Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-28 / 86. szám, kedd

AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 4. oldalról) irányítására. Más szóval az azt jelen­ti, hogy tervszerűbben fogjuk irányíta­ni a nyersanyag, az anyag és a kész­termék áramlását, forgalmát, a szállí­tói-megrendelői kapcsolatok, a maga­sabb szintű kivitelezési rendszerek, a profilgazda-rendszerek stb. összessé­gét. Az eddigieknél ezt a munkaterü­letet érte a legtöbb bírálat. Másodsorban: a társadalom igényei­nek jobb kielégítése szorosan össze­függ a termékek műszaki színvonalá­val és minőségével. Tehát a társadal­mi termelés hatékonyságának fontos tényezőjéről van szó. Az SZLKP KB Elnökségének Lenárt elvtárs által elő­terjesztett beszámolójában arról is szó esett, mennyire sürgősen van szükség bizonyos tárgyi és rendszerbeli intéz­kedésekre, Eddig olyan rendszerbeli intézkedéseket hoztunk, tnint a tudo­mányos kutatásnak a népgazdasági igényekkel való összehangolása, az újonnan kifejlesztett, elsőosztályú ter­mékek részarányának közvetlenül a tervvel való meghatározása, a tervsze­rű minőségirányítás komplex rendsze­rének a kidolgozása a termelési gaz­dasági egységeknél és a vállalatoknál. A kiváló, progresszív divatos és jó műszaki színvonalú termékek előnyö­sebb, u gyenge minőségű, műszakilag elavult gyártmányoknak pedig a ter­melőre nézve előnytelenebb elszámo­lása is ebbe az intézkedéssorozatba tartozik. Harmadszor: további kulcs- fontosságú kérdés annak objektív mér­cével való meghatározása, hogy mi- ' lyen érdemei vannak egy-egy adutt vállalatnak a nyersanyag-értékesítési folyamatban, hogy ennek eredménye­ként ne növekedjék az érdeklődés az anyagigényes termelés iránt, hogy le­hetetlenné váljon a teljesítmény mes­terséges növelése. Nyilvánvaló, hogy sok függ a tervezés és a technológiai megoldások színvonalától, a termelési anyaggazdálkodás nívójától. Már eb­ben az évben döntő fontosságú lépés lesz a „saját teljesítmények“ mutató­nak a kísérleti bevezetése. Ez a muta­tó lesz a vállalatok érdemei mérésé­nek fő ismérve, és a bérezést is en­nek alapján fogják értékelni. Remél­jük, hogy az intézkedés következtében javult az anyag és nyersanyag érléke sítésének a színvonala. Negyedszer: az SZLKP kongresszusán Lenárt elvtárs állal beterjesztett beszámoló hangsú­lyozta, hogy fel kell számolni az ága­zatok, a termelési gazdasági egységek és vállalatok tevékenysége globális ér­tékelésének a gyakorlatát. Az SZSZK kormánya 1976-ra új tervteljesítés-ér* lékelési rendszert hagyott jóvá. Ennek értelmében a leszállított végtermékek mennyisége, a kiemelt hatékonyság- mutatók rendszerének alakulása és a gyártmányfejlesztés mértéke az értéke­lés döntő kritériuma. A múlt évi ered­mények azt mutatják, hogy ez rend­kívül igényes értékelési rendszer. Amíg a szlovákiai Ipari üzemeknek csak 10 százaléka nem teljesítette a tavalyi termelési tervet, az új tervtel- jesítés-mérési rendszer alkalmazásakor kiderült, hogy az SZSZK-ban 151 vál- lulat — az ipari vállalatok kétharmad része — nem teljesítette a tervben előírt feladatokat. Ez és a többi intéz­kedés lehetővé teszi a fejlesztési prob­lémák intenzívebb megoldását. Az a körülmény, hogy az intézkedések ha­tása a gazdasági gyakorlatban még nem nyilvánult meg, nem az intézke­dések tökéletlenségét bizonyítja, ha­nem elsősorban azt, hogy a minden­napi irányítási tevékenységben való alkalmazásuk még nem megfelelő mér­tékű. Az említett, a hatékonyság növelését közvetlenül szorgalmazó intézkedése­ken kívül más intézkedéseket is hoz­tunk a tervezésben. Ezek megvalósítá­sával alapvetően kedvező előfeltételt teremtünk a gazdaság állandó fejlesz­téséhez. Alapvető fontosságú tényező pl. a nagyobb távlatú tervezési rend­szer bevezetése. A hosszú távú tervek 10—15 évre szólnak. Intenzíven folyik az 1990-ig szóló távlati gazdaságfej­lesztési terv kidolgozása, és ezen be­lül a 7. ötéves terv fő fejlesztési irá­nyainak a meghatározása. A Szlovák Tervbizottság 14 napon belül előter­jeszti a fő problémákat, ezeket meg­vitatjuk, megkeressük a legjobb meg­oldási módokat. Úgy tevékenykedünk, hogy — az országos tevékenységgel összhangban — az év közepén már az egész hosszú távú tervdokumentum- javaslatot megvitathassuk. Ezzel a te­vékenységgel a KGST-n belüli, az 1990- ig szóló úgynevezett hosszú távú cél­programok készítése is összefügg. A fűtőanyagiparban, gépiparban, energe­tikában, nyersanyagjövesztési iparban, mezőgazdaságban és az élelmiszeripar­ban elért eredményeket a KGST idei — 32. — ülésszakán vitatják meg. A tervezési folyamat azáltal is tökélete­sedett, hogy az 1978-as tervvel egy időben az 1979-es terv kidolgozásának irányelveit is jóváhagyták. Az ilyen tervezési gyakorlatnak köszönhető, hogy az irányítás minden szintjén ki­küszöbölhető a mindmáig kísértő idő­hiány, amely igen gyakran a megha­tározott módszerek, tervezési irányel­vek, mi több, a tervkészítési fegye­lem alapelveinek a semmibe vételéhez vezetett. A jövőben nem csak a kitaposott úton akarunk haladni. Tovább kíván­juk tökéletesíteni a munkát, kihasz­náljuk az olyan progresszív elemeket, amelyek révén napjaink — és a jövő — követelményeinek szintjére fejleszt­hetjük a tervezési gyakorlatot. A mi kritériumaink: a holnap igényei. És ez a ma végzett munka értékelésére is vonatkozik. Mária Sušinová, az SZLKP KB póttagja, a humeiméi Chemlon munKásnője 1978 111. 28. 'A Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongreszsusa óla eléri eredmények bíráló és igényes értékelése, a további eljárás meghatározása a mi pártszer­vezetünket is arra ösztönzi, hogy érté­keljük, mit értünk el az évzáró taggyű­léseken és az üzemi pártkongferencián kitűzött célok megvalósításában. Vállalatunk kommunistáinak évzáró gyűlésein jó mérlegről adhatunk szá­mot. Az elmúlt két év alatt a tervfel­adatokat nemcsak teljesítettük, hanem a kívánalmaknak megfelelően túl is teljesítettük. Jó eredményeket értünk «1 a termelésben, az értékesítésben, a nyersanyagok, anyagok és az energia takarékos felhasználásában, a minőség­iben, a termékfelújításban, valam-int az építkezési beruházások feladatainak teljesítésében. Pártszervezetünk munkájában továb­bi minőségi haladóst értünk el. 125 tagjelöltet, többnyire 35 évesnél fia­talabb embereket vettünk fel a párt­ba, 95 százalékuk munkás és több mint 50 százalékuk nő. A politikai, gazdasági és nevelői fel­adatok teljesítésében elért eredmények tükrözik az üzemi pártbizottság és a párta la pszervezetek politikai szervező és irányító munkáját, valamint a dol­gozóknak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója és a Győ­zelmes Február 30. évfordulója tiszte­letére kibontakozott kezdeményezését. Pártszervezetünk munkájában rendkí­vül nagy jelentőséget tulajdonítottunk annak, hogy a dolgozók megismerjék a feladatokat, és konkrét, ellenőrizhe­tő intézkedéseket foganatosítsunk a feladatok teljesítésére. Az ellenőrzési jog következetes érvé­nyesítésére törekszünk. Az üzemi párt- bizottság a szakemberek aktívájának részvételével elemzi a tervmutatóktól való eltérés okait, és megköveteli a gazdasági vezetőségtől hogy intézke­déseket foganatosítson. A pártalapszeu­vezetek bizottságainak és a pártcso­portoknak a tevékenységét az egyes munkahelyek legfontosabb problémái­nak megoldására irányítjuk, negyed­évenként rendszeresen értékeljük a párttagok és a tagjelöltek konkrét fel­adatainak teljesítését, elbeszélgetünk az egyes munkakollektívákkal, első­sorban a szocialista munkabrigádokkal. Megköveteljük, hogy minden párttag és tagjelölt példát mutasson a mun­kában, harcoljon a fogyatékosságok el­len. A jó eredmények ellenére éppen ebben látjuk munkánk további javítá­sának módját. A minőség és a hatékonyság kérdé­sét a XV. pártkongresszus stratégiai irányvonalaként értelmezzük. Ezért a vállalat és az egyes munkakollektívák munkájának eredményeit nemcsak aszerint értékeljük, hogy teljesítették-e a termelési tervet, hanem elsősorban aszerint, milyen színvonalúak termé­keink, milyen mutatókat érnek el, és mennyiben elégedettek velük a hazai és a külföldi vásárlók. Elmondhatjuk, hogy a termelés minőségének javítása terén jó eredményeket értünk el. Je­lenleg termékeink 94 százaléka az el- slí minőségi osztályba tartozik, de a po Hantid selyemnél ez a részarány több mint 98 százalék. Jó minőségeit érünk el a gumiabroncsok számára gyártott kordselyem és a műszaki szálak gyár­tásában. Ugyanakkor a minőséggel kap­csolatban sok a problémánk a polia­mid kábelek gyártásában. A nálunk gyártott műszálak minősége közvetle­nül tükröződik a textilgyárakban való feldolgozásuk során. Ezért a minőség bizonyos mércéje a reklamációk meny- nyisége. Ez a mutatónk is nagyon ked­vező. A rossz minőségért fizetett bír­ság nálunk az árutermelés 0,03—0,04 százalékát képezi, pedig a műszálgyár­tásban a 0,1 százalék már világszínvo­nalat jelent. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy az első minőségi osztály részaránya, vagy a reklamációk százaléka még nem ad teljes képet a termelés minő­ségéről. Számunkra a döntő a társa­dalmi szükségletek kielégítése, ami lé­nyegében azt jelenti, hogy olyan minő­ségű, olyan választékú és olyan tu­lajdonságú műszálakat kell gyárta­nunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a textilipar a fogyasztók szükségletei­nek megfelelő termékekkel lássa el a piacot. Az 5. ötéves tervidőszakban és az elmúlt két évben e követelmény tel­jesítése érdekében új kapacitásokat építettünk magas műszaki színvonalon, és korszerűsítettük a régebbi berende­zéseket. A minőség javítására kifejtett törek­vésünket összekapcsoljuk a maximá­lis hatékonyság elérésével. Tudatosít­juk, hogy a minőség és a hatékony­ság a CSKP XV. kongresszusán kitű­zött célok közös nevezője. Ezeket a célokat a Központi Bizottság 9., majd 11. ülése konkretizálta. Az üzemi pártkonferencia 1978-ra és a következő évekre igényes feladato­kat tűzött ki a minőség javításával és a hatékonyság növelésével kapcsolat­ban. Az első minőség tervezett rész­arányát 0,3 százalékkal akarjuk túltel­jesíteni. A kötelező minőségértékelés keretében biztosítjuk, hogy ebben az évben legalább két termékünk eléri az első osztályú minőséget. 1978-ban az árutermelésből értékelt termékek 35 százalékos részarányát akarjuk elérni, ami 7 százalékkal több, mint a cseh­szlovák vegyipar átlaga. Azzal számí­tunk, hogy b termékek 70 százalékát az első osztályba sorolják, s ugyanak­kor nem tűrjük meg, hogy valamelyik termékünk a harmadik minőségi osz­tályba kerüljön. Megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy 1978-ban 1977-hez viszonyítva 3 százalékkal csökkenjenek az anyagi költségek. 25 tonna kaprolaktámot akarunk megtakarítani, gazdaságosan használjuk fel az energiát, a tőkésor­szágokból származó behozatalból 2 millió korona értéket hazai termékkel helyettesítünk, javítjuk a munkaidő kihasználását, és legalább 0,2 száza­lékkal csökkenjük a fluktuációt és az igazolatlan hiányzást. Rendkívüli fi­gyelmet szentelünk a termelés meny- nyiségi és minőségi mutatói elérésé­nek, a berendezések zavarmentes mű­ködésének, a karbantartásnak és az ál­lóalapok jó kihasználásának. A minőség és a hatékonyság terén kitűzött feladatok rendkívüli igénye­ket támasztanak az irányítás színvona­lával, a pártszervezetek és a gazdasági vezetők szervező és ellenőrző tevé­kenységével szemben. Ezért a pártcso­portokban, az alapszervezetekben és az üzemi pártbizottságban rendkívüli figyelmet szentelünk a termelés minő­sége és hatékonysága kérdéseinek. Te­vékenységünket arra irányítjuk, hogy a párttagok és-* tagjelöltek a munka minőségének és hatékonyságának javí­tására vonatkozó konkrét feladatokat kapjanak. Emília Oklepková, az SZLKP KB tagja, a púchovi Makyta Ruhaipari Vállalat mesternője A vállalati, járási és kerületi párt- konferenciákon kitűzött, a CSKP XV. kongresszusa határozataiból kiinduló feladatokra épülő intézkedések megva­lósításával vállalatunkban megterem­tettük az alapfeltételeket az 1976—77. évi tervfeladatok teljesítésére. A Po­važská Bystrica-i járási pártkonferen­cián jóváhagyott kötelezettségek közül viszont az utóbbi két évben nem tel­jesítettük az össztermelés tervének ne­gyedévi és félévi részmutatóit. A rész­mutatók teljesítésében bekövetkezett lemaradást a piac idényjellegű köve­telményeinek kielégítése, a kapitalista államokba irányuló exportszállítmá­nyok növelése, a kezdetben pontatla­nul meghatározott évi össztermelési terv, az új fazonok gyártása begya korlási idejének meghosszabbodása okozta kapacitásveszteség befolyásolta. Az építkezési beruházások terén a be­ruházók nem teljesítették a gazdasági szerződés előírta tervet, így az épít­kezés befejezése az idei évre tolódott át. A hazai piac divatos és jó minőségű áruval való ellátását a kereskedelmi szervekkel közösen társadalmi köteles­ségünknek tartjuk, amit az is igazol, hogy a kereskedelmi szervekkel kö­tött évi szerződéseinknek eleget tet­tünk. Már évek óta hagyományosan csak kelendő temékeket gyártunk. A szocialista államok közül fő vá­sárlónk a Szovjetunió. 1977-ben szo­cialista exportunk tervfelalatait a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalásunknak megfele­lően határidő előtt teljesítettük. Az utolsó szálítmányt már december 13-án útnak indítottuk. A szállító-megrendelői kapcsolatok alapvető hiányossága a szükségletek mérlegének kiegyensúlyozatlansága, amit 1976—77-ben a termelés nyers­anyagszükségleteinek hiányos kielégí­tése is bizonyított. Tavaly például 845 000 'méternyi különféle textília hiányzott. A gazdasági szerződések megszegői — anyagszállítóink, az opa- továi Poľana, a žilinai Slovena, a FEZKO Strakonice, a ružomberoki V. I. Lenin Pamutipari Művek, a Dvür Králové-i TIBA, a Liptovský Mikuláš i Majtex 1976-ban 115-ször tavaly 98- szor okozták a termelés kiesését. Pozitívan értékelhetjük vállalatunk dolgozóinak munkukezdeményezését. Az anyagok takarékosabb felhasználá­sával 4 927 000 korona értéket takarí­tottunk meg. Az elért eredmények nagymértékben köszönhetők a komp­lex racionalízációs feladatok megvaló­sításának is. Ezáltal ugyanis a bruttó termelés értékét 15 065 000, a nyere­séget pedig 6 727 000 koronával növel­hetjük. A gazdaságirányítás érvénye­sítésének kulcskérdését minden évben a kivitelezési terv irányszámainak biz­tosítása képezte. Az irányszámok meg határozta gazdasági feladatok megkö­vetelték a tartalékok teljes mozgósítá­sát. Ezért a vállalati pártbizottság és a párta lapszervezetek céltudatosan cselekedtek: a gazdasági irányítás, a szakszervezet, a SZISZ és az üzem többi tömegszervezetének kommunis- tái számára kötelező feladatokat szab­tak ki. A gazdasági feladatok teljesítésének politikai szervezése összefüggött a párt irányító és ellenőrző szerepének megszilárdításával, a tagállonr.ány össze­tételének javításával a politikai tömeg- munka szélesebb körű kibontakoz­tatásával, melyben nagy szerepet ját­szott a, taggyűlések emelkedő színvo­nala. Ä gyűléseken konkrét és névre szóló határozatok születnek. A párt közvetlen hatása megszilárdításában az egyes munkahelyeken ncgy jelen­tősége volt a tagállomány összetéte­lének javításáról való állandó gon­doskodásnak. Igen jelentős tény, hogy a legutóbbi pártkonferencia óta felvett 63 tagjelölt közül 60 munkás, 57 pedig nő. A nőknek a szervezettsége, a párt­ban a politikai és közéleti funkciók­ban való képviseletük a gazdasági irá­nyításban való bevonásukkal is össze­függ. A nők gazdasági irányítói beosz­tásra való felkészítését és kiválasztá­sát következetesen kell folytatnunk. A népgazdaság üteme idén is igé­nyes feladatokat ró vállalatunkra: 574 millió korona értékű árut kell termel­nünk, a növekedés indexe tehát 104,3. E tervfeladatok teljesítésére dolgo­zóink 5481 egyéni és 215 kollektív szocialista kötelezettséget vállaltak. A CSKP KB 7. plenáris ülése határoza­tainak szellemében 13 féle — össze­sen 185 300 darab — új terméket ho­zunk piacra. Befejezzük Púchovban a 120 férőhelyes óvoda, a 2-es számú munkásszálló építését stb. Dolgozóink a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére 8 969 000 korona értékű felajánlást tettek. Problémánk tovább­ra is a termelés nyersanyagellátásá­nak biztosítása. Ez egyrészt váratlan kiesést okozhat a termelésben, más­részt károsan befolyásolhatja a dol­gozók kezdeményező készségét. Vállalatunkban kezdeményezően és aktívan igyekszünk felfedezni és ki­küszöbölni a keletkező hiányosságokat, hogy teljesíthessük az idén ránk váró igényes feladatokat. Július Sevčík elvtárs, az SZLKP KB póttagja, Nitrai Mezőgazdasági Főiskola Amint azt az SZLKP KB Elnökségé­nek jelentésében Lenárt elvtárs hang­súlyozta, a fejlett szocialista társada­lom anyagi-műszaki alapjainak építé­sekor a mezőgazdaságban is döntő té­nyezővé válik a tudományos-műszaki fejlesztés. Mezőgazdasági főiskolánkon e fel­adatok teljesítésénél — a CSKP XV. kongresszusa határozataival összhang­ban — a pártalapszervezet és az isko­la vezetősége által elfogadott munka- tervekből indulunk ki. Ilyen összefüg­gésben fogalmazódott a hatodik öt­éves tervidőszakra iskolánk tudomá­nyos kutatómunkájának terve is, és ilyen szellemű határozatot fogadtunk el a pártalapszervezet évzáró konfe­renciáján 1976 januárjában. A párt- alapszervezetek ez idei januári tag­(Folytatás a 6. oldalon J

Next

/
Thumbnails
Contents