Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)
1978-03-22 / 81. szám, szerda
A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (Folytatás a 4. oldalrólj 0 métermázsával többet, mint 1976-ban, de még ez is kevés. A tömegtakarmányok alacsony termelése egyik főbb oka az állati termékek termelése és az egész mezőgazdasági termelés intezitása terén mutatkozó lemaradásnak. Ebből kiindulva dolgozták ki a járások és a mezőgazdasági vállalatok ta ka rmán y p rog ra m j u- kat, amelynek célja, hogy lényegesen növekedjék a rétek és legelők hozama és hogy már az idén egy nagy állat- tenyésztő egységre számítva a száraztakarmány termelése 29 —30 métermázsa legyen. A szemes és szálas takarmányok termelése mellett igen nagy feladataink vannak a burgonya, cukorrépa, valamint a zöldséges főzn lék Félék termelése te-, rén is Az említett igényes feladatok sikeres teljesítése a kerületi pá.tbizottság és a járási párt- bizottságok politikai szervező munkájában, de elsősorban" a pártalapszervezetek részéről megkívánja, hogy figyelmüket azoknak a tartalékoknak feltárására és kihasználására fordítsák, amelyek a szubjektív tényezők, az emberekkel való munka és főként a mezőgazda- sági vállalatok irányító káderei területén vannak. Nyíltan meg kell mondani, liogy számos mezőgazdasági vállalat irányítása nem éri el azt a színvonalat, amelyre szükség van a korszerű szocialista nagyüzemi termelés viszonyai között. Az irányítás alacsonyabb színvonalának okát egyrészt abban látjuk, hogy nincs elég főiskolát végzett szakember, másrészt, hogy elégtelen a pártszervek, de főként a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok részéiül kifejtett ellenőrzési tevékenység. Változtatnunk kell ezen a helyzeten és felszámolni a fogyatékosságokat. Az elmúlt évben már lényeges lépést tettünk előre ezen u területen. Első ízben fordult elő, hogy egy éven beiül 148 mérnök került közvetlenül a vállalatokhoz és több mint 300 hallgatót vettek fel a főiskolák első évfolyamába, olyanokat, akiktől elvárjuk, hogy visszatérnek a kerületbe. Az L976—77-es gazdasági évben értékeltük a kerületi mezőgazda- sági igazgatóság és a járási mezőgazdasági igazgatóságok vezető káderei munkájának színvonalát. Alapos megfontolás után azokat az elvtársakat, akik nem tudtak eleget tenni annak a követelmények, hogy korszerűen irányítsák ezeket a munkahelyeket, leváltottuk és új, szakképzett, politikailag és szakmailag felkészült káderekkel pótoltuk őket. Ma elmondhatjuk, hogy a kerületi mező- gazdasági igazgatóságon és a járási mezőgazdasági igazgatóságokon a tisztségeket olyan emberek töltik be, akik biztosítékkal szolgálnak arra nézve, hogy sikeresebben történik majd a mezőgazdasági termelés hatékonyságának a növelése. A kerületi pártbizottság februári ülése után a vezető beosztású dolgozók munkája színvonalának értékelésére irányítjuk a figyelmet valamennyi lemaradó vállalatban, mert itt látjuk a legnagyobb tartalékokat. A járási pártbizottságok és a járási mezőgazdasági igazgatóságok a kerületi pártbizottság ülése után valamennyi lemaradó vállalatban elemzéseket hajtanak végre, megállapítják a lemaradás okait és rendszabályokat javasolnak, hogyan lehetne ezeket a vállalatokat a lehető leggyorsabban a kiváló vállalatok szintjére emelni. Tekintettel a nagy feladatokra és azokra a jogos követelményekre, amelyeket a szocialista társadalom velünk szemben támaszt, a kerületben továbbra is emelnünk kell a párt- és gazdasági irányítás színvonalát, megjavítani a nevelési tevékenységet a dolgozói kollektívákban és határozottabban kiküszöbölni a felmerült fogyatékosságokat. Tartalékaink vannak a kezdeményezés, a felajánlási mozgalom és a szocialista verseny fejlesztésében is. Alapszervezeteinket olyan irányban vezetjük, hogy a tartalékok mozgósítását e területen tekintsék az egyik legfontosabb politikai feladatnak a mezőgazdaság fejlesztése szempontjából. A kerület mezőgazdaságának eddigi fejlődése meggyőzően bizonyította, hogy helyes volt a párt döntése a kelet-szlová- kiai síkság vízgazdálkodási viszonyainak megjavítására. A szabályozási munkák következtében bekövetkezett termelésnövekedéssel és az árvízkárok kiküszöbölésével évente mintegy 300 millió koronát takarítunk meg. Ezek a keletszlovákiai síkságon végrehajtott beruházások már visszatérültek a társadalomnak. A talaj termékenységének és fő ként a hektárhozamoknak további növelése megköveteli a talajjavítási munkák és az ezt követő talajmunkák meggyorsítását, mivel az ármentesítés csak kiindulási pontja a több mint 80 százalékot kitevő alföldi kötött talajok agronómiai- lag megkövetelt vízgazdálkodása szabályozásának. E talajjavítási munkák elvégzése nélkül nem lehet olyan mértékben termékennyé tenni a talajt, hogy a lehető legrövidebb időn belül olyan terméseket adjon, amilyeneket joggal elvárunk a kelet-szlovákiai síkságtól. Tudjuk, hogy sok munka vár ránk a CSKP XV. kongresszusa programjának megvalósításában, hogy sok apró munkát el kell végezni ahhoz, hogy dinamikusabban fejlődjék a mezőgazdasági és ipari termelés. Meggyőződésünk azonban, hogy.a kerületben reánk váró feladatokat sikeresen teljesítjük. Valamennyi mezőgazdasági vállalat pártalapszervezetei kritikailag és igényesen értékelték ‘munkájukat és az elért eredményeket. A mostani ötéves tervidőszak utolsó három esztendejére konkrét és igényes feladatokat határoztak meg a mezőgazdasági termelés egyes ágazatai számára. Rendkívüli figyelmet fordítottak a növénytermelés problémáira és a talaj termőképességének növelésére, a fegyelem további megszilárdítására és a tudományos-műszaki ismeretek alkalmazására a termelésben. A kerületi pártbizottság és a járási pártbizottságok a CSKP KB 11. ülésén kitűzött feladatokat lebontják és munkatervben feldolgozzák. Ezeket megvitatjuk az összes kommunistákkal és pártonkívüliekkel, és mindenekelőtt biztosítjuk, hogy ezeket valamennyien magukévá tegyék és megvalósítsák. Gejza Slapka, a CSKP KB tagja, a bratislavai városi pártbizottság vezető titkára 1978. <11. 22. A népgazdasági feladatok eredményes teljesítése az a kulcsszerepű feladat, amelyre Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kongresszusának irányvonalával összhangban összpontosítottuk a bratislavai városi pártszervezet, a vezető dolgozók és munkakollektívák igyekezetét. A 6. ötéves tervidőszak első két évében elértük a termelés és a beruházás terjedelme növekedésének magas ütemét. Az ipari termelés 14,9 százalékkal, az építőipari munkák terjedelme 15,6 százalékkal nüvr > dett, a helyi gazdálkodás vállalatai és az ipari termelőszövetkezetek teljesítményeiknek mintegy 10 százalékos emelését biztosították. A termelés struktúrájában progresszívan gyarapodtak azok a szakágazatok, amelyeket a XV. pártkongresszus határozata döntőnek jelölt. Városunkban ilyen a tüzelőanyagipar és a gépipar. A népgazdaság szükségleteinek kielégítésével összhangban valósítottuk meg az ipari gyártmányok kivitelét, ami 35 százalékkal emelkedett, sőt a nem szocialista államokba irányuló export több mint 5ü százalékkal. Az idei év első hónapjaiban a népgazdasági terv teljesítése a korábbi évekhez viszonyítva kedvezőbben fejlődik, amikor az iparban és építőiparban teljesítették az adott feladatokat. Az elmondott pozitív értékeléssel szemben azonban nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel, mert több problémával és fogyatékossággal találkozunk, amelyek csökkentik a munkakollektívák és az egyes dolgozók törekvésének hatékonyságát, főleg a termelés magasabb hatékonysága, mindennemű munka minősége terén. A tervfeladatok biztosításakor a tervfeladatok nem teljes és nem egyenletes teljesítésébe ütközünk. Évente mintegy 10 vállalat nem teljesíti a határidők tervét, a hónap, vagy a negyedév végén hajrá munkát végeznek, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a termelés ütemességére, a gyártmányok minőségére és a termelési folyamat hatékonyságáig. Lassan fokozódik a műszakok száma, nem egyenletes, és gyakran alacsony az állóalapok kihasználása, magas a túlórák száma, mindez negatívan befolyásolja a termelés gazdaságosságát, nehézségeket okoz a pénzügyi tervek valóra váltásakor is. Rámutat ez a munkaidő kihasználásában levő tartalékokra. Az egyes vállalatok lemaradnak a teljesítmények teljesítésében, a költségek csökkentésében. Ezt a helyzetet főleg a behozott nyersanyagok és egyéb anyagok árainak módosítása, a nagykereskedelmi árak átépítése okozza, de ugyanakkor a vállalatokban levő fogyatékosságok is, amelyek abban rejlenek, hogy lassan tárják fel a termelésben rejlő tartalékokat, elégtelen a tudomány és technika ismereteinek alkalmazása, nincsenek komplett módom megoldva a szállítói-rendelői viszonyok, megbontják a tervezési és a pénzellátási fegyelmet, alacsony az irányítási munka színvonala. A munka magas hatékonyságára és minőségére irányuló törekvés még nem észlelhető a tervezési tevékenységben a termelési gazdasági egységek és vállalatok minden fokán, ez tükröződik az elért eredményekben is. Az évzáró és taggyűlések, a plenáris ülések és az üzemi pártkonferenciák pozitív vonásának tartjuk, hogy figyelmük központjába jutott nem csupán a tervek megvalósítása, hanem jó minőségű előkészítése is. Tapasztalatok mutatják, hogy a tervek korai és jó előkészítése ugyanolyan fontos, mint megvalósítása, hogy a sikertelenségek oka a feladatok teljesítésében rendszeresen már a hiányos. előkészítésben rejlik. Mennyivel kevesebb probléma lenne a műhelyekben és az építkezéseken, ha a termelést megelőző részlegeken következetesen és pontosan dolgoznának, idejekorán jó minőségben készítenék el a terveket, biztosítanák az anyagokat. A városkerületi pártbizottságokkal és pártszervezetekkel együtt a továbbiakban is nagy figyelmet szándékozunk szentelni ennek a szakasznak, fokozni az igényeket, a termelést megelőző részlegek koordinált tevékenységével, a hatékony munkaeredményekkel szemben. Jelentős tartalékokat vélünk felfedezni a széles körű tudományos- lutatási alap eredményeinek hatékony kihasználásában, ennek döntő szerepet kell játszania a termékfelújítási folya mat meggyorsításakor, a gyártmányok minőségének javításakor. Elégtelennek tartjuk, hogy a felújított termékek gyártásának terjedelme az általános árutermelési értéknek csak 5 százaléka, az első minőségbe sorolt gyártmányok része csak 16,8 százalék. A vállalati kollektívákat ezért a termelés minőségének komplex irányítási rendszereire, kezdeményezésükre és a szocialista versenymozgalomra irányítjuk, hogy ezen a területen jobb eredményeket érjünk el. Fokozott figyelmet szentelünk ezzel kapcsolatban 13 szervezetnek, amelyekben az irányítás és a minőség hatékonysága komplex kísérleteit végzik. Ezt a tervszerű irányítási rendszer tökéletesítési munkája részének, a vállalatokban a konkrét szervezési munka további javítása és elmélyítése alapjának tartjuk. A gazdasági téren elért ered menyek és ezzel kapcsolatban a mielőbbi megoldásra váró problémák egyre inkább meggyőznek bennünket arról, hogy feltétlenül javítanunk kell az eszmei-nevelő hatást, a politikai tömegmunka széles körű fejlesztését. Kétségtelen, és ezt megmutatták az évzáró taggyűlések és konferenciák is, hogy a városi pártszervezetnek a párttagokra és pártonkívüliekre gyakorolt nevelőhatása a korábbiakhoz viszonyítva, sokkal észielhetőbb, elsősorban az ésszerű nevelés terén, a marxizmus—leninizmus alapjai elsajátításában, a párt politikája céljainak és eszközeinek magyarázásában. Ha azonban bírálólag szemügyre vesszük ezt a területet, az ideológiai munkában, értelmezésében bizonyos egyoldalúság mutatkozik. Néha ez csupán csak a pártoktatásra, máskor a politikai tömegmunkára, vagy a politikai agitációra szűkül le. Az ideológiai munka fejlesztését olyan módon kezdjük, hogy sokoldalúan, érthetően és konkrét példákon keresztül magyarázza a párt politikájának fel adatait és céljait társadalmunk gazdasági, szociális és kulturális fejlesztése igényes feladatainak teljesítésekor. Ezért arra törekszünk, hogy elsősorban a tömegekben szilárdítsuk a tények sajátos lenini, osztályszempontból történő értékelési képességet, hogy a munkahelyek mindennapi problémáit azonnal oldják meg, szilárduljon a szocializmus erejébe vetett hit, erősödjék a városi pártszervezet eszmei akcióegysége, megszilárduljon pártunk egysége. Az országépítési feladatok teljesítése, e feladatok minőségére, megvalósításuk hatékonyságára irányuló törekvés bratislavai vonatkozásokban az ideológiai munka teljessége irányvonalának helyességét bizonyítja. Az elért eredmények és problémák kihangsúlyozzák, hogy az ideológiai munka megvalósításának komplexszerűsége semmilyen körülmények között sem korlátozódhat csakis az ideológiai szakaszra, csak az ideológiai aktívára, hanem a párt irányvonalának értelmében minden párttag kötelessége eszmei hatást gyakorolni, magyarázni a párt politikáját. A gazdasági propagandában nagyobb akcióképességre, kezdeményezésre, elsősorban a munkahelyeken, az üzemekben, a vállalatokban, az irányítási és gazdasági mechanizmusban dolgozó vezetők önállóságára törekszünk. Ezzel szemben néhány dolgozó esetében káros határozatlanság mutatkozik, felesleges várakozás arra, mit kapnak kézhez, mit mond u pártszerv vagy a gazdasági szerv. Lassú ütemben, hiányosan és nemegyszer alacsony színvonalon foglalkozunk azokkal az eredményekkel, amelyek a társadalmi tudat tulajdonává, az állampolgárok erkölcsi, munka és politikai értékei formálásának forrásává kell, hogy váljanak. Nálunk is előfordult, hogy egyes felelős tisztségviselők az üzemekben, vállalatokban és a vállalaton belüli szférában bizonyos spekulációhoz, haszonleséshez. alibizmushoz folyamodtak, ez a vállalatgazdasági alapjának lebecsüléséhez vezetett. Szükséges lesz, hogy az illetékes szövetségi és nemzeti szervek, a gazdaságirányítás középfokú szervei ezen a területen döntőbb szerepet játszanak, céltudatosabban irányítsák a vállalatokat, ezeket hosszabb idő folyamán elért eredmények szerint értékeljék, ne engedjék meg a terv gyakori módosítását, mint arról ülésünkön már néhányszor szóltunk. Hiszen Bratislavában csupán 1977-ben 248 esetben kellett jóváhagyni egyes szervezetek terveinek módosítását. Fontosnak tartjuk tájékoztatni pártunk Központi Bizottságát az évzáró taggyűléseken szerzett tapasztalatokról az ellenséges ideológiai aknamunkával, különféle hazai és külföldi ellenségeink kampányaival kapcsolatban. Ez a kampány, amelyet köztársaságunk, pártunk politikája ellen folytat' nak, csak tömöríti városi párt- szervezetünket. A párttagok szinte belső kényszerként érzik, hogy még jobban és hatékonyabban kell küzdeniük a CSKP XV. kongresszusának irányvonaláért. Növekszik a felelősség a pártélet fejlődéséért, az eszmei-nevelő hatásért, a kádermunkában a lenini hozzáállásért, a kommunista bírálat és önbírálat módszereinek alkalmazásáért. Az évzáró taggyűlések dokumentumai és tanácskozása egyértelműen azt mutatja, hogy a tömegek teljes mértékben magukévá tették a XV. pártkongresszus irányvonalát, amely az egész ideológiai munka alapvető formájává, a párt céljai magyarázásának fontos eszközévé, a tömegek megnyerésének eszközévé váltak. Megszűntek csupán beszélni arról, hogy szükséges fokozni az ideológiai munkát, fokozni offenzív jellegét. Az alapszervezetek keresik az utat ahhoz, miként lehetne ezt újabb mozzanatokkal gazdagítani. Az évzáró taggyűlések meggyőzően bizonyítják, hogy növekszik a bratislavai kommunisták saját erejükbe, tehetségükbe és lehetőségeikbe vetett önbizalma. Ez a tény azt jelzi, hogy a pártmunka újabb, magasabb minősége van kialakulóban, ami a felsőbb pártszervek hatékony irányító munkájában szerzett tapasztalatok eredménye és következménye, elsősorban a központi pártbizottságunk hatékony irányító munkájának az eredménye. E tény szemszögéből városi pártszervezetünkben is igen kedvező légkör alakult ki ellenőrző ülésünk irányvonalának biztosítására. Ez azért történt így, mert meggyőződtünk, hogy a 6. ötéves tervfeladatok reálisak és teljesíthetők, hogy a párttagok elegendő kezdeményezést tanúsítanak és következetesen teljesíteni akarják a XV. pártkongresszus programját. Olyan módon, amint azt a plenáris, az évzáró taggyűléseken és a pártkonfereaciákon is dokumentálták. Rudolf Pelka, a CSKP KE togga, a Vítkovice! Klemerst Gottwald Vasmű igazgatója A Vítkovicei Klement Gottwald Vasműben már a 6. ötéves tervidőszak kezdetén megértettük, hogy a feladatok igényessége igényes hozzáállást követel. Ennek megfelelően új szempontokat érvényesítettünk a munkakezdeményozés fejlesztésében, az irányításban és a munkaszervezésben. Abból a követelményből indultunk ki, hogy a munkakezdeményezés fejlesztésének a munka minősége és hatékonysága javítására kell Irányulnia. A vállalatban mozgalmat indítottunk „Vítkovicén minden napot csúcseredménnyel, jó minőségben és hatékonyan zárjunk“ címmel. Ebben a mozgalomban kezdettől fogva azt hangsúlyoztuk, hogy nem egyszeri csúcseredményekre, kiváló teljesítményekre van szükség, hanem arra, hogy ezek a munka szerves részévé váljanak. A vállalat és az üzemek vezető dolgozóiból, a párt a szakra Folytatás a 6. oldalon)
