Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-29 / 87. szám, szerda

AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) vonatkozásban magas színvonala le­gyen. A beruházási tervfeladatokat a glo­bális mutatókban teljesítették, jó ered­ményeket értek el főleg a beruházási állami terv kötelező fontosságú építke­zésein. Ugyanakkor azonban meg kell mondani, hogy az ilyen, valamint a ki­választott és központilag figyelemmel ■követett, az SZSZK kormányszerveinek hatáskörébe tartozó építkezéseken 1977-ben nem teljesítették a munka és a kivitelezés volumenjét. A kötelező fontosságú építkezéseken a tervtelje- sítés eddigi tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy a megvalósítás szakaszá­ra is nagy befolyással van elsősorban az építkezések megkésett és nem elég­gé szívonalas tervezést megelőző és tervezési előkészítése, valamint a ki nem elégítő kivitelezői előkészületek. Ennek negatív követelményei tükröződ­tek például a Ružomberok! Húskombi­nát építkezésén is, amelyről szó esett az SZLKP KB Központi Bizottsága El­nökségének jelentésében, valamint a Prievidza! Húskombinát építkezésén, ahol a befejezési határidőket több mint egy évvel elodázták, miközben főleg Ruzomberokban a legutóbb elfo­gadott határidő megtartása is komoly veszélyben forog. További fontos épít­kezéseknél sem biztosították a folya­matosságot, mivel idejében és színvo­nalasan nem gondoskodtak az építke­zés tervezési és kivitelezési előkészíté­séről. Egy másik komoly probléma az építőipari kapacitás idejében és az igé­nyelt méretekben történő összpontosí­tása a döntő fontosságú építkezésekre, valamint a haladó anyagi-termelési bá­zis biztosítása. Az építőipar kommunis­tái gondolkodjanak el afölött, hogy pl. 1977-ben miért teljesítették jobban a feladatokat a 2 millió korona költség- vetési ráfordításnál többet megkívánó építkezéseken — amelyek nem része­sülnek előnyben, és nincs is jobb ter­vezési előkészítésük — mint az állami terv kötelező feladatain és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya ál­lmai központilag figyelemmel kísért épít­kezéseken. A beruházások fontos ré­szét képezi az anyagi-termelési alap, amelytől gyakran függnek a műépíté­szet! és a műszaki megoldások. Az anyagi-termelési alap jelenlegi színvo­nala, termelési biztosítása megfelelő választékkal és elemekkel, főleg azon­ban területi széthelyezése nem felel meg teljesen a beruházási követelmé­nyeiknek. Az ipari létesítmények és a lakások építésének új konstrukciós rendszere a Priemstav felülvizsgált összeszerelhető váza, amelyet a lakó­telepek járulékos beruházásainál is felhasználnak. Emlékeztetni kell arra, hogy a 6. ötéves tervidőszak első évei­ben a termelés még teljesen nem fe­dezte a tervek és a feladatok megva­lósításának szükségleteit. A lakásépítés szerkezeti rendszereinek megújítása is igen lassú, ami kihat egész lakásépíté­sünk minőségi színvonalára. Ezért az eddiginél aktívabban kell hozzáfogni az anyagi-termelési alap teljes kiépíté­séhez, illetve megújításához, és szük­ségleteit összhangba kell hozni az adott követelményekkel, beleértve a te­rületi szélhelyezésével szembeni köve­telményeket. 