Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-22 / 81. szám, szerda

A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA fiFolytatás az 5. oldalról) szervezet és az ifjúsági szerve­zet tisztségviselőiből külön szer­vezési munkacsoportot hoztunk létre, amely helyes irányban fejleszti a mozgalmat, figye­lemmel kíséri a tervteljesítés problémáit és a rendkívüli fel­adatok rugalmas teljesítésének követelményeit. A mozgalomban felhasznál­juk az alkotó aktvitás fejleszté­sének minden lehetséges formá­ját és módszerét. Megkülönböz­tetett figyelmet szentelünk azoknak a feladatoknak, ame­lyeknek meghatározó szerepük van a népgazdaság intenzív fejlesztésében. Ide tartozik a tüzelő- és a nyersanyagok, az energia, valamint a fémek ta­karékosabb felhasználása, a de­vizaeszközök maximálisan gaz­daságos kihasználása, s főleg az előirányzott termelési fel­adatok egyenletes teljesítése. Az utóbbi követelmény teljesí­tésével egyenletessé tesszük a szállításokat, takarékosabban gazdálkodunk a munkaidővel, s gondoskodunk a hazai és a kül­földi megrendelések határidő­ben való teljesítéséről. Ami a minőség javítását il­leti, elsősorban a gyártmány- fejlesztésre és a termelési fo­lyamatok szüntelen tökéletesí­tésére helyezzük a hangsúlyt. Gyártmányaink 15 százaléka új vagy felújított termék. A tudo­mányos-műszaki haladás és a komplex szocialista ésszerűsítés feladatainak teljesítését újí­tóink és feltalálóink is jelentős mértékben elősegítik. A Nagy Oktéberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának, vala­mint a Februári Győzelem 30. évfordulójának tiszteletére meg­hirdettük „Az újítók és felta­lálók mozgalmának fejlesztési programját“, amely a 6. ötéves tervidőszakban 514 millió koro­na megtakarítást, illetve gaz­dasági hasznot núnyoz elő. A múlt évben vállalatunk alkal­mazottai 11 ezer újítási javas­latot terjesztettek elő, ame­lyek 105 millió korona megta­karítást eredményeztek. Az ilyen irányban és ilyen méretekben folyó kezdeménye­zéshez arra is szükség van, hogy a kutatóintézetek, a fej­lesztési részlegek, valamint az anyagellátás dolgozói aktívan együttműködjenek az újítókkal és a feltalálókkal. A műszaki és gazdsági' dolgozók kollektí­vái a Cseh Tudományos-Műsza­ki Társaság észak-morvaorszá- gi kerületi szervezetének Nový Jlöín-i konferenciája alapján, amelyre 1976 szeptemberében került sor, kidolgozzák saját műszaki-fejlesztési terveiket. Saját bevált módszereink mel­lett a munkakezdeményezés szovjet módszereit is széles körben alkalmazzuk, főleg a minőségi termelés Ivovi mód­szerét. Vállalati viszonylatban 1976- ban 1912, tavaly pedig 2:150 csúcseredményt, illetve kiváló teljesítményt sikerült elérni. A Februári Győzelem 30. évfordu­lójának tiszteletére, továbbá vál­lalatunk megalapításának 150. évfordulója alkalmából az idei év első negyedére 600 csúcs- eredmény elérését tűztük ki cé­lul. Eddig, pontosabban már­cius 15-ig 525 csúcseredményt, Illetve kiváló teljesítményt ér­tünk el. Eredményeinket érté­kelve megállapíthatjuk, hogy a 6. ötéves tervidőszakban sike­resen folytatjuk az 5. ötéves tervidőszak haladó hagyomá­nyait. Az eltelt 86 hónap alatt folyamatosan teljesítettük a termelési terv valamennyi fő mennyiségi és minőségi muta­tóját, s megtartottuk a növeke­dés aránylag magas dinamiká­ját. A népgazdaság szükségle­teit és az egyes vállalatok igé­nyeit azonban még ezzel sem tudjuk teljes mértékben fe­dezni. A mozgalom keretében új irányzatot kezdeményeztek a 3. számú üzem tervezési és fej­lesztési részlegének dolgozói, akik munkacsoportot szervez­tek a nagy beruházási berende­zések részegységeinek rendsze­res műszaki fejlesztésére. Mun­kájuk arra irányul, hogy jelen­tős ráfordításokat, főleg deviza- költségeket takarítsanak meg a részegységek gyártásában, s növeljék ezek üzemeltetésének gazdaságosságát. A 3. számú üzem műszaki fejlesztési dolgo­zói a gyártásfejlesztés ötödik és hatodik fokozatát valósítják meg, s egyes esetekben már a hetedik fokozatnál tartanak. Ezzel a műszaki tulajdonságok tekintetében csúcsminőséget érnek el olyan fontos berende­zéseknél, amilyenek például a hengerművek, a csőhegesztő berendezések. A vásárolt sza­badalmak mennyiségének csök­kentésével csupán az idén 10 millió devizakoronát takaríta­nak meg. További 50 ezer munkaórával csökkentik a ter­melési folyamatok munkaigé­nyességét, s ésszerűsítési el­járásokkal 20 műszaki dolgozó munkáját is megtakarítják. A tervezési-fejlesztési részleg dol­gozóinak kezdeményezését vál­lalati méretekben fejlesztjük tovább. A CSKP XV. kongresszüsán elfogadott határozatok teljesí­tését elsősorban a népgazdaság szerkezeti átépítése szakaszán, a szén-, az energia- és a fém­termelés feltételeinek javításá­val segítjük elő. Vállalatunk rendkívül jelentős feladatokat teljesít ezen a téren. Részt ve­szünk a Tušimice II., a Détma- rovice, a Pocerady II., és a Chvaletice hőerőművek építésé­ben. Vállalatunk dolgozói min­dig saját ügyüknek tekintették a kormány által megállapított határidők megtartását. Ezt a Tušimice II. hőerőmű esetében 10, a Détmarovice erőműnél 6, a Pocerady II. erőműnél pedig 8 nappal sikerült lerövidíteni. Reális feltételek vannak hozzá, hogy a Chvaletice hőerőmű har­madik kazánját a határidőnél korábban fejezzék be. Vál­lalatunk 32 ezer tonna új fejlesztésű acélszerkezet szál­lításával lehetővé tette, hogy az 500 megawattos blokkal épülő Mélnik III. hőerőműben tervezett Időben elkezdhessék a szerelési munkákat. Vállala­tunk történetében első alkalom­mal szállítottunk ilyen mére­tekkel készített acélszerkezete­ket. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az általunk gyártott kazá­nok meghibásodásai szintén elő­idézik a villamosenergia-ellá- tásban szükségessé váló korlá­tozásokat. Ezért komplex mó­don felülvizsgáltuk és elemez­tük az egyes eseteket, s az in­tézkedések következtében már 1977-ben jelentős mértékben ja­vult a helyzet. A hőerőművek üzemeltetésé­vel szorosan összefügg az ener­getikai szén külszíni fejtése. Elsősorban a ZP 10 000-es ra­kodógépről és a K 10 000-es kotrógépről szeretnék szólni, amelyek jelenleg próbaüzeme­lésben vannak. A mi geológiai feltételeink mellett a hasonló nagyságrendű nyugati beren­dezéseket nem is tudnánk hasz­nálni. Műszaki tervezőink, sze­relőink, munkásaink becsületé­re válik, hogy képesek voltak ilyen kiváló berendezéseket létrehozni. Az eddigi eredmé­nyekből arra lehet következtet­ni, hogy a tervezett paraméte­reket elérjük, esetleg túl is szárnyaljuk^ Március tizenötö­dikén a K 10 000-es nagykotró, ez a 6000 tonnás acélkolosszus elindult az észak-csehországi szénmedencébe, hogy több mil­lió tonna szén kitermelésével segítse elő a népgazdaság energiaellátását. A Csehszlovák Hadsereg Bánya, továbbá az Ervénice, a Vrsany, a Chabaro- vice, a Brezno és a Maxim Gorkij Bánya számára további magas fokon korszerűsített be­rendezéseket szállítunk. Bizo­nyos problémáink vannak a podbrezovái csőhengerde és a kladnói acélmű építésénél, ahol széles kooperációban mintegy 50 alszállítóval együtt­működve végezzük a felada­tainkat. Az egyes építkezéseken el­sősorban a kapcsolatokra irá­nyítjuk a figyelmet. Nem má­soknál keressük a hibát, első­sorban a közös megoldásokra, a problémák felszámolására törekszünk. Eleget akarunk tenni feladatainknak a Kelet­szlovákiai Vasmű számára ké­szített folyamatos öntőberen­dezés szállításában, a Klement Gottwald Üj Kohó kokszolóbe­rendezéseinek, az atomerőművi berendezések, valamint a Tatra Kopŕivnice, Bánovce és Cádca autógyárak fejlesztési prog­ramjában szereplő berendezé­sek szállításában. Az idén 50 ezer tonna acélkonstrukciót szállítunk olyan jelentős épít­kezésekhez, amilyen a Köztár­sasági Palota, a Praha szálloda, a Barikádosok Hídja, a Brati­slavai Rádió adóépülete, a tele­víziós adótornyok stb. Az ex­portra irányuló beruházási jel­legű termékeink között folya­matban van a kvarto 3000-es hengermű részegységeinek, valamint a VVER 440-es atom­erőmű tartozékainak szállítása a Szovjetunióba, amelyeknél magas műszaki színvonalat érünk el. Az elmúlt napokban megtar­tottuk az évzáró taggyűléseket és a pártkonferenciákat. Eze­ken meggyőződhettünk arról, hogy vállalatunkban a párt 7000 tagja és tagjelöltje a többi dol­gozóval együtt igényes munká­val segíti elő a mindennapi és a távlati politikai és gazdasá­gi problémák megoldását. El­tökélt szándékunk, hogy válla­lati pártszervezetünk vezetése alatt teljes mértékben teljesít* jük a 6. ötéves tervidőszak harmadik évében előirányzott feladatainkat, s a dolgozók munkakezdeményezésének to­vábbi fejlesztésével az eddi­gieknél is nagyobb sikereket érünk el. Jirí FrUhauf, a CSKP KB póttagja, a Brnói Magasépítő Vállalat igazgatója Äz 1978-ra szóló állami terv vállalatunk, a Brnói Magasépí­tő Vállalat számára egy és ne­gyed milliárd korona értékű építőipari munka kivitelezését szabja meg. Ebből több mint nyolcszáz millió koronát a komplex lakásépítésre, 108 mil­liót a fővárosban, Prágában fo­lyó építkezésekre, a maradé­kot ipari beruházásokra, mint például a Jihlavai Faforgácso­lóra, járulékos beruházásokra, gabonatárolókra és más mező- gazdasági, közlekedési, iskola­ügyi és a népgazdaság többi ágazata számára épülő létesít­ményekre kell fordítani. Kollektívánk 7260 dolgozóból és saját iparitanuló-iskolánk- ban tanuló 850 szakmunkásta­nulóból áll. Az államosított építőipar 30 éve alatt 100 000 lakásegységből álló várost épí­tettünk fel az összes szükséges járulékos beruházással: isko­lákkal, óvodákkal és bölcső­dékkel, bevásárlóközpontokkal, színházakkal, mozikkal, műve­lődési házakkal, ipari építmé­nyekkel stb. Ha er. a város „nem feküdne" szétszórtan a Cseli Szocialista Köztársaság egész területén, akkor nagysá­gára nézve hazánk harmadik, de lehet hogy második szocia­lista nagyvárosa lenne. Eddig csupán Prágában több mint 300 millió korona értékű munkái végeztünk az épületek homlokzatának javításán, a káčerovi metróállomás és moz­donyszín, az Intercontinentál- szálló, a vysoöanyi csomagel­osztó építésén, a cseh kormány épületének ráépítési munkála­tainál, a különböző lakótelepe­ken, most pedig a déjvic.ei Pralia-szálló építésén. Prágá­ban végzendő feladatainkat megtisztelőknek tartjuk, min­dig teljesítettük és meggyőző­désem, hogy továbbra is telje­síteni fogjuk azokat. A CSKP KB 6. ülésén az épí­tőipar számára kitűzött fel­adatok nem könnyűek. Nem ta­gadom, hogy teljesítésük egyre nagyobb erőfeszítést kíván nemcsak az irányító dolgozók­tól, hanem szó szerint minden, összesen 7,5 ezer alkalmazot­tunktól a termelésben, az épít­kezéseken, a műhelyekben, a gépkocsik kormánykerekei és az íróasztalok mögött dolgo­zóktól. A feladatok egyre nő­nek, s növekedniük is kell, mert növekednek a szocialista társadalom szükségletei, emel­kedik a dolgozók életszínvona­la, s a mi kötelességünk, hogy a növekvő szükségleteket ki­elégítsük. Vállalatunk tapasztalataiból indulok ki és megállapítom, hogy az egyetlen járható út az építőipari tevékenység ipa­rosítása és hatékonyságának további riövelése. Az iparosítá­son azonban nemcsak a műsza­ki felszerelés tökéletesítése és az új módszerek alkalmazása értendő, habár ezek fontos sze­repet töltenek be. Az iparosí­tás a termelési folyamat igé­nyesebb irányításával és foko­zottabb összpontosításával az építési határidők .erövidítését, továbbá a gépek kihasználását is jelenti. Tehát elsősorban a fejlett gyári termelés színvona­lának megfelelő folyamatossá­gában rejlik. Sok függ a dolgo­zók, mindenekelőtt a kommu­nisták politikai elkötelezettsé­gétől, a munkafegyelem meg­tartásától és a munkaidő ki­használásától is. Elmondha­tom, hogy ezt tudatosítjuk, s egész sor intézkedést fogana­tosítottunk, melyek jó eredmé­nyeket hoztak. Ezt példázzák a járulékos beruházások, me­lyek építését 1975 óta a dél- morvaországi kerület minden járásában és Brnóban is telje­sítjük. Másrészt viszont nem sikerül legyőznünk az egyik fő akadályt, mégpedig a több mű­szak teljes mértékű bevezeté­sét, ami jelentősen lerövidítené az építési határidőket, s ezzel lehetővé tenné nemcsak az építmények korábbi átadását, hanem az üzemi költségekkel való takarékoskodást is. Habár jó és önfeláldozó dolgozóink vannak, önfeláldozásuk nem pótolhatja azt, amit a jól szer­vezett, több műszakos munka eredményezne. Gondolom, hogy ez nemcsak nálunk probléma, s önállóan nem is tudjuk meg­oldani. Ma ugyanis még nem elegendő az építkezési helyek rendes megvilágítása. A máso­dik műszakban dolgozóknak biztosítanunk kell a munka folyamatosságát ugyanúgy, mint a nappali műszakban, s azt is, hogy keresetük nem csökken, hanem éppen ellenke­zőleg, emelkedik. Gondoskod­nunk kell az étkeztetésükről, a munkába és munkából való szállításukról, mindenekelőtt azonban a pontos anyagellá­tásról. Ennek érdekében tár­gyalunk szállítóinkkal, és öröm­mel állapíthatom meg, hogy legtöbbjüknél megértésre talá­lunk. Ennek ellenére az a vé­leményem, hogy az építőipari tevékenység továbbfejlesztése az összes többi ágazat megér­tése és elvtársi segítsége nél­kül lehetetlen. Mindenekelőtt a kommunistáknak kell szorgal­mazniuk a mások problémái­nak megoldását is, hisz mincK annyian egy szocialista társa­dalom részét képezzük, s mind* annyian egyazon társadalom szükségleteinek kielégítését vállaltuk. Ennek kapcsán néhány szól szeretnék szólni a munkaié- gyelemről és a munkaidő k*> használásáról. Hatékony tes* melést csak az összes sziiksfr ges anyagi és műszaki felsza* relés biztosításával, a munkai* fegyelem tökéletes megtartásán val s a munkaidő teljes ki* használásával érhetünk el. Má* vállalatokhoz hasonlóan nekünk is vannak saját inlézkedö* seink, s bízunk növekvő hatá- sósságukban. A párthatároza­tokat mindenütt egyformán kell érvényesíteni, s fei kell számolni az önző érdekeket Ha ez sikerül, akkor a dolgo­zók nem hagyják ott azt a vál­lalatot, amely munkafegyelmet, a bérelőírások megtartását stb. követeli tőlük. Nehéz harcol­nunk a munkaerő-vándorlás el­len, nehéz igényeseknek len­nünk, ha más vállalatok sze­met hunynak a szabálysérté­sek felett, sőt még kényelme­sebb munkafeltételeket is kí­nálnak. Ez azonban rövidlátó, a népgazdaságot károsító po­litika. Hasonló a helyzet a ,,fu­sizással“ és a másod állásokkal is, melyek száma egyre sza­porodik. A végső következtetés teliét nekünk, kommunistáknak, de « szakszervezeti és SZÍSZ-tagok­nak i6, kötelességünk a párt­szervek határozatait a gyakor­latban következetesen érvénye­síteni. Mégpedig akkor is, ha látszólag saját magunk ellen te­szünk. Tudom, minden terület­nek megvannak a saját problé­mái. Nekünk, építőknek if?. Arról van tehát szó, milyen gyorsan bizonyítjuk saját fe­gyelmezettségünket, hogyan tudjuk a gyakorlatban megva­lósítani — kollektívák vagy egyének — vállalt kötelezett-- ségeinket. Pavol Majerčiak, a CSKP KB tagja, a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet vezető tudományos dolgozója A nyugat-szlovákiai kerület­ben a mezőgazdaság intenzifi- kálására egyre kifejezőbben hat a tudományos ismeretek fel- használása. Növekvő méreteket ölt a termelékenyebb biológiai alapanyagok nemesítése, s a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben egyre széle­sebb területeken érvényesülnek a tudományos és műszaki hala­dás vívmányai. Ezekben a fo­lyamatokban sokoldalúan ki­bontakozik az emberi személyi­ség jelentősége. Ebben a vonat­kozásban egyre jobban érezzük a párt pótolhatatlan szerepét, melynek vezetésével új utak érvényesülnek a mezőgazdasá­gi termelés irányításában, szer­kezetének formálásában és az elért eredmények értékelésé­ben. A kerületi pártszervezet szempontjából nagyra értékel­jük a CSKP KB tevékenységét, amellyel feltételeket teremtett a tudományos-müftKaki haladás megvalósításához. Bevált mód­szerekként említhetjük továbbá a szarvasmarha-tenyésztésről és a gabonaprogramról rendezett pártgazdasági konferenciákat. Ezeken a rendezvényeken kö­vetkezetesen érvényesítjük a tudományos módszereket a fo­gyatékosságok okainak elemzé­sében. A kerületi pártbizottság céltudatosan felhasználja a ki­váló mezőgazdasági vállalatok és kollektívák tapasztalatait. Eredményeik értékelése és nép­szerűsítése fokozza az érdeklő­dést a termelési gyakorlatban a tudományos módszerek ki­használása iránt, ami az újítók mozgalmának támogatásával együtt döntő mértékben előse­gíti a mezőgazdasági termelés fejlesztési feladatainak sikeres teljesítését.. A kockázatot vál­laló vezető dolgozók kellő poli­tikai támogatásban részesülnek, ami az elért gazdasági és ter­melési színvonalban is megmu­tatkozik. Ezzel szemben bírá- lóan értékeljük azokat a veze­tőket, akik hiányosan gondos­kodnak a termelési folyama­tokról. Ezzel jelentős mérték­ben elősegítjük az azonos fel­tételek között gazdálkodó vál­lalatok termelési és gazdasági eredményeiben mutatkozó in­dokolatlan különbségek meg­szüntetését. Tapasztalatainkat immár ha­gyományosan kicseréljük « CSSZK egyes járásaival. A cseh mezőgazdasági dolgozók­tól vesszük át a nagyüzemi eu- korrépatermesztés hatékony módszereit, ők viszont a búza- termesztésben szerzett tapasz­talatainkat hasznosít ják. Kerületünkben a XV. kong­resszus utáni időszakban szá­mos területen kiváló eredmé­nyeket értünk el. Eredménye­sen kibontakozott a szovjet bű­/Folytatás a 7. oldalon} 1978. Ili fe.

Next

/
Thumbnails
Contents