Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-22 / 81. szám, szerda

A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 7. oldalról) előnnyel — ez év július 1-én beindítsák. Számadatok és határidők fel­sorolásával azonban nem fe­jezhetjük ki teljes mértékben azt a minőségi átalakulást, amely Prága komplex fejlesz­tésében történt, abban a hely­zetben és azokban a módsze­rekben. amelyeket jellemzően kifejez a_ általános építési terv és a további dokumentumok. A /árosfejlesztés fontos kér­déseire való erőösszevonás és figyelemösszpontosítás termé­szetesen nem vezethet azok­nak a területeknek az elha­nyagolásához, amelyektől függ Prága dolgozóinak és a fővá­rosba látogatóknak megelége. dettsége, a főváros mindennapi kedvező politikai légköre. A Központi Bizottság 7. ülésén a lakosság anyagi szükségletei­nek — a közszükségleti cik­kek, a belpiac terén és a szol­gáltatásokban való — kielé­gítéséről szóló bíráló elemzés fővárosunkra is érvényes. A város mindennapi életét természetesen nem csupán a szolgáltatások biztosítják. Prá­ga lakossága sokoldalú köve­telményei közé tartozik az egészségügy az oktatásügy, a közlekedés, a kereskedelem stb. rendszere. A prágai nem­zeti bizottságokban dolgozó kommunisták felelnek az egy­re sürgetőbb munkaerő-problé- na megoldásúért. A megoldáshoz vezető út a munkaerő ellátás feladatainak megoldásában rejlik. 1977-ben első ízben teljesítették köztár­sasági viszonylatban a nem­zeti bizottságok által szervezett munkaerő-toborzási tervet, va­lamint a munkaerő-utánpótlás toborzását Prágába, noha ke­rületenként nem egyonlő mér­tékben. A szakágazatokkal együtt aktívabban és hatékonyabban kell intézkedéseket tennünk ott is, ahol az általános terv­vel és a szövetségi kormány határ :ataival ellentétben ké­sik egyes vállalatoknak és in­tézményeknek Prágából való kihelyezése. Közös erővel kell kiküszöbölnünk azt az egész- ségtr'en jelenséget, amely hol­mi rejtett, fordított irányzatú munkaerő-vándorlásban rejlik. Egyrészt más kerületekből szer­zünk dolgozókat Prágába, más­részt a prágai szervizből és fémipari szolgáltatásokból kell munkaerő-kapacitást pótolnunk, vagyis helyrehoznunk azokat a hibákat, amelyeket nem ja vított ki a termelő, tehát arány­talanul emelnünk kell a javí­tómunkások számát. A nemzeti bizottságok több irányban a párt irányvonala megvalósításának jelentős és pótolhatatlan erejét képezik. Az egyes területeken azonban sikeres előrehaladásuk nem nélkülözheti a központi szer­vek intézkedéseit. Prágáról joggal mondják, hogy ma a legnagyobb méretű építkezési hely. Éppen a ter­jedelmes beruházásfejlesztés­ben szereztünk több pozitív tapasztalatot, ugyanakkor azonban számos komoly prob­léma nehezedett reánk. Ilyen elsősorban a költségvetési kia­dások növekedése. A beruhá­zási folyamatban bonyolult kapcsolatok jöttek létre a be­ruházó, a tervező és a szállító között. A nemzeti bizottságo­kon dolgozó kommunistáknak, a prágai beruházási és terve­zési intézetek 4000 dolgozójá­nak kötelessége harcolni a határidő összehangolásáért, ja­vítaniuk kell munkájuk minő­ségét. Például a városi párt- bizottság javaslatára és együtt­működve a Szövetségi Műszaki és Beruházásfejlesztési Minisz­tériummal hozzáfogtunk a terv­rajzok egyszerűsítéséhez, ez­által az építkezések beruházási és tervezési előkészületeinek javításához és meggyorsítása hoz. Fontos szerepe van a szál­lítónak, aki érdekeinek érvény­re juttatásával erősen befolyá­solja a beruházót és a terve- , zőt. Az építőipari szervezetek magatartását a szállítmányok megválasztásakor és az alkal­mazott technológia kiválasz­tásakor a terv teljesítményi mutatói motiválják, ezek előny­ben részesítik az alapvető épí­tőipari termelés egész terjedel­mét' és az ennek megfelelő bérezést. Az irányítás területén elő­készített intézkedések kereté­ben természetesen fontolóra kell vennünk azt is, vajon a munkatermelékenység fokozá­sához vezető egyetlen út az építkezéseken kívül gyártott elemek alkalmazása — főleg a városközpont átépítésével kap­csolatban —, vajon nem len­ne-e alkalmasabb más, társa­dalmi szempontból ugyanilyen előnyös, de nálunk eddig ke­vésbé alkalmazott építőipari technológia. Hasonló irányzatok mutat­koznak tervhivatalainkban is. A tervező is ki van téve a helytelen elv objektív nyomá­sának — minél drágább, áru­nál jobb. Ez a helyzet termé­szetesen árt a tudomány és technika fejlesztésének, gya­korlati alkalmazásának. A tárgyiasult munka jelentős része megtartására irányuló törekvés nem az építési határ­idők rövidítéséhez vezet, ha­nem inkább azok meghosszab­bításához. Minél nagyobb a beépített elemek értéke, a szállító annál hosszabb épít­kezési határidőket alkalmaz. A különböző épületelemek és az élő munka árrelációja sem vezet egyelőre a legnagyobb fokú hatékonysághoz. A beruházásfejlesztés folya­matosságára és általános ha­tékonyságára negatívan ható második komoly tényező, a beruházási szállítmányok hiá­nyos mérlege. Például az utób­bi években a járulékos építke­zéseken is jelentősen megnö­vekedett a gépi beruházások összege: a légitechnikai, az egészségügyi berendezések, a gyengeáramú és erősáramú el­osztók sem állnak a megfelelő mennyiségben rendelkezésre, ami jelentősen megnehezíti a szállítmányok teljessé tételét. Hasznos lenne természetesen a Központi Bizottság Elnöksé­ge jelentésében elhangzott ja­vaslatokkal összhangban és a legnagyobb fokú hatékonyság követelménye érvényesítésének érdekében — amint azt a XV. pártkongresszus kitűzte — megoldani ezt a helyzetet. El­sősorban arról van sző, hogy a napi helyzet mélyreható elemzése alapján, a hazai és a szovjet tudományos ismeretek és gyakorlat felhasználásával következetesen olyan intézke­déseket foganatosítsunk, ame­lyek összehangolják az egész társadalom, a beruházók, a ter­vezők és a szállítók érdekeit a magas fokú társadalmi ha­tékonyság céljából. Ezzel ter­mészetesen komplex módon összhangba kell hozni a terv­szerű irányítás, az anyagi ösz­tönzés minden eszközét, a jo­gi tényezőket is. Itt is érvé­nyes, hogy a siker feltételeit a munka minőségének rendsze­res javítása biztosítja. A nem­zeti bizottságok szerveinek munkájában és tevékenységé­ben, apparátusában, politikai hozzáállást, a minőség, a ha­tékonyság és a személyes fe­lelősség igényes követelmé­nyeit kell érvényesíteni. Jaroslav Hajn, a CSKP KB tagja, az észak-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára Az észak-csehországi kerület pártszervei elsőrendű figyelmet szentelnek annak, hogy a ke- ríllet biztosítsa a szenet a nép­gazdaság számára. Eddig szén- fejtési tervünket mindig telje­sítettük, ami annak köszönhe­tő, hogy a kommunisták a vá­járok kezdeményezésének élén álltak és úllnak, és személyes pc.dájukkal nyerik meg a töb­bieket rendkívüli teljesítmé­nyeknek, és a mindennapos ne­hézségek leküzdésének. Hiszen a 6. ötéves tervben az észak- csehorszagi barnaszénmedence számára kitűzött irányelvekkel szemben, a népgazdaság szük­ségleteinek megfelelően olyan döntés történt, ho°:y a kiter­melt szén mennyiségét évente csaknem 3 millió tonnával, azaz 16,5 százalékkal növelni kell. Ilyen termelésnövekedésre még nem volt példa az észak-cseh­országi barnaszénmedence tör­ténetében. Nem könnyű biztosítani a na­gyobb feladatok teljesítését. Ha bányászaink teljesíteni akarják a tervet, az idén 50, sőt egyes esetekben 80 rendkívüli műsza­kot kell ledolgozniuk. Ez gya­korlatilag azt jelenti, hogy min­den szombaton és sok vasárna­pon is dolgozniuk kell. Ez pe­dig a kommunista bányászok rendkívül Igényes politikai munkája és példaadása nélkül nem megy. Ezenközben külön­böző nehézségeket kell leküz- denünk, operatív módon megol­dani egyes problémákat, így például szakképzett emberek átirányítását kevesebb szak- képzettséget igénylő munkákra, egyebek között sínlerakásra is. Hiszen a Lenin Bányaipari Tröszt egyik vállalatának több mint 600 kilométer saját vágá­nya van. Le kell küzdeni a nagy teljesítményű gépek üzembe helyezésével és zavar­talan üzemeltetésével kapcsola­tos problémákat és nehézsége­ket, valamint a kitermelt szén­nek a szénmedencéből való el­szállítása igen bonyolult prob­lémáját. Vonatkozik ez a Makszim Gorkij Külszíni Bánya TC-3 tí­pusú fejtő gépsorára is, amely­nek a vonatkozó kormányhatá­rozatok értelmében már a múlt év közepén üzemelnie kel­lett volna. Az átadás határide­je az év végéig kitolódott, és igen nehéz lesz, hogy — amint a bányászok mondják — meg­kezdje a munkát legalább áp­rilis elsején. Csak március 15-én tette meg az első lépést azon a helyen, ahol összeszerelése fo­lyik, de még négy és fél kilo­méter hiányzik ahhoz, hogy el­érje a vágatot. A tárók pártbizottságai nagy gondot fordítanak arra, hogy mindenütt, ahol döntés történik a fejtésről, a komplex fejtőbe­rendezésekről, és nagy gép­egységekről, jól képzett, szak­mailag hozzáértő és tapasztalt párttagok ' dolgozzanak. A K 10 000 típusú nagy teljesítmé­nyű exkavátor számára, amely még ,jtt áll az összeszerelés helyén, már kijelölték a kiszol­gáló személyzetet és ennek 60 százaléka párttag. Ez a fajta gyakorlat: hogy a legfontosabb munkaszakaszokra kommunistá­kat válogatunk ki, készítünk fel és helyezünk el, a pártmun­ka tartós módszerévé lett az alapszervezetek többségében az észak-csehországi barnaszén­medencében. Biztosítja a párt közvetlen befolyását a szénme­dence valamennyi nagy gépegy­ségén, s ugyanígy a döntő fon­tosságú fejtési csomópontokon. Az idén 67,9 millió tonna sze­net kell kifejtenünk és 170 millió köbméter földet kell fel­táráskor eltávolítanunk. A jö­vő évi terv 69,5 millió tonna szén -kifejtését, és 180 millió köbméter föld eltávolítását irá­nyozza elő. Ahhoz, hogy teljesí­teni tudjuk társadalmunknak ezt a kétségtelenül jogos igé­nyét, idejében biztosítani kell a szénmedence szükséges fej­lesztését, amit a feltárás növe­lésének korlátozott lehetőségei határok közé szorítanak. A tüzelőanyag-energetikai alap, a vegy- és gépipari és a többi népguzdasági ágazat fej­lesztésével kapcsolatos igényes feladatokat csak úgy lehet tel­jesíteni a kerületben, ha szük­ségszerűen összpontosítjuk az erőket és az anyagi eszközöket a tervezett beruházásokra. Az építőipari vállalatok párt- alapszervezeteinek figyelmét ezért a szocialista verseny ki­bontakoztatására, közös köte lezettségek vállalására összpon­tosítjuk. Jelenleg két közös kö­telezettségvállalás előkészíté­se folyik. Az első a 2. számú