Új Szó, 1978. március (31. évfolyam, 60-89. szám)

1978-03-22 / 81. szám, szerda

A CSKP KB 11. ÜLÉSÉNEK VITÁJA (folytatás a 3. oldalról) déssel, a szolgáltatások minő­ségével kapcsolatban, a veze­tő gazdasági dolgozók irányító és szervező munkájában levő fogyatékosságokról hangzott el. A felsőbb pártszervek irányá­ban konkrét megjegyzések nem hangzottak el. Voltak azonban követelmények kerületünk va­lamennyi járásában a tájékoz- tatás időszerűségével kapcso­latban. Ezek a megjegyzések azt mutatják, hogy el kel) mé­lyíteni a tájékoztató rendszert, elsősorban javítani kell az eszmei-nevelési és a tömeg po­litikai munkát. Mindezekből levontuk a következtetéseket, amelyek jobban felvértezik az aktívát, hogy saját hatásköré­Stanislav a Kladnói Poldi Az elmúlt Időszakban válla­latunk kollektívája a kapita­lista és a szocialista orszá­gokba irányuló exportfelada­tait egyaránt túlteljesítette. Ami a termelés minőségét ille­ti, e téren a vállalat történe­tében az eddigi legjobb ered­ményt értük el. A selejtes és a nem tervezett termékek ér­téke a bruttó termelésnek csu­pán 0,9 százalékát tette ki. Tel­jes egészében teljesítettük azo­kat a feladatokat is, amelyek a dolgozókról való komplex gondoskodás programjából há­rultak vállalatunkra. Azért adhatunk számot ilyen eredményekről, mert a párt­szervek és -szervezetek az ősszeredményektől kezdve min­den egyes kollektíva és egyén feladatainak teljesítését érté­kelik. A mült évi tapasztalatok rámutatnak arra, hogy a terv- feladatokat lehetséges komp­lex módon teljesíteni, tehát a mennyiségi és minőségi muta­tóknak egyaránt eleget lehet tenni, meg lehet tartani a ter­vezett termelési és áruértéke­sítési szerkezetet, az egyes ne­gyedévekben, hónapokban és dekádokban a hatékonyságra és minőségre vonatkozó köve­telmények teljesíthetők. Foko­zatosan minden munkahelyen és mindennap sikerül igazod­nunk ahhoz a jelszóhoz, amely az állami terv egyenletes tel­jesítésére, a hatékony és mi­nőségi termelésre ösztönzi a dolgozókat. • A vállalati pártszervezet el­mélyíti a CSKP XV. kongresz- szusa által kitűzött feladatok teljesítéséhez való komplex hozzáállást. Elsősorban arra törekszik, hogy tovább emelje az irányító politikai-szervező munka színvonalát, a kommu­nisták munka- és politikai ak­tivitását, és befolyásukat a munkakollektívákra. Az elfoga­dott dokumentum értelmében, amely nem csupán a célokat, hanem a megvalósításukhoz szükséges módszereket és esz­közöket is megszabta, a párt­szervek és -szervezetek az egységes, komplex és differen­ciált hozzáállást érvényesítik. Minden egyes célt részletfel­adatokra bontottak le, s pon­tosan meghatározták teljesíté­süknek időpontját és azt, hogy ki felel a megvalósításukért, üzemi pártbizottságok és az alapszervezetek éves feladatait is e dokumentum alapján hatá­rozzák meg. A politikai-szervező munká­ban a XV. pártkongresszus ál­tal kitűzött feladatok megvaló­sításának biztosításán kívül kulcsfontosságú feladat a párt Vezető szerepének elmélyítése. Abból Indulunk ki, hogy eze­ket a feladatokat vállalatunk­ban legkevesebb öt évre előre kell biztosítani. Ennek érdeké­ben vállalati programot dol­goztunk ki. Hasonló dokumen­tumok az egyes üzemek szint­jén is megtalálhatók. Ez a munkamódszer megszilárdítja a tárgyilagosságot és a fele­lősségtudatot. A politikai és gazdasági ve­zetőség egységének megszilár­dításában jelentős szerepe van a párt-gazdasági konferenciák­nak. Az utóbbi időben ezeken az értekezleteken az irányítás színvonalával, a dolgozókról való szociális gondoskodással, valamint a hatodik ötéves terv­ben aktívan reagáljon az adott helyzetekre. A Központi Bizottság Elnök­ségének határozatával össz­hangban az évzáró taggyűlé­seket főleg az 1978. évi gaz­dasági és szociális fejlesztési terv biztosítására összpontosí­tottuk. Kerületünkben a mun­kakollektívák eredményei, me­lyeket az idei év első hónap­jaiban elértek, azt mutatják, hogy a kommunisták a többi dolgozóval együtt készen áll­nak eredményesen megbirkózni minden feladattal. A Központi Bizottság minden egyes ülése nagy jelentőségű a párt és az egész társadalom élete és munkája számára. Újabb, tökéletesebb szemponto­kat tár fel, ezekből újabb ja­vaslatok születnek további munkánk számára. A Központi Bizottság mostani ülése több vonatkozásban különösen fon­tos lesz. Politikai-szervezési in­tézkedéseiből az vehető ki, hogy lerövidült az út az alap­szervezetekig, a tagságig. Sze­retném külön értékelni a Köz­ponti Bizottságnak ezt az eljá­rását, mert a kerületi és járá­si pártbizottságokat a Közpon­ti Bizottság ülései határozatai teljesítésének közvetlen és gyors biztosításához vezeti. Az azonnali reagálás, a helyi fel­tételekre való alkalmazás a legsürgősebb feladat, egyben rámutat kerületi pártszerveze­tünk képességére, miként tel­jesíti a XV. pártkongresszus igényes feladatait a 6. ötéves tervidőszak hátralevő időszaka követelményeivel összhangban. Cervenka, a CSKP KB tagja, Vállalat hengerdéjének dolgozója időszakra meghatározott fel­adataikkal foglalkoztak. Fel­adataik elemzésekor a párt Központi Bizottsága csehszlo­vák kohó- és gépiparral fog­lalkozó ülésének határozatai­ból indultak ki. Az értekezlet egyúttal a minőségi termelés kérdéseivel is foglalkozott. Az alapos, hosszú felkészü­lés és az aktíva széles körű bekapcsolása nem csupán a vezető dolgozók esetében, ha­nem a párt- a szakszervezet és az ifjúsági szervezetek funkcionáriusainak esetében is bevált. A politikai-szervező munká­ban fontos helyet foglal el a szocialista munkaverseny fej­lesztéséről való gondoskodás. Sikerült jelentősen bővíteni a dolgozók kezdeményezését, a feladatok teljesítése érdekében. Annak következtében, hogy a pártszervekben rendszeresen foglalkoznak a szocialista mun- kaVerseny fejlesztésének kér­déseivel és tartalma minősé­gének javításával, a kezdemé­nyezés színvonala állandóan emelkedik. Vállalatunk húsz­ezer fős kollektívájának 86 százaléka bekapcsolódik a szo­cialista munkaversenybe, amelynek fejlesztéséből a kommunisták jelentős mérték­ben kiveszik a részüket. A 425 szocialista munkabrigád felét párttagok vezetik, irá­nyítják. A 103 komplex racio- nalizációs brigád vezetői közül is 85 kommunista. Pozitív eredményekről adha­tunk számot a beruházásfej­lesztés teréről is. Lényegében valamennyi építkezésen közös szocialista vállalásokat tettek, amelyek segítségével a beruhá­zási tervfeladatokat 111,1 szá­zalékra sikerül teljesíteni. A túlteljesítés értéke 62 millió korona. Az együttműködés új formáit érvényesítik a gyakor­latban. Erre jó példa a dfíni blokk- és rúdhengermű építé­sére vonatkozó közös szocia­lista vállalás, amely az építke­zés kezdetétől a szerelési mun­kák befejezéséig érvényes. Az égető problémák megoldása ér­dekében komplex racionalizá- ciós brigádokat hoznak létre. Nagyra értékeljük az ifjúsági szervezet felelősségteljes hoz­záállását a beruházások meg­valósításához. Sikeresen befe­jezték a négy ifjúsági építke­zést, és jelenleg sikeresen tel­jesítik feladataikat az ötödi­ken, az 1. Poldi Hengermű nagyjavításán és korszerűsíté­sén. Valamennyi eddig befeje­zett beruházásunk megfelel a tervezett paramétereknek. A szocialista felajánlásokat már évek óta összekötjük a tervezési folyamattal. Ez lehe­tővé tette vállalatunk kolek- tívájának, hogy az utolsó öt­éves tervidőszak és a hatodik ötéves tervidőszak első két évének feladatait jelentősen túlteljesítse. Ezeknek a felaján­lásoknak és teljesítésüknek az eredményeként az 1977. évi árutermelési tervet csaknem 50 millió koronával túlteljesí­tettük, az ideit pedig a ter­vezetthez viszonyítva 280 mil­lió koronával akarjuk túlszár­nyalni. Ez, persze, nem jelenti azt, hogy ezen a téren nincse­nek tartalékaink. Ismereteink a pártszervek különböző hatékonyságé befo­lyásáról tanúskodnak a dol­gozók aktivitása és kezdemé­nyezése terén, és azt bizonyít­ják, hogy néhány fogyatékos­ság gátolja a kívánt eredmény elérését. Nem minden esetben választják meg helyesen azokat a munkahelyeket, feladatokat, amelyeken, s amelyek érdeké­ben fokozott gondot kell fordí­tani a dolgozók kezdeményezé­sének fejlesztésére. A verseny­ző kollektívák színvonala is különböző. Az eddigiekben még nem sikerült kifejlesztenünk a közös szocialista munkabrigá­dok tevékenységét. E mozga­lom fejlesztése nagyobb figyel­met igényel a szakszervezetek­től és a vezető gazdasági dol­gozóktól egyaránt. Az elért eredmények rendszeres és nyil­vános értékelése ugyancsak el­engedhetetlen feltétele a ha­tékony szocialista munkaver­senynek. Munkánk minősége és haté­konysága jelentős mértékben függ az irányítás színvonalától, s ha a gazdasági feladatok tel­jesítéséről beszélünk, akkor elsősorban a gazdasági-irányí­tó dolgozók munkáját kell ér­tékelnünk. Tudatosítjuk, hogy a káderekkel való munka, te­vékenységük rendszeres és igé­nyes ellenőrzése elengedhe­tetlen feltétele a párt vezető szerepe, nevelő és szervező funkciója megszilárdításának. A káderek értékelését éppen ezért nem kampányszerűen vé­gezzük, hanem folyamatként kezeljük. Egyre többet elgon- kodunk afelett, hogy az irányí­tó dolgozók hogyan teremtik meg a megfelelő munka- s ne­velési feltételeket, hogyan kap­csolódnak be a párt politikájá­nak megvalósításába. A párt- szerveknek így kell elbírálniuk az elkötelezettségüket, a terv- feladatok elfogadásához való hozzáállást és az általuk irá­nyított dolgozók politikai és szakmai fejlődésének biztosí­tását. A műszaki-gazdasági dolgo­zók, kommunisták munkája el­lenőrzésének további küldetése a pártfeladatokkal való meg­bízásuk. A pártfeladatok meg­szabása és teljesítésük ellenőr­zése mindennapi politikai mun­kánk szerves része lett. A ja­vuláshoz hozzájárult a felada­tok teljesítésének a pártcso­portokon belüli nyílt ellenőr­zése. A pozitív eredményeken kívül fogyatékosságok is ta­pasztalhatók. A megszabott pártfeladatok teljesítése hosszú időt vesz igénybe, ami nehezí­ti a hatékony ellenőrzést és sok esetben formalizmushoz vezet. Több olyan pártfeladatot kell adni a tagoknak, amelyek a termelés problémáinak meg­oldásával kapcsolatosak. A vál­lalati és üzemi pártbizottsá­gok ellenőrző tevékenysége hatékonyságának növeléséhez jelentős mértékben hozzájárul­nak a CSKP vállalati és üzemi bizottságainak népgazdasági bi­zottságai. Ezek készítik elő az e szervek tanácskozásaihoz szük­séges alapanyagokat, amelyek a párt gazdaságpolitikájának leg­fontosabb kérdéseivel függenek össze. Ezzel lehetővé