Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-28 / 86. szám, kedd
I AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 3. oldalról) Hatékony lépéseket kell tenni a rendelkezésünkre álló öntözőberenduté- sek jobb felhasználása érdekében. Azokat a területeket, amelyeken már elvégezték a talajjavítási munkákat, helyesen kell hasznosítanunk. A mezőgazdasági termelés intenzita sának és hatékonyságának növekedése, valamint minőségének javulása szükségszerűen megköveteli a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatások minőségének javításót és hatékonyságának növelését. Ennek érdekében is már hasznos és hatékony lépéseket tettünk, és minőségi javulást értünk el. A kiváló munkahelyeken és üzemeken kívül azonban olyanok Is vannak, amelyek velük azonos feltételek között gazdálkodva kisebb eredményeket érnek el, és ezzel lassítják a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételének folyamatát. Az élelmiszeripar elé, amely az elmúlt két évben nem teljesítette tervét, már az idei terv nagyobb bruttó termelési feladatokat tűzött ki, mint maga az ötéves terv. A jelenlegi nyersanyaghelyzetet tekintve ez rendkívül igényes feladat, s összefügg a hatékonyság növelésének és a minőség javításának követelményével. A minőség javítása és a hatékonyság növelése a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is hosszan tartó feladat, s ezért e követelményt magáévá kell tennie irányító, értékelő és ellenőrző munkájában minden szervnek, a minisztériumoktól kezdve az üzemekig. Ezt bizonyára elősegíti a népgazdaság egyes ágazataiban az átfogó minőségirányítás új rendszerének bevezetésével kapcsolatban szerzett tapasztalatok felhasználása. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelési feladatai teljesítésének, a hatékonyság növelésének és az ahhoz való feltételek megteremtésének, hogy ez az ágazat távlatilag ipari alapon fejlődjön, egyik döntő módszere a koncentráció és a szakosítás folyamatának elmélyítése. Ennek célja a dinamikus és nagy társadalmi hatékonyságú fejlődés, valamint az önellátás fokozatos elérésével, a termelés intenzitásának és hatékonyságának növelésével kapcsolatos kongresszusi határozatok teljesítése. A koncentráció és a szakosí- 1 tés e cél elérésének eszköze. A jövő- ' ben Is ehhez tartjuk magunkat. Az integráció és a kooperáció folyamata azonban kevésbé intenzíven halad előre. Főként az agrokémiai vállalatok építése és tevékenységük fejlesztése, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztő központok, a közös burgonyatermesztő és takarmánytermelő üzemek létesítése terén lemaradás mutatkozik. Nem használják ki megfelelő A járási pártbizottságon a CSKP XV. kongresszusa után teljes mértékben tudatosítottuk, hogy a határozatokat csak akkor teljesíthetjük sikeresen, ha a társadalmi élet minden területén el tudjuk mélyíteni a párt vezető szerepét úgy, hogy hatása állandóan szilárduljon. Tudatosítottuk, hogy ennek a követelménynek csak azok a párttagok tehetnek eleget, akik a marxizmus—leninizmus alapos ismerete alapján mély meggyőződéssel rendelkeznek, ideológiailag felfegyverzettek és ennek alapján egységesen járnak el úgy, hogy maximálisan és forradalmi módon kihasználják a reális szocializmus lehetőségeit a kitűzött célok elérése érdekében. Ehhez alkalmaztuk az ideológiai-politikai munka valamennyi eszközét és a pártoktatás mellett megszilárdítottuk az ideológiai-politikai hatás valamennyi eszközét, a járási pártszervezet egész életét. Ezen az úton akartuk elérni jelenünk, a problémák maximális megértését, a dolgozók többségének egészséges kezdeményezését, amely a 6. ötéves terv feladatainak teljesítésére irányul. Csakis ennek alapján érhettük el, hogy az utóbbi kőt év alatt az ipari termelés 17,5 százalékkal, a mezőgazda- sági termelés pedig a két száraz év ellenére 9,6 százalékkal növekedett. Csakis ennek alapján érhettük el, hogy idén a két első hónapban a lakosság takarékbetéte további 28 millió koronával, növekedett s ezáltal a takarékpénztár 55 százalékra teljesítette évi tervét. Az alapszervezetek évzáró gyűlései, a plenáris ülések és a konferenciák után alkalmunk nyílt arra, hogy elgondolkozzunk azon, milyen eredményeket hoztak, hogyan használhatjuk fel a legjobban alapszervezeteink tapasztalatait a járási pártszervezet további munkájában. A járási konferencián összegezni akarjuk az évzáró taggyűlések tanulságait. Elsősorban megállapíthatjuk, amint ezt Lenárt elvtárs az SZLKP, KB Elnökségének jelentésében mértékben az élelmiszeripari vállalatokkal és a mezőgazdasági szolgáltatóvállalatokkal való kooperáció és integráció lehetőségeit. Ezenkívül szükség van arra, hogy megteremtsük a feltételeket a saját reszortunkon kívüli ágazatokkal, a kereskedelmi, a szolgáltató, a közlekedési és más szervezetekkel való kooperáció kiszélesítéséhez. E téren az integrációt arra kell felhasználni, hogy rugalmasabban biztosítjuk a lakosság jó minőségű élelmiszerekkel való ellátását. A mezőgazdaság fokozódó feladatai megkövetelik az irányító munka minőségének szüntelen javítását. Ezenkívül szükségessé teszik a differenciált megközelítés elmélyítését, főleg a járási szervezetednek a vállalatokkal szemben tanúsított megközelítését. Az egyre bonyolultabb körülmények és egyre igényesebb feladatok miatt az eddiginél is fontosabb követelmény tiszteletben tartani azt az elvet, hogy a terv a szocialista gazdálkodás irányításának fő eszköze. Le kell szögeznünk, hogy a tervteladatok igényessége és a megvalósításukhoz való tevékeny és fegyelmezett hozzáállás a problémák sikeres megoldásának jelentős feltétele. A vezető gazdasági dolgozóktól több elvszeruséget, felelősséget, kezdeményezést, alkotómunkát követelünk meg. Megköveteljük tőlük, hogy egészséges kockázatot vállaljanak az új és haladó eljárások alkalmazásáért, hogy szívósabban dolgozzanak, hogy felszámolják a közömbösséget és a következetlenséget. Az egész irányító munkában az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni az ellenőrzésre, főleg a megelőző jellegű ellenőrzésre. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar igényes feladatainak teljesítése céltudatos kádermunkát és azt követeli meg, hogy fokozatosan kialakítsuk a káderek kiválasztásának, elhelyezésének és felkészítésének egységes rendszerét. A mezőgazdaság és a közélelmezés céljainak elérését és bonyolult problémáinak megoldását már hagyományosan nagymértékben előmozdítja a dolgozók kezdeményezésének és aktivitásának széles körű fejlődése és a felajánlási mozgalom. így van ez az idén is, a Februári Győzelem 30. évfordulójának évében, és így lesz ez a következő években is a Szlovák Nemzeti Felkelés 35., és hazánk felszabadulásának ugyancsak 35. évfordulója alkalmából. Megteremtjük az optimális feltételeket ahhoz, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar dolgozói az aktivitás széles körű kezdeményezésével teljesítsék az idei döntő év tervfeladatait, és kedvező alapot teremtsenek a 6. ötéves tervidőszak feladatainak valóra váltásához. is leszögezte, hogy a XV. pártkongresszus határozatainak teljesítésében általában jó eredményeket értünk el. Járási pártszervezetünk tovább szilárdult, a kommunisták nagyobb hatást gyakorolnak az egész politikai rendszerben, a gazdaságban és a társadalmi életben. Továbbá megállapíthatjuk, hogy a XIV. és a XV. pártkongresszus által kitűzött irányvonal kiállta a próbákat, mivel ezt az irányvonalat magukévá tették a dolgozók legszélesebb rétegei. A reakciós erők rágalmazásai, a diverziós kampányok ellenére az emberek a gyakorlatban győződtek meg arról, hogy ez az irányvonal az ő saját irányvonaluk, mivel a nemzetközi biztonságon kívül szavatolja a politikai, szociális és kulturális lehetőségeket szükségleteik teljes kielégítéséhez. Nagyra értékeljük, hogy jelentősen megszilárdult dolgozó népünk életében a szocialista hazafiság és az internacionalizmus. Az élet nagyon sokszínű és így természetes, hogy a vállalatok, a falvak és az egyes munkahelyek kommunistáinak évzáró tanácskozásai érintették társadalmi életünk valamennyi kérdését és problémáját. E sokszínűség ellenére a tanácskozásoknak közös jellemvonásuk volt, amelyet a következő időszakban kifejtett munkánk szempontjából általánosítanunk kell. Elsősorban vitathatatlan tény, hogy csaknem az összes évzáró gyűlést a for- radalmiság, a mai problémák megértése, a kivezető utak keresése és az a forradalmi eltökéltség jellemezte, hogy a pártirányvonallal összhangban akarnak cselekedni. Meggyőződésünk, hogy ez a tény jelentősen hozzájárul az egyes munkahelyek feladatainak és problémáinak hatékonyabb megoldásához, a pártszervezetek életének fejlesztéséhez. Az évzáró gyűlések lefolyása egyértelműen bizonyította, hogy a XV. pártkongresszus határozata, valamint a CSKP KB Elnökségének 1977. szeptember 2-i határozata alapján az alapszervezetek tevékenysége lényegei sen javult. Az alapszervezetek tervszerűbben dolgoznak, emelkedett a tagság politikai színvonala és aktivitása, fokozódott a taggyűlések szerepe. Valamennyien, akik részt vettünk az évzáró gyűléseken, a plenáris üléseken és konferenciákon, tanúi lehettünk annak a légkörnek, amelyet az elvégzett munka eredményeiért vállalt nagy felelősség és az a szilárd elhatározás jellemzett, hogy a kommunisták sikeresen teljesíteni akarják a következő időszak még igényesebb feladatait. Az évzáró gyűlések és konferenciák így méltóképpen mérlegelték a XV. párt- kongresszus határozatainak teljesítését és jelentős eszközök voltak a párttagok és tagjelöltek mozgósítására úgy, ahogyan ezt a párt Központi Bizottságának 11. ülése is megköveteli. Az évzáró taggyűlések tükrözték, hogy a párttagok és a tagjelöltek egyetértenek és aktívan támogatják a párt politikáját. Az összes alapszervezetben nagyra értékelték azokat a sikereket, amelyeket a Központi Bizottság vezetésével a CSKP XIV. kongresszusa óta értünk el. A tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy a legutóbbi évzáró gyűlések óta tovább szilárdult a párt vezető szerepe, megnövekedett a pártalapszervezetek akciőképessége. Az évzáró gyűlések tanácskozásain nagyon pozitív jelenség volt, hogy a tanácskozásokat demokratikus légkörben készítették elő és valósították meg és csaknem az összes dokumentum kollektív munka eredménye volt. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy a járásban az évzáró gyűléseken való részvétel 94,5 százalékos volt és a vitában a párttagok és tagjelöltek több mint 27 százaléka szólalt fel. Különösen örvendetes tény, hogy az elmúlt időszakban az évzáró taggyűlések jelentős javulást észleltek a pártcsoportok munkájában. A párt- csoportok jelentős mértékben bekapcsolódtak az évzáró taggyűlések előkészítésébe és lefolyásába. Az évzáró taggyűlések és konferenciák további jellemvonása volt, hogy az előző évekhez hasonlítva többet és alaposabban foglalkoztak a párt vezető szerepének érvényesítésével, a pártélet egyes kérdéseivel. A vita egyértelműen bizonyította, hogy a járási pártszervezet kommunistái elkötelezett emberek, akik a társadalmi haladásért dolgoznak. ÉrNoha a 6. ötéves tervidőszak első két esztendejében jelentős volt az előrehaladásunk, egyúttal az sem kerüli el a figyelmünket, hogy a szocialista népgazdaság rendelkezésére álló tar-, talékokat ős lehetőségeket nem használtuk ki eléggé. Lehetőségeink jobb kiaknázásához a tervszerű irányítás tökéletesítésével is hozzá kell járulnunk. Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kongresszusán teljesen törvényszerűen a népgazdaság irányításának tökéletesítését jelölte meg a legfontosabb tartalékként. Ennek kihasználása hozzájárulhat az ötéves terv sikeres teljesítéséhez, és már a legközelebbi jövőben is sikeresebbé teheti a munkát. A termelőerők fejlődő színvonala, a gazdasági folyamatok sokoldalúsága és bonyolultsága törvényszerűen megköveteli az irányítás minőségének fejlesztését. Ezért a tervszerű irányítás formáit és módszereit úgy kell tökéletesítenünk, hogy megfeleljenek a holnap fejlesztési igényeinek. A CSKP XV. kongresszusa határozataival összhangban főleg azokkal az irányításfejlesztési kérdésekkel foglalkozunk, amelyek körül több probléma felhalmozódott. Eddigi tapasztalataink alapján fokozatosan érvényesíteni kezdtük — és a jövőben is érvényesíteni fogjuk — a tervezés és az anyagi érdekeltség számos tökéletesített formáját, bizonyos kérdések megoldásához pedig már közel jutottunk. A minőségi termelésirányítás komplex tapasztalatai módszerének gyakorlati alkalmazását egyes területeken már megkezdtük, hogy az így szerzett tapasztalatokat a 7. ötéves terv előkészítésekor már érvényesíthessük. Ezeket a munkálatokat következetesen a CSKP XV. kongresz- szusa által jóváhagyott irányelvek szerint szervezzük meg. Ezek értelmében a rendszer tökéletesítése közben a bevált formákat és módszereket továbbra is alkalmazzuk és továbbfejlesztjük, és új elemeket alkalmazunk azokon a területeken, amelyeken az eddig alkalmazott eszközök nem szolgálják elég hatékonyan pártunk politikájának megvalósítását. A mostani ötéves tervidőszak első két esztendejében Szlovákiában több mint 10 milliárd koronával (tehát több mint 10 százalékkal) növekedett a nemzeti jövedelem. Ez harmadrészben a társadalmi munkatermelékenység növekedésének köszönhető. A jelenségeknek bírálva elemző tanulmányozásával tékeljük az évzáró taggyűléseknek és konferenciáknak azt a tapasztalatát, hogy a pártélet egyes kérdéseit észszerűen összekapcsolták a gazdasági és politikai feladatok, valamint az ideológiai nevelő munka megvalósítására gyakorolt pártos hatás megszilárdításával. Ennek eredménye a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére vállalt járási szocialista felajánlás, amelyben a járás dolgozói* kötelezték magukat, hogy terven felül több mint 110 millió korona értéket termelnek. Több alapszervezetben a kommunisták rámutattak a különböző hibákra és fogyatékosságokra, amelyek megkeserítik az emberek életét, és amelyeknek leküzdése elsősorban a nagyobb felelősségérzettől és fegyelmezettségtől függ. Ez a pozitív jelenség rámutat arra, hogy az elért sikerekkel kapcsolatos jogos büszkeség ellenére nem eshetünk önelégültségbe, öndicséretbe, hanem a CSKP KB 1974 novemberi ülésének és a CSKP KB 11. ülésének határozataival összhangban et kell mélyítenünk a bíráló hozzáállást. Ez természetes, mivel igényesebb időszakba lépünk, amely megköveteli, hogy még igényesebb feladatokat és nagyobb problémákat oldjunk meg- Ezért a pártbizottságok új tagjainak maximális segítséget akarunk nyújtani feladataik teljesítésében. Nem akarunk panaszkodni, tudjuk, hogy az az időszak, amelyben élünk, igényes. Azt is tudjuk, hogy a termelőerők gyors fejlődése lehetővé teszi az igényesebb feladatok teljesítését. A kommunisták azt akarják, hogy a tervek keretében normális arányok, feltételek alakuljanak ki a termelési folyamatok megvalósításához, amelyekre ők nem gyakorolhatnak hatást. Ezért jogosan elvárjuk az irányító szervek megértését és az ilyen jellegű problémák rugalmas megoldását. Meg győződésünk, hogy a dunaszerdahelyi járási pártkonferencia is hozzájárul a XV. pártkongresszuson kitűzött határozatok további sikeres teljesítéséhez, azoknak a határozatoknak a teljesítéséhez, amelyeket a CSKP KB márciusi ülése és a mostani tanácskozás fogad el, és ezáltal a XV. pártkongresszus határozatainak és a 6. ötéves terv feladatainak következetes megvalósításához is. azonban azt is megállapíthatjuk, bogv a növekedést az anyagi termelés gyors fejlesztése alapján, a termelési bázis jelentős gyarapítása révén, az egész újratermelési folyamat még mindig nem megfelelő mértékű intenzitása mellett értük el. Az iparban ugyan már jobban kiaknázzuk a nyersanyagokat és az anyagot, azonban az — elképzeléseinket e tekintetben még csak kétharmad részben valósítottuk meg. Ezzel szemben növekedett a mezőgazdaság és az építőipar anyagigényessége (4, illetve 2 ponttal). Mivel ez a két ágazat alacsonyabb szintű hatékonyságot ért el, Szlovákiában az utóbbi két év alatt a tervezettnél 2,3 milliárd koronával kevesebb nemzeti jövedelmet hoztunk létre, pedig más reszortok részben kiegyenlítették a lemaradást. Ezért a CSKP KB Elnökségének a CSKP KB 11. plénumán ismertetett elemzése — amely megállapította, hogy a magas színtű hatékonyságot és a jó minőséget szorgalmazó kongresszusi irányvonal teljes mértékben még nem került be az emberek tudatába és nem érvényesül a dolgozók mindennapi tevékenységében — Szlovákia gazdaságára nézve is teljes mértékben érvényes. Ezért a tervszerű irányítás fejlesztésére hozott intézkedéseknek ilyen irányban kell hatniuk. Rövidesen ismertetem a legfontosabbakat. Elsősorban is: olyan tökéletesített munkarend- szert és értékelési rendszert vezetünk be, amelynek keretében a termelés fokozottan a társadalom igényeinek kielégítésére és a legfontosabb feladatuk teljesítésére, a társadalmi érdekek érvényesítésére összpontosít. Ilyen légkörben a vállalatok érdeklődése nem a mennyiségre — a tervben kötelezően meghatározott mennyiségre, a belkereskedelemben, az exportra és a beruházásokra irányuló termékek mennyiségére — összpotosul. Ilyen feltételek között tehát nem a bruttó termelési terv teljesítése lesz az egyetlen feladat. A társadalom termékigényeinek jobb kielégítése érdekében alaposabban ismerni kell a népgazdaság igényeit, és a gazdaság igényeit jobban összhangba kell hozni a termelés és a külkereskedelem lehetőségeivel. Már a. CSKP KB 11. plénumán is szó esett arról, hogy egész íntézkedésrendszert dolgoztak ki és hagytak jóvá az anya gi viszonyok alakulásának tervszerű /Folytatás az 5. oldalonj Štefan Ferencei, az SZLKP KB tagja Karol Martinka, az SZLKP KB tagja, az SZSZK kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke ÚJ szó 1978. III. 28. 4