petrolkémiai blokknak a kor­mány által meghatározott ha­táridőn belüli átadására, a má­sodik arra irányul, hogy fon­tos kivitelező vállalatok, ame­lyeknek feladatokat kell elvé­gezniük a kerületben, ezeket a feladataikat példásan teljesít sék. Az alapszervezetek kommu­nistáinak közreműködésével széles körben elterjedtek az építőiparban a haladó munka- módszerek, például a Zlobin- módszer. Megvan a jelentősé­ge a folyamatos építési mód alkalmazásának is a lakásépít­kezéseknél. Nemrég fordult fel­hívással a kerületi pártbizott­ság valamennyi építőhöz, hogy keressék és találják meg a* utat az egy lakás építésére for­dított órák számának csökken­tésére, s emellett érjenek el nagyobb hatékonyságot és nö­veljék a minőséget. Egyes problémák azonban továbbra is fennállnak. A kivi­telezők a bruttó beruházási fel­adatokat teljesítik, sőt helyen­ként túlteljesítik, de szerkezeti­leg, főként a komplex lakás- építkezés és a járulékos beru­házások területén erős lema­radás mutatkozik. A lema­radás az említett területen az 5. ötéves tervidőszakban 1,2 mil­liárd koronát tett ki. és ehhez a 6. ötéves tervidőszak első két esztendejében már további 800 millió korona érték járult. Meg­történt a széntermelés és az energiaipar fejlesztéséhez szük­séges alapvető kiemelt beruhá­zásoknak, a dfínovi víztárolót pótló létesítményeknek, az er- vénicei földnyelv közművei át­helyezésének, a mosti beruhá­zások minőségi megjavításának stb., biztosítása. Ez nyilván he­lyes, de nem tekinthetjük he­lyesnek, hogy a beruházások megvalósítása a kerületben fo­lyó más beruházások, főként út­építések, vízgazdálkodási beru­házások, közművesítés és járu­lékos beruházások végrehajtá sának terhére történik. A lakásépítési program meg­valósítása társadalmi jelentősé­gű, mivel azokért a lakásokért, amelyeket a szénfeltárás miatt lebontunk, új lakásokat kell adni az embereknek. Az újon­nan épült ipari kapacitásoknak, mint amilyenek a Počerady II. és a Tušimice II. Hőerőmű, a 2. petrolkémiai üzem stb., munka­erőkre van szükségük. Ezeknek máshonnan kell jönniük, már­pedig nem jönnek, ha nem adunk nekik lakást, de ugyan­így szükséges iskolák, óvodák, üzlethálózat, egészségügyi léte­sítmények stb., építése is. A politikai biztosításban lát­juk a gazdasági feladatok telje­sítésének elsőrendű feladatát. Noha mindennapos politikai munkával és az emberek moz­gósításával jó eredményeket értünk el, mégis meg kell álla­pítanunk, hogy vannak még gyenge pontok a munkánkban, s ez összpontosított erőfeszíté­seket, és minőségileg maga­sabb szintű pártmunkát követel a kerületi bizottság, a járási bi­zottságok és főként az alap­szervezetek részéről. Egyre in­kább tudatosítanunk kell, hogy az egész párt munkájának és pozitív eredményeinek követ­keztében, a tömegtájékoztatási eszközök és saját politikai-ne­velő munkánk hatására az em­berek fejlődnek, politikailag érettebbek lesznek, növeked­nek tapasztalataik, többségük becsületesen dolgozik és fon­tos értékeket állít elő a társa­dalom számára. Ezek az embe­rek nagyobb igényeket támasz­tanak velünk, munkánkkal, az irányítással és a döntésekkel szemben, és jogosan követelnek többet a felelős intézmények­től, szervektől és ezek vezető kádereitől. Ezért egészen iogos- nak tartjuk azt a követelményt, hogy hatékonyabbá kell tenni a munkát mindenütt, mindenki részéről kivétel nélkül. Nem látunk ezért más utat, mint bátrabban feltárni a meglevő tartalékokat, ezeket mozgósí­tani és a lehető legnagyobb mértékben kihasználni. Nálunk a kerületben elsősor­ban ott látjuk a tartalékokat, hogy még megfontoltabb, kvali­fikáltabb hozzáállást kell tanú­sítani a Központi Bizottság ha­tározataiban kitűzött feladatok lebontásához a kerületi pártbi­zottság részéről, a kerületi szervek és szervezetek, a járást bizottságok és a járási szervek és szervezetek részéről; ránk pedig még az a munka vár, hogy a szó szoros értelmében véve türelmesen megtanítsuk a pártalapszervezeteket, hogy ezt a munkát még jobban végezzék. Tartalékokat látunk abban, hogy gyorsabban lehel és kell közvetíteni a Központi Bizott­ság, az Elnökség, a Titkárság határozatait azokhoz, akiknek ezeket meg kell valósítaniuk. Lényegesen meg kell javítani a kerületi pártszervezet ellenőr­zési tevékenységét. Mindenek­előtt ki kell építenünk és igé­nyesen fejlesztenünk kell az ellenőrzés komplex rendszerét a kerületi pártbizottságon kezd­ve egészen az alapszervezete­kig. A tartalékok feltárása folya­mán még jobban meg kell ta­nítanunk a kommunistákat, gaz­dasági dolgozókat az emberek kezdeményezésével gazdálkod­ni. Mert az emberek kezdemé­nyezése nagy és nem kis érté­keket hoz létre. Igaz, nálunk is van még elég példa arra, ami kárára van az ügynek, hogy a szó szoros értelmében véve hazárdjátékot űznek az emberek kezdeményezésével. A hiba abban rejlik, hogy nem mindig tudjuk levonni ebből a határozott következtetéseket, és nem tudatosítjuk eléggé, hogy itt visszaélünk az emberek bi­zalmával. Nemegyszer bebizo­nyosodott, hogy ennek vagy an­nak a fogyatékosságnak az okait, amit az emberek nem­egyszer bíráltak, s követelték kiküszöbölését, nem az objektív nehézségekben kell vagy kel­lett keresni, hanem nagyon is szubjektív jellegűek, határozott formában mutatkoztak, és már régen meg lehetett volna őket oldani. Az egész kerületi pártszerve^ zetnek olyan szintre kell emel­kednie a politikai tömegmunká­ban, hogy valamennyi párttag­nak a legszélesebb kapcsolatai legyenek a pártonkívüliekkel, megmagyarázzák az emberek­nek a párt politikáját, maguk járjanak elöl jó példával, ős igyekezzenek megnyerni az em­bereket, hogy még nagyobb mértékben vegyék ki a részü­ket főként a bonyolult problé­mák megoldásából. _ Az egész pártmunkás aktívától — a ve­zetőktől kezdve —, s a gazda­sági és az állami szervekben dolgozó kommunistáktól meg kell követelni a párthatároza­tok maradéktalan teljesítését. Ebben látjuk elsősorban a XV. kongresszus igénves feladatai teljesítésének útját. Vladimír Hajko, a CSKP K3 tagja, a Szlovák Tudományos Akadémia elmSke Ä szocialista társadalmunk állandó dinamikus fejlődését befolyásoló legfontosabb fel­adatok egyike — a műszaki­tudományos fejlődés lényeges meggyorsítása a termelési és minden más tevékenységben. Ennélfogva napirenden kell tartani a tudomány és a ter­melés optimális és társadalmi­lag hasznos integrálásának sür­gető feladatát. A szocialista társadalomnak megvan minden előfeltétele és lehetősége, hogy sikeres, cél­tudatos politikát folytasson a tudomány és a termelés terüle­tén. Ahhoz az egyértelmű és a gyakorlat által Is igazolt fel­ismeréshez jutottunk, hogy a tudomány mindinkább termelő­erővé lesz. Ezt az objektív igaz­ságot nagyon meggyőzően kife­jezték már a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kongresz- szusának dokumentumai is. Ettől a felismeréstől a tudománynak mint termelőerőnek az effek­/Folytatás a 9. oldalon) mm 1978. III. 22. 8

Next

/
Thumbnails
Contents