Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-24 / 83. szám, péntek
Az SZLKP KB Elnökségének jelentése a CSKP XII ksnpsszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak teljesítéséről, s az ezzel kapcsolatos Hi eim! Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának március 22-i ülésén előterjesztette Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára TiszteLt Elvtársak! Mint ismeretes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága a múlt héten megtartott ülésén értékelte azokat az eredményeket, melyeket két év alatt a XV. párt- kongresszus határozatainak teljesítésében értünk el. A CSKP KB Elnökségének erre vonatkozó jelentését Husák elvtárs terjesztette elő, és a Központi Bizottság nagyon felelősségteljesen, bíráló igényességgel foglalkozott a kérdéssel. A párt megismerkedett a jelentéssel és a határozattal, amelyekkel fokozatosan az egész közvélemény is megismerkedik. Mi a lényege meghatározója Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága tanácskozása értelmében az eddig* végzett munka értékelésének? Elsősorban az a tudat, hogy a XV. kongresszuson kitűzött program helyes, megfelel szükségleteinknek és lehetőségeinknek és megvalósítása során nagy munkát végeztünk. Ez a program szavatolja népgazdaságunk dinamikus fejlődését, a dolgozók lét- és szociális biztonságát. A szocialista rendszer további megszilárdításához, a dolgozó nép hatalmának kibővítéséhez, nemzeteink s nemzetiségeink egységének elmélyítéséhez, a szocialista demokrácia fejlesztéséhez vezet. Ez a program a Szovjetunióval s a tesvéri szocialista országokkal való szilárd barátság és szövetség programja, a békéért és a biztonságért folytatott harc programja. A XV. pártkongresszus óta eltelt két év meggyőzően bizonyítja, hogy a dolgozók milliói magukévá tették a kongresz- szus által kitűzött célokat, aktívan és öntudatosan támogatják és valóra váltják őket. Ez megnyilvánult a képviseleti szervek választásai során, amelyek a Nemzeti Front és szocialista rendszerünk politikájának nagy győzelmét jelentették. Megnyilvánult a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség, valamint a Nemzeti Front más társadalmi szervezetei és politikai pártjai kongresszusainak előkészítésében és lefolyásában, amelyek hozzájárultak a dolgozók kezdeményezésének újabb kibontakoztatásához, elsősorban a Nagy Október öO. és a Győzelmes Február 30. évfordulójának tiszteletére. Természetesen hangsúlyoznunk kell, hogy amikor a CSKP Központi Bizottsága kiemeli utunk helyességét és sikeres voltát, ez nem jelenti — amint azt Husák elvtárs mondta —, hogy becsülettel teljesítettük valamennyi feladatunkat, hogy mindent elértünk, amire törekedtünk és amire lehetőségünk nyílott. A fejlett szocialista társadalom és a nemzetközi versengés bonyolultabb feltételei nagy igényeket támasztanak, s a Központi Bizottság ezek figyelembevételével nyíltan bírálta a fogyatékosságokat, problémákat, a munkánkban megnyilvánuló gyenge pontokat, amelyek fékezik a haladást. Hangsúlyozta, hogy az eddiginél még céltudatosabban és határozottabban ezek megoldására és kiküszöbölésére kell összpontosítanunk erőinket. Tisztelt Elvtársak, hangsúlyozni szeretném, hogy az SZLKP Központi Bizotlsága a szlovákiai helyzet ismeretéből kiindulva egyértelműen támogatja azt a megindokolt, igényes, offenzív, valóban lenini eljárást, amelyet pártvezetőségünk általánosságban, valamint a XV. kongresszus határozatai teljesítése során érvényesít. Ez a hozzáállás kötelező jellegű és ösztönző hatású a szlovákiai pártszervek és -szervezetek, és a párttagok számára. Meggyőződésünk, hogy új lehetőséget nyit és erőt ad nekünk ahhoz, hogy fokozott igyekezettel törekedjünk a kongresz- szusi program következetes megvalósítására. Mai ülésünk e felelősség tudatában tárgyalja meg a CSKP KB határozatát, figyelembe véve az SZLKP KB Elnökségének jelentését arról, hogyan teljesítjük a CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának határozatait, valamint azt, hogyan járunk el további megvalósításuk során. Elvtársak! A CSKP KB 11. ülése objek- tíven, nagy felelősséggel és igényességgel elemezte a XV. pártkongresszuson elfogadott gazdasági és szociális program eddigi teljesítését. Megállapította, hogy a népgazdaság fejlődése iránti állandó, mindennapi gondoskodás pozitív eredményeket hoz, és a kitűzött feladatokat általában sikeresen teljesítjük. Szlovákia gazdasága jelentős mértékben hozzájárul a csehszlovák népgazdaság kedvező eredményeihez A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozataival összhangban Szlovákia gazdasága jelentős mértékben hozzájárul a csehszlovák népgazdaság kedvező eredményeihez. 1976—1977-ben fejlődési üteme gyorsabb volt, mint az országos átlag. A társadalmi termék növekedése két év alatt 11,6 százalék volt, s ezáltal Szlovákia hozzájárulása a társadalmi termék kialakításához az 1975. évi 28,6 százalékról 29,4 százalékra növekedett. Jó eredményeket értünk el a munkatermelékenységben, amely az egész termelésben évi 4,2 százalékkal növekedett, ez fedezte 75 százalékban a társadalmi termék növekedését. Az ipari termelésben az első két évben a tervfeladatokat csaknem 800 millió koronával teljesítettük túl. Ezáltal a szlovákiai ipar részaránya Csehszlovákia ipari termelésében 26 százalékról 26,8 százalékra növekedett 1975 és 1977 között. Az ipari termelés 20 milliárd korona értékű növelését 63,8 százalékban a munkatermelékenység növekedésével fedeztük. A hő- és villanyenergía- termelés 14,2 százalékkal növekedett Szlovákiában a termelés növekedéséhez elsősorban a gépipar és a vegyipar járult hozzá. A gépipari termelés 21,1 százalékkal, fejlesztési programjai pedig 45,2 százalékkal növekedtek. A vegyiparban, amelynek termelése 16,8 százalékkal lett nagyobb, a leggyorsabban a kőolaj feldolgozása, a petrolkémia, a műszálak termelése növekedett. Jó eredményeket értünk el a kohászatban, valamint az ércbányászatban. A kohászatban a termelés 11,1 százalékkal, a közszükségleti iparban 14,2 százalékkal növekedett, miközben Jobban kihasználtuk a hazai nyersanyagokat. Szocialista társadalmunk szükségleteinek Jobb kielégítéséhez a CSKP XV. kongresszu- sa és az SZLKP kongresszusa határozataival összhangban hozzájárult a mezőgazdaság is. A mezőgazdasági dolgozók törekvésének és az egész társadalom segítségének köszönhető, hogy 1976-ban a kedvezőtlen időjárás ellenére tovább fejlesztettük az állattenyésztési, felújítottuk a mezőgazdasági termelés növekedésének dinamikáját. Csehszlovákiában az elmúlt évben értük el a legnagyobb mezőgazdasági termelést — több mint 80 milliárd korona értékben, ebből Szlovákiában 26,2 milliárd korona értékben. A 10,3 millió tonna gabonaneműekből Szlovákia 3,6 millió tonnát termelt, miközben az átlagos hektárhozam 40.2 mázsa volt. 1976—1977-ben hiány mutatkozott a tömegtakarmányokban, s ezért az a veszély fenyegetett, hogy csökkenteni kell a gazdasági állatállomány, és ezzel az állati termékek termelését is {ezáltal a hazai piac hús- és tejellátását is.) A szocialista állam jelentős segítségével, elsősorban a rendkívüli behozatalokkal sikerült megoldanunk a helyzetet, a szlovákiai mezőgazdasági vállalatok 31000 tonna hússal, hústermékekkel és baromfival, 52 millió liter tejjel többet adtak a piacra, mint az előző évben. A mezőgazdasági termelés fejlesztése és a termelés iparosítása alapján tovább szilárdultak az egységes földművessző- vetkezetek és az állami gazdaságok. A szlovákiai gazdasági fejlesztésében elért eredmények, amelyeket részletesebben ismertetnek azok az alapanyagok, amelyeket az SZLKP KB tagjai megkaptak, az iparban, a mezőgazdaságban, az építőiparban és más olyan ágazatokban dolgozó állampolgárok nagy kezdeményezéséről, áldozatkészségéről és becsületes munkájáról tanúskodnak, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a népgazdaság fejlesztése. Szlovákiában az elmúlt két év alatt a beruházások értéke 91.3 milliárd korona volt. Annak ellenére, hogy ezen a területen nem megy minden úgy, ahogyan kívánnánk, bizonyos haladást itt is elértünk. Jobban tudjuk a kapacitásokat a döntő építkezésekre, az állami terv kiemelt feladataira összpontosítani. Jelentős termelési kapacitásokat adtunk át, így például a bratislavai Slovnaft petrolkémiai komplexumot, a Liptovská Mara-i Vízi Erőművet, a Kelet-szlovákiai Vasmű korszerűsített meleghengerművét, a Záhoriei Cementkombinátot, a Púchovi Gépkocsiabroncsgyárat, a Senicai Szlovák Műselyemgyárat, a műszáltermelő részleg -bővítésének harmadik szakaszát s további termelési és nem termelési jellegű építkezéseket. A CSKP KB 11. ülése megállapította, hogy Szlovákiában az ipari termelés gyorsabb növekedési üteme hozzájárul a két nemzeti köztársaság további közeledéséhez és gazdasági színvonalának kiegyenlítődéséhez. Értékeltük a kerületek segítségét Prága fejlesztésében és rekonstrukciójában, valamint az észak-csehországi kerület fejlesztésében. Sikereket értünk el Bratislavának, az SZSZK fővárosának fejlesztésében, ahol két év alatt 6,9 milliárd korona értékű építőipari munkát végeztünk. Azonban mégsem valósítottuk meg valamennyi tervezett feladatot. A CSKP XV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa nagyon igényes feladatokat tűzött ki a külkereskedelemben. Szlovákiában ezen a téren is bizonyos sikereket értünk el. Szlovákia hozzájárulása az egész ország külkereskedelmi forgalmához, amely a tervezettnél kilenc ponttal volt nagyobb, az 1975. évi 20,4 százalékról tavaly 21,1 százalékra növekedett. Évről évre elmélyül a KGST- tagországokkal folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk. Csehszlovákia a szocialista gazdasági integráció elmélyítése keretében számos fontos programban vesz részt, így például az Orenburg gázvezeték, a 250 kílo- wattos áramvezeték, az azbesztfeldolgozó kombinát építésében, a vasöntvények termelésének fejlesztésében és számos más közős akcióban. Ezekhez a szlovákiai szervezetek is hozzájárulnak. Az említett és a további integrációs programok kedvezően befolyásolják számos szlovákiai termelési ágazat fejlesztését. Amint a CSKP KB hangsúlyozta, a külgazdasági kapcsolatokban kulcs- és létfontosságú szerepe van a Szovjetuniónak, külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát vele bonyolítjuk le. A Szovjetunióval folytatott együttműködésünk egyrészt jelentős szállítmányokat biztosít gazdaságunk folyamatos üzemeltetéséhez, s egyúttal állandó piacot termékeink számára. Ez arra kötelez bennünket, hogy megbízhatóan a határidőknek megfelelően és jól teljesítsük megállapodásainkat. Fejlődik gazdasági együttműködésünk a nem szocialista országokkal is. Szlovákia kivitele ezen a téren 26 száazlékkal növekedett, de a tervfeladatokat nem teljesítettük. Emelkedett a lakosság anyagi és kulturális színvonala A társadalmi termelés és a munkatermelékenység növelése által kialakított források lehetővé teszik, hogy tovább emeljük a lakosság anyagi és kulturális színvonalát. Egész Csehszlovákiában növekedett a lakosság pénzbevétele, s ezzel összhangban Szlovákiában a bevétel 9,8 milliárd koronával, vagyis 11,6 száazlékkal volt .nagyobb és elérte a 94 milliárd koronát. Szlovákiában az átlagos havi kereset 6,2 százalékkal növekedett (elérte a 2413 koronát). Az SZSZK-ban 1977-ben a szociális biztosításból származó bevételek összege 16,7 milliárd korona volt, ami 1,8 milliárd koronával tö>bb, mint 1975-ben. Szlovákiában a kiskereskedelmi forgalom két év alatt 5,8 milliárd koronával, vagyis 9,3 százalékkal növekedett, és a fizetett szolgáltatások meny- nyisége 12,7 százalékkal. Az élelmiszerek fogyasztása 9,6 százalékkal növekedett. Szlovákiában az egy főre eső évi hús- fogyasztás 74 kg volt, ami 13,7 kilogrammal több, mint 1970- ben. Hasonló a növekedés a tej- és tojásfogyasztásban. Szlovákiában gyors ütemben növekedik az iparcikkek, elsősorban a tartós fogyasztási cikkek eladott mennyisége. így például az elmúlt két év alatt Szlovákiában több mint 160 000 hűtő- szekrényt, 20G 000 mosógépet, 174 000 televíziókészüléket, 280 ezer rádiókészüléket és több mint 67 000 személygépkocsit adtak el. Elmondhatjuk tehát, hogy a szlovákiai dolgozók háztartásainak ellátottsága ugyanúgy, mint az egész Csehszlovákiában magas színvonalú, összehasonlítható az iparilag fejlett országokkal. Jelentős sikereket értünk el a lakáskérdés további megoldásában. Szlovákiában két év alatt 92,7 ezer lakást építettünk, amelyekbe mintegy 370 ezer ember költözött. Az SZSZK-ban ezer lakosra évente 9,7 lakást építettünk, ami több, mint a csehszlovákiai átlag. Tovább javult az egészség- ügyi és szociális ellátás, számos oktatásügyi és kulturális intézményt építettünk. Az utóbbi két év alatt további 29 706 gyermeket helyeztünk el az óvodákban, ami a tervezettnél csaknem 2000-rel több. Jelenleg a 3—5 éves gyermekek 68,5 százaléka jár óvodába. A két év alatt az iskolai éttermekben étkező diákok száma 73 000-rel növekedett. Szlovákiában csaknem 600 000 gyermek élvezi ezt a vívmányt. Fokozatosan javul a megérdemelt pihenőn levő állampolgárokról való gondoskodás. Az új szociális biztosítási törvény értelmében Szlovákiában 1976 óta több mint 775 000 nyugdíjas nyugdíját emelték. A nyugdíjbiztosításra 17 százalékkal többet fordítottunk, s 1977-ben Szlovákiában ez az összeg elérte a 9,5 milliárd koronát. Szlovákiában lényegesen növekedett a lakosság társadalmi fogyasztása. Több mint 30 milliárd koronát fordítottunk az állami költségvetésből a műveltségi és kulturális színvonal emelésére, és az egészségügyi ellátás javítására. Az egyes vállalatok jelentős eszközöket fordítanak ezekre a célokra, főleg a hazai és külföldi üdülésekre. A párt és az állam gondoskodása arról, hogy az életszínvonal valamennyi összetevője fejlődjön, megszilárdítja a lakosság bizalmát szociális biztonságunk szilárdsága iránt, és tükröződik a társadalmi légkörben is. Csehszlovákiában az elmúlt két év alatt 569 000 gyerek született, ebből 201 000 Szlovákiában. Az említett és a további tények egyértelműen bizonyítják, hogy Csehszlovákia ma a fejlett szociálpolitikát folytató országok közé tartozik. Szlovákia fejlődése is Csehszlovák Kommunista Pártja politikájának helyességét tanúsítja, amely azonos létfeltételeket teremt az egész szocialista államban. Mindkét nemzeti köztársaságban sikereket érünk el az élet- színvonal emelésében. A dolgozók szükségleteinek kielégítésében azokat a tényezőket kell szem előtt tartanunk, amelyek hozzájárulnak a szocialista életmód kialakításához, és megakadályozzák azoknak az irányzatoknak az érvényesítését, amelyek a kispolgári vagyongyűjtéshez vezetnek. A nevelésben rendkívüli figyelmet kell szentelnünk a fiatal nemzedéknek, meg kell teremtenünk a feltételeket sokoldalú fejlődéséhez. A gazdaságfejlesztés sikerei népünkre — a kommunistákra és a pártonkívüliekre — lelke- sítően hatnak, szilárdítják meggyőződésünket, hogy a következő években is megbirkózunk az igényes feladatokkal, és ésszerűbben felhasználjuk a minden területen megtalálható tartalékokat. Eredményeink általában pozitív mérlege annál szembetűnőbb, ha tudatosítjuk, hogy elérésük feltételei — főleg a külgazdasági kapcsolatokban — bonyolultabbak és igényesebbek voltak a feltételezettnél. Ennek ellenére képesek voltunk nemcsak megőrizni, hanem tovább emelni az életszínvonalat, megszilárdítani az emberek szociális és létbiztonságát, mégpedig olyan helyzetben, amikor a tőkésországokban az uralkodó osztályok a válságok terhét áthárítják a dolgozók vállára. Ez a szocialista rendszer rendkívüli erejéről tanúskodik, ez politikánk helyességének cáfolhatatlan bizonyítéka. Ezzel egyidejűleg meg kell mondani, hogy az eredmények még nagyobbak lennének, ha jobban kihasználnánk lehetőségeinket, és következetesebben megvalósítanánk elképzeléseinket. A további előrehaladás fő feltétele A CSKP Központi Bizottsága által végzett elemzés megvilágításában, amely tökéletesen jellemzi az ötéves terv céljai elérésének eddigi szlovákiai eredményeit is, foglalkozni szeretnék azokkal a kulcsfontosságú problémákkal, amelyekre összpontosítanunk kell erőnket és amelyek megoldásában a legnagyobb előrehaladást kell elérnünk. Fejlődésünk legfontosabb módja a társadalmi termelés (Folytatás a 3. oldalon) 1978. III. 24
