Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-24 / 83. szám, péntek

Az SZLKP KB Elnökségének jelentése a CSKP XII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítéséről, s az ezzel kapcsolatos további eljárásról /Folytatás a 4. oldalról) előnyeit. Nyilván helyes lesz támogatni a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia Műszaki Kiber­netikai Intézetének azt a kez­deményezését is, hogy a számí­tás technika alkalmazásával kapcsolatban létrehozzon ilyen tudományos-termelési egységet. Az országos törekvés ellené­re Szlovákiában sem csökken az előállított gyártmányok vá­lasztéka. A nemzetközi terme­lési szakosítás és együttműkö­dés üteme még mindig alatta van a tényleges lehetőségek szintjének. Annak érdekében, hogy szavatoljuk a termelés és a gyártmányok ilyen széles palettájának korszerűsítését, tudatosítva kutatási-termelési bázisunk reális lehetőségeit, jelentősen meg kell gyorsíta­nunk tudományos-kutatási ter­vező és konstrukciós létesít­ményeink kapacitását a Szov­jetunió, a Német Demokratikus Köztársaság és a KGST továb­bi tagállamai kapacitásával. A termelés megelőző szaka­szainak ilyen internacionalizá- lásával, amely tárgyilagosan meggyorsítja a termelés sza­kosítását és kooperációját is, mélyreható javulást kell elér­nünk a sokkal hatásosabb mód­szerek és formák érvényesíté­sével. Ennek mércéje nemcsak az egyezmények és a jegyző­könyvek növekvő száma, ha­nem elsősorban az együttmű­ködésben kifejlesztett és le­gyártott csúcstermékek száma, amelyeket sikeresen felkínál­hatunk a hazai és a külföldi megrendelőknek. Növekvő sze­repe van a leghaladóbb tudo­mányos-műszaki megoldások és technológiák vásárlásának is. Az utóbbi két esztendőben csak az SZSZK kormánya ál­tal irányított szervezetek szá­mára csaknem 8 milliárd de­vizakorona értékben importál­tunk gépeket, több szabadal­mat vásároltunk és adtunk el, mint az egész 5. ötéves terv­időszak alatt. Az eredmények­kel azonban még mindig nem vagyunk elégedettek. A célok elérésében nem érjük el a szükséges komplexicitást és a perspektivitást. A tárgyalások és a döntések hosszadalmassá­ga feleslegesen fékezi e meg­újítás ütemét és csökkenti színvonalát is. Szükség van arra, hogv növeljük a vezér- igazgatóságok, valamint a tár­cák vezető dolgozói koncepcio- zitását, igényességét és hatá­rozottságát. Jobban kell támasz­kodni az illetékes tudományos kutató munkahelyek és a kül­kereskedelmi szakemberek kol­lektív bölcsességére. Az irányító munka színvonalának emeléséért J978 III. 24. A megismerés, de elsősorban a világ tudománya és techni­kája legkorszerűbb vívmányai­nak hatásos és gyors érvé­nyesítése szerves és mind fon­tosabb része irányító dolgozó­ink, elsősorban az igazgatók és vezérigazgatók munkájának. Ehhez szükséges az, hogy nö­veljük ezeknek a dolgozóknak a szakképzettségét, és tökéle­tesítsük az irányító láncszemek megszervezésének formáit. Tö­rekedni kell a jelenlegi felada­tok megoldásának szervesebb összehangolására és a reális, de ugyanakkor rendkívül prog­resszív kilátások megalapozá­sára. Ebben az összefüggésben nö­vekszik a szakágazati miniszté­riumoknak, a Fejlesztésügyi és Műszaki Minisztériumnak, va­lamint a Szlovákiai Tervbizott­ságnak a felelőssége az elért műszaki színvonalért, a dön­tő fontosságú termelési prog­ramok perspektivitásáért és népgazdasági hatékonyságáért, internacionalizálásuk elmélyí­téséért és megújításukban a szükséges gyors ütem szava­tolásáért. A Husák elvtárs által elő­adott jelentés ismét hangsú­lyozta, hogy az általunk tag­lalt fogyatékosságok zömének szubjektív okai vannak, és az irányító munka gyöngéiből kö­vetkeznek. Ezért e munka tö­kéletesítésének és tudományos jellege elmélyítésének mind több figyelmet kell szentel­nünk. A CSKP XV. kongresszusa határozatai megvalósításának szellemében több intézkedés történt a népgazdaság irányí­tásának tökéletesítésére, ame­lyek már érvényesülnek terme­lési-gazdasági egységeink és vállalataink tevékenységében. A legjelentősebbek közé tarto­zik az a komplex kísérlet, hogy növeljük a hatékonyságot és javítsuk a minőséget; ennek célja az irányítás olyan formái­nak és módszereinek kikísér­letezése, amelyek ezeken a te­rületeken szavatolnák a for­dulat elérését. A Szlovák Szocialista Köz­társaságban az Iparügyi Mi­nisztérium által irányított há­rom termelési-gazdasági egy­ségben, valamint a szövetségi minisztériumok által irányított néhány további vállalatban és tizemben folyik ilyen kísérlet. Az országos eljárással össz­hangban sikeres megvalósítá­suk érdekében megtettük az első intézkedéseket. A kerületi pártbizottságok ennek a kí­sérletnek céljaival tüzetesen megismertették a párt-, a gaz­daság' és más funkcionáriuso­kat. Az Iparügyi Minisztérium végrehajtási utasításokban konkretizálta a keretelőíráso­kat. A kísérletező termelési­gazdasági egységek számára már lebontottuk az 1978—1980. évi tervet. Most az a feladat, hogy a tervvel megismerkedjenek ma­guk a konkrét megvalósítók, mégpedig olyfonnán, hogy a terv megalapozza a társadalmi érdekek megvalósításával kap­csolatos valóban színvonalas és új megközelítést, szavatol­ja és ösztönözze a társadalmi hatékonyság növekedését és a munka minőségének javítását. Nagy felelősség hárul az Ipar­ügyi Minisztériumra, amelynek gondoskodása a kísérletező ter­melési-gazdasági egységekről az utasítások kiadásával csak megkezdődött. A minisztérium­ban dolgozó elvtársakra há­rul az a feladat, hogy továb­bi illetékes szervekkel szoros együttműködésben figyelemmel kísérjék és értékeljék az ered­ményeket, s idejében megho­zott döntésekkel megelőzzék a súlyosabb problémákat. Első­sorban a kerületi és járási pártbizottságoknak, valamint az illetékes pártszervezeteknek kell törekedniük a kísérlet alapvető politikai-gazdasági céljainak megértetésére és el­érésére, valamint hatásának tárgyilagos értékelésére. A kísérlet szerves része a minőségszabályozási állami rendszer tökéletesítése is. En­nek bevezetésével számos vál­lalat, például a legújabb szov­jet tapasztalatokat hasznosító bratislavai Tesla, a topoľčanyi Mier stb. kezdeményezése a szabályok egységes rendszeré- . nek kötelező formáját vette fel. Ez azonban csak a további, jóllehet nagyon fontos lépés a magas fokúan jó minőségért vívott hosszú távú és mind igényesebb küzdelemben. Hang­súlyozni szeretném, hogy eb­ben a folyamatban a pártszer­vek az egyes tárcákat, a ter­melési-gazdasági egységeket, a vállalatokat és az üzemeket nemcsak a jóváhagyott köte­lezettségvállalások és az intéz­kedések száma szerint fogják értékelni, hanem elsősorban a kiváló minőségű gyártmányok­nak növekvő hányada alapján. Fontos döntés az is, hogy tökéletesítjük az anyagi viszo­nyok rendszerét, amelynek célja a tüzetesebb mérlegvonás útján elérni azt, hogy a szál­lító a választékot, valamint az ütemtervet tekintve is jobban kielégítse a megrendelőket. Ebben a vonatkozásban jelen­tősen növekszik a hosszú és a rövid lejáratú szerződések és az ösztönzés szerepe is. A szál­lítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítésének további múl­hatatlanul szükséges feltétele a számítástechnika szélesebb körű és hatásosabb alkalmazá­sa és természetesen az e sza­kaszokért felelős emberek bölcs kölcsönös viszonya. A CSKP KB. 11. ülése hang­súlyozta az 199ü-ig szóló nép- gazdasági fejlesztési tervnek, valamint az ennek alapján a 7. ötéves tervre készített tervja­vaslat kidolgozásának éa meg­ítélésének nagy politikai fon­tosságát. Ez fontos lépés a csehszlovák gazdaságfejlesztés hosszú távú perspektív tervé­nek elmélyítésében. Nagyon igényesen kell törekedni arra, hogy ezekben a tervekben kö­vetkezetesen megnyilvánuljon az általunk már említett prob­lémák tárgyszerű és komplex megoldása. Valamennyiünknek, akik kidolgozásukban, és meg­ítélésükben részt veszünk, vagy részt fogunk venni, tudatosí­tanunk kell nagy felelősségün­ket népgazdaságunk hatékony- . ságának további növekedéséért, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítéséért, mind annak jobb értékesítéséért, ami ma és a jövőben rendelkezésünk­re áll. A 6. ötéves terv feladatainak teljesítése szempontjából dön­tő jelentősége van az idei terv teljesítésének és az 1979. évi terv igényes kidolgozásának. Ennek során minden érdekelt féltől megkívánjuk az alkotó eljárást és a társadalmi meg­közelítést. Nem szabad megen­gedniük az ügyeskedés megis­métlődését és a tervmódosítá­sokkal kapcsolatos spekuláció­kat. A tervek kidolgozása és megvalósítása során nagyon fontos a munkakollektívák ér­dekeinek összehangolása a társadalmi érdekekkel és az ennek megfelelő felhasználá­sa. Az erre irányuló igyekezet szerves részét képezi az irá­nyító tevékenység színvonalá­nak növelését célzó gondos­kodásnak. Az üzemek és a vál­lalatok viszonylatában ezért mind nagyobb felelősség hárul a vezérigazgatókra és a ve­zérigazgatóságokra, valamint a miniszterekre és a minisztériu­mokra. Nagymértékben tőlük függ a fogyatékosságok idejé­ben történő kiküszöbölése és a hibák hatásos helyrehozása, még mielőtt súlyosabb népgaz­dasági problémákat okoznának. Ezzel szorosan összefügg, hogy jobban kell gondoskodni egyes ágazatok fejlesztési kon­cepcióinak reális, progresszív lehetőségei kialakításáról és innovációjáról. A távlati tervek­nek jobban kell biztosítaniuk a társadalmi hatékonyság növeke­dését, nem szabad megelégedni a mutatók átlagos növekedésé­vel. A CSKP Központi Bizottsága és az SZLKP Központi Bizottsá­ga fokozott figyelmet szentel az SZSZK központi irányító szer­vei irányító munkája minőségé­nek, komplex és koncepciós jel­legének, valamint hatékonysá­gának, ami megköveteli párt- szervezeteik jobb munkáját. El­várjuk, hogy az egész irányító apparátusban ezáltal igénye­sebb légkör alakul ki. Ilyen szellemben kell eljárniuk a ke rületi és a járási pártbizottsá­goknak és az illetékes pártszer­vezeteknek is. A közös törek­vés eredményeképpen javítani kell az irányító munka minősé­gét, meg kell szüntetni a fenn­álló fogyatékosságokat úgy, hogy a szubjektív okok és hi­bák a lehető legkisebb mérték­ben fékezzék dinamikus fejlő­désünket. nyék eléréséhez való hozzájá­rulását, azt, hogy a bizottságok milyen irányító tevékenységet fejtettek ki, és a pártszerveze­tek milyen hatást gyakorolnak a munkahelyeken. Rámutattak, hogy a pártnak tekintélye van, amely attól függően növekszik, hogy a pártszervezetek milyen bíráló igényességgel oldják meg a feladatokat, és az igényes fel­adatok teljesítése során felme­rülő problémákat. Elemezték a helyzetet, a fogyatékosságok és a tapasztalható problémák ob­jektív és szubjektív okait. így pl. a Zlaté Moravce-i Calexben az évzáró taggyűléseken és az üzemi pártkonferencián l'viráló- an és nyíltan elemezték azokat a fogyatékosságokat, amelyek ártottak a vállalat hírnevének. Határozatokat fogadtak el, mi­szerint a kommunisták arra ösztönzik a dolgozók kollektívá­ját, hogy javítsák a termékek minőségét és legyenek büszkék vállalatuk termékeire. Megmutatkozott azonban, hogy nem minden tanácskozás folyt az elvégzett munka igé­nyes értékelésének jegyében. Ez azl a feladatot állítja a járási bizottságok elé, hogy még ha­tékonyabban emeljék a párt- szervezetek munkájának szín­vonalát Az a tény, hogy az új nem­zedék már nem ismerte mi az a tőkés rendszer, a kizsákmá­nyolás, a válság, a létbizonyta­lanság, és ugyanakkor dolgozó népünk jobban él, megszilárdult szociális biztonsága, egyes elv­társakat ahhoz az elképzelés­hez vezeti, hogy már nincs mi­ért harcolni. Az igaz, hogy államunk hatalma, a szocialista rendszer előnye óriási. De a forradalom nem ér véget a ha­talom megszerzésével és meg­szilárdításával. Forradalmi fel adataink ma abban rejlenek, hogy a szocializmus vívmányait összekapcsoljuk a tudományban és a technikában végbemenő változásokkal. A Szlovák Szo­cialista Köztársaságban e fel­adat időszerűségét fokozza az a tény, hogy a gyors iparosítás folyamatán mentünk keresztül, mélyreható változások mefttek végbe a szociális struktúrában, gyors ütemben nőtt a munkás- osztály és a műszaki értelmiség, és emelkedett a műveltségi színvonal. Ebből következik an­nak szükségszerűsége, hogy még céltudatosabban, kitartób­ban törekedjünk arra, hogy munkásosztályunk elsajátítsa a termelés technológiájában tör­ténő változásokat, s így betölt­hesse alapvető küldetését a ter­melésben és általában a tár­sadalomban. A pártszervek és számos pártszervezet a CSKP XV. kong­resszusa óta fejleszti a kommu­nisták kezdeményezését, amely a tudományos-technikai haladás biztosítására, gyakorlati érvé­nyesítésére irányul. A Sviti Mű­szálkutató Intézet kommunistái és a bratislavai Domitrov Vegy­ipari Művek kommunistái kez­deményezték a polipropilén ká­bel termelésének megoldását, ezáltal lényegesen csökkenthet­ték behozatalát, s évente 200 millió devizakoronát takarítot­tak meg. A Mélyépítészeti Ku­tatóintézet, az Iparépítészeti Vezérigazgatóság és a bratisla­vai Stavoindustria kommunistái­nak kezdeményezésére megol­dották és rövid időn belül a gyakorlatba is bevezették az alapozás új módszerét, amely a munkatermelékenység növelé­sét és az önköltségek csökken­tését eredményezi. A Žiar nad Hrononi-i SZNF Vállalat 9-es számú pártalap- szervezetében minden pártcso­port foglalkozik a tudományos- műszaki fejlesztéssel. Kezdemé­nyezésükre 1977-ben 42 újítási javaslatot nyújtottak be. A tudományos-műszaki isme­retek elsajátítására és kihasz­nálására, valamint a termékfel­újítási folyamatokra vonatkozó szlovákiai adatok azt tanúsít­ják, hogy nem minden párt- szervezet foglalkozik ilyen mó­don a tudományos-műszaki ha­ladás érvényesítésével. Ezért a pártszervek és -szervezetek fi­gyelmének központjába kell ál­lítani a tudományt és technikát úgy, hogy azt a CSKP KB 11. ülése meghatározta. A pártszer­vezetek és a gazdasági irányí­tásban dolgozó kommunisták legforradalmibb feladata a tu­dományos-műszaki ismeretek ér­vényesítése, eredményeik össze­hasonlítása a nemzetközi ered­ményekkel, valamint a nemzet­közi mutatók elérése. Azt mond­hatjuk, hogy ezek az eredmé­nyek a mércéi a pártmunka ha­tékonyságának. Általánosítani kell a jó tapasztalatokat Emeljük tovább a pártmunka színvonalát Elvtársakl Gazdaságunk és egész társa­dalmi fejlődésünk komoly prob­lémáit tükrözték az évzáró tag­gyűlések is, ahol azokat a párt­tagok szigorúan felülbírálták. Az évzáró taggyűlések érté­kelték, milyen eredményeket ér­tünk el az egyes területeken a XV. pártkongresszus program­jának megvalósításában, értékel­ték a párttagoknak az eredmé­További forradalmi feladat a mindennemű munka minőségé­nek javításáért folytatott harc. Az SZLKP Nyugat-szlovákiai Ke rületi Bizottsága kezdeménye- zően viszonyult ehhez a feladat­hoz. Kihasználta a testvéri sza- ratovi körzet tapasztalatait, s 39 kiválasztott üzemben és vál­lalatban érvényesítette őket. így pl. a Trenčíni Merina és a Készruha Üzem kommunistái tudatosítva, hogy a vásárlók egyre jobb minőségű és korsze­rűbb termékeket igényelnek, kezdeményezően és szervezet­ten küzdöttek a minőség javítá­sáéit és a hatékonyság növelé­séért. Erre irányítják a tömeg- politikai munkát, a gazdasági propagandát, a szemléltető és a személyes agitációt, a terme­lési értekezleteket. A pártéletet, az ellenőrzési jog érvényesíté­sét, az ideológiai és a szerveze­ti feltételeket is a kitűzött cé­lok elérésére irányítják. Az elvtársak ezekben a vállalatok­ban sem dolgoznak ideális fel­tételek között. Ok is a többi vállalathoz hasonlóan munka­erőhiánnyal, m unk aerővándor- lással, az anyagi műszaki ellá­tás nehézségeivel, pótalkatrész­hiánnyal, a szállítói—megrende­lői kapcsolatok zavaraival küz­denek. Mozgósítják azonban belső forrásaikat, kiküszöbölik a fogyatékosságokat, meg oldá­sokat keresnek és valósítanak meg. A Trenčíni Merina és a Készruha Üzem kommunistái­nak hozzáállása abban is ta­nulságos, hogy a két üzem meg­állapodást kötött, amely szerint kötelezték magukat, hogy javít­ják a minőséget és szavatolják a szállítmányok folyamatossá­gát. Különösen azt kell értékel­nünk, hogy nemcsak egy üzem, hanem két üzem közös felaján­lásáról van szó, olyan üzemeké, amelvek szorosan együttműköd­nek és a termelésben is együtt dolgoznak. Nagyon nagy szük­ségünk lenne rá, hogy hasonló­an együttműködjenek más, a termelés szempontjából össze­függő vállalatok. A szocialista társadalmi tulajdon kedvező alapot teremt a köz javát szol­gáló elvtársi együttműködéshez. Pozitív tettek tapasztalhatók más kerületekben és járásokban is. így a detvai Nehézipari Vál­lalat üzemi pártszervezete, amelynek elnöke Šulaj elvtárs, az SZLKP KB tagja, már 1976- ban meghatározta a termékek minőségi javításának módját. A vállalat 13 terméke elérte az első minőséget, 44 pedig a má­sodik minőséget. Hasonlóan a martini Nehéz­gépipari Vállalatban az üzemi pártbizottság elvhű eljárásával jelentős fordultot ért el az LKT-80-as traktorok minőségé­ben, amely 1977-től az első mi­nőségű osztályozást érte el. Ezeket a jó példákat nem azért említjük, hogy megeléged­jünk velük, hanem azért, hogy rámutassunk a lehetőségekre, hogy jobb munkára ösztönözze­nek. A szlovákiai helyzet arra utal, hogy nem elégedhetünk meg néhány úttörővel, minde­nütt határozottabban kell érvé­nyesítenünk a minőség javítá­sának irányvonalát. Újból meg­állapíthatjuk, hogy a pártmun­ka hatékonyságának az a mér­céje, hogyan sikerül javítanunk a termékek és a szolgáltatások minőségét. Azok az eredmények, ame­lyekről a CSKP KB íl. ülése adott számot, és amelyekről ma is t-szélünk, azt tanúsítják, hogy a CSKP XV. kongresszusán kitűzött irányvonal helyes. Tud­juk, hogy a helyes politikai irányvonal kidolgozása dönt a szervező munka eredményeiről. (Folytatás a 6. oldalonJ

Next

/
Thumbnails
Contents