1977. január 1-től az állami tervben kötelező feladatokként szereplő vala­mennyi építkezésen, továbbá az SZSZK kormánya által kiválasztott más épít­kezéseken is a munka igazodik a há­lógrafikonok alapján kidolgozott mun­karendszerhez. Az SZSZK kormánya hatáskörébe tartozó építkezéseken az ilyen építkezési munkarendszerek há­nyada alacsonyabb volt, mint a CSSZK- ban. Ez év február 15-ig a szövetségi kormány utasításának megfelelően a CSSZSZK kötelező fontosságú építkezé­seinek 88 százalékán dolgozták ki ezeket a munkarendszereket. Ezzel szemben az SZSZK kormánya hatáskö­rébe tartozó építkezéseken a helyzet jóval rosszabb volt, mivel az ilyen építkezési munkarendszereket az épít­kezéseknek csupán 60 százalékán dol­gozták ki. Ugyanakkor a kidolgozott munkarendszerek esetében is súlyos fo­gyatékosságokat állapítottak meg. Mi­hez igazodnak a központi beruházók az ellenőrző tanácskozásokon az olyan építkezéseken, amelyeken még nem dolgozták ki a munkarendszereket? Az ilyen fegyelmezetlenség következmé­nye, hogy a munkarendszer és teljesí­tésének ellenőrzése megszűnt a beru­házást irányító eszköz lenni, senki semmiért nem felel, az ellentmondá­sokat nem oldják meg, és nem is ter­jesztik megoldás céljából a felettes szervek elé. A beruházások szférájá­ban, a tervező és a mérnöki szerveze­tek, továbbá az anyagi-termelési bázis és az építőipari kapacitás fejlesztésé­vel, valamint a törvényes előírások út­ján kialakultak a hatodik ötéves terv feladatai sikeresebb teljesítésének fel­tételei. Csak egy dolog szükséges: je­lentősen elmélyíteni a beruházások minden résztvevőjének fegyelmét, nö­velni elsősorban a saját tevékenysé­gével, de a többi építkezési partner tevékenységével szembeni igényeket is és főként elmélyíteni az ellenőrzést az irányítás minden szintjén. Ján Miüuda, az SZLKP KB tagja, a Poprádi Magasépítő Vállalat kőművese Népgazdaságunk jelenlegi fejlesztési szakasza igényes munkát követel min­den kommunistától a XV. pártkong­resszus feladatainak teljesítésében. Az SZLKP KB Elnökségének az ülé­sen elhangzott beszámolója mindenek­előtt azokra a területekre mutatott rá, melyeken a dolgozók ez idáig nem tudtak teljes mértékben megbirkózni a XV. pártkongresszus feladatainak teljesítésével. Igaz, hogy minden terü­leten, az irányításban és a termelésben egyaránt, vannak tartalékaink, melyek feltárása népgazdaságunk számára a termelés hatékonyságának növelését jelenti. Tavaly, az SZLKP KB ülésén megtár­gyaltuk építőiparunk feladatait, me­lyek jelentős szerepet játszanak a be­ruházási folyamatban. Az a követel­mény, hogy az építőiparban energiku- sabban kell haladni a XV. pártkong­resszus és a CSKP KB 6. ülése határo­zatainak teljesítésében, teljes mérték­ben megalapozott. Husák elvtárs a CSKP KB 11. ülé­sén rámutatott arra, hogy az építési határidők csupán egy hónappal való lerövidítése 1,5 milliárd korona meg­takarítást jelentene a népgazdaságnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ahol az építkezésben résztvevők mun­kája az építés alapszükségleteinek ki­elégítése terén összehangolt, a munkát jól és átgondoltan szervezik, a kollek­tívákat felelősségteljesen irányítják, olt a határidőket megtudják tartani, s jó minőségű munkát is végeznek. Nagyra értékeljük, hogy a Központi Bizottság értékeli az építőknek a kie­melt építkezések döntő feladatai telje­sítésére tett erőfeszítéseit, melyeket az is nehezít, hogy az építési kapacitáso­kat a központi építkezésekre és az Orenburg — a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték építésére Irányítják át. Vállalatunk a Poprádi Magasépítő Vállalat is példásan igyek­szik a feladatokat megvalósítani. A la­kásokat határidőre és jó minőségben átadtuk. Ez Is igazolja, hogy ha a fel­tételek megfelelőek, az építők a leg­összetettebb feladatok teljesítésére is képesek. Egyre növekszenek a vál­lalatokkal, különösen szervező munká­jukkal szemben