teszik a problémák sokoldalú megisme­rését és hatékony in'^kedések foganatosítását. Az ellenőrzési jog érvényesí­tésével összefüggésben előtér­be kerül az alapszervezetek bi­zottságainak felelőssége. Arra törekednek, hogy a termelési- gazdasági feladatok teljesítésé­ről szóló tájékoztatások — amelyeket a vezető gazdasági dolgozók terjesztenek elő — az eltelt időszak eredményeiről ne csupán adatokat soroljanak fel, s hogy tartalmazzák a legsürgősebb feladatokat és a legfontosabb intézkedések ja­vaslatait. Az ilyen hozzáállás­sal nem lehetünk elégedettek. Javulást akarunk elérni, s az alapszervezeteket arra irányít­juk, hogy olyan határozatokat fogadjanak el, amelyek na­gyobb aktivitásra ösztönzik a dolgozó kollektívákat. Az egyes alapszervezetek év­záró taggyűlése, az üzemi és a vállalati konferencia egyér­telműen rámutatott arra, hogy a vállalat kommunistái minden erejüket latba vetik a CSKP XV. kongresszusa határozatai­nak teljesítése érdekében. Jón Piri, a CSKP KB tagja, a kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára Az egész országhoz hason­lón nálunk, a kelet-szlovákiai kerületben is sikeresen teljesít­jük a CSKP XV. kongresszusa programját. A kerület iparvál­lalatai a 6. ötéves tervidőszak első két esztendejében 101 szá­zalékra teljesítették termelési tervüket. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulójának tiszteletére kibonta­kozott felajánlási mozgalomnak és munkaversenynek, a mun­kások és műszakiak áldozatos munkájának köszönhető, hogy az említett két évben több mint 450 millió korona értékű árut termeltünk terven felül. Az évi tervmutatók magasab bak, mint ahogyan azt az ál­lami terv feltételezte és hét százalék körül mozognak. Az ipari termelés terjedelmének növekedése ebben a két esz­tendőben 4,5 milliárd koronát tett ki, és ezt 70 százalékban a munka társadalmi termelé­kenységének növekedésével ér­tük el. A párt XV. kongresszusán meghatározott céloknak megfe­lelően a kerületben elsősorban a kohászati, gépipari és mag­nezitfeldolgozó üzemek terme­lése növekedett. Teljesítettük a szocialista és tőkés export és a belső piaci termelés felada­tait. Az iparban, az építőipar­ban, a kereskedelemben és a lakossági szolgáltatásokban elért sikerek ellenére a jó párt­munkával sokkal többet érhet­tünk volna el. Nem sikerült teljes mértékben keresztül vin­nünk a CSKP XV. kongresszu­sának stratégiai irányvonalat, amely a termelés és az irányí­tás hatékonyságának gyorsabb ütemű növelésére, és minősé­gének javítására a nyersanya gok gazdaságosabb felhaszná­lására, következetesebb hasz­nosítására irányul. Arra, hogy teret hódítson ez az irányvonal a vállalatok és a munkahelyek mindennapi életében, irányul­tak az évzáró taggyűlések és az üzemi pártkonferenciák ta­nácskozásai ahol az elvtársak igen nyíltan és kritikailag ér­tékelték a minőség gyorsabb ütemű javításának és a ter­melés hatékonysága gyorsabb ütemű növelésének problémáit és szükségességét. Mindenütt intézkedéseket fogadlak el, amelyek szavatolják, hogy az idén jelentősebb" előrehaladás történjék a termelés és az irányítás minőségi színvonalá­nak emelése területén, vala­mint a tervfeladatok zökkenő- mentes teljesítésében. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság munkájában rend­kívüli figyelmet fordított és fordít a mezőgazdasági terme­lés fejlesztésére. Ennek továb­bi fejlesztését kerületi mére­tekben a legfontosabb politikai feladatnak tartjuk. Az utóbbi években jelentős pozitív völto- zások mentek végbe a kerület mezőgazdaságában. Ennek el­lenére u mezőgazdasági ter­melés intenzitása elmarad az ország többi kerületei mögött. A mezőgazdasági termelés to­vábbi fejlesztéséhez jelentős kihasználatlan tartalékokkal rendelkezünk. A XV. pártkong­resszus után, amely hangsú­lyozta, hogy annak biztosítása céljából, hogy elérjük az önel­látást gabonafélékből és fo­kozatosan élelmiszeripari ter­mékekből, — jobban ki kell használni a kelet-szlovákiai ke­rület tartalékait, ezt a kong­resszusi határozatban kitűzött feladatot lebontottuk a kerüle­ti pártszervezet munkájának feltételeire. Az állati termékek termelése és a növénytermelés terén meghatároztuk az egyes járások és mezőgazdasági vál- • lalatok konkrét feladatait. Fel­adatul tűztük ki, hogy a 6. öt­éves tervidőszak utolsó eszten­dejében a gabonatermésnek el kell érnie az egymillió tonnát, ami kenyér- és takarmányga­bonából 38 métermázsás, sze­mes kukoricából pedig 54—55 métermázsás átlagos hektárho­zamot jelent. Ez egészében azt jelenti, hogy 120 000 tonna ga­bonával többet kell termelni, mint amennyit az állami terv 1980-ra előirányoz. Tudjuk, hogy ez nem köny- nyű és nem egyszerű feladat, hogy teljesítése mindenekelőtt megkívánja a párt jó politikai szervezési munkáját és főként az irányító mezőgazdasági szervek magas színvonalú mun­káját kerületi és járási szinten egyaránt; a fegyelmet, az agro­technikai elvek érvényesítése terén. Meg vagyunk azonban győződve arról, hogy ez reális feladat. A mezőgazdasági össz­termelés 1976—77-ben a szo­cialista szektorban 17 százalék­kal, ebből a növénytermelés 21,5 és az állami termékek termelése 14 százalékkal növe­kedett. Sikerült bizonyos elő­rehaladást elérni a tömegta­karmányok szántóföldi, mezei és legelői termesztésében és 1977-ben a gazdasági állatok állományának és az állat- hasznosságnak növelésében is. Igaz, nem vagyunk elé­gedettek az adott állapottal, és igen kritikusan értékeljük az elért eredményeket. A keVületi pártbizottság idei februári ülé­sén részletesen elemeztük a jelenlegi állapotot, kritikusan tekintve a CSKP XV. kong­resszusa határozatainak telje­sítésére az elmúlt két eszten­dőben. Feltártuk a politikai szervezési munka fogyatékos­ságait, rámutattunk, hol van­nak tartalékok a kerület egyes járásaiban és vállalatainál, és olyan intézkedéseket fogad­tunk el, amelyek megadják az előfeltételeit annak, hogy már ez az ötéves tervidőszak alap­vető fordulatot jelentsen a mezőgazdasági termelés inten­zív fejlesztésében. Igen nagy figyelmet szen­telünk a szemes termények termelésének. A terv 1978-ra a kerület számára 840 ezer tonna gabona termelését irá­nyozza elő, ami 80 ezer ton­nával nagyobb a tavalyi terv­nél. A sűrű vetésű gabonafaj­ták mellett fokozatosan növel­ni akarjuk, éspedig 35—40 000 hektárra a szemes kukorica vetésterületét és ugyancsak nagyobb gondot fordítunk a hüvelyesek, főként a borsó, » bab, a szójabab és a lóbab termelésére, itt ugyanis elég nagy adósságaink vannak a társadalommal szemben. A pártszervezet részéről nagyobb figyelmet kell fordítani a tö­megtakarmányoknak nemcsak szántóföldi, de réti és legelői termelésére is, mivel ezek a területek teszik ki a kerület mezőgazdaságilag hasznosított összterületének 58 százalékát és a termelés Intenzitása, a hektárhozam igen alacsony. 1977-ben 39 métermázsa szénát értünk el hektáronként, vagvls /Folytatás az 5. oldalon) HHS 1978. III. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents