Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-22 / 81. szám, szerda

Ä CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 9. oldalrólj ta és munkásmozgalom hagyo­mányainak követője. A közép-szlovákiai kerület­ben a XV. pártkongresszus óta a problémák és a nehézségek ellenére egészében pozitív eredményeket értünk el. A 6. ötéves terv feladatait reálisak­nak és teljesíthetőknek tartjuk. Sikeres teljesítésük érdekében továbbfejlesztjük a munkakez­deményezést és aktivitást. Igé­nyesen és bírálóan elemezzük és oldjuk meg a felmerülő problémákat, javítjuk kerületi pártszervezetünk munkaformáit és -módszereit, növeljük a gaz­dasági szervekben, társadalmi szervezetekben, nemzeti bizott­ságokban és a társadalmi élet minden szakaszán a kommu­nistákkal szemben támasztott igényeket. Ezért felelősségtel­jesen látunk hozzá a CSKP KB 11. ülése határozatainak lebon­tásához és megvalósításához, úgy, hogy minden kommunista konkrét személyre szóló fel­adatot kapjon. Olyan szellem­ben készítjük elő a járási és kerületi pártkonferenciákat, hogy az elfogadott határoza­tok a XV. pártkongresszus ha­tározatai további teljesítésének mozgató erőivé váljanak. Vlastimil Ehrenberger, a CSKP KB ragja, a CSSZSZK tüzelőanyag- és energetikaipari minisztere Amikor lebontottuk a CSKP. XV. kongresszusa által a Tü­zelőanyag- és Energetikaipari Minisztérium elé kitűzött fel­adatokat, tudatában voltunk annak, mekkora igények há­rulnak reszortunk dolgozóira. Örömmel állapítom meg: a Nagy Októberi Szocialista For­radalom és a Februári Győze­lem évfordulói és számos belső intézkedés által ösztönzött munkakezdeményezésnek kö­szönhető, hogy a hatodik öt­éves terv céljaival összhang­ban nemcsak teljesítettük az állami terv fő céljait, hanem számos tekintetben túl is szár­nyaltuk. Tudatában vagyunk annak, hogy a pozitív eredményeken •'ívül még mindig vannak olyan problémák, amelyeket meg kell oldanunk. Ennek ér­dekében már intézkedéseket foganatosítottunk, amelyeket lebontunk reszortunk egyes szakágazatainak feltételeire. Különösen fontos feladatnak tartjuk a nagy villanyáram- fcgyasztók fogyasztásának fo­kozatos, tervszerű csökkenté­sét. Ezt azonban megnehezíti az a körülmény, hogy az ipari üzemek jelentős mértékben túl­lépik az állami tervben kisza­bott villanyáram-fogyasztási határt. Ezt a keretet csak az idei év első két hónapjában 156 millió kilowattórával lép­ték túl, és a márciusi helyzet Is hasonlóképpen alakul. A kedvezőtlen helyzethez még hozzájárul a vízi erőmű­vek viszonylag gyengo terme­lése, amit az alacsony víz­szintek okoznak, s emiatt a hőerőműveknek januárban és februárban 466 millió kilowatt­órával több áramot kellett ter­melniük a tervezett mennyiség­nél. Ezzel 5 százalékkal túl­teljesítették az állami tervet, és a múlt év azonos idősza­kához képest a termelés 10 százalékkal növekedett. A ter­melés növeléséhez az idei év első két hónapjában a terve­zett mennyiségnél félmillió tonnával több barnaszenet kel­lett elhasználni. A fokozott termelés azonban negatívan tükröződött vissza a hőerőmű­vek széntartalékaiban, amelyek a ■ megengedett alsó határ alá csökkentek. Az elmúlt évektől eltérően, amikor lehetőségünk volt a velünk egybekapcsolt energiarendszerekből villany­áramot importálni, az idei helyzet bonyolultabb, mert partnereinknek és barátainknak sincs villanyáramtöbbletük, és a be nem tervezett import ki­vitelezése lehetetlen. A jelen­legi helyzetben trillát az egye­düli járható út az marad, hogy az ipari üzemeknek szigorúan meg kell tartaniuk a villany­áram-fogyasztás keretét, s min­den áramfogyasztónak gazda- daságosan kell bánnia a vil­lanyárammal. Az állami terv e részének szigorú teljesítése nélkül lehetetlenné válik a vil­lanyáram tervszerű reguláció­ja. További probléma, amelynek figyelmet szentelünk, az, hogy megfelelő mennyiségű szenet biztosítsunk a lakosságnak és az iparnak. Tudatában vagyunk annak, hogy a szénfejtési fel­adatok túlszárnyalása ellenére sem teljesen kielégítő a hely­zet, főként a nagy szénraktá­rak által szállított osztályozott tüzelőanyag-fajtákból való el­látás terén. Ez bonyolult kér­dés, melynek megoldásához szükség van reszortunknak és az összes érintett szervezetnek szoros együttműködésére, fő­ként ami az osztályozatlan szénfajták megnövekedett tnennyiségének felhasználását és nagy központi raktárak épí­tését illeti. A harmadik, de nem utolsó probléma a beruházások kér­dése. Az elért javulás — külö­nösen a minőségi javulás — ellenére komoly gondokkal küszködünk a tervelőkészítés határidőinek és az új kapa­citások átadási határidőinek megtartása terén, pedig több új erőművet határidőn belül üzembe helyeztük, s ezek az erőművek röviddel az átadás után jó teljesítményt érnek el. jelenleg arra összpontosítjuk erőnket, hogy űj bányászati kapacitásokat létesítsünk csak­nem minden bányamedencé­ben. A szénipar első számú problémáinak az észak-csehor­szági barnaszénmedence fej­lesztését tartjuk. Ez nem old­ható meg kizárólag a tüzelő- anyagipari reszort erejéből, hanem e munkára más reszor­toknak is nagy gondot kell fc”d"taniuk, elsősorban a ne­hézgépiparnak és az építőipar­nak. Szükségünk van a nagy teljesítményű gépek határidőn belüli szállítására, olyan gé­pekre, amelyek bonyolult bá­nyászati és földtani körülmé­nyek között is megbízhatóan fognak üzemelni. Az észak-csehországi barna­szénmedence fejlesztésével szo­rosan összefügg más kapaci­tások tervszerű szabaddá téte­le, és a pótberuházások határ­időn belüli létesítése. Ezekkel nem sikerült megfelelő mér­tékben előrehaladni. A bánya­gépek és berendezések hiánya továbbra is a bányászok sú­lyos problémája. Az általunk végrehajtott intézkedések sem biztosítják teljes egészében azoknak a feladatoknak a tel­jesítését, amelyeket a kormány tűzött ki a legnagyob szénme­dencék továbbfejlesztése érde­kében. Az időben való lemara­dás komolyan veszélyezteti a széntermelés fokozódó felada­tainak teljesítését. A tüzelőanyag- és energeti­kaipar kiegyensúlyozott fejlő­dését szerintem olyan intézke­désekkel érhetjük el, amelyek az összes energiafajták fo­gyasztásának ésszerűsítését eredményezik. Ezt a problémát még reszortunkban sem sike­rült eddig teljes mértékben megoldani. Az ötéves terv cél­mutatójának eléréséhez, ahhoz, hogy egy kilowattóra villany­áram előállításához 385 gramm tüzelőanyagra legyen szükség, hiányzik 12 gramm, az össz- mennyiség 3,1 százaléka. Az el­ső két évben csak 4 grammos javulást sikerült elérni, még­pedig az egészet lényegében tavaly. Az eddigi nem kielégí­tő helyzetet főleg saját fogya­tékosságaink okozzák, de hoz­zájárul ehhez az a szükségsze­rűség is, hogy kisebb fűtőér­tékű tüzelőanyagokat kell használni. Nem marad más le­hetőség, csak az, hogy ha­tékonyan kell elégetni eze­ket a tüzelőanyagokat ott is, ahol felhasználásukkal eddig nem számoltak. Saját fogyatékosságaink első­sorban abban rejlenek, hogy gyakoriak a termelési berende­zések üzemzavarai, amit az üzemelés és a karbantartás ala­csony színvonala okoz. A szál­lított berendezések minőségé­ben is tapasztalhatók fogyaté­kosságok. Intézkedéseket foga­natosítottunk annak érdeké­ben, hogy az üzemzavarok számarányát, amely tavaly a hőerőművekben 6,9 százalékot tett ki, 5 százalékra csökkent­sük, s ezzel elérjük a mienké­hez hasonló tüzelőanyagipari bázissal rendelkező fejlett energiarendszerek színvonalát. Ezt a dolgozók képzettségének céltudatos fokozásával, és sa­ját javítási bázisunk fejleszté­sével akarjuk elérni, ami lehe­tővé teszi a megelőzés és a javítások színvonalának emelé­sét. Ezen a területen főként a kohó- és nehézgépipari re­szorttal igyekszünk elmélyíte­ni az együttműködést. Már fo­ganatosítottunk közös intézke­déseket, amelyek hatása kezd pozitívan megnyilvánulni. Döntő feladatunk az, hogy megfelelő mennyiségű szenet biztosítsunk az energetika, az ipar és a lakosság részére. A bányászok hozzáállását e tár­sadalmi szükséglet kielégítésé­hez az a körülmény is jellem­zi, hogy a -hatodik ötéves terv­időszak első három évének széntermelése 5 millió tonnával lesz több a tervezett mennyi­ségnél, és 3 millió tonnával az éves végrehajtási tervek meg­növelt mutatóit is túlhaladja. Ezek a fejtési eredmények csak a bányászok megértésé­vel, kezdeményezésével és ál­dozatkészségével érhetők el, miközben nehéz helyzet alakul ki a széntartalékok és a szén- fogyasztás viszonyában. A probléma bonyolultságát csak fokozza, hogy a legna­gyobb fejtési kapacitásokat az észak-csehországi barnaszén­medencében nem sikerül az előirányzat szerint fejleszteni. Például a legnagyobb mérték­ben fejlesztett külszíni bányá­ban, a Makszim Gorkij Bányá­ban a bányagépek késedelmes üzembe helyezése már több mint 6 millió tonna hiányt oko­zott, amit úgy kell ellensúlyoz­ni, hogy fokozni kell a szén- termelést a többi bányában, mégpedig tekintet nélkül a mű­szaki feltételekre. Ezért ért­hető, hogy a most kitermelt tüzelőanyagoknak alacsonyabb a fűtőértéke és nagyobb a ha­mutartalma. Az észak-csehor­szági szén átlagos fűtőértéké­nek csökkenése várhatóan tar­tós jelenség marad. A fűtő­érték az utóbbi’ hat évben 4,8 százalékkal csökkent, a szén hamutartalma pedig 9,7 száza­lékkal növekedett. Az energeti­kai és a fűtési célokra hasz­nált szén termelésének növe­lése tehát elsősorban a bá­nyagépek üzembe helyezése tervének teljesítését,1 a bányá­szathoz és a szállításhoz szük­séges kapacitások szabaddá té­telét feltételezi, főként az észak-csehországi barnaszén­medencében. Egyelőre kevés az ok az elé­gedettségre. Példaként elmond­hatjuk, hogy a pótberuházások létesítésének késlekedése aka­dályozza a mosti bánya terme­lésének növelését, pedig ez a bánya a kiváló minőségű osz­tályozott szén egyik legfőbb forrása. Szintén negatívan hat a vasúti sínek, a vízvezetékek és a víztárolók áthelyezésének késlekedése. Meg vagyok azon­ban győződve arról, hogy a párt- és kormányszervek szün­telen gondoskodásával sikerrel megoldjuk azokat a nehézsége­ket, amelyekkel most küszkö­dünk. A nagy energiafogyasztás — egy 1'őre számítva a világ leg­fejlettebb ipari országai közé tartozunk — nyilvánvalóan szo­cialista társadalmunk nagyfokú fejlettségének a jele. Csak­hogy az egyes energiafajták felhasználása terén készített összehasonlítás azt mutatja, hogy jelentős tartalékaink van­nak. A fejlett ipari országok­hoz képest a nyersvas termelé­séhez 25—40 százalékkal, az üveggyártáshoz 25—30 száza­lékkal, az elektroacél gyártá­sához 10 százalékkal, a cement gyártásához csaknem 10 szá­zalékkal több energiára van szükségünk. Ezért elkerülhe­tetlenül szükséges, hogy el­érjük a tüzelőanyag- és ener­giafogyasztás ésszerűsítésének állami programjában kitűzött célokat, és megvalósítsunk egyes sürgető, intézkedéseket. Teljesen tudatában vagyok reszortunk feladatai igényessé­gének, de meggyőződésem, hogy e feladatok sikeres tel­jesítésének biztosítéka a mun­kakezdeményezés széles körű fejlődése, amely a reszortban működő 5615 szocialista mun­kabrigád és más kollektívák munkájában is megnyilvánul. Biztonságérzettel támaszkodunk a KGST tagállainok egyre szoro­sabb internacionalista együtt­működésére, különösen a Szovjetunió sokoldalú segítsé­gére. Már az idén üzembe he­lyezzük az első voronyezsi tí­pusú atomerőművünket, és még a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója előtt további földgázszállítmá­nyok kezdenek áramlani ha­zánkba az orenburgi lelőhe­lyekről. Rudolf Rohlíček, a CSKP KB tagja, a CSSZSZK kormányának alelnöke A XV. pártkongresszus óta eltelt időszakban intenzívebbé és dinamikusabbá vált Cseh­szlovákia részvétele a nemzet­közi munkamegosztásban és a nemzetközi gazdasági kapcso­latokban. A KGST-tagállamok- kal való gazdasági együttmű­ködést minden formában és a népgazdaság minden terüle­tén fejlesztjük. Csehszlovákia atkív részvétele az integráció­ban népgazdaságunk számára a hatékonyság növelésének, szükségleteink kielégítésének elsőrendű tényezője és nép­gazdaságunk további kiegyen­súlyozott fejlődésének feltéte­le. Ezzel összefüggésben rá akarnék mutatni a szakosítás és a kooperáció növelésének és elmélyítésének jelentőségé­re, mert ez a nemzetközi szo­cialista együttműködés egyik alapvető formája. A KGST-tag- államok által egymás között megkötött gazdasági együttmű­ködési, termelési szakosítási és kooperációs egyezmények­ben a hangsúlyt elsősorban a gépipari, a kohászati, a könv- nyűipari és a vegyipari együtt­működésre helyezzük. Külön­leges helyet foglalnak el ezek között a Szovjetunióval meg­kötött szerződések. E szerző­dések tartalma Csehszlovákia érdekeltségének terjedelmében tükröződik az éves tervekben, főleg „a KGST-tagállamok sok­oldalú integrációs intézkedé­seinek távlati tervével“ össze­függésben. Itt elsősorban Cseh­szlovákiának a beruházások­ban való részvételéről, a Szov­jetunió villanyáram-szállításai­ról, a 750 kilovoltos nagyfe­szültségű áramvezeték — amely Nyugat-Ukrajnát a Magyar Népköztársasággal köti össze —, építéséről, 1 milliárd 200 millió kilowattóra villanyáram 3C év alatt történő szállításá­ról, vagy másfél millió tonna vasérc Krivoj Rog térségéből történő szállításáról van szó. Előzetes adatok szerint 1977- ben a kiemelt gépipari termé­kek részaránya a gépek szocia­lista országokba való export­jában megközelítette a 33 szá­zalékot, míg 1970-ben a 13 szá­zalékot sem érte el. A nemzetközi szakosítás és kooperáció hatékonyságának növelése érdekében a KGST egyes szervoiben megfelelő rendszerű intézkedéseket is kidolgozunk. A KGST leg­közelebbi ülésszaka elé ter­jesztjük az együttműködési programok távlati céljainak kidolgozásáról szóló jelentést. Nyíltan meg kell mondani, hogy a programok kidolgozása lassabban halad, mint ahogy eredetileg elképzeltük. A prob­lémák bonyolultsága és igé­nyessége elsősorban a tüzelő­anyag- és energiaipar terén észlelhető, ami hatással van az ezzel összefüggő ágazatok­ban végzett munkára is. A KGST nemrég megtartott ülésszakán olyan döntés szü­letett, hogy az e területen ki­dolgozandó hosszú lejáratú célprogramot a mezőgazdasági programmal, beleértve a két ágazat számára szállított gépe­ket és gépi berendezéseket is, a KGST idei ülésszaka elé kell terjeszteni. Az ülésszaknak meg kell vitatnia ezen alap­vető feladatok megoldása kö­zös stratégiájának elveit. Egyes elveket már most be kel­lene iktatni a sokoldalú egyez­ményekbe és még az idén alá­írni őket. Elsősorban egyez­ményt kell kötni az atomerő­művek berendezéseinek gyártá­sa és szállítása terén való szakosításról és kooperációról az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozóan, továbbá megálla­podást kell kötni az érintett államok részvételével két nagy atomerőmű építéséről a Szov­jetunió területén, ezután a Szovjetunióból Lengyelország­ba vezető 750 kilovoltos nagy- feszültségű áramvezeték, vala­mint a Romániába és Bulgá­riába vezető másik nagyfeszült­ségű áramvezeték építéséről, végezetül egyezményt kellene kötni az energetikailag igé­nyes vegyipari termékek és az energetikailag kevésbé igényes olyan vegyipari termékek gyár­tási szakosításáról, amelyeket a villanyáramért pótlásként a Szovjetuniónak szállítanánk. A KGST szervei — a Végre­hajtó Bizottsággal kezdve az együttműködés problémáinak kidolgozásával egyidejűleg — szüntelenül foglalkoznak az­zal a kérdéssel, hogyan lehet­ne növelni az együttműködés hatékonyságát, felgyorsítani di­namikáját, s mindenekelőtt minél jobban kielégíteni az egész közösség szükségleteit. Minden bonyolult probléma el­lenére a szocialista közösség keretében kifejtett együttmű­ködés elért eredményeinek alapján bárminemű önelégült­ség nélkül elmondhatjuk, hogy e munka egészében véve sike­resen halad előre. A XV. kongresszus által a külgazdasági kapcsolatok te­rén, főleg a szocialista közös­ségen kívüli nemzetközi mun­kamegosztásban való részvéte­lünk terén kitűzött célok elé­rése még bonyolultabb körül­mények között zajlott le. Ez fokozza pártunk és vezetősége politikájának sikerét, mivel a tőkés világ jelenlegi válságos időszakában, amelyet a nyers­anyagok, az anyagok, a termé­kek és az élelmiszerek árainak gyors növekedése, a fokozódó infláció és a növekvő munka- nélküliség jellemez, sikerült a minimumra csökkenteni e té­nyezőknek népgazdaságunkra gyakorolt negatív hatását, el4 sősorban népünk életszínvona­lát sikerült megvédeni. Amint ezt a számok Is bizonyítják, fokozódik a csehszlovák nép­gazdaság részvétele a nemzet­közi munkamegosztásban, és néhány éve jelentős változások­ra került sor a tőkésországok­kal való árucsere-forgalom te­rületén. A külkereskedelem ál­lami tervét 1977-ben egészében véve teljesítettük. A 6. ötéves terv feladataihoz képest a szo­cialista országokkal lebonyolí­tott külkereskedelmünkben az eredmények kedvezőbbek és a tőkésországokkal lebonyolított külkereskedelemben is lénye­dében teljesítjük a terv elő­irányzatát. Annak ellenére, hogy bo­nyolult és igényes feladatok előtt állunk, amelyeket minél jobban teljesíteni igyekszünk, a csehszlovák népgazdaság nemzetközi helyzete összeha­sonlíthatatlanul jobb, mint a szomszédos tőkésországoké. Ezzel azonban még mindig nem elégszünk meg, mert tel­jesíteni kell a 6. ötéves terv m. 22. feladatait, mégpedig elsősor­ban népgazdaságunk export­(Folytatás a 11. oldalon) 10

Next

/
Thumbnails
Contents