőt kell kifejtenünk. Erre kötelez bennün-j két a XV. kongresszus és a CSKP KB’ 11. ülése. Ján Vencko, az SZLKP KB póttagja, a Hrabušicei Fajtanemesítő Állomás igazgatója A Spišská Nová Ves-i járásban a hatodik ötéves tervidőszakban a mező- gazdaság fejlesztésének tervét az jellemzi, hogy a fejlődés üteme nagyobb, mint azt az irányelv eredetileg meghatározta. A termelési feladatok teljesítése megmutatkozik a piaci termelésben, amelynek tervét valamennyi mutatóban teljesítették. A hatodik ötéves tervidőszak harmadik évében a tervteljesítés során rendkívüli figyelmet fordítunk a növénytermesztés fejlesztésére, elsősorban a burgonyatermesztésre, valamint a mező- gazdasági földterület 51 százalékát elfoglaló réteken és legelőkön folyó takarmánytermesztés tartalékainak kihasználására. Annak érdekében, hogy járásunk a szemesek termesztésében maximális mértékben hozzájáruljon az önellátás eléréséhez, bekapcsolódtunk az „Egymillió tonna szem a kelet-szlovákiai kerületben“ mozgalomba. A meghirdetett szocialista munkaversenybe a járás mezőgazdasági üzemei „Ki teljesíti korábban az egymillió tonna szemes reá eső részét?“ jelszó jegyében kapcsolódtak be, és a 19 mezőgazdasági üzem közül 8 már teljesítette részét. A járás feladata, hogy 1980-ban a gabonák 37 mázsás hektáronkénti átlaghozama mellett megtermelje a 49 700 tonna szemest. Az üzemek, amelyek részüket már az 1980-as évre tavaly teljesítették, megkapták az SZLKP járási bizottságának vándorzászlaját, a csoportosan versenyző üzemek és kollektívák pedig vándorzászlót, elismerő oklevelet és pénzbeli jutalmat kaptak. Igyekezetüket hasonlóan értékelte az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága. Az Idei feladatok teljesítésére egész sor intézkedést foganatosítottunk. Az őszi és tavaszi munkák politikai, szervezési munkatervein túlmenően a mezőgazdasági üzemeket arra ösztönözzük, hogy a növénytermesztés tervének elkészítésekor vegyék figyelembe a termelőprogramokat, amelyeket már ki-< próbáltak a szakágazatokban, s nagy, súlyt helyezünk megvalósításuk ellen-? őrzésére. A járás termőföldjének 61 százaléka savanyú talaj, ezért már a múlt évben megkezdtük e probléma megoldását A földek 25 százalékát meszeztük, és a rendkívül időszerű munkát az Idén s a következő években is folytatjuk. A mezőgazdasági üzemek minden évben nagy figyelmet fordítanak a fajtaválasztékra, a gabonák és a burgonya esetében egyaránt. A járásban az ag- ronómusi tevékenység egészét is következetesen ellenőrzik, elsősorban ami az egyes agrotechnikai munkákban a technológiai fegyelem megtartását illeti. Az egyre jobb eredmények elérése érdekében a dolgozók kezdeményező készségét a szocialista munkaverseny legeredményesebb formáival karoljuk fel. Ennek keretében a járásban 74 szocialista munkabrigád és 6 komplex racionalizációs brigád működik, amelyek a járás mezőgazdasági dolgozóinak 53 százalékát egyesítik. A növények tápanyagellátásában is haladó formákat alkalmazunk. Ebban az évben tovább bővítjük a cseppfolyós műtrágyák a DAM—390 és az am- mon-polifoszfát alkalmazását. A gabonaprogram szerves részeként tartjuk számon a növénytermesztéssel, elsősorban a tömegtakarmányok termesztésével kapcsolatos problémák megoldását. 1976-ban egy szarvasmarhaegységre szénában számítva 36,7 mázsa takarmányt termesztettünk, és a tömegtakarmányokban tavaly a járás történetében az eddigi legjobb eredményt értük el. A többéves takarmányokban 78,1 mázsás átlagtermésünk volt, miközben egyetlen mezőgazdasági üzemben sem csökkent a hozam 60 mázsa alá. Hasonlóan, a silókukoricád ban is a legjobb termést értük el, átlagosan 429 mázsát, a rétekről pedig 36 mázsa szénát takarítottunk be hektáronként. A takarmányok tavalyi jó hektárho(Folytatás a 4. oldalonf,
