Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-23 / 82. szám, csütörtök
A fii dl: népünk eletszinvonalának további emelése Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának a CSKP Központi Bizottsága 11. ülésén elhangzott zárszava Iflll 1978. III. 23. Bevezetőben Husák elvtárs rámutatott a Központi Bizottság 11. ülésének fontosságára. Az ülés rendkívüli jelentősége abban rejlik, hogy körülbelül két évvel a XV. pártkongresz- szus után megvonta a kongresszusi határozatok teljesítésében elért eredményeink és sikereink, s egyúttal fogyatékosságaink 'mérlegét is, és konkretizálta a XV. kongresz- szus határozatainak teljesítése terén a XVI. kongresszusig terjedő időszakban követendő eljárást. A Központi Bizottság vitájának tárgyszerű és konkrét jellege jó példa a járási és a kerületi pártkonferenciák számára. Ebben a vitában számos okos tapasztalat, ismeret és észrevétel hangzott el, amelyeket felhasználunk a további munkában. Husák elvtárs a továbbiakban méltatta az Elnökség jelentésének, az eddigi fejlődés értékelésének és a jelentésben a jövő időszakra kitűzött feladatoknak egyértelmű támogatását. Nagyra értékeljük azt az egyértelműséget, amellyel a párt Központi Bizottsága a kérdéseket megvitatta. A járási és a kerületi párt- szervezetek értékelni fogják a legutóbbi konferenciák óta végzett munkájukat, és kitűzik további feladataikat a XVI. párt- kongresszusig terjedő időszakra vonatkozóan. Hogyan kell megvonnunk az általunk végzett munka mérlegét? Csak a sikereket emeljük ki, amelyekből sok van, és ne vegyük észre a fogyatékosságokat? Ez olyan szélsőséges eljárás lenne, amely önelégültséghez vezetne. Másrészt azonban azt sem tehetjük, hogy kizárólag a társadalmunkban még mindig tapasztalható problémákkal és fogyatékosságokkal foglalkozunk, s ne vegyük észre a párt és a nép munkájának pozitív eredményeit. Ezzel a másik szélsőségbe esnénk, borúlátókká válnánk. Mindkét véglet a jelenlegi helyzet helytelen értékelését jelentené, sőt elvenné az emberek munkakedvét. Számunkra — ahogy ezt már megszoktuk — az a fontos, hogy minél objektívabban értékeljük a pozitív jelenségeket is, és a fogyatékosságokat is. Ez az egyedüli elfogadható, reális és egyben az embereket mozgósító kiindulási alapja annak, hogy levonjuk a tanulságokat a következő években végzendő munkánkhoz. Az Elnökség jelentésében és a vitában is joggal mutattunk rá sikereinkre. Ami az elmúlt két esztendőt illeti, nincs szégyenkeznivalónk. Ezt az is bizonyítja, hogy a bonyolult nemzetközi gazdasági helyzetben is sikeresen fejlődik népgazdaságunk, megtartjuk és emeljük népünk életszínvonalát. Nagy munkát végeztünk az élet más területein is. Ez nem kevés, és nem is magától értetődő dolog, különösen akkor nem, ha figyelembe vesszük, mennyire igényes és bonyolult körülmények között dolgoztunk. Az elért sikerekre pártunk, társadalmunk, országunk joggal lehet büszke. Büszkeséggel tárhatjuk az eredményeket munkásosztályunk, népünk és végső soron az egész világ elé. Ha visszatekintünk az elmúlt két évben megtett útra, akkor ez az, ami döntő. Rendkívül fontos ténv az, hogy az elmúlt két esztendőben a gyakorlatban teljes mértékben helyesnek bizonyult a XV. kongresszus programja. Ebből az az alapvető tanulság adódik, hogy mindig e programhoz kell visszatérnünk, al- kotóan továbbfejlesztenünk és az eddiginél még nagyobb erőfeszítéssel megvalósítanunk. A jelentésben és a vitában szó volt azokról a fogyatékosságokról, amelyek munkánkban fellelhetők. Persze vannak olyan fogyatékosságok, amelyeket viszonylag gyorsan fel lehetne számolni. Kötelességünk — mindenütt, ahol ez lehetséges —. hogy következetesen erre törekedjünk. Vannak azonban távlati jellegű problémák is, ilyen például a tudományos- műszaki fejlesztésért vívott küzdelem. Ez nem egyszeri, hanem hosszan tartó feladat, amely azonban főleg jelenleg nagy. sürgősséggel áll előttünk. Ezt nem azért említem meg, mintha azt mondhatnám, hogy elhúzódó problémákról lévén szó, megoldásukra van elég idő. Éppen ellenkezőleg, az eddiginél még nagyobb intenzitással kell őket leküzdenünk. Egyúttal azonban azt is látni kell, hogy az elhúzódó problémák nem oldhatók meg az állami vagy pártszervek egyetlen gyűlésén, egyetlen intézkedésével. A XV. pártkongresszuson a hatékonyság növelésével, a szerkezeti változások végrehajtásával és a népgazdaság intenzifi- kálásával kapcsolatban kitűzött célok elérése átgondolt és tervszerű eljárást, hosszan tartó küzdelmet és mindenki részéről nagy erőfeszítést követel. A Központi Bizottságnak a tu- dományos-műszaki haladás fellendítésével a gépiparral, az építőiparral, a hazai piaccal és más kérdésekkel kapcsolatos határozatai tartósan időszerűek. Konkretizálását és szerves részét jelentik a XV. pártkongresszus programjának. Nem teljesíthetjük őket egyszeri kampány útján. E határozatokat állandóan figyelemDe kell venni, keresnünk kell megvalósításuk új és egyre hatékonyabb útjait, s teljesítésüket állandóan ellenőrizni kell. A jelentés és a vita azt is megmutatta, milyen utakon kell haladnunk és milyen módszereket kell alkalmaznunk e célok eléréséhez, az irányítás tökéletesítésétől kezdve egészen a dolgozók kezdeményező sének fejlesztéséig. Minek kell elsősorban megváltoznia a CSKP KB mostani ülését követően? Elsősorban annak, hogy a jövőben fokozott erőfeszítéseket kell tenni a XV. kongresszus gazdasági jellegű határozatainak megvalósítása érdekében minden szinten. S ezért fokozott felelősséget kell vállalni. Ugyanez vonatkozik az ideológiai és a pártmunkára, valamint minden egyéb munkaterületre is. Ezt társadalmunk politikai-eszmei és gazdasági fejlődésének szükségletei, az emberek fokozódó igényei követelik meg. Ojektív szükségszerűsége ez annak, hogy ne topogjunk egy helyben, hanem fokozatosan előrehaladjunk. A fokozott felelősségnek, a párt-, állami és gazdasági szervek, valamint a társadalmi szervezetek fokozott aktivitásának egyre inkább mutatkoznia kellene egész munkánkban. Ez nem egyszeri akció, hanem a hatékonyság növeléséért és a minőség javításáért vívott hosszan tartó küzdelem. Husák elvtárs ezután rámutatott a hatékonyság növelése és a minőség javítása követelményének tartós érvényességére és elvi jelentőségére, arra, hogy e követelmény elválaszt-“ hatatlanul összefügg népünk életszínvonalának fenntartásával. A világpiaci árak emelkedése az elé a kérdés elé állított bennünket, hová vetítsük negatív következményeit: a nép életszínvonalának területére, vagy a termelés területére. A tőkés országoktól eltérően, ahol az áremelkedések következményeit a dolgozók viselik, pártunk már a Központi Bizottság 1974 novemberében megtartott ülésén úgy döntött, hogy nem szabad veszélyeztetni a dolgozók, a többgyermekes családok, a nyugdíjasok életszínvonalát és szociális biztonságát, hanem éppen ellenkezőleg: az életszínvonalat tovább kell emelni és a gazdasági helyzet alakulására ható külső negatív tényezőket főként a termelés területén kell ellensúlyozni. 1974 óta e cél elérésére nagy erőfeszítéseket tettünk és elmondhatjuk, hogy egészben véve jól megálltuk a helyünket. Ha azonban azt akarjuk, hogy az emberek egyre jobban éljenek, minden területen szüntelenül fokozni kell a termeléssel, a gazdasági élettel szemben támasztott követelményeket, fokozni kell a termelés hatékonyságát és gazdaságosságát. Minden becsületes ember megérti ezt. Nem az a cél, liogy mindenki többet gürcöljön, hanem az, hogy mindenki becsületesen és az eddiginél jobban dolgozzon. A pártban és a közvéleményben terjeszteni kell az igényesség légkörét, amely mostani tanácskozásunkat jellemezte. Még sokat beszélhetnénk az élet minden területén elért eredményekről. Előttünk azonban igényes munka áll, amit annak érdekében kell végeznünk, hogy tovább növekedjen országunk gazdagsága, hogy emelkedjen az életszínvonal, szilárduljon népünk szociális biztonsága. Ez nemcsak a gazdasági életre vonatkoztatva érvényes, hanem a párt-, az ifjúsági és a szakszervezeti munkára is, minden munkaterületre. A bíráló igényesség további fokozásának szükségszerűsége a legfontosabb tanulság, amely a Központi Bizottság mostani üléséből mindannyiunk számára levonható. Mindenütt olyan légkört kell teremteni, amelyben magától értetődővé válik, hogy elsősorban minden vezető dolgozónak felelős és igényes munkát kell végeznie. Ha munkájában valami „nem megy jól“, segíteni kell a vezető dolgozónak, el kell vele beszélgetni, vagy a legrosszabb esetben, ha már semmi más sem segít, olyan személlyel kell felváltani, aki készséges és képes teljesíteni a feladatokat. Ez azonban már csak végső esetben megoldás. Ezt a módszert nem érvényesítjük káderpolitikánkban mindaddig, amíg nem válik elkerülhetetlenül szükségessé. A fokozott igényesség érvényesítésében természetesen minden vezető dolgozónak elöl kell járnia. Csak aztán követelheti meg másoktól, hogy feleiős és jó munkát végezzenek. A mostani központi bizottsági ülés után rendkívül fontos, hogy határozatait mindenütt, a kormányok, a gazdasági szervek, a Nemzeti Front szervei, a kerületi és a járási pártbizottságok, valamint a pártalapszervezetek nagyon konkrétan lebontsák. Annak érdekében, hogy az általánosból kiindulva eljussunk a konkréthoz, a szavakból kiindulva a tettekhez, az idei tervnek, a VI. ötéves tervidőszak következő évei terveinek és más feladatoknak a hatékony teljesítéséhez. Nincs olyan munkahely, ahol ne lehetne valamit javítani. A Központi Bizottság határozatait minden munkaszakaszon és minden szinten kezdeményezően le kell bontani, igényesen kell hozzáállni a következő kongresszusig terjedő időszakban előttünk álló feladatok teljesítéséhez, és egyúttal meg kell teremteni a feltételeket a következő időszak progresszív fejlődéséhez is. Beszédének további részében Husák elvtárs a tömegpolitikai munka egyes kérdéseivel foglalkozott. A jelenlegi helyzet megköveteli a párt, a szakszervezet és az ifjúsági szervezetek, a Nemzeti Front szervei és a tömegkommunikációs eszközök által a dolgozók széles rétegei körében végzett munka javítását, tökéletesítését. Ha az eddiginél is jobb eredményeket akarunk elérni — és erre futja erőnkből, sőt még igényesebb feladatokat kell kitűznünk —, elkerülhetetlenül szükségünk van az emberek egyre aktívabb támogatására és elkötelezettségére. A feladatok helyes kitűzése, a dolgozók széles rétegeinek elkötelezett hozzáállása és ennek hatékony irányítása a további sikeres előrehaladás fő biztosítéka. Ennek másik oka az, hogv osztályellenségeink külföMrfti fokozzák az ellenünk indított kampányaikat, a rádió, a sajtó, a televízió és más eszközök segítségével — provokációkkal is — hatni igyekeznek az emberek öntudatára, iparkodnak félrevezetni az embereket. Arra törekszenek, hogy visszaéljenek a Februári Győzelem 30. évfordulójával és az Idei évre eső más évfordulókkal. Itthoni hajótöröttek is különféle koholmányokat terjesztenek, főleg olyan ügyekről, amelyek a lakosság széles körét érintik, igyekeznek pánikot költeni az árakkal és a pénzzel kapcsolatban, megpróbálnak bizonytalanságot kelteni az emberek körében. Nincs olyan nagyobb munkahely hazánkban, ahol ne lenne pártszervezet, a forradalmi szakszervezeti mozgalom szer vezetei pedig mindenütt tevékenykednek. Ha valahol tehát ilyen jelenségekkel találkozunk, azonnal meg tudjuk magyarázni, hogy csak rosszindulatú koholmányokról van szó. Mindenütt határozottan fel kell lépni, minden pártellenes és szocialistaellenes megnyilvánulások ellen, szándékosan terjesztett különféle koholmányok ellen, hogy az emberek biztonságban félelemmentes légkörben élhessenek és dolgozhassanak. Ez tömegpolitikai munkánk fontos alkotó része. Minden ok megvan arra, hogy a kommunisták sz:iva teljes mértékben megnyerje a dolgozók bizalmát. El kell gondolkodnunk a csehszlovák hazafiságra és a mély internacionalizmusra való nevelés továbbfejlesztéséről is, tovább kell mélyítenünk a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal sokoldalúan fejlődő baráti kapcsolatainkat és elvtársi együttműködésünket. Ez szintén fontos feladata a széles néptömegek eszmei felfegyverzésének. A tömegpolitikai munkában nagy gondol kell fordítani az arra irányuló nevelésre, hogy az emberek büszkék legyenek hazánkra, sikereinkre, szocialista rendszerünkre, a Szovjetunióval való barátságunkra és szövetségünkre. Az ország minden részéből érkező visszhangok azt mutatják, hogy lakosságunk az elmúlt napokban nagy örömmel fogadta azt a hírt, hogy az első csehszlovák űrhajós űrutazáson vett részt. Jogos büszkeséget éreznek az emberek azzal kapcsolatban, hogy ez a szovjet elvtársakkal való együttműködésnek köszönhető, ugyanúgy, mint az, hogy a szocialista Csehszlovákia a világ harmadik olyan országa lett, amely űrhajóssal dicsekedhet. Az embereknek ez az öröme és büszkesége elősegíti a Szovjetunióhoz és népéhez fűződő testvéri érzelmeik elmélyítését. Ez a Szovjetunió és országunk internacionalista kapcsolatainak nagy példája. A CSKP KB mostani ülése után a legfontosabb az — folytatta Husák elvtárs —, hogy eredményeit az egész párt magáévá tegye. Már sokszor elmondottuk, hogy amilyen a párt, olyan a társadalom. Ahogyan a párt, a motor, a dinamó — vagy politikai kifejezéssel élve — a társadalom élcsapata dolgozik, úgy dolgozik minden szerv. A pártnak ez a szerepe kétségbevonhatatlan és pótolhatatlan. És amikor a jövő időszak igényesebb feladatairól beszélünk, mindig a pártmunka szerepéből és minőségéből kell elsősorban kiindulnunk. Ezért mostani ülésünk légkörét magukévá kell tenniük a járási pártkonferenciáknak, amelyekre áprilisban kerül sor, valamint a kerületi és városi pártkonferenciáknak, amelyek májusban lesznek. A Közponli Bizottság határozatait, a sikerek értékelését, a problémák és a fogyatékosságok elemzését, a következő kongresszusig reánk váró feladatokat minden pártkonferencián nagyon konkrétan le kell bontani és névre szólóan meg kell fogalmazni annak érdekében, hogy e konferenciák vitái konkrétak és bírálóak legyenek, hogy elősegítsék a járási és a kerületi pártszervezetek számára a problémák megoldását és a XV. kongresszuson kitűzött feladatok teljesítéséhez vezető út szabaddá tételét. Mindazt, amit ezen az ülésen a kritikáról és az önkritikáról, az igényességről és más követelményekről mondottunk, érvényesítenünk kell a kerületi és a járási konferenciákon és közvetítésükkel az alapszerve- zetekben. Tanácskozásunk szellemében kell irányítani az egész párt életét és tevékenységét a XVI. kongresszusig terjedő időszakban. A kommunisták jelentős járási és kerületi tanácskozásai útján tovább kell szilárdítani a párt soraiban és a dolgozók körében az általunk követett út helyességével kap csolatos mély biztonságérzetet, a jövő biztató távlatainak érzését. A hetedik ötéves terv kidolgozását úgy fogjuk megszervezni, hogy e terv biztosítsa a szó ciális és gazdasági fejlődés progresszív tendenciáinak folytatódását, népgazdaságunk, országunk szerves és hatékony fejlődését, a nép életszínvonalának fenntartását és további emelését. Vajon melyik tőkés ország biztosít ilyen távlatokat a dolgozók millióinak, mint a mi szocialista hazánk? A feladatok természetesen sem a közeljövőben, sem a távolabbi jövőben nem lesznek könnyűek. Pártunk a Központi Bizottság vezetésével, a dolgozók széles rétegeinek tevékeny támogatásával megfelelő tapasztalattal, erővel és elszántsággal, elég odaadó és hozzáértő emberrel rendelkezik ahhoz, hogy sikeresen biztosítsa a jelenlegi és a jövő feladatok teljesítését. Végezetül Husák elvtárs sok erőt és munkasikert kívánt a jelenlevőknek a Központi Bizottság ülésén kitűzött feladatok és mindazon feladatok teé- jesítéséhez, amelyeket a járási és a kerületi pártkonferenciák tűznek majd ki annak érdekében, hogy teljesítsük őket a XVI. kongresszus előtt, s a XVI. kongresszuson büszkeséggel adhassunk majd számot dolgozó népünknek és az egész világnak pártunk, szocialista hazánk új sikereiről. A Prerovi Gépgyár hazánkban az építőipari berendezések egyik legjelentősebb szállítója. A vállalat dolgozóinak munkakezdemé- nyezése jelenleg a Februári Győzelem. 30. évfordulója tiszteletére tett kötelezettségvállalások megvalósítására irányul. Nagy szerep hárul e feladatok teljesítéséből a 2918 tagot számláló 236 szocialista munkabrigádra és a 8 komplex racionálízációs brigádra. A felvételen: František Roh szocialista munkabrigád-tag, a Szovjetunió számára készülő malom egyik alkatrészét szabályozza. (Felvétel: V Galgonek — CTK)