Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-24 / 83. szám, péntek

Az SZLKP KB Elnökségének jelentése a CSKP Xil. kongresszusa és az SZLKP Imngress/iisa haiáiwaiainak teljesítéséről, s az ezzel kapcsolatos további eljárásról /Folytatás a 3. oldalról) növekedésével összhangban. Ezen a téren is megnehezíti a helyzetet az új kapacitások átadásának késése az olyan döntő feldolgozó szakaszokon is, mint pl. a Ružomberokl és a Prievidzai Húskombinát. Azoknak a feladatoknak a teljesítése, amelyek a XV. kongresszus határozataiból há­rulnak a mezőgazdaságra, nagymértékben attól függ, ho­gyan teljesíti kötelességeit a többi szállító ágazat, elsősor­ban a gépipar, a vegyipar, az építőipar, amely hozzájárul a mezőgazdaság szükségleteinek kielégítéséhez. Az irányításban, elsősorban pedig a tervezésben és a szer­vezésben a minisztériumoktól kezdve a kerületeken, járáso­kon és a középső irányító láncszemeken keresztül egé­szen a vállalati felelős dol­gozókig még jobban kell ér­vényesíteni a nagyobb haté­konyság és a jobb minőség irányvonalát. Meg kell szigo­rítani a tervfegyelmet, fokoz­ni kell a személyes felelőssé­get, jobban ki kell használni az anyagi és az erkölcsi ösz­tönzőket, valamint a vállalatok és a dolgozók érdekeltségét. Figyelemmel kell kísérni a termelési egységekre eső ter­melési költségeket, érvényesí­teni kell a normákat, vagyis korszerűsíteni kell a vállala­tokon belüli gazdálkodást, ér­vényesíteni kell a hozrascsotot. Az állami gazdaságok, az egy­séges földművesszövetkezetek, a közös mezőgazdasági üzemek és a vállalatok feletti szervek irányítási formáit és módsze­reit sokkal rugalmasabban kell a kooperáció, a koncentráció és a szakosítás új feltételeihez alkalmazni. Az erdőgazdálkodásban er­dőgazdaságunk növelésén kívül továbbra is figyelmet „ kell szentelnünk a termelés ren­tabilitása fokozásának. A víz- gazdálkodásban az ivóvízellá­tásra és a vizek tisztaságára fordított gondoskodáson kívül rendkívüli erőfeszítést kell ki­fejteni az épülő vízi erő­művek idejében történő átadá­sára. Fokozott figyelmet a tüzelőanyag- és energetikaipar problémái megoldásának 'A CSKP KB ülése nagy fi­gyelmet szentel a tüzelőanyag- energetika ipar problémái meg­oldásának. A tüzelőanyag és energiaszükséglet kielégítése szlovákiai viszonylatokban is megköveteli, hogy a beruhá­zásokat a tüzelőanyag-energe­tikai komplexum javára cso­portosítsuk át. Míg az 5. öt­éves terv időszakában a beru­házások 7,6 százalékát fordí­tottuk fejlesztésére, 1976— 1980-ban már 10,4 százalékát. Már az elmúlt két évben az építőipari beruházások növe­kedésének 41 százalékát a tü­zelőanyag-energetikai alap fej­lesztésére fordítottuk, de a kö­vetkező években ezen a téren még komolyabb feladatok áll­nak előttünk. Még az idén szeptemberben át kell adni a V-l Atomerőmű 440 megawat­tos egységét, ás teljes mér­tékben meg kell indítani a második V-l blokk szerelését úgy, hogy azt a jövő évben üzembe helyezhessük, s ezál­tal 880 megawattos teljesít­ményt nyerjünk. Továbbra is ügyeimet kell szentelnünk a 880 megawatt teljesítményű V-2 Atomerőmű építésének, va­lamint a Fekete-Vágon épülő vízi erőmű építésének. A Jas- lovské Bohuníce-i V-l Atom­erőmű üzembe helyezése rend­kívül fontos a népgazdaság fejlődése szempontjából. Orszá­gos viszonylatban a villany- energia-gyártás fejlődéséhez 22,5 százalékkal járul hozzá ebben az ötéves tervidőszak­ban. A Szovjetunióval együtt­működésben épülő erőmű je­lentősége megköveteli, hogy a részt vevő szervezetek min­dent megtegyenek annak érde­kében, hogy idejében és jó minőségben helyezzék üzembe. Az Erdő- és Vízgazdálkodási Minisztériumnak, a Hydropro- jektnek, az Építésügyi Minisz­tériumnak, a Hydrostavnak és más vállalatoknak az illetékes tárcákkal és nemzeti bizottsá­gokkal együtt mindent meg kell tenniük a dunai vízi erő­mű építésének sikeres megkez­dése és folyamatossága érde­kében. Ezt a vízi erőművet a Magyar Népköztársasággal együtt a Szovjetunió részvéte­lével építjük. A 6. ötéves tervidőszakban Szlovákiában 1 millió tonná­val kell növelnünk a szén és a lignit fejtését. A bányászok áldozatkészsége révén két év alatt 250 000 tonnával növel­tük a fejtést. Sokat kell azon­ban tennünk annak érdekében, hogy az ötéves terv feladatait teljes mértékben teljesítsük. Ezért szükségszerű, hogy rövid időn belül megoldjuk a fejtés előkészítésével, további gépe­sítésével, a munkaszervezés tökéletesítésével kapcsolatos kérdésekei úgy, hogy az ötéves tervidőszak utolsó évében 6,6 millió tonnát fejtsünk. A gazdaság és a lakosság folyamatos tüzelőanyag- és villanyenergia-ellátását továb­bi források racionálisabb és gazdaságosabb kihasználását feltételezi. Az elmúlt években Szlovákia gazdasági fejlesztését részben csökkent energetikai források­kal biztosítottuk. A társadalmi termék például kb. egyötöddel gyorsabban növekedett, mint a tüzelőanyagfogyasztás. Meg­említjük, hogy csökkent az 1 kWó villanyáram termelésére eső tüzelőanyag-fogyasztás, vi­szont a hengerelt áru gyártásá­nál növekedett. A tüzelőanyag- fogyasztásban bizonyos megta­karítást értek el a vegyipar és a közszükségleti ipar dolgozói is. Az egy termelési egységre eső tüzelőanyag- és energia- fogyasztás azonban a külföldi eredményekhez viszonyítva még mindig aránytalanul nagy. Ez a helyzet, valamint a tü­zelőanyag biztosításának nö­vekvő bonyolultsága megköve­teli, hogy a termelőszervezetek céltudatosabban készítsék elő racionalizációs programjaikat, és komplexebben teljesítsék őket. Határozottabban előre­haladást kell elérnünk a ra- cionalizációs intézkedések le­bontásában és megvalósításá­ban a nem termelési szférá­ban is, elsősorban a lakások fűtésében a hőveszteség csök­kentése terén. A gazdaság folyamatossága szempontjából további döntő ágazat a közlekedés, amelyben az ötéves terv feladatainak teljesítése szintén nem problé­mamentes. A vasúti teherszállítás meny- nyisége az elmúlt években gyakorlatilag az 1975. évi szinten maradt, és az ötéves terv feladataihoz viszonyítva évente 6 millió tonnával ke­vesebb árut szállítottunk. Te­kintettel a gazdaság folyama­tos és aránylag gyors fejlődé­sére, ez bizonyos feszültséget idézett elő a szállítási szük­ségletek kielégítésében, és fo­kozott igényeket támasztott a többi szállítási rendszerrel szemben. A problémák megoldása ér­dekében fokozni kell a szállí­tási munkák folyamatosságát, javítani kell a szervezést, ra­cionalizálni az irányítást, to­vábbá stabilizálni kell a dol­gozókat, és meg kell gyorsíta­ni a déli vasútvonal átépítését, valamint a Žilina—Tepličkai rendezőpálya udvar építését. A Keleti Vasútvonal Igazga­tóságának kommunista dolgo­zóitól elvárjuk, hogy az em­lített és a további feladatok teljesítésével hozzájárulnak a közlekedés javításához. A töb­bi ágazattól, a nemzeti bizott­ságoktól és a vállalatoktól is igényesen megköveteljük azok­nak a feladatoknak a teljesíté­sét, amelyek fontosak a közle­kedés folyamatossága szem­pontjából, elsősorban ami a szállítók munkájának javítását, a munkaerőtoborzást, a közle­kedési dolgozók lakás- és szo­ciális szükségleteinek megol­dását, a beruházási feladatok teljesítését illeti. Nagy eszközöket fordítunk a beruházásokra 1976—1977-ben az ország 271 milliárd korona értékű be­ruházásából 91,3 milliárd koro­na, vagyis 33,7 százalék jutott Szlovákiára. Ebben az ötéves tervidőszakban jobban tudjuk az erőket és az eszközöket a döntő építkezésekre és a kie­melt építkezésekre összponto­sítani. Szlovákiában a beruhá­zások tervezett mennyiségét .1976—77-ben 98 százalékra teljesítettük. Lemaradás tapasz­talható az építőipari munkála­tokban, azonban a gépek és berendezések szállítását túltel­jesítettük. Általában kedvezően teljesí­tettük és túlteljesítettük az építkezési beruházások felada­tait az energetikában, a köz­szükségleti iparban és a me­zőgazdaságban. Ugyanakkor nagy a lemaradás a vegyipar­ban, a kohászatban, a gépipar­ban, a közlekedésben, a táv­közlésben és több nem terme^ lési ágazatban. Általában ja­vulás tapasztalható az átadási határidők megtartásában, de ennek ellenére még mindig előfordul, hogy megsértik az építési rezsimeket, ami jelen­tős termelési kiesést okoz. A megkezdett építkezéseken a tervfeladatok nem teljesítése, valamint a költségvetési ki­adások növekedése okozza töb­bek között, hogy nem sikerült csökkenteni a megkezdett épít­kezések számát, amelyeknek értéke 1977 végén 6,3 milliárd koronával volt több, mint ahogyan azt a 6. ötéves terv előirányozta, és az építés át­lagos ideje csaknem egy évvel volt hosszabb. Ez a lemara­dás azt jelenti, hogy az építés átlagideje hosszabb volt, mint 1975-ben. A CSKP KB ülése hangsú­lyozta, határozottabban kell fellépnünk az olyan indoko­latlan elképzelésekkel szem­ben, hogy lehetőségünk nyílik a beruházások további növelé­sére. Annak érdekében, hogy ezen a téren enyhítsük a fe­szültséget, még az ötéves terv­időszak végéig csökkentjük a beruházások értékét. Ennek az irányzatnak át kell hatnia a minisztériumok, a többi köz­ponti szerv és az egyes vál­lalatok és szervezetek elkép­zeléseit és tetteit. A kormány­nak és a Szlovák Tervbizott­ságnak felelősségük tudatában biztosítaniuk kell a racionális beruházásokat, nem szabad en­gedniük a nyomásoknak, a he­lyi érdekeknek, és az objek­tív kritériumok alapján kell dönteniük minden új beruhá­zásról. Elsősorban a feldolgozóipar ágazataiban meg kell változ­tatni a beruházásokhoz való hozzáállást, nem szabad új munkahelyeket létesíteni, ha ezekhez nem tudnak munka­erőt szerezni, olyan beruházá­si gyakorlatot kell érvényesí­teni, amelyben túlsúlyban lesz a progresszív korszerűsítés és rekonstrukció, ami munkaerő­megtakarításához vezet. Az állóalapok újratermelési folya­mata hatékonyságának növelé­sében nagyobb figyelmet kell szentelni a korszerű gépek és berendezések többműszakos Ki­használásának, az elavult, nem gazdaságos, morálisan elhasz­nált termelési állóalapok cél­tudatos felszámolásának. Ezért, amint azt a CSKP KB hang­súlyozta, mi is felhívjuk az irányító dolgozók figyelmét, hogy elsőrendű közvetlen fel­adatuk a termelés korszerűsí­tésére és rekonstrukciójára vonatkozó komplex programok kidolgozása. Amennyiben Szlovákiában teljesíteni akarjuk a 6. ötéves terv igényes beruházási prog­ramját, ehhez az eddiginél na­gyobb mértékben kell hozzájá­rulniuk az építőipari dolgozók­nak. Az utóbbi két évben ha­ladást értünk el abban, hogy a kapacitásokat a döntő épít­kezésekre összpontosítottuk, ja­vítottuk a kapacitások struk­túráját, és kiépítettük saját termelési-műszaki alapunkat. Általánosságban azonban nem teljesítettük a szállítmányokat a beruházási építkezések szá­mára. Az építőipar irányító szer­veinek elsősorban jobban meg kell szervezniük a kapacitás- növelést a megfelelő struktú­rában s ezzel összefüggésben az anyagi-tečhnikai alap ará­nyos fejlesztését is. Az építő­ipar további iparszerűsítésével és főleg az előregyártott ele­mek fejlesztésével meg kell te­remteni annak feltételeit, hogy tovább növekedjék a munka termelékenysége, amely egyelő­re jelentősen elmarad az öt­éves terv feladatai mögött. Ha­tározottabb megközelítést kö­vetel meg az is, hogy néhány kulcsfontosságú munkáshiva­tásban már évek óta tartósan munkaerőhiány mutatkozik. En­nek megoldására az építőipari vállalatoknak céltudatosabban kell orientálniuk saját után­pótlásuk nevelését ahelyett, hogy külföldről nyernének meg szakembereket. Az építő­ipar teljesítőképességének nö­veléséhez jobban kell hozzájá­rulniuk a szállítóknak is, főleg az építőipari gépeket és pótal­katrészeket szállító gépipari vállalatoknak. Nagyra becsüljük a párt- és az állami szervek igyekezetét, valamint a járások és kerü­letek segítségét abban, hogy biztosítsák az építőipari kapa- tás további összpontosítását Bratislava, az SZSZK fővárosa területén. E tekintetben még határozottabban kell eljárnunk, mivel Bratislavában az első két esztendő alatt nem tettek eleget az igényes építkezési feladatoknak. Az elmaradás hozzávetőleg 1,2 milliárd koro­na főleg a járulékos beruhá­zásokban, a közlekedési és táv­közlési berendezésekben, a fő­iskolák, a rádió, a televízió és a filmműtermek építésében. Annak érdekében, hogy be­hozzuk a lemaradást és a 6. ötéves terv feladatait követ­kezetesen teljesítsük, el kell mélyíteni a Bratislavai Nem­zeti Bizottság, valamint a to­vábbi beruházók és szállítók együttműködését, tökéletesíteni kell a tervezés előtti és a ter­vezési felkészülést, valamint a Szlovákia többi kerületéből történő áthelyezés segítségével is gyarapítani kell az építő­ipari kapacitást. A tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb felhasználása Lépésről lépésre meggyőző­dünk róla, hogy a tudomány objektíve termelőerővé válik. Tartós stratégiai feladatunk a szocialista társadalmi rend elő­nyeinek összehangolása a tu­dományos-technikai forradalom vívmányaival. Ebben a vonat­kozásban Szlovákiában az el­telt két esztendő eredményei is minden tekintetben fejlődésről tanúskodtak. Az új gyártmá­nyok az iparban és a mező­gazdaságban is az új techno­lógia és az új eljárások, az egészségügyben új gyógyeljá- rások és a megújításban a to­vábbi szakaszok munkája mi­nőségének javításában és haté­konyságának növelésében elért fejlődés, valamint az irányítás tökéletesítése — mindez az új tudományos és technikai isme­retek gyakorlati alkalmazásá­nak köszönhető. E pozitív eredmények ellené­re a CSKP KB 11. ülése igen sürgető fontosságúnak tekinti a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását és súlyának nö­velését a gazdaságfejlesztés­ben, a tudomány és a kutatás erejének összpontosítását a döntő fontosságú feladatok tel­jesítésére, valamint a tudómé­ban és a technikában a nem­zetközi munkamegosztásnak, szakosításnak, együttműködés­nek és integrációnak az elmé­lyítését. A tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb fel- használása nélkül nem lehet szavatolni a nemzeti jövede­lem igényelt gyarapodását. A gépek és a berendezések megújításának szüntelenül gyorsuló üteme, az erkölcsi kopás idejének lerövidülése mellett a lanyhulás egyet je­lent a műszaki és a gazdasági lemaradással, a társadalmi munkatermelékenység csök­kenésével. A tudományos-műszaki fej­lesztést az új beruházásokkal, a rekonstrukcióval és korsze­rűsítéssel, az új gyártmányok­kal és szolgáltatásokkal, az irányításban a tudományos is­meretek érvényesítésével biz­tosítjuk. Amint már említet­tük, az utóbbi években Szlová­kiában több új létesítményt építettünk fel és építünk, meg­újítjuk az üzemeket és a gyárt­mányokat, elsajátítjuk a tu­domány alkalmazását az irányí­tásban. Gyarapodott tudomá­nyos-kutatási bázisunk, amely­nek hozzávetőleg 43 000 dol­gozója van. Jobban teljesítjük a tudomány és a kutatás ter­vét. Az utóbbi két esztendőben kutatóintézeteink 240 új meg­oldást alkalmaztak a termelés­ben, A gyártmányok hatékonysá­gának és minőségének színvo­naláról és a megújítás ütemé­ről tanúskodó tények azonban azt bizonyítják, hogy ezek az eredmények a társadalomfej­lesztés követelményéhez és a világ fejlődési üteméhez mér­ten nem elegendőek. Az egyet­len kivezető út az, hogy döntő fordulatot érjünk el, és na­gyobb mértékben valamint ha­tásosabban felhasználjuk a vi­lág tudományának és techni­kájának ismereteit. Üj, nagyobb igényességgel kell törekedni arra, hogy az további beruházások, a korsze­rűsítés és a rekonstrukció ter­vei magukban foglalják a tu­domány és technika legkorsze­rűbb ismereteit. Következete­sen szavatolnunk kell, hogy minden új vagy rekonstruált üzem világviszonylatban egybe­vethető műszaki-gazdasági szín­vonalat érjen el. E tekintetben döntő szerepük van a termelést megelőző sza­kaszoknak. Ezeken a színvo­nal elsősorban attól függ, hogy idejében tisztában legye­nek u tudomány és technika legújabb eredményeivel és a fejlődés feltételezett irányai­val, valamint az ilyen ered­mények alkalmazásának haté­konyságával. Az időtényező, amelynek súlya szüntelenül növekszik, fontos a döntések­ben, a tudományos kutatási megoldásban, a tervezésben, a konstrukcióban és természete­sen, amint már mondottuk, a termelés megvalósításában és felfuttatásában. Itt inkább, mint bárhol máshol, érvényes az, hogy a babérok a leggyor­sabbakat illetik. Ugyanakkor nemcsak az ütem egyszerű gyorsításáról van szó, hanem a termelést megelőző szaka­szok korszerű irányításáról, a párhuzamos és a kötődő tevé­kenységek megfelelő kombiná­ciójáról, a számítástechnika szélesebb körű alkalmazásáról. Ezért lerövidítésükben és ha­tékonyabbá tételükben sokkal hatásosabban élnünk kell a vi­lág legjobb tapasztalataival. Saját kutatómunkánk ered­ményei alkalmazásának prog­resszív módszerét képezik a tudományos termelési társulá­sok megteremtésében és tevé­kenységében szerzett szovjet tapasztalatok alkalmazása. A Nové Mesto nad Vábom-i Gé­pesítő és Automatizáló Kuta­tóintézet példája nyomán meg kell tenni mindent annak ér­dekében, hogy bizonyítsuk a kutatás, a fejlesztés és a ter­melés kö7VPt1(=>n kapcsolatának (Folytatás az 5. oldalonJ 1978. III. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents