Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-23 / 82. szám, csütörtök
A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA Miroslav Čapica, a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának elnöke A Központi Bizottság Elnökségének jelentése, amelyet Husák elvtárs terjesztett elő, tényekkel bizonyítja, hogy a párt a Központi Bizottság vezetésével jelentős lépéseket tett a XV. pártkongresszuson kitűzött bonyolult és igényes feladatok teljesítése érdekében. A Központi Bizottság Elnöksége a jelentésben objektíven és bírálóan értékeli az elért eredményeket, véleményt mond a nyitott kérdésekről és problémákról, megmutatja annak útját, hogyan valósítjuk meg következetesen a kongresszusi határozatokat az egyre igényesebb feltételek között. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság fő feladata az, hogy minél jobban hozzájáruljon a XV. pártkongresszuson és a CSKP Központi Bizottsága által elfogadott határozatok teljesítéséhez. A Központi Bizottságnak és szerveinek munkaterveire támaszkodva a bizottság elsősorban a pártalapszabályzat tiszteletben tartására, a tagállomány összetételének javítására, a termelés hatékonyságának növelését és a minőségének javítását célaó ellenőrzési jog érvényesítésére, és a Központi Bizottság határozataival való munkára összpontosította figyelmét azzal a céllal, hogy előmozdítsa a párt szervezési és eszmei egységét, és tovább fokozza a pártszervek és -szervezetek határozat-megvalósítási képességét. A munka minőségének javítása és az igényesség fokozása érdekében, amelyre a XV. pártkongresszus nagy súlyt helyezett, a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság, a Köz-- ponti Bizottság osztályaival és a népi ellenőrző bizottságokkal együtt ellenőrizte a vezető kommunista dolgozók és a pártszervezetek hozzáállását a pártpolitika megvalósításához minisztériumi és középső irányítási szinten. Arra törekedett, hogy saját munkájának hatékonysága is fokozódjék. Az ellenőrzések során nemcsak a normák és határozatok teljesítésének helyzetét vette szemügyre, hanem vizsgálat tárgyává tette az egyes fogyatékosságok okait is. Arra törekedett, hogy a helyszínen elérje a problémák megoldását; ebben látjuk ellenőrző és revíziós munkánk kígfőbb Értelmét. Az ellenőrzések eredményeit munkájában a CSKP KB Elnöksége és Titkársága használja tel. Ismereteink és tapasztalataink egészében véve azt mutatják, hogy pozitívan alakul a pártpolitika megvalósításához való hozzáállás. Tovább mélyült és szilárdult a párt vezető szerepe a társadalom életének minden területén. Az ellenőrzésekből az is kiderült, hogy a pozitív eredmények ellenére még mindig nagy tartalékok vannak a politikai szervező munka, az eszmei nevelő tevékenység és az irányítómunka hatékonyságában. Bebizonyosodott, hogy a XV. kongresszus és a Központi Bizottság határozatait munkatervekre és intézkedésekre bontották le, de teljesítésüknek már kevesebb figyelmet szentelnek. Olyan jelenségekkel is találkozunk, mint a következetlenség, a határozatok teljesítésében tanúsított kis mértékű Igényesség, az elégtelen ellenőrzés az irányítás szintjén, valamint az ellenőrző és revíziós szervek ismeretei fel- használásának elmulasztása. Egyes vezető dolgozók csak kelletlenül teljesítik a műszaki fejlesztéssel, a termékek minőségi színvonalának emelésével, valamint a hazai és a külföldi piac szállításainak áruválasztékával kapcsolatos párthatározatokat, sőt saját intézkedéseinket is. Ezeket nem hajtják végre megfelelő határozottsággal. Nem elóg rugalmasan oldják meg például a szerszámgépek és a formázógépek termelését és eladását. Az utólagos ellenőrzés, amelyet Jelenleg az álta.-< lános gépipar reszortjában és a prágai Strojimport Vállalatban valósítunk meg, még sürgetőbben előtérbe helyezi ezt a követleményt. A termelésben végrehajtandó változások bonyolultságát és fontosságát nem lehet lebecsülni. Ennek ellenére meg kell állapítani, hogy ezeknek a kérdéseknek a tisztázása a reszortok között és az Általános Gépipari Minisztérium reszortjában túlságosan soká tart, és hiányzik belőle az érintett minisztériumok és vezérigazgatóságok konkrét hozzáállása. A beruházások területén is számos fogyatékossággal találkozunk, amelyeket már bíráltunk. Továbbra is követelik olyan beruházások megvalósítását amelyek gazdaságilag nem megalapozottak, s amelyek végrehajtása során aránytalanul megnövekednek a költségek. Számos beruházás tervezési, területi és kivitelezési szempontból nem előkészített. Ennek következtében megvalósításukban lemaradás mutatkozik. A gyakorlat azt mutatja, hogy a beruházások terén végrehajtott ellenőrzés fontos szerepet tölthet be. Erről tanúskodik a zálužiei petrolkémiai komplexum építése második szakaszával kapcsolatban megvalósított ellenőrzés. Az ellenőrzés idejekorán való elvégzésével és igényességével sikerült javulást elérni a vezető dolgozók hozzáállásában és a kivitelelező üzemek pártszervezeteinek politikai szervező munkájában. Népgazdaságunk bonyolult és sokfelé szerteágazó szervezet. Minden felelős dolgozó jól tudja, hogy ennek a szervezetnek tervszerűen, harmonikusan és átfogóan kell fejlődnie, hogy egyetlen láncszeme se bontsa meg az egész rendszert. Ez lehetetlen nagyfokú pártosság, személyes felelősség, az egyének és az egész kollektívák igényes és alkotó hozzáállása nélkül. Hatékonyabban és rendszeresebben kell ellenőrizni a Központi Bizottság határozatainak, a kormányok határozatainak és döntéseinek és a miniszteri kollégiumok intézkedéseinek teljesítését. Ez konkrétan azt jelenti, hogy több szervező munkát kell végezni az emberek körében. Hasonló problémákkal már találkoztunk a Központi Bizottság határozataival való munka ellenőrzései során, amelyeket szakbizottságokkal együtt a pártszervezetek minden szintjén végeztünk, a párt- alapszervezetekben és a járási bizottságokon is. Megállapítottuk, hogy a szervező és irányítómunka nem áll mindenütt összhangban az igényes feladatokkal, és sok helyen formalizmussal teli. Nem volna szabad előfordulnia olyan szervező és irányító munkának, amely a felsőbb szervek határozatainak lebontásában, utasítások kiadásában és megvitatásában merül ki, ahelyett, hogy tulajdonképpen ezzel kellene kezdeni. Nem egy esetben csak elis- métlik, vagy lemásolják azt, amiről már korábban döntöttek. Az irányítószervek és a vezető dolgozók nem végeznek rendszeres ellenőrzést, a szervező munka nem nagyon hatékony. Az is előfordul, hogy nem elemzik az eredeti helyzet óta bekövetkezett változásokat, azt, hogy a fogyatékosságokat felszámolták-e, a feladatokat teljesítették-e. Jelentős tartalékok vannak az ellenőrzési jognak a termelőüzemekben és vállalatokban való érvényesítése terén is. Az igényesség hiánya, a fogyatékosságok okainak észre nem vétele, a névtelenség azt okozza, hogy egyes üzemekben és vállalatokban sok fogyatékosságot csak egyszerűen regisztrálnak, mégpedig az okok elemzése nélkül. Nem tesznek konkrét és hatékony intézkedéseket a visszásságok felszámolása érdekében. Az utóbbi Időben egyre inkább a pártalapszervezetek taggyűléseinek napirendjére kerülnek a termékek minőségével, a nyersanyag, anyag- és energiatakarékossággal kapcsolatos kérdések. A pártszervezetek által a párt gazdaságpolitikai céljainak teljesítése során a gazdasági vezetőségnek nyújtott támogatást bíráló igényesség kell hogy kísérje a gazdasági vezetőség munkájával és hatékonyságával szemben. Az ellenőrzés hatékonyságának és rendszerességének érvényesítése életünk minden területén számos olyan nehézség leküzdésének a kulcsa, amelyről már szó volt a Központi Bizottság Elnökségének jelentésében. Ez azonban megköveteli, hogy megvizsgáljuk e nehézségek keletkezésének okait, meghatározzuk, ki a felelős értük, megdicsérjük azokat, akik jól teljesítik feladataikat, segítsünk ott, ahol erre szükség van, és vonjuk felelősségre azokat, akik felelőtlenül viszonyulnak feladataikhoz és kötelességeikhez. Mindig az a fontos, hogy az ellenőrzés a nehézségek és a fogyatékosságok felszámolásához és olyan intézkedések megtételéhez vezessen, amelyek optimális eredmények elérését teszik lehetővé. A XV. kongresszus óta tovább szilárdult a dolgozók szeles tömegeinek pártunk politikájába vetett bizalma. Növekedett pártunknak, Központi Bizottságának, a pártszerveknek és -szervezeteknek a tekintélye. A kommunisták százezrei áldozatkészen teljesítik feladataikat a politikai, állami, társadalmi és gazdasági élet különféle területein. A kommunisták jó példával járnak elől a munkakezdeményezés fejlesztésében, és a szocialista társadalom érdekeinek érvényesítésében. Az utóbbi időben azonban néhány negativ jelenség is tapasztalható. Panaszok érkeznek a tisztségviselők helytelen eljárásával és viselkedésével kapcsolatban. Figyelmeztetéseket kapunk arra vonatkozóan, hogy megszegik a kommunista erkölcs és a kommunista szerénység elveit. Egyes vállalati és üzemi vezetők úgy tesznek, mintha a vállalat vagy az üzem személyi tulajdonuk lenne. A kommunisták erkölcsi profiljának és a kommunista szerénység kérdésének minden szintű pártszervezetben figyelmet kell szentelni, és idejében fel kell számolni az egyének apróbb hibáit és fogyatékosságait is, nehogy akkora méretűekké váljanak, hogy már a tisztségből való felmentés, a pártbüntetés, vagy a legnagyobb büntetés: a pártból való kizárás segít. Minden tisztségviselőnek tudatosítania kell, hogy tisztségéből nemcsak nagy jogkör, hanem nagy felelősség is hárul rá, ahogy ezt a Központi Bizottság Elnökségének jelentése is megállapítja. A párt mindig megvédi a rágalmazás és a demagógia ellen azokat a kommunistákat, akik következetesen teljesítik a párt politikáját és érvényesítik a társadalmi érdekeket. Másrészt azonban annak a kommunistának, aki megszegi a pártfegyelmet és a kommunista erkölcs elveit, számolnia kell azzal, hogy az alap- szabályzat értelmében a párt felelősségre vonja. Az utóbbi években sok fiatal került a pártba. Felkészítésüknek és nevelésüknek nagy figyelmet szentelünk. Ezért fontos, hogy mindenekelőtt a tisztségviselők mutassanak erkölcsi profiljukkal és magánéletükkel példát a fiatal párttagoknak és a tagjelölteknek. A párt nemegyszer bizonyította be akcióképességét, és a dolgozó néppel való szilárd kapcsolatát. Védenünk kell tehát egységét s sorainak tisztaságát. A párttagokkal szembeni igények egyre növekednek. A kommunistának az a fő ismertetőjele, ahogyan a párt politikájáért, minden elavult dolog ellen, minden új és haladó dologért küzd, és ahogyan meg tudja nyerni a többi dolgozót e politika támogatására. Leopold Lér, a CSKP KB póttagja, a CSSZSZK pénzügyminisztere A CSKP XV. kongresszusának programját olyan feltételek között valósítjuk meg, amelyek a megelőző időszakhoz viszonyítva számos tekintetben bonyolultabbak. Az 1976—1977-es évek gazdasági fejlődése ezt teljes mértékben igazolta. A kedvezőtlenül ható tényezők száma tovább növekedett, s ezek összességükben tovább fokozták a feladatok igényességét az ötéves tervben feltételezettel szemben. Annál pozitívabban kell tehát értékelni azt a tényt, hogy ebben a helyzetben is, az egyes fennálló problémák ellenére gazdasági fejlődésünk a 6. ötéves tervidőszak első két évében emelkedő jellegű volt. Gazdasági fejlődésünk pozitív oldalaihoz tartozik, hogy államunk pénzügyi gazdálkodása minden évben kiegyensúlyozott, s valutánk helyzete tovább szilárdult. A 6. ötéves tervidőszak első két évében pénzügyi vonatkozásban teljes mértékben fedeztük a termelési és a nem termelési szféra fejlesztési szükségleteit. A gazdaság anyagi és pénzügyi forrásainak képzése lehetővé tette a lakosság életszínvonalának további emelését. Az idei állami költségvetésben a nem beruházási jellegű költségekre, a közoktatásra, az egészségügyre, a kulturális és szociális kiadásokra 111 milliárd koronát irányoztunk elő, ami egy lakosra számítva 7367 koronát jelent, s ez 41 százalékkal több, mint 1970-ben. Többek között ez is szemléletesen bizonyítja a dolgozóink életszínvonalának emelkedését. Ahhoz azonban, hogy a jövőben is így legyen, az irányítás minden szintjén sokkal elkötelezettebben kell harcolni a munka hatékonyságának növeléséért, minőségének javításáért, ami a gazdaság további fejlődésének döntő tényezője. Habár az állam pénzügyi gazdálkodásának összesített eredményei összhangban vannak céljainkkal, egyúttal azt is látnunk kell, hogy sem 1976 ban, sem az elmúlt évben nem sikerült az összes előirányzott feladatot teljesíteni a fő pénzügyi források képzésében. Úgyszintén egyes beruházási és nem beruházási költségeknél sem sikerült elérni a tervezett szintet. Ebből arra következtethetünk, hogy eltérő a fejlődés a terv egyes tárgyi feladatainak teljesítésében, valamint a hatékonyság előirányzott növekedésében. A termelési költségek fokozatos átlagos csökkenése ellenére mindeddig nem sikerült elérni a kitűzött célokat. Ebből kifolyólag az az egyértelmű feladat áll előttünk, hogy alapvető mértékben fokozzuk a takarékosabb nyersanyag-, alapanyag- és energiafelhasználásra irányuló törekvésünket, eredményesebben csökkentsük a további termelési költségeket, jobban használjuk ki az állóalapokat, mert csak így teljesíthetjük ezeken a területeken az Ötéves terv feladatait. Ehhez hatékonyabban ki kell használni az új nagykereskedelmi árakat, amelyek az előző árakhoz viszonyítva igényesebb gazdálkodást követelnek meg az egyes vállalatoktól. Az új nagykereskedelmi árak nyereségrátája alacsonyabb, ezért ezek sokkal érzékenyebben hatnak, ha a vállalatok nem teljesítik a termelési költségek csökkentésében előirányzott feladataikat. Társadalmunk azzal nem lesz gazdagabb, ha a nagykereskedelmi árak magasabb nyereséget tesznek lehetővé, hanem csak azzal, ha a gazdasági szervezetek a termelési költségek csökkentésével, gyártmányaik fejlesztésével, megbízhatóságával érik el a magasabb nyereséget. Ezt még nem tudatosították eléggé egyes termelők, különösen azok, akik a hatékonyság, a minőség, a termelékenység és a gazdaságosság belső problémáit a magasabb árak elérésével, sőt néha árfegyelmi kihágásokkal akarják megoldani. Az elmúlt év gazdasági eredményeinek elemzése jó alkalom arra, hogy alaposan megvizsgáljuk és értékeljük a munka hatékonyságának növeléséért és minőségének javításáért folytatott harcunk színvonalát. Ezt azonban csak olyan elemzés alapján végezhetjük el, amely az irányítási munka állandó és szerves részét képezi, s amely a helyzet általános leírása helyeit a fogyatékosságok okainak vizsgálatára irányul, s konkrét, névre szóló intézkedéseket tűz ki célul. A CSKP KB elnökségi jelentésében szereplő feladatok teljesítésének egyik alapvető feltétele, hogy tovább fokozzuk irányítási munkánk intenzitását, s azt olyan szintre kell emelnünk, ami megfelel a csehszlovák gazdaság igényes fejlesztési feltételeinek. Pártunk XV. kongresszusa az állami és a gazdasági szervezeteknek feladatul adta, hogy olyan intézkedési rendszereket dolgozzanak ki, amelyek garantálják az anyagi és a pénzügyi források, valamint az emberi munka lehető legjobb felhasználását. Ezek között kiemelt helyen szerepelnek a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítésének a kérdései. A CSKP KB Elnökségé- ge és a kormány nagy figyelmet szentel ezeknek a kérdéseknek, s jóváhagyták a hatékony és minőségi termelés irányítása komplex tapasztalati rendszerének bevezetését. \ A tapasztalati rendszer olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek pártunk XV. kongresszusának határozataiból indulnak ki, s körülbelül 50 változtatást tesznek szükségessé a gazdasági mechanizmus érvényes rendszerében. Ezek célja az, hogy kitapasztaljuk a hatékony és jó minőségű termelés irányításának hatékonyabb módszereit, ahogy azt pártunk gazdaságpolitikájának stratégiai irányvonala célul tűzi. A kerületi pártaktívákon már rámutattunk a tapasztalati rendszer politikai jelentőségére s tartalmi céljaira. A kerületi és a járási pártbizottságok nagy felelősséggel láttak hozzá a tapasztalati rendszer érvényesítéséhez, s határozatokat fogadtak el, amelyek értelmében a kísérletező vállalatokban és üzemekben a dolgozók kollektíváival meg kell ismertetni a komplex tapasztalati rendszert, s a pártszerveknek és -szervezeteknek összpontosított figyelmet kell szentelniük a tapasztalati rendszer érvényesítésének. A pártszervek támogatása arra ösztönzi majd a kísérletező szervezetek dolgozó kollektíváit, hogy a tapasztalati rendszer bevezetését fontos társadalmi feladatnak tekintsék és sikeresen valósítsák meg. A jelen időszakban érvényben levő irányítási rendszerünk lehetővé teszi, hogy a felmerülő problémákat az eddiginél hatékonyabban sikerüljön megoldani. A tapasztalati rendszer ezen belül főleg arra irányul. hogy a hatékony és minőségi termelés irá -ítása konkrétabb és névre szólóbb legyen, hogy a vállalatok és a termelési gazdasági egységek tevékenységében még kifejezettebben érvényesüljenek a társadalmi érdekek. A tapasztalati rendszerben az irányítás tökéletesítésének olyan útjai és módszerei érvényesülnek, amelyeket a CSKP XV. kongresszusa tűzött célul. Ide tartozik a tervszerűség erősítése, az ötéves terv szerepének fokozása, a tervmutatók rendszerének tökéletesítése, továbbá a gazdasági szabályozók, az anyagi nr. 23. és az erkölcsi ösztönzők hatékonyságának növelése. »a (Folytatás az 5. oldalon) osa 1978.