támasztott igények. Miben rejlik a gázvezeték építői munkájának sikere? Mindenekelőtt az építésben résztvevők összehangolt munkájúban, az építkezés alapvető szükségleteinek biztosítása terén, a hazai építkezésekhez viszonyítva az igen jó gépi és szállítóeszközökkel való ellátottságban, a szállítóeszközök leg­alább két műszakban való kihaszná­lásában, a példás munkafegyelemben és az igen jó szociális körülmények­ben. Az új munkakollektívák gyorsan összekovácsolódtak és kiváló teljesít­ményt nyújtanak. Ezt mindenekelőtt a pártszervezetek jó irányítói munkája, valamint a szak- szervezetek és az ifjúsági szervezetek eredményes tevékenysége tette lehe­tővé. Az előrehaladás itthon is sike­res volt. jó eredményeket ériünk el. Az építkezési beruházások értékelése­kor azonban gyakran bírálják az épí­tőket, mert sok munkahelyen nem teljesítik a tervet, nem tartják meg a határidőket, nincs elegendő munkaerő, gépi felszerelés, építőanyag stb. Ezt a megkezdett építkezések nagy száma okozza. Sok építkezést hiányos előké­születekkel és a kapacitások túlbecsü­lésével kezdenek meg. Aztán az épít­kezések panganak, a gépek állnak, az emberek munkájának ütemességét nem biztosítják. Az építésvezetők és a mes­terek különböző módon igyekeznek megtartani az embereket. Az is hiba, -hogy a bér nem függ a munka minő­ségétől és az eredményektől Ennek következtében gyakran a jó kollektí­vák és irányító dolgozók is ellanyhul­nak, felhagynak a kezdeményezésekkel. A következményeket aztán nehéz és hosszú ideig tart helyreigazítani. Sa­ját tapasztalatunkból mondhatjuk, hogy sok építkezésen, főleg a járulé­kos beruházások és az atipikus épít­kezések esetében, melyek tervezése és előkészítése is igényes, de kivitelezé­sükhöz valóban minden megvan, ami szükséges, ott a feladatokat is sikere­sen megvalósítják. Sajnos, távolról sem kapunk meg mindent, ami a folyamatos munkához szükséges. Nehéz értékelni egy mun­kahelyet, ha a hiányosságok oka az üzem vagy vállalat vezetésében vagy még magasabban van. Főleg a kelet­szlovákiai építőipari vállalatok fel­adata igényes, mivel a kapacitásokat innen a központi építkezésekre irányít­ják át. A feladatok teljesítése jóval a vállalatok határain túl igényes szer­vező munkát követel, nagy igényeket támaszt a politikai tömegmunkával szemben, s a termelési és szociális szükségletek gyors kielégítését köve­teli. Örvendetes, hogy az építők sikeresen megoldják a legösszetettebb feladato­kat is, annál jobban bánt azonban bennünket, hogy vállalatainkon belül éppen a járulékos beruházások és a komplex lakásépítés terén vannak le­maradások. A járulékos beruházások építésének lemaradását főleg az okoz­za, hogy ezek építése a lakásokhoz viszonyítva sokkal munkaigényesebb. Gyakran hiányoznak kivitelezésükhöz a megfelelő anyagok és berendezések. Például konyha- és kazánházi fel­szerelések stb. Ezeken az építkezése­ken sajnos a munkaszervezés is ala­csony színvonalú, annak ellenére, hogy tipizált építkezésekről van szó. Eze­ken jól lehet' alkalmazni a folyamatos építési munkamódszert. Vállalatunk­ban ezeknek az építkezéseknek a kivi­telezésére önálló részleget létesítünk. Reméljük, hogy beválik és a járulékos beruházás feladatait teljesítjük. A beszámolóban elhangzottakból lát­hatjuk, hogy az irányítás magasabb fokán sok a hiányosság. Az építkezé­seken ez mindig megmutatkozik, féke­zi a munkát és sajnos gyakran nem ál­lapítható meg, ki követte el a hibát. Az eredmény azonban ugyanaz. Nem nyújtunk a társadalomnak annyit, amennyit kellene. Ezért támogatjuk a CSKP KB és az SZLKP KB erőfeszí­téseit, a hiányosságok és problémák gyors kiküszöbölésére. A gazdaságo­sabb és jobb minőségű termelés, az emberek felelősségteljesebb irányítása érdekében céltudatosabb munkát kell végezniük a pártszervezeteknek, a szakszervezeteknek, az ifjúsági szerve­zeteknek és az irányító dolgozóknak. A munkahelyeken a dolgozók gyakran érzik a céltudatosság és igyekezet hiá­nyát, s a kérdések formális megoldá­sát. Habár a megkezdett építkezések nagy száma miatt nem minden épít­kezésen folyhat a munka teljes len­dülettel, a feladatok azonban teljesít­hetők. Ehhez azonban idejében elké­szített és jó tervekre, jó teljesítményű gépekre, elegendő anyagra van szük­ség. Jó előkészítés és gondoskodás mellett nem lesz hiba az építkezése­ken. Tettrekész, tapasztalt dolgozóink, jó munkakollektíváink vannak. Remél­jük, hogy nemcsak a tervezők és be­ruházók, hanem az építőipari anyagok és berendezések gyártói is hozzájárul­nak jelenlegi problémáink megoldásá­hoz, hogy a XV. pártkongresszuson ki­tűzött feladatokat minden építőipari vállalat teljesíthesse. František Mišeje, az SZLKP KB tagja, az SZSZK pénzügyminisztere Az utóbbi években igyekezetünket a párt gazdaságpolitikai céljainak meg­valósítására, s a hatodik ötéves terv­időszakra megszabott népgazdasági feladatok teljesítésére összpontosítot­tuk. Az anyagi és pénzügyi eszközök dinamikus növelésével megteremtjük a feltételeket az egyenletes gazdasági és szociális fejlődésünkhöz. A gazda­sági eredményekhez minden évben je­lentős mértékben hozzájárul az állam kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodá­sa, pénznemünk stabilitása és a Szlo­vák Szocialista Köztársaság költségve­tési gazdálkodásának kiegyensúlyozott­sága. Pénzügyi- és hitelrendszerünk nagv mértékben hozzásegített a terv sze­rinti gazdaságfejlesztés, az ipari szer­kezeti változások, főképp a kiemelt vegy- és gépipari fejlesztési progra mok megvalósításához. Költségvetési beruházási dotációkkal tettük lehetővé a kiemelt fejlesztési programok terv szerinti megvalósítását. Az anyagi és pénzügyi eszközök célszerű összpon­tosítása kedvezően befolyásolta a kie­melt fejlesztési programok megvalósí­tását. A Szlovák Szocialista Köztársaság állami költségvetéséből az utóbbi két évben 63,6 milliárd koronát fordítot­tunk a művelődésügy, az egészségügy, a kultura és a szociális ellátás fejlesz­tésére. Az idén az SZSZK állami költ­ségvetéséből a nem beruházási jelle­gű kiadások, a kulturális és szociális intézkedésekre egy lakosra 7076 koro­nát tesznek ki, az 1977-es évihez viszo­nyítva 141 koronával többet. A pénzügyi politikánkban megteremt­jük a feltételeket lakosságunk többi igényének kielégítéséhez is. Ilyen töb­bek között a lakásépítés és a járu­lékos beruházások létesítése, a belke­reskedelmi ellátásra való anyagi ösz­tönzés, az üzlethálózat és a szolgál­tatások bővítése, valamint az életkör­nyezet javítása. Hogy az életszínvonal emelkedésének e kedvező ütemét a jövőben is tudjuk tartani, ahhoz min­denekelőtt továbbra is gazdaságunk hatékonyságának növelésével kell biz­tosítanunk a társadalom szükséges pénzügyi forrásait. A hatodik ötéves tervidőszakban a hatékonyság követelményének egyik kifejezője többek között a nyereség és a termelés rentabilitásának növekedé­si üteme. A költségvetési tervek sze­rint a Szlovák Szocialista Köztársaság nyereségének a kétszeresére, a terme­lési alapokhoz viszonyított rentabili­tásnak pedig csaknem a felével kell növekednie. Nyíltan meg kell monda­nunk, hogy ezek rendkívül igényes feladatok, s igényességüket még az is növeli, hogy az előző két év feladatait nem teljesítettük hiánytalanul. Ezt a beszámolóban elhangzott adatok is bizonyítják. Az SZSZK nyereségképzé­sében keletkezett lemaradás az ötéves tervidőszak első két évében az SZSZK állami költségvetésének forrásaiban is okozott bizonyos csökkenést. Ezt a kiesést a többi költségvetési bevétel mozgósításával pótoltuk. így az SZSZK pénzügyi gazdálkodása a két év alatt kiegyensúlyozott volt. A forrásoknak a gazdasági szférában való nem kfelégítő képzése közvetlenül a vállalatok számára okozott pénzügyi nehézségeket. Azért, mert csökkenlek számukra a tervezett szükségletek fi­nanszírozásának és az anyagi ösztön­zőeszközök kihasználásának lehetősé­gei. Az ötéves tervidőszak második felé­be lépünk amelyben a feladatok még igényesebbek lesznek, s bonyolultab­bak lesznek teljesítésük feltételei is. A CSKP KB 9. és az SZLKP KB múlt évi decemberi ülésén is rámutattak ar­ra, hogy az állami terv és az állami költségvetés idei feladatai reálisak és teljesíthetők, s ugyanez mondható az 1979-es évi feladatokról is. Ennek alapját nem csupán gazdasági teher­bírásunk és az eddigi, túlnyomórészt pozitív fejlődési eredményeink képezik, hanem a példamutatóan működő vál­lalatok és kollektívák gazdag tapasz­talatai, valamint a dolgozóink kezde­ményezésében rejlő lehetőségek is. Szándékink és céljaink reális vol­tát alátámasztja az is, hogy ismerjük gazdaságunk gyönge pontjait, problé­máit és ismerjük ezek okait is. Tud­junk tehát, hogy hol kell keresnünk fejlődésünk minőségi javulásának tar­talékait. A beszámoló tartalmazta a hatékony­ság néhány problémájának elemzését és azokat a lehetőségeket, amelyek a döntő fontosságú területek — mint a beruházás, a külkereskedelmi kapcso­latok, valamint a tudomány és techni­ka eredményeinek gyakorlati alkalma­zása — problémáinak megoldására vo­natkoznak. Valamennyinek közvetlen hatása van a társadalmi források kép­zésére, s ezzel a lakosság növekvő igényeinek jobb kielégítésére is. Búr a pénzügyi és hitelrendszerünk nyo­mása növekszik, mégsem sikerül hiány­talanul teljesítenünk a gazdaságunk hatékonyságának növelésére irányuló feladatokat. Ebből egyértelműen adó­dik számunkra a feladat: lényegesen fokoznunk kell a termelés nyersanyag-, anyag- és energiaigényességének csök­kentésére való törekvést. Néhány eddigi ismeretünk bizonyít­ja, hogy a termelésben felmerülő fo­gyatékosságok nagy része a jobb mun­kaszervezéssel és irányítással kiküszö­bölhető, vállalati és felsőbb szinten egyaránt. Az elmúlt két évben több vállalati kollektíva példát mutatott, miként lehet a termékek minőségét in­tenzívebben javítani. Ezek a példák ott születtek, ahol a kollektívák gyor­san a magukévá tették a minőségi ter­melés irányítási rendszerének alapel­veit. Azt is el kell mondani, hogy még mindig nagyon sok az olyan vál­lalat, amelyben a nem kielégítő minő­ségű áru részaránya, a reklámációk száma és a veszteségek nagysága nö­vekszik. Ha termékeink minőségében országos viszonylatban érezhető javu­lást akarunk elérni, ezekre a gyenge pontokra kell összpontosítanunk a fi­gyelmet. Ez az egyedüli lehetőség ar­ra, hogy termékeink exportját növel­hessük, és jobban kielégíthessük a la­kosság növekvő igényeit. A múlt évben részben sikerült csök- kentenünk a nem produktív költsége­ket, főleg a hiányokat, károkat és pö- nálékat, amelyek sok esetben felesle­(Folytatás az 5. oldalon) 1978. III. 29. 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents