Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-28 / 86. szám, kedd

AZ SZLKP KB ÜLÉSÉNEK VITÁJA

Ladislav Abrahám, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnöke

Megtiszteltetésnek tartjuk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága értékelte a szakszervezetek hozzájáru- 'ísát az eredmények eléréséhez, és üdvözöljük az elnökségi beszámolókban ismertetett irányvonalat, amely a XV. pártkongresszuson kitűzött program további sikeres teljesítésére vonatkozik. Ez az irányvonal határozza meg a dolgozók életszínvonala további emelkedésének lehetőségeit.

Az elmúlt két évben a dolgozók többsége rendkívüli törekvést fejtett ki a népgazdasági terv feladatainak teljesítésére és túlteljesítésére. A 90Ü ezer egyéni, 180 000 kollektív, 6000 vállalati és több mint 2500 közös szó cialista felajánlás általános sikeres teljesítése ellenére az elmúlt évben több vállalat nem teljesítette a tervet. A felajánlások teljesítése hozzájárult ahhoz, hogy a népgazdaság fejlesztésével pozitív eredményeket értünk el. Amint azonban Lenárt elvtárs részletesen ismertette, sok vállalat és üzem terméke nem megfelelő minőségű.

Az Elnökség jelentése választ ad a dolgozók régebben hangoztatott kérdésére: miért nem vezet kezdeményezésük és törekvésük mindig a kívánt eredményekhez? Sok kollektíva törekvését gyengítik az irányítás, a szervező munka, a szállítói-megrendelői kapcsolatok fogyatékosságai, az állóalapok rossz kihasználása és más fogyatékosságok, amelyek hajrámunkát és aránytalanul sok túlórát okoznak.

Meg kell mondanunk, hogy egyes üzemekben és vállalatokban még mindig formálisan viszonyulnak a dolgozók kezdeményezésének fejlesztéséhez. Általánosan megfogalmazott, ellenőrizhetetlen felajánlásokat tesznek, amelyeket nem tárgyalnak meg és hagynak jóvá a dolgozókkal. Nem Indulnak ki az egyes részlegek és műhelyek, s főleg az egyének felajánlásaiból. Ezért a helyzetért a szakszervezeti szervek és szervezetek is felelősek, mert nem szentelnek kellő figyelmet a szocialista verseny tartalmának, színvonala elemzésének, a munkakezdeméuyezés fejlesztésében megnyilvánuló fogyatékosságok okai feltárásának. Tudatosítjuk ezeket a fogyatékosságokat, és ki akarjuk őket küszöbölni. Nyíltan beismerjük, hogy a szakszervezeti szervek és a szakszervezeti funkcionáriusok is felelősek a dolgozók kezdeményezése fejlesztésének fogyatékosságaiért.

Tesszük ezt annak érdekében, hogy minél előbb kiküszöböljük őket. Ugyanakkor látnunk kell, hogy ezért a helyzetért nemcsak a szakszervezetek felelősek. A munkakezdeményezésnek a munkahelyi szükségleteknek megfelelő irányzatát csakis a gazdasági vezetők szabhatják meg. Ki szervezheti a munkát, ki teremtheti meg a szervezési feltételeket a versenyzés fejlesztéséhez, a haladó munkamódszerek érvényesítéséhez? Csakis ők. Ezért ezen a téren nemcsak a pártszervek nek és -szervezeteknek, a szakszervezetnek, a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek kell javítania a munkáját, hanem a gazdasági szerveknek, a gazdasági vezetőknek is. Tudatában vagyunk azoknak a további fogyatékosságokn?J<, amelyek a dolgozóknak a termelés irányításában való részvétele terén fordulnak elő. így például az üzemi bizottságoknak csak 46 százaléka foglalt állást áz 1978. évi tervhez, és a dolgozók csak kis mértékben, gyakran formálisan kapcsolódnak be a gazdasági tervek összeállításába. Ez elsősorban abból következik, hogy a termelési értekezleteket. amelyeknek meg kellene vitatniuk a tervjavaslatokat, nem értékelik mindig helyesen. 1977-ben a megvalósított javaslatok és észrevételek részaránya 76,6 százalék volt, de ennek ellenére az utóbbi években csökkent a termelési értekezletek hatékonysága Ez a csökkenés abban rellik, hogy egy termelési értekezletre átlag csak egy javaslat esik. Ennek oka az értekezletek rossz előkészítése és tartalmi meghatározása.

Úgy mint a termelési értekezletek terén, az újító- és feltalálómozgalomban is nagyobb figyelmet kell szentelnünk a megvalósítási folyamatnak. A benyújtott újítási javaslatok száma növekszik. Az elmúlt évben azonban a beadott javaslatoknak csak 40 százalékát valósították meg. A gazdasági irányító szervekkel együtt a szakszervezetek is felelősek ezért a helyzetért. Az említett példák is megerősítik, hogy a szakszervezetekben határozottabban kell fokoznunk az alapszervezetek akcióképességét az irányítás, valamint az anyagi termelés területén, de elsősorban a termelés előkészítése során, ahol a szakszervezetek befolyása jelenleg nem megfelelő.

Tudatosítjuk, hogy a szakszervezetek tekintélyét állandóan fokozni kell, mégpedig a társadalmi fejlődésre, elsősorban a gazdaságra gyakorolt hatásuk elmélyítésével. Ezért elgondolkozunk afölött, hogyan érvényesíthetjük következetesebben munkánkban a lenini munkamódszereket és -formákat, a bíráló igényesség módszerét, hogykn oldhatjuk meg még hatékonyabban és sokoldalúbban a dolgozók létszükségleteit, jogos követeléseit és érdekeit. Sok mindent meg kell oldanunk a szakszervezeti szervek és szervezetek, valamint az irányító állami és gazdasági szervek kapcsolatában. Az élet azt bizonyítja, hogy sok mindent törvényesíteni kellene, hogy a partneri funkciók törvényesen mindkét fél számára kötelezők legyenek. A szakszervezeti szerveknek és szervezeteknek igényesebbeknek és elvhűbbeknek kell lenniük partnereikkel szemben az irányítás terén, de a dolgozókról való gondoskodásban is. Nagyobb hangsúlyt kell helyeznünk a dolgozók észrevételeire. Megmutatkozik, hogy az évente megrendezett munkavédelmi ellenőrzést gyakran gyengíti az a tény, hogy bár több ezer kisebb intézkedést megvalósítanak, de számtalan döntő lépést évről évre halogatnak. 1972—

1976-ban az ellenőrzések alapján feltárt fogyatékosságok közül átlagosan egy-egy szervezetben ötöt nem küszöböltek ki, ami természetesen hatással volt a munkabalesetek számának növekedésére. Nem oldják meg megfelelően a nők éjszakai munkájával, a túlórákkal, a veszélyes és egészségre ártalmas munkahelyek számának csökkentésével, valamint a megengedettnél nagyobb terheket mozgató nők számának csökkentésével kapcsolatos problémákat.

A szakszervezeti szervek a gazdaság, valamint a dolgozókról való gondoskodás feladatainak teljesítésével kapcsolatban feladatuknak tekintik, hogy tovább javítsák a dolgozók ideológiai nevelését, tovább emeljék műveltségi szintjüket és fokozzák szakképzettségüket. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának felmérésével kapcsolatban a szakszervezetek fokozott figyelmet akarnak szentelni a fiatal munkások és az ipari tanulók nevelésének. Tömegesen szervezzük tagjaink politikai és közgazdasági oktatását. Ennek ellenére csak sikeres kezdetről beszélhetünk, mivel a pár- tonkívüll tagok jelentős része még nem vesz részt ebben az oktatásban. Sok még a fogyatékosság a dolgozók ilyen jellegű nevelésének tartalmában, szervezésében, műszaki és káderbiztosításában. A szakszervezetek oktató és nevelő munkájának tökéletesítése azt feltételezi, hogv megjavítsuk a funkcionáriusok aktívájának, köztük a propagandisták és a lektorok felkészítésének és nevelésének a folyamatát. Tervszerűbbé, Rgybehangoltabbá kell tenni a nevelést, amelyet szorosabban össze kell kapcsolni a pártmunkával.

Karol Savéi, az SZLKP KB tagja, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának vezető titkára

y

1978 III. 28.

A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség tevékenységének súlypontja az ideológiai nevelő munka. Minden nevelői eszközzel arra törekszik, hogy tagjai és a széles közvélemény közelebbről megismerkedjea a szovjet valósággal, a szovjet emberek életével és munkájával. Arra törekszünk, hogy dolgozóink egyre jobban elsajátítsák a szovjet emberek példáját, a feladatok teljesítéséhez való felelősségteljes hozzáállását, hogy a szovjet újítók és feltalálók haladó módszereit széleskörűen érvényesítsék vállalatainkban, a földművesszövetkezetekben ŕs az állami gazdaságokban. Szövetségünk elsősorban a csehszlovák—szovjet barátság szocialista munkabrigádjai révén

járul hozzá e feladatok teljesítéséhez. Intézkedéseket hozunk, hogy a járási bizottságok és i szervezetek üzemi bizottságai fokozott mértékben gondoskodjanak a csehszlovák—szovjet

barátság szocialista munkabrigádjairól. Eddig aránylag kevés segítséget és támogatást kaptak járási bizottságainktól. Ezért sók a fogyatékosság a szovjet tapasztalatok átvételében és érvényesítésében.

Teljes mértékben egyetértünk a

CSKP KB és az SZLKP KB Elnökségeinek beszámolóiban leszögezett gondolattal, miszerint nem megfelelő a társadalmi szerve*etek által szervezett

rendezvények hatékonysága. Ezzel a fogyatékossággal a mi tevékenységünkben is találkozunk. Gyakran sok mindent elkezdünk, de nem fejezünk be mindent hatékonyan. A probléma megoldása nem könnyű. A legnagyobb figyelmet most arra összpontosítjuk, hogy az alapszervezetek tervszerűen és céltudatosan dolgozzanak, minden tag aktívan és elkötelezetten tevékenykedjen. A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai tagjainak kétharmada, vagyis a 920 000 tag közül több mint 600 000 pártonkívüli. A különböző szintű bizottságok tagjainak csaknem 60 százaléka pártonkívüli, 40 százaléka pedig 30 évesnél fiatalabb. Ez óriási előnyt jelent, és tőlünk, kommunistáktól függ, hogy helyesen kamatoztassuk a párt szükségleteinek megfelelően úgy, ahogyan ezt a CSKP KB 11. ülése és a mai tanácskozás meghatározta.

A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szövetség azt példázza, hogy nálunk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban hogyan vesznek részt a széles néptömegek a párt és az állam politikájának kialakításában és megvalósításában, az állam irányításában és igazgatásában.

Munkánk gyenge pontja a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség alapszervezeteinek tevékenysége. Az alap- szervezetek több mint 15 százaléka nem dolgozik tervszerűen, rendszeresen, inkább csak kampányszerűen. Ezért el akarjuk érni, hogy minden szervezet tervek alapján dolgozzon, a munkahelyek konkrét feltételeire bontsa le a felsőbb szervek határozatait, és ezeket pontosan a kitűzött határidőben teljesítsék. Tudjuk, hogy ez nem is olyan egyszerű dolog. Nemcsak a társadalmi szervezetekben, hanem az egyes pártszervezetekben is többet beszélnek a határozatokról, mint amennyit teljesítésükért tesznek. A lektorok alapos felkészítésére törekszünk. Minden témával kapcsolatban szemináriumot rendezünk, amelyen szovjet szakemberek és a mi lektoraink vesznek részt. Ennek ellenére vannak olyan járási bizottságok, amelyek nem készítik fel lektoraikat a tervezett témából és az előadásokat

saját belátásuk szerint szervezik. Hasonló a helyzet a szemléltető agitáció- val. Ismeretes, hogy szövetségünk nagyon jó minőségű szemléltető anyagokat ad ki. Elszomorító azonban, ha valamelyik járási bizottságon nagy halomban porosán találkozunk ezekkel az anyagokkal.

Alapszervezeteinkben nagyon jól bevált A mit tudsz a Szovjetunióról? verseny szervezése. Azt akarjuk, hogy egyes üzemi szervezetek példáját követve a többi is a szakszervezetekkel, a SZISZ-szel és a Nőszövetséggel együttműködve úgy szervezze ezt a versenyt, hogy az az adott munkahelyen tevékenykedő valamennyi társadalmi szervezet közös akciója legyen. Azt akarjuk, hogy az alapszervezetek minden fényképkiállítást, minden szemléltető eszközt a nevelés eszközének tekintsenek.

A Szovjetunió nemzetei kultúrájának és művészetének népszerűsítésében olyan formákat találtunk és honosítottunk meg, amelyek által közzétesszük a szovjet művészet és kultúra gazdagságát, gazdagítjuk nemzeti kultúránkat, hatást gyakorolunk a hivatásos és az amatőr együttesek repertoárjára, az amatőr művészeti tevékenység tartalmi struktúrájára. Talán nem tartják szerénytelenségnek, ha megemlítem, hogy az idén a Puskin-emlékversenyen 280 000 fiatal, a Barátság dallamain 130 000 személy, a Sztanyiszlavszkij- versenyen 92 együttes, a Szovjetunió a gyermekek és fiatalok szemével képzőművészeti versenyen több mint 70 ezer gyermek vett részt. Ezek a versenyek a fiatal nemzedék és a felnőt-' tek körében is nagy érdeklődést keltenek. Csupán tavaly ezeken a versenyeken csaknem félmillió fiatal vett részt, miközben valamennyien 10—12 estét áldoztak fel a felkészülésre. Úgy gondoljuk, hogy ez méltó hozzájárulás fiatal nemzedékünknek a forradalmi hagyományok, a szocialista hazafiság és a szocialista internacionalizmus szellemében a testvéri Szovjetunió és hős népe iránti szeretetre való neveléséhez.

Ján Janik elvtárs, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára

Csehszlovákia Kommunista Pártjának XV. és Szlovákia Kommunista Pártjának legutóbbi kongresszusa a mező- gazdaság és az élelmiszeripar elő a 6. ötéves tervidőszakra számos konkrét feladatot és az ötéves terv keretein kívül is néhány általános feladatot tűzött ki. A tavaly elért eredmények értékeléséből, valamint a lehetőségek és a feltételek mélyreható elemzéséből következik, hogy adottak a feltételek az ötéves terv feladatainak és Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusa azon irányelvének teljesítéséhez, hogy fokozatosan növeljük önellátásunk mértékét a gabonatermesztés és az alapvető élelmiszerek termelése terén. Az irányítás minden szintjén, főleg a kerületekben, a járásokban és magában a termelésben foganatosított konkrét intézkedésekkel biztosítani kell a terv teljesítését ott, ahol ebben lemaradás mutatkozik, s minden lehetőséget meg kell ragadni az idei feladatok teljesítése érdekében azokon a munkaszakaszokon, ahol ez társadalmi szempontból megalapozott és kívánatos.

Az 1978. évet döntő esztendőnek tartjuk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar elé a 6. ötéves tervben kitűzött alapvető célok elérése szempontjából. Arra kell törekedni, hogy fegyelmezetten tiszteletben tartsák a vetésterületek tervezett nagyságát, és még következetesebben folytassák a társadalmi eszközök, az anyagok és az energia hatékony hasznosításának megkezdett útját oly módon, hogy ez megmutaikozzon a hektárhozamok növekedésében, a haszonállatok hasznosságának fokozódásában, az anyagi költségek, főleg az egy termelési egységre jutó szemes takarmányfogyasztás csökkenésében és a munkatermelékenység növekedésében. A hatékonyság növeléséért vívott küzdelmet minden szakaszon egybe kell hangolni a mezőgazda- sági termelés minőségének javításáról való gondoskodással. Az a cél, hogy a mezőgazdasági termelés minősége teljes mértékben megfeleljen a fogyasztók és a feldolgozó ipar egyre növekvő igényeinek.

A mezőgazdaság és az élelmiszeripar igényes és dinamikus fejlesztési feladatainak teljesítése során a mostami ötéves tervidőszakban feltétlenül döntő fordulatot kell elérnünk n növénytermesztés előnyben részesített fejlesztésében.

A helyzet javítása döntő tényezőjének tartjuk a gabonatermelés és a tö- megtakarmány-termelés problémáinak energikus megoldását, a növényi fehérjék és az ipari növénvek, főleg a ca- korréna és a burgonva megfelelő mennyiségben való termelését. Ezen az

úton haladva megteremtjük a feltételeket a növénytermesztés és az állat- tenyésztési szükségletek között mindeddig meglevő ellentét felszámolásához. Ezzel összefüggésben fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy gyakran még mindig nem értik meg eléggé a gabonaneműekből való önellátás biztosításához való átfogó hozzáállás szükségességét. Nem egyoldalúan a gabonaneműek minél nagyobb mennyiségben való termesztésére, hanem az egy állattenyésztési egységre jutó fogyasztás minimálisra való csökkentésére is törekedni kell. Ezért e feladat elválaszthatatlan része a gabona betakarítása, kezelése és raktározása során keletkező mindeddig nagy veszteségek csökkentése, a mezőgazdasági és az élelmiszeripari hulladékanyagok jobb hasznosítása, valamint a rétekről és a legelőkről nyert tömegtakarmányok modern termelési és tartósítási módszereinek alkalmazása. E területen vannak a legnagyobb tartalékok, amelyek Szlovákiában biztosíthatják a gabona- és a takarmánvtermelés problémáinak megoldását.

Az állattenyésztésben az intenzitás és a hatékonyság növelésének legnagyobb forrását továbbra is a biológiai anyagok javításában, a gazdasági haszonállatok hasznosságának növelésében, a takarmányfogyasztás gazdaságosabbá tételében, ezen belül a szemes takarmányoknak tömegtakarmányokkal való helyettesítésében látjuk. A szarvasmarha-tenyésztés terén egyre sürgetőbben előtérbe kerül az a feladat, hogy korlátozni kell a magán- szektorban tartott fejőstehenek számának csökkentését, és biztosítani kell a tehénállomány még gyorsabb növekedését a szocialista szektorban. Meg kell tartanunk a tehenektől átlagosan kifejt tejmennyiség és a szaporulat tervezett ütemét, figyelmünket az e téren elmaradó járásokban és vállalatokban az előidéző okok felszámolására kell összpontosítani. A sertés- és baromfitenyésztésben meg kell tenni a szükséges lépéseket az egy termelési egységre lutó takarmányszükségletbe* mutatkozó indokolatlan különbségek kiegyenlítésére, és a takarmánvkeve- rékek minőségének javítására.

A mezőgazdaság és a közélelmezés elé kitűzött célok elérése megköveteli az intenzifikálást és a hatékonyság növelését előmozdító minden tényező aktívabb felhasználását.

Elsősorban a földállomány hasznosítására és védelmére kell törekednünk. Ezért mindenütt következetese* érvényesíteni kell azt az elvet, hogy kevésbé termékeny talajra építsenek.

(Folytatás a 4. oldalonJ