Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-22 / 81. szám, szerda

A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA folytatás a 6. oldalról) zafajták termesztésében a 60 mázsás hektárhozamot, a ku­korica termesztésében a 100 mázsás hektárhozamot céJul tű­ző vállalatok mozgalma. A múlt évben sikeresen teljesí­tettük az állattenyésztés terve­zett feladatait, a kerület válla­latai a CSKP XV. kongresszusa óta 2000 tonna húst, 33 milió liter tejet, valamint 54 millió tonna tojást termeltek terven felül. A feladatok teljesítése elle­nére nem lehetünk elégedettek a termelékenység elért színvo­nalával. A tartalékokat a lema­radozó vállalatok termelési szintjének emelésében látjuk, ezért egy haladó mozgalmat in­dítottunk el, melynek az a cél­ja, hogy kerületünkben már 1978-ban minden vállalat érje el a minimálisan 3000 literes átlagos tejtermelési szintet. A nitrai Járásban egy további fel­hívást készítünk elő, amely évente 2 tonna vágósertés ki­termelését tűzi ki célul egy anyasertésre számítva. Figyel­münket fokozottabb mértékben a termőtalaj — növényzet — állatállomány biológiai körfor­gás kapcsolati kérdéseire össz­pontosítjuk. Ebben a pártszer­vek és a pártcsoportok munká­ját is felhasználjuk, annak ér­dekében, hogy minden dolgozó maximális felelősséggel lássa el feladatait mind az irányítás­ban, mind a munkaszervezés­ben, mind pedig a termelési feladatok közvetlen teljesíté­sében. A mezőgazdasági termelés színvonalénak emelésében je­lentős tartalékokat látunk niég a talaj termékenységének foko­zásában, « növények tudomá­nyos tápanyagellátásának érvé­nyesítésében és az öntözésben, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés közötti összhang megteremtésében, melyben fő­leg a gabonaprogram teljesíté­sére, a kiváló minőségű tömeg­takarmányok termesztésére kell helyezni a hangsúlyt. Tovább kell fokozni a szemes takarmá­nyok fogyasztásának gazdasá­gosságát, csökkentve az egy­ségnyi tejre, húsra és tojásra felhasznált mennyiséget. További tartalékok vannak még a nagyüzemi termelési módszerek érvényesítésében, a géppark és a munkaerő éssze­rűbb kihasználásában, a betaka­rítási és tárolási veszteségek csökkentésében, az állatok el­hullásának korlátozásában, a mezőgazdasági termelés anya­gi műszaki ellátásában, valamint az ágazatok közötti kapcsola­tokban. A kerületi pártbizottság nagy figyelmet szentel a tudomá­nyos-műszaki vívmányok gya­korlati érvényesítésének. Rend­szeresen értékeljük a tudomá­nyos kutatási intézmények mun­kaeredményeit. A kerületi és járási pártszervek kezdeménye­zése alapján biológiai progra­mokat dolgoztunk ki, s ezek teljesítését a párt rendszeresen ellenőrzi. A tudományos dol­gozók szakmai irányításával, s a gyakorlati dolgozók hatékony támogatásával kidolgozott bio­lógiai programok nemcsak a mezőgazdasági vállalatok gaz­dasági eredményeire gyakorol­nak kedvező hatást, hanem az emberek gondolkodására is. A gabona program megvalósításá­ban elért eredményeinkkel ke­rületünk nemzetközi viszonylat­ban is az élvonalba tartozik. A szarvasmarha- és a sertés- tenyésztésben körülbelül 35 százalékos arányban terjesztet­tük ki a nemesítési és hibridi­zációs programot, a baromfite­nyésztésben ez már teljes mér­tékben megvalósult. A nemesí- tési és hibridizációs program megvalósítása körülbelül 15—20 százalékkal növeli az állatok termelékenységét. Ezzel összeg­függésben természetesen a ta­karmányozási programok telje­sítéséről és a tartási feltételek optimalizálásáról is gondoskod­ni kell. A tudományos ismeretek gya­korlati érvényesítésében nagy szerepük lesz az alakulóban le­vő tudományos-termelési társu­lásoknak, amelyek a vertikális kapcsolatok magasabb minősé­gi fokozatát jelentik. Felül kell vizsgálni a nagyüzemi ál­lattenyésztési központok gépe­sítési koncepcióit, figyelembe véve a megelőző állatorvosi gondoskodás és a munkafolya­matok ésszerűsítésének a köve­telményeit. Teljes határozott­sággal meg kell oldani az ál­latállomány állandó növekedé­séből eredő elhelyezési prob­lémákat, mert a jelenlegi fe­szült helyzet kedvezőtlenül hat a termelés gazdaságosságára. Kerületünk mezőgazdasági tu­dományos-kutatási alapjának munkájában felhasználjuk a ha­zai és a külföldi alapkutatás legújabb eredményeit. Szem előtt tartjuk a szocialista ál­lamok, főleg a Szovjetunió stratégiai céljait a tudományos- műszaki haladásban, s ezekkel összhangban fejlesztjük saját kutatási munkánkat. A KGST- országok tudományos dolgozói­nak nemzetközi kollektívái ha­tékonyan elősegítik a mezőgaz­daság fejlesztési feladatainak megoldását. Ilyen irányú együttműködés van folyamat­ban a szarvasmarha transzplan­tációs szaporításában, a takar­mányalap fehérjetartalmának biztosításában, a takarmányke­verékek biológizálásban és ke- mizálásában, az intenzív hús- termelési módszerek fejleszté­sében stb. Kerületünkben a dolgozók életére lelkesítően hat a CSKP XV. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítése. A kerü­leti pártszervezet a legnagyobb tartalékot a gazdaság irányítá­sában, az egész gazdasági me­chanizmus tökéletesítésében látja. Gyors ütemben növekszik a jó politikai áttekintéssel ren delkező káderek helyes kivá­lasztásának jelentősége, akik erkölcsi tulajdonságaikkal és munkaszeretetükkel jn példát mutatnak, s érzékük van az új iránt. További döntéseink arra fog­nak irányulni, hogy a tudomá­nyos-műszaki haladás a terme­lés elválaszthatatlan részévé váljon, s hogy az irányítás és a munkaszervezés szakaszán a tudományos módszerek érvé nyesüljenek. A tudomány csak így válhat közvetlen és haté­kony termelőerővé. A nyugat szlovákiai kerületi pártszerve­zet kommunistái maximális igyekezetei fejtenek ki annak érdekében, hogy a marxista— leninista munkastílus a kerület életének minden területén visz- szatükröződjön. František Pitra, a CSKP KB tagja, a dél-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára szó 1978. III. 22. Második éve sikeresen tel­jesítjük a CSKP XV. kongresz- szusa határozatait és a hato­dik ötéves tervidőszak felada­tait. Szeretném hangsúlyozni, hogy a pártmunka értékelése, a pozitívumok kiemelése és a fo­gyatékosságok bírálata — amint azt a Központi Bizottság Elnökségének beszámolója Is tartalmazta —a dél-csehországi pártszervek részéről teljes egé­szében támogatást nyer. Egyet­értésünk a mai ülés tartalmá­val az évzáró taggyűlések, a kerületi pártbizottság és a já­rási pártbizottságok utolsó ülé­seinek tapasztalataiból* adódik. Ezeken fokozatosan elemeztük a XV. pártkongresszus által • megszabott feladatok teljesíté­sét és meghatároztuk az ideo­lógiai téren, az iparban, a me­zőgazdaságban és a pártélet­ben folytatott további munkán­kat. Az elért eredmények el­lenére minden munkaszakaszon magasabbra kell emelnünk a mércét, a minőséggel, a haté­konysággal kapcsolatos mun­kánk mércéjét. Ha azt akarjuk, hogy ez a követelmény ne ma­radjon csupán ünnepélyes ki­jelentés, akkor a követelmé­nyek teljesítését elsősorban sa­ját magunktól kell megköve­telnünk. Mindenekelőtt a párt­munkában, a pártszervek és -szervezetek és az egyes kom­munisták tevékenységével kap­csolatban kell fokoznunk a követelményeket. A pártmunka végső eredményéről, minden Irányvonal sorsáról elsősorban pártszervezeleink munkájának színvonala és erodménye dönt. Ezt Igyekszünk szem előtt tar­tani a járási pártbizottságok és a kerületi pártbizoltság mun­kájában. Gondoskodunk arról, hogy az alapszervezetek olyan munka­tartalommal és -módszerekkel rendelkezzenek, amelyek meg­felelnek a jelenlegi felada­tainknak. Ezt a mezőgazdasági feladataink teljesítéséhez való hozzáállás ismertetésével sze retném bizonyítani. Már a múlt év második felében tisztában voltunk azzal, hogy az idén döntünk a hatodik ötéves terv­időszakra kitűzött mezőgazda- sági feladataink teljesítéséről. Ezért már akkor elgondolkod­tunk azon, miként kellene elő­készítenünk alapszervezetein- ket az idei igényes feladataink teljesítésére. Gondosan elemez­tük az elmúlt két évben elért eredményeinket. Ezt a tükröt állítottuk valamennyi járásunk elé. A járási pártbizottságok hasonló módszert választottak az alapszervezetekkel szemben. Az alapvető gondolat az volt, hogy el kell érni a nagy fele­lősségtudatot a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak telje­sítése érdekében. Ez a gondo­lat szabta meg az idei téli kampány során és az évzáj’ó taggyűléseinken végzett mun­kánkat is. Ma már megállapít­hatjuk, hogy pártszervezeteink többségében sikerült ilyen hoz­záállást kialakítanunk. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy minden simán és problémamen­tesen zajlott le kerületünkben. Gyakran találkoztunk olyan nézetekkel, hogy az eddigi tervlemaradásokat csak újabb beruházásokkal, további befek­tetésekkel lehet pótolni. Az ilyen nézeteket kategorikusan elutasítottuk. Elfogadásuk azt jelentette volna, hogy olyan valamire támaszkodunk, ami­vel a valóságban még nem szá­molhatunk. A kongresszusi irányelvek megvalósítására csak egyetlen változat létezik — mégpedig következetesen kell mozgósítanunk minden tartalékot a mezőgazdasági feladatok teljesítése érdeké­ben. A kerületi pártbizottság ülésein megpróbáltunk rámu­tatni a kerület fő tartalékaira és megjelöltük a fokozatos ki­használásukhoz vezető utat. Teljesen egyszerűen közelítet­tük meg a problémák megoldá­sát. Rámutattunk azokra a veszteségekre, amelyek nö­vénytermesztésünk intenzitásá­ban keletkeznek azáltal, hogy kerületünkben a mezőgazdasá­gi földterület 150 százaléka az erősen savanyú talajok kategó­riájába tartozik. Arra is rámu­tattunk, hogy évente nagyok a veszteségeink a műtrágyák és a szerves anyagok terén, s hogy rosszul gazdálkodunk az istállótrágyával is. Az egész kerületben arra törekszünk, hogy hatékonyan hasznosítsunk minden forrást, és a mindennemű veszteségek elleni harc irányítómunkánk szerves részét képezze. A já­rási bizottságokat és a párt- szervezeteket arra ösztönöz­zük, hogy ez a harc komplex legyen, használjanak ki min­den rendelkezésükre álló esz­közt. Ennek érdekében a párt­munka minden hozzáférhető módszerét alkalmazzuk. A já­rási bizottságok áldozatos munkájának, gyakran az elnö­kökkel folytatott ismételt be­szélgetéseknek, a szervezetek bizottságaival fenntartott állan­dó kapcsolatoknak köszönhe­tően a mezőgazdasági vállala­tok többségében valóban sike­rült feltárnunk az alapvető tartalékokat és megszabnunk az elkövetkező időszak legfon­tosabb feladatait. A pártszer­vezetek ezeknek az elsődleges feladatoknak a megoldását munkaterveikben a pártelien- őrzés alá vetették. Ezekből in­dultak ki a párttagok felada­tainak meghatározásakor is. Az alapvető feladatok konk­rét és tárgyilagos maghatáro­zása lehetővé tette számunkra az eszmei-nevelő, a tömegpofi- tikai munkának a valódi szük­ségletekhez való igazítását. A tömegpolitikai munka konkrét programjában — amelyet a kerületi bizottság elnökségében hagytunk jóvá —, egyebek kö­zött feladatul tűztük azoknak a tartalékoknak a kihasználá­sát, amelyek a mezőgazdasági termelésben a földalap haté­kony kihasználásában, a mű­trágyázásban, a különböző hek­tárhozamokban rejlenek. A me­zőgazdasági vállalatokban min­den kommunistát arra irányí­tunk, hogy a veszteségek fel­tárásával minden munkaszaka­szon aktívan küzdjenek a lar- talékok mozgósításáért Megfelelő gazdasági propa­gandával és agitációval igyek­szünk megmutatni a helyes utat valamennyi lehetőség gyors és hatékony kihasználá­sára. Kellő Önállósággal és kezdeményezéssel áll hozzá e problémák megoldásához alap­szervezeteinknek nem egész fele. Alapszervezeteinknek kö­rülbelül 10 százaléka, amelyek döntő része falusi szervezet, nagyon alacsony színvonalon foglalkozik ezekkel a problé­mákkal. Fontos azonban, hogy a járási bizottságok ismerik ezeket a községeket és min­dent megtesznek annak érdeké­ben, hogy ezekben a szerveze­tekben is megteremtsék a szük­séges feltételeket, s hogy ezek­ben a szervezetekben is meg­változzon a helyzet. A belső tartalékokra való összpontosítás nem jelenti azt, hogy nem látjuk azokat a ko­moly problémákat, amelyek a mezőgazdasági termelés gyor­sabb fejlődését gátolják.. Ilye­nek például a meliorációs fej­lesztést hátráltató akadályok, valamint az állattenyésztés gyorsabb ütemét elősegítő ka­pacitások építésének nehézsé­gei. Több mezőgazdasági ága­zatban komoly gondot okoz a munkaerők összetételének ked­vezőtlen alakulása. Hovatovább bonyolultabb helyzet elé állít­ja a mezőgazdasági vállalato­kat az elöregedett traktor- és géppark, valamint a mezőgaz­dasági szállítás régen nem fe­lülvizsgált problémája. A kong­resszusi határozatok eddigi teljesítésének elemzése azt mu­tatja, hogy ezeknek az égető problémáknak a megoldása va­lóban sürgős feladat, és ennek érdekében már a következő öt­éves tervidőszak előkészítése során meg kell teremtenünk a szükséges feltételeket. Néhány példán próbáltam be­mutatni, hogy a kerületi párt- bizottság hogyan igyekszik megvalósítani a mezőgazdasá­gi politika feladatait, s hogyan érvényesíti a járási bizottsá­gokkal szembeni szervező és irányító funkcióját. Elemző te­vékenységgel akarunk számuk­ra utat mutatni a pártirányvo­nal megvalósítása érdekében. Arról is gondoskodunk, hogy a legkülönbözőb összehasonlí­tó elemzéseket kihasználva rá­mutassunk a gyönge pontokra a járásokon belül. Erre irányul­tak azok a csoportos megbe­szélések is, amelyeket a kerü­leti bizottság szervezett a já­rási bizottságok vezető funk­cionáriusai számára. Ezeken a tanácskozásokon rámutattunk, hogy a járásban hol van a leg­több fogyatékosság Nagy és ecdig még csupán részben kihasznált tartaléko­kat, lehetőségeket látunk ab­ban, hogy a kerületi pártbi­zottság általánosítja a felada­tokat. Erről nemrég is meggyő­ződtünk, amik. értékeltük a České Budejovice-í járási párt- bizottság hozzáállása alapján az agrokémiai vállalatok tevé­kenysége fejlesztésének ta­pasztalatait. Hasonlóan volt a strakonicei járási bizottság ta­pasztalatainak általánosítása esetében, ahol a földművé szö­vetkezetek alapszervezeteinek tevékenységét elemezték. A já­rási pártbizottságoknál jő se­gítséget nyújtanak a titkárok, instruktorok részére szervezett szemináriumok, araelveket a járási pártbizottság szervez. Időnként a kerületi pártbizott­ság is szervez ilyeneket A párt- dokumentumok alapos elsajátí­tását a vezető pártaktívák szá­mára rendkívül fontosnak tart­juk a pár+: uinka hatékonysá­gának növelése szempontjából. Az elkövetkező időszakban az a legfontosabb, hogy a párt, és valamennyi mezőgazdaság­ban dolgozó tagja még aktí­vabban harcoljon a párt irány­vonalának megvalósításáért. A kerületünkben nincs egyet­len olyan mezőgazdasági válla­lat sem, amelyben ne dolgoz­nának kommunisták. A földmö- vesszövetkezetek 75 százaléká­ban működik pártalapszervezet, több mint a felében főiskolai és középiskolai végzettségű el­nök áll az élen. 82 százaléká­nak megvan a minimálj nárt- műveltsége. A XV. kongresszustól eltelt időszakban a földművesszövet- kezetekben és az állami gazda­ságokban 3075 párttagjelöltet vettek fel. A tagjelöltek fele traktoros, gépesítő, olyan em­berek, akiknek szoros a kap­csolata a korszerű technikával. Jó, hogy u párttagjelöltek több mint egyötöde fiatal agronó- mus, zootechnikus, műszak' gazdasági dolgozó. így tehát t mezőgazdaságban is kifejezően fiatalodik a tagállomány. Ezek­ről a fiatal tagokról viszont megfelelően kell gondoskodni, s a pártfeladatok teljesítése közben rendszeresen kell őket formálni. Ez is pártunk politi­kájának sikerét bizonyítja. A mezőgazdasági dolgozók a Februári Győzelem 30. évforűu- lója tiszteletére 44 millió ko­rona értékű terven felüli áru kitermelését vállalták Ez a kezdeményezés optimizmussal tölt el bennünket a kongresz- szusi irányelvek még követke­zetesebb teljesítése során. Zdenék Zuska, a CSKP KB tagja, Prágának, a CSSZSZK fővárosának polgármestere Prágában 1948 Győzelmes Februárja óta jelentős szocia­lista átalakulások történtek. Az ipari termelés tízszeresen emelkedett, az új lakásokban mintegy 400 000 ember talált otthonra. Az ifjú nemzedékről való gondoskodást bizonyítja a 88 iskola, a 274 óvoda és a 80 bölcsőde felépítése. Minősé­gi szempontból javult az élet­környezetről, a dolgozók egész­ségéről, szociális kérdéseiről és kulturális életéről való gon­doskodás színvonala. A főváros harminc évi fej­lődése ütemének elemzése mu­tatja, hogy fokozott dinamikát 1969 után értek el. A párt és az állam vezető szervei élü­kön Husák elvtárssal állandó figyelmet szentelnek a prágai dolgozók időszerű problémái megoldásának, kezdeményezé­sük és alkotóerejük fejlesztésé­nek. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az 1948 után felépített 148 000 lakásból 49 százalékot, tehát 73 000 lakást az utóbbi nyolc év alatt építettek fel. Hozzákezdtek a prágai közle­kedés megoldásához is. A XV. pártkongresszus határozataival összhangban jelentősen meg­gyorsult az úthálózat építése, az utóbbi két év alatt végzett munkák terjedelme az egész 5. ötéves tervidőszak eredményei­nek mintegy a kétszerese. A prágai metró I. szakaszán fokozzák a munka ütemét az. építőipari dolgozók és a sze­relők, ami pedig a terepren­dezést illeti, serényen dolgoz­nak a társadalmi munkába be­kapcsolódott lakosok, azzal a céllal, hogy a metró próba- üzemelését háromhónapos tdfi­l Folytat ás